Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-13 / 61. szám

Aranygyűrűs doktorokat’ avattok a jogi karon

A bolgár párt- és kiraáiyklüütséi

Fejér megyében

A Todor Zsivkov vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség csütörtökön Fejér megyébe látogatott.

Útjuk első állomása Mar- tonvásár volt, ahol felkeresték a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetét. Részt vett a látogatáson dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes.

A vendégeket a kutatóintézetben Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Juhász János, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács vb-elnö- ke és dr. Rajki Sándor, az intézet igazgatója fogadta.

Dr. Rajki Sándor tájékoztatta a vendégeket az intézet munkájáról és a kutatások eredményeiről. Elmondotta, foglalkoznak a talaj termő- képességének fenntartásával és más fontos feladatokkal is.

A részletes tájékoztató után a bolgár vendégek számos kérdést tettek fel az intézet munkájára, kutatási programjára, terveire vonatkozóan, majd a beszélgetés után megnézték az intézet korszerű hibridüzemét.

A beszélgetés után a vendégek gyárlátogatásra indultak.

A gyárlátogatás titán

a vendégek a S ágvári Endre gyáregységben rendezett gyűlésen találkoztak a gyár dolgozóival. A magyar és a bolgár Himnusz elhangzása után S zalai Lajos, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg a gyűlést, majd dr. Ajtai Miklós mondott beszédet.

Egyebek között hangoztatta: — Röviddel a bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása előtt zajlottak le Budapesten a bolgár és a magyar tervhivatal tárgyalásai távlati terveink összehangolásáról — folytatta. Mindkét országban megkezdtük az 1966—1970-ig terjedő ötéves terv előkészítő munkálatait és mostani tárgyalásainkon ennek az időszaknak együttműködési lehetőségeit egyeztettük. Azt valljuk, — s ebben a kérdésben is azonos az álláspontunk bolgár barátainkéval —, hogy együttműködésünk elmélyítésében, a gyártásszakosítás fokozásában, műszaki-tudományos kapcsolataink bővítésében a szocialista fejlődés hatalmas tartalékai rejlenek.

A vendégek ezután Székes- fehérvárra mentek, ahol a megyei pártbizottság ebédet adott tiszteletükre.

Az ebéden Juhász János és Todor Zsivkov pohárköszöntőt mondott. Délután rövid sétát tettek a városban, s közben néhány percet időztek a Vörösmarty színházban.

Ezután a székesfehérvári villamossági, televízió- és rádiókészülékek gyárát keresték fel. Az üzem bejáratánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Papp István, a gyár vezérigazgatója, Szalai Lajos, a pártbizottság titkára. Tatai Imre, a szakszervezeti bizottság titkára és

Breznyánszky Gyuláné, a KISZ-bizottság titkára üdvözölte a vendégeket A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták Papp István beszámolóját a gyár múltjáról, jelenéről és jövő terveiről.

Hosszantartó nagy taps, ünneplés közben lépett a mikrofonhoz Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bevezetőben

meleg szavakkal mondott

köszönetéi a szeretetteljes fogadtatásért. Tolmácsolta a gyár munkáskollektívájának, Székesfehérvár minden dolgozójának a bolgár munkások — köztük a szófiai és a timovói rádiókészülékeket, tranzisztorokat, televíziós készülékeket gyártó rokonüzemek dolgozóinak — testvéri üdvözletét.

A delegáció magyarországi útjának eddigi tapasztalatairól szólva utalt Todor Zsivkov- nak, a küldöttség vezetőjének szavaira: a bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása

a testvériség és barátság látogatása. Valóban a barátság és testvériség szép szavait a magyar és bolgár dolgozók gazdag tartalommal töltik meg. A testvériség mindenekelőtt abban az aktív gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális kölcsönös segítség- nyújtásban nyilvánul meg, amellyel a szocialista közösség népei támogatják egymást.

Történelmünk során még sohasem alakultak ki ilyen szoros kapcsolatok Bulgária és Magyarország között mint most, a munkás- és paraszthatalom éveiben. Hittel és bizalommal tekintünk a jövőbe, mert kapcsolataink alakulása világosan mutatja azokat az óriási lehetőségeket és széles távlatokat, amelyeket a szocialista rendszer nyit népeink előtt.

