Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-11 / 59. szám

MÁRCIUS n. Less-e bensinhontóga 1965-ben a Pécsi Gázműnek ? Másfél órás tartalék — Rohamosan növekvő igények ' Mint a merészen égnek tö­rő hegy egyik oldala, olyan a Pécsi Gázmű grafikonjának görbéje, mely városunk gáz- fogyasztásának évenkénti ro­hamos emelkedését mutatja. Ez az emelkedés egyben el­gondolkoztató. Mi lesz, ha a vonal emelkedése egyszer kény szerből megtörik? Ismeretes, hogy a termelési kapacitás a gyorsan növekvő gázigények­hez képest mindinkább elma­rad. Emiatt már 1963 és 1964 telén is igen kritikus helyzet alakult ki. Volt olyan eset, amikor mindössze másfél órai gáztartalék állott Pécs város rendelkezésére. Ilyenkor egy üzemzavar vagy egy esetleges távvezetéki csőtörés a legsú­lyosabb helyzetbe hozhatta volna a pécsi ’ gázellátást Azt talán felesleges ecsetelni, mi­lyen veszélyt rejt magában a gázszolgáltatás pillanatnyi ki­maradása. A lakosság és főleg a sütő­üzemek gázellátásában nem lehet olyan korlátozásokat életbe léptetni, mint a viz­mal történő ellátásban. Ma­radnának az ipari nagyfo­gyasztók — mint a Porcelán- gyár és az Épületelemgyár, — de hirtelen korlátozásuk ese­tén, igen jelentős anyagi kár keletkezne, mely exportter­veket, lakásépítési programot stb. borítana fel. Nemcsak a lakóépületek és ipari üzemek, hanem a kü­lönböző intézmények, mint például az egyetemi város­rész, kórházak, iskolák gáz­igénye is rohamosam nő. A vá­ros együttesein jefleratkező gáz­igénye a tervezett gázterme­lési kapacitással nem elégít­hető ki annál is inkább, mi­vel a Mecseki Széntröszt csak egy kis hányadát termeli és szolgáltatja annak a bánya­metánnak, mellyel a pillanat­nyi nehézségeket szerették volna áthidalni. A Pécsi Gázmű gázterme­lését a jelenlegi alapon nem gazdaságos tovább fejleszte­ni. A gáztermelésben egy olvan rugalmas technikai megoldás szükséges, mellyel zel vagy az elektromos áram- órákon belül a jelenlegi tér­„Ki mit nem tud“ Botiottam egrp érdekes esetet, azt hiszem, többeknek tanulságos lesz. A február végén Pécsett tartott szellemi vetélkedő néhány résztvevője vitatkozott a turista­házban arról, hogy ki zenésltette meg a Himnuszt. A szellemi ve­télkedőn szereplő egyik fiatal­ember ugyanis Egressy Bénit mondott, s mivel a bizottság nem fogadta el a feleletet, haragosan kitört. A beszélgetők között volt egy tavaly érettségizett fiatal­ember, aki jelenleg vb-titkár, s ő azt állította, hogy igen, a Him­nusz zeneszerzője Egressy Béni. Az ott alkalmazott egyik fiatal felszolgáló lány vitába szállt vele, mondván; Erkel Ferenc zenési- tette meg a Himnuszt.' A fiatal­ember fogadást ajánlott, ennek el­döntésére. felhívták a vb-titkár volt tanárát, aki jelenleg Is az egyik pécsi középiskolában tanít, felhívták a pécsi tudakozót Is, s mindkét helyről azt a választ kapták, hogy — Egressy Béni: A fiatal felszolgálólány ezután sem nyugodott meg. végül szereztek egy operákról szóló könyvet, amelyben végre vitathatatlanul ott állott: a Himnusz zeneszerzője Erkel Ferenc. A felszolgálólántt — nem tu­dom, milyen iskolát végzett, de nem Is fontos — szellemi fölé­nyét akarta bebizonyítani, , ez sikerűit is neki. Ez nagyon ör­vendetes jelenség, az azonban annál kevésbé, hogy tavaly érett­ségizett fiatalember nem tud ilyesmit. Hogy a középiskolai tanárnak és a tudakozónak „hi­vatalból" kötelessége lett volna tudni a helyes választ, arról kár Is beszélni. Akikhez felvilágosításért fordul­nak mások, mert több tudást té­teleznek fel róluk, azoknak talán — legalábbis egyeseknek közülük — néha „kötelező" szellemi ve­télkedőt kellene tartani, hogy felfrissíthessék tudásukat. Pataki KAlmán Üjpetre Szerkesztői üzenet Kubai László, Pécs: Bérük szám fejtve van, a pénztárnál bármikor felvehetik. * Pál Lajos: A tsz-közgvűlés nem szüntette meg a tagságát, így jo­gosan kérte- az SZTK-dijat a tsz is. Nőnapi ünnepségek