Szalai Lajos zárószavái után a gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezután a bolgár párt- és kormányküldöttség, valamint a látogatáson részt vett magyar párt- és állami vezetők visszautaztak Budapestre,

R tél és a tavasz birkózik Európa felett

A Meteorológiai Intézet kösponti előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, hogy a legutóbbi 24 órában kialalkult Skandinávia felett , egy jellegzetes anticiklon-rendszer, amelynek a keleti oldalán nagytömegű hideg levegő áramlik délnek. Az új hideghullám, amelynek hajtására például Finnországban egy nap alatt 10—15 fokkal csökkent a hőmérséklet — csütörtökön elérte Ukrajna nyugati vidékeit, ^őt a Kárpátok előhegyeit is.

Az időjárási mérleg másik „serpenyőjében” hatalmas atlanti-óceáni ciklon van, s ennek egy kis mellékciklona csütörtökön már bejutott a Földközi-tenger nyugati medencéjébe. A ciklonok valószínűleg a tavasz általános támadását Indították el. Nyugat-Európa-szerte ugyanis erőteljes a félmelegedés.

Pénteken reggel valószínűleg már csak az északkeleti, délnyugati megyékben lesznek helyenként mínusz 5 fok körüli, vagy ennél valamivel erősebb fagyok. A nappali maximumok keleten plusz 1—plusz 3, az ország többi vidékein plusz 4— plusz 6, esetleg 7 fokig emelkednek. A délkeleti szél fokozatosam erősödik.

l/icáfyzik

Egy csoport fiatal lány és asszony a paradicsompalánták- kal megrakott holland-ágyaknál foglalatoskodik, felemelik a" fedőlapot, s párolgó, meleg vízzel locsolják a palántákat.

— Már négy ágyat megtűzdeltünk paradicsommal, de abba kellett hagyni a munkát, mert a havazás után erősen lehűlt a levegő. Ma is alig éri el a higanyszál a 2.5 Celsius fokot, s a tüzdeléshez legalább 5 fokos hőmérséklet szükséges. Félmillió palántánk vár tűzdelésre — magyarázza Fo- garasi József, a Pécsi Kertészeti Vállalat zöldségtermesztő üzemének vezetője, miközben végigkísér a rendben sorakozó melegágyak és az üvegtetős holland-ágyak között., A 43 melegágy elkészítését már feb ruár közepén kezdték, ötben korai káposztafélék, kel és karfiol terem, nyolcban saláta, négybe pedig paradicsomot tűzdelnek.

A kis palántákat a két szaporítóházban tzaporilóládákrban nevelik állandó hőmérsék létén, egyenletesen párás levegőben. Rengeteg a láda, egyik sorban szépen zöld ellő, tűzdelésre alkalmas, erős növények, a. másikban egészen zsenge, keskeny levelű-ek, arrébb a finom földmorzsák között most dugja fejét a kis palánta. Folyamatos a kikelés, a kiültetés, hogy megszakítás nélkül szállíthassák majd a boltokba a zöldárut. A két hajtatóban ezer láda palánta növekszik.

A következő üvegházban a belépő egy pillanatra virágkertészetben érzi magát, , több mint négyezer cserépben haragoszöld levelű paradicsom virágzik, s május elejére már termést érlel.

— Kísérleteztünk téli primőrrel is, sikerült megérlelni a paradicsomot. Jövőre nagyobb tételben termesztünk. Ilyenkor dédelgetni kell a növényeket. A paradicsomot csak egyszer ültetjük át a cserépbe.

Tegnap délelőtt 11 órakor megtelt vendégekkel, érdeklődőkkel, egyetemi hallgatókkal és hozzátartozókkal a Pécsi Tudományegyetem aulája. Aranygyűrűs doktorokat avatott a jogi kar.

Az ünnepségen megjelent Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, dr. Polinszky Károly elvtárs, művelődési miniszterhelyettes, Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Palkó Sándor elvtárs, Baranya megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Rúgást Endre elvtárs, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Gócz Béla elvtárs, Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, dr. Cholnoky László, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Márk Bertalan, a Tanárképző Főiskola igazgatója, valamint a pécsi tudományos élet számos vezetője.

Dr. Bihari Ottónak, a jogi kar dékánjának elnöklete mellett megkezdődött az ünnepélyes doktorrá avatás. A bevezető aktusok után dr. Csizma- j dia Andor dékánhelyettes is- I mertette a jelöltek pályafutását, érdemeit. Elmondotta, hogy Bruhács János 1958-ban tett érettségi vizsgát kitűnő eredménnyel, majd az egyetemi évek alatt is végig kitű. nőén végezte tanulmányait. A VI. Országos Diákköri Konferencia egy dolgozatát magas kitüntetésben részesítette. Ér- j tékes kulturális-nevelő munkát végzett a KISZ-ben, ze- j nei, irodalmi és politikai tár- I gyű előadásokkal segítette társainak fejlődését. Részt vett [ a nyári önkéntes ifjúsági épí- I tőtáborok munkájában, s az ! ötödéves gyakorlati munkája 1 során kiváló szakmai ismeretekről tett tanúságot. Markos György szintén kitűnő tanulmányi eredményével, értékes diákköri tevékenységével, komoly társadalmi munkájával tűnt ki. Négy évig tagja volt a kari KISZ végrehajtó biviszont a paprikát tüzdelés

után először nyolc centis cserépbe. később 12 centisbe, majd bimbós korában a nevelőbe helyezzük.

Félrelebbenti a fehér műanyagfüggönyt, s 4000 virágzó paprikatő tárul a szemünk elé. Itt-ott egyik-másikon már 2—3 sentis paprilca is látható.

— Tavaly ilyenkor még nem volt paprilcánk. csak egy hónappal később, ugyanis a fűtő berendezést nem szerelték be, s csak a napfényenergiára szá míthattunk. Jó ez a berendezés, ha nem is nagyon korszerű, természetesen kellene fejleszteni az üzemet. A város igényeit 600 négyzetméteres hajtatófelületen nem tudjuk kielégíteni. Legalább 2000 négyzetméterre lenne szükség. Csak a szántóföldi területünk nagyobbodott az idén, 20 holdat kaptunk még, s így összesen 120 holdon kertészkedünk.

A korai primőráru szállítását már a múlt hét csütörtökjén megkezdték, 2.5 ezer fej salátát adnak el. Húsvétra újabb 15 ezer dúslevelű siláta kerül az üzletekbe és megjelenik négyezer zöldpaprika i*.

zottságának, valamint a PEAC elnökségének, s a szakmai, tanulmányi sikerei mellett mint kiváló sportoló is öregbítette az egyetem hírnevét. Mindezek alapján úgy döntött a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tanácsa, hogy e két jelöltet javasolja a kitüntetéses doktorrá avatásra.

Markos György és Bruhács János megköszönték a kitüntetést, majd egymás után ismertették disszertációjuk rövid kivonatát. Ezután dr. Csizmadia Andor dékánhé- lyettes felolvasta az eskü szövegét. A két jelölt letette a/ esküt, majd dr. Bihari Ottó emelkedett szólásra.

— Mi, a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja i.s tanácsa készek vagyunk Onö. két doktortársunkká fogadni.

(Folytatás a 3. oldalon)

A gépipar exportfeladafai

H

a csupán arra gondolunk, hogy az ország exportra kerülő termékeinek több mint 40 százalékát a gépipar adja, azonnal világossá lesz, hogy ennek az iparágnak az exportmunkájától milyen rendkívüli mértékben függ egész külkereskedelmünk.