Mohácson Több helyen rendeztek Mohá­cson meleghangú nőnapi ünnep­séget. A munkásklubban ünnepelték meg a nőnapot azok az asszo­nyok, akik részt vettek a vá­rosban a nőmozgalom megalakí­tásában. Az egybegyűlt asszo­nyokat a mohácsi szimfonikus zenekar és a gimnázium Irodal­mi szakkörének műsora szórakoz­tatta. Az Oj Barázda Termelő szövet­keze' lőnapi ünnepségén kendők­kel ajándékozták meg az asszo­nyokat. Négyen kaptak ezen a napon kormánykitüntetést. A szövetkezet nődolgozóit Józsa Ist­ván tsz-elnök köszöntötte. Ezután a szövetkezet kultúrcsoportja adott műsort. A Kiskereskedelmi Vállalat ünnepségén a férfiak tálalták fel az ízletes vacsorát a vállalat nődolgozóinak. Ezt követte a vi­dám szórakozás. Nyírek Judit A gilvánfai cigány knltürcsoporl szereplése Meglepődtünk kissé, mikor a pi Iván fai cigány kultúrcsoport ve­zetői felkeresték községünk taná­csát, hogy szeretnének műsoros estet rendezni Nálunk eddig ci­gány kultúrcsoport nem szerepelt éppen ezért a lakosság nagy ér­deklődéssel várta a vasárnap es­tét. A művelődési otthonban vá­rakozáson felüli nézősereg gyűlt egybe. A műsor mindenkinek na­gyon tetszett. A cigány embereket erről az oldalukról ml nem is­mertük eddig. Meglepődtünk: mi­lyen szépek a cigány ne£>i tán­cok és dalok. A gilváníaiak leg­DUNANTULI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u 11. Telefon: 15-32. 15-33; 11 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. * Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Braun Károly Kiadóhivatal- Pécs Hunyadi u. 11 Telefon: » 15-32. 15-33. 50-00. ___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u 10. sz Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Befizetési díj 1 hónapra 12j— It. Indexszám; 25 054. Keszler Árpád Királyegyháza. melés két-háromszorosát le­hetne elérni. Egyedüli megnyugtató meg­oldás egy benzinbontó létesí­tése volna, mely már a ré­gebbi távlati tervekben is szerepelt. Rendkívüli előnye,- hogy üzemeltetése egyszerű és néhány alkalmazottal — a kemencével történő gázterme­lési forma meghagyása mel­lett — a termelt gáz mennyi­sége újabb kétszáz százalék­kal növelhető. A benzinbon­tással nyert gáz közvetlenül felhasználható, nem kell kén­teleníteni. Az egyenletes mi­nőségű, nagy kalóriájú gáz­zal a minőségi és mennyisé­gi ingadozásokat is ki lehet küszöbölni. Jelenleg a napi fogyasztás hatvan százalékának megfele­lő gáztárolást kellene biztosí­tani tartályokban. A tárolási kapacitás azonban alig halad­ja meg a harminc százalékot. A gázfogysztás növekedése esetén, a gáztárolók számát tovább kell növelni. Nem így a benzinbontás esetén, mert amint azt már említettük, a termelés órákon belül meg­duplázható, vagy tetszés sze­rint csökkenthető s Így a to­vábbi gáztárolók épitése fe­leslegessé válik; Benzlnbontás esetében ezer kalória előállítási költsége lé­nyegesen alacsonyabb, mint a szénből történő előállításnál. Pécs vámos Tanácsa részéről több ízben tettek hatékony lépéseket annak érdekében, hogy a benzinbontó létesítése minél előbb megvalósulhas­son. A sok utánjárás első eredménye az, hogy nagy erő­vel folyik a beruházási prog­ram készítése. A közeli na­pokban Pécsett jártak az Or­szágos Tervhivatal és az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt illetékes megbízottai, akik közelebbről is megvizs­gálták a sürgősség indokait és újabb adatokat vettek fel. A külföldi szállítók általá­ban tizennégy hónap alatt he­lyeznek üzembe egy benzin­bontót, ezen belül a beren­dezéseket is leszállítják. Ezek szerint — hogy a benzin­bontó berendezés 1965 októ­berében már üzembe léphes­sen — a megrendelést legké­sőbb ez év júniusáig el kel­lene küldeni. Városunk közvéleménye — különösen az ipari nagyfo­gyasztók — érdeklődéssel vár­ják a további fejleményeket: lesz-e benzinbontója 1965-re a Pécsi Gázműnek? Kétszázhetvenné^ ál traktor A mezőgazdaság gépellátásáról nyilatkozik Salamon