Tavaly a gépipar csak 96,1 százalékra teljesítette az exporttervet 1962-höz képest romlott a negyedévi szállítások üteme is. Az első negyedben nehezen, lassan indult a munka, s ennek következtében az év végén ismét nagyobb hajrára volt szükség, ami pedig természetesen drága dolog, s azonkívül sok hibalehetőséget is magában foglal. A gépipar exporttermelésének tervszerűsége 95,4 százalékos volt 1963-ban. Ez valamivel — 0,2 százalékkal — rosszabb volt az 1962-es- néL

Voltak fontos cikkek —pL

600 lóerős Diesel-mozdonyok, autóbuszok, tehergépkocsik, traktorok, vegyipari berendezések, rádiók, elektroakusztikai cikkek, mechanikai műszerek —, amelyekből az üzemek jól teljesítették vagy éppen túlteljesítették exportfeladataikat. Ennek pedig — különösen, ha arra gondolunk, hogy a tavalyi rossz mezőgazdasági év miatt az ipartól a tervezettnél is többet várt a külkereskedelem — nagy a jelentősége. De voltak szép számmal olyan cikkek is — pl. Diesel-motorvonatok, villamos forgógépek, televízió-vevők, villamos és elektronikus műszerek •—, amelyekből sajnos nem teljesítette tervét a gépipar.

Az 1964-es indulás nem volt rossz. A gyárak időben megkapták tervfeladataikat, de azért komoly gondok Is akadnak.

A Kohó- és Gépipari Minisztérium kollégiuma és párt bizottsága nemrég tárgyalta meg a gépipari exportfeladatokat, s az alábbiakban határozta meg a tennivalókat. A kiindulási alap a következő: 1964-ben a gépiparnak 14.4 százalékkal több exportárut kell termelnie, mint az előző évben. S ehhez még azt is hozzá kell tenni: a keresett cikkekből minden tervtől teljesítési lehetőséget meg kell ragadni. Általában arra kell törekedniük a gépipari üzemeknek, hogy össztermelésükből minél nagyobb hányadot tegyenek ki az exportra kerülő termékek. És itt máris jelentkezik egy nagyon komoly gond: a rendeléshiány.

Már a korábbi években is sok aggasztó jel mutatott arra, hogy termékeink egy részének korszerűsége és minősége egyre jobban elmarad a követelményektől. A megmegújuló jelzéseket nem vélték elég komolyan az illetékes tényezők. Most viszont már az élet az ajtókon dörömböl. Körültekintő, meggondolt, de gyors cselekvésre van szükség. A gyártási kp-, paritások lekötéséhez mindé-' nekelőtt megfelelő mennyiségű és összetételű rendelést kell szerezni. Ehhez a gyártmányfejlesztés gyorsítása mellett arra is nagy szükség van, hogy az iparvállalatok — jobban, mint valaha — szoros kapcsolatot tartsanak a külkereskedelemmel és együtt vegyék sorra az ösz- szes lehetséges módozatait a hiányzó rendelések pótlása nak.

A beruházási politikában is a fő célt — az expor ttermel éj- növelés ét — kell szem élőt tartani. Ez azt jelenti, hogv a rendelkezésre álló anyagi alapokat és erőket azoknak a beruházásoknak a meggyorsítására kell koncentrálni, amelyek — belépésük után — s legrövidebb idő alatt a leg több devizát képesek export- szállításaikkal előteremteni.

Az anyagellátást, a vállalatok egymásközti kooperációját is úgy kell megszervezni, hogy minden cselekedet és minden intézkedés az exporttermelés növelését szolgálja.

Az előbb már szó volt a ” terv túlteljesítéséről. Mi az, amiből jó lenne minél nagyobb mértékben túlteljes; teni az exporttervet? Általá nosságban szólva: mindazokból a jó minőségű, külföld' keresett cikkekből, ame’ nek az exportja gazdr és javítják a devízahel;

Kissé konkrétabban: többet kell exportálnunk különféle elektronikus, elektromos és mechanikai műszerekből, automatika-elemekből, v híradástechnikai ipar számos gyártmányából (különösen a nehéz híradástechnikai cikkekből), a vegyipari és az élelmiszeripari gépekből, a különféle korszerű szerszámgépekből stb.

A gépipar minden dolgozójának — vezetőknek és beosztottaknak egyaránt — azon kell munkálkodnia 1964-ben. hogy elősegítse az export- terv teljesítését és túlteljesítését, az ország, devízahely* zetének javítását.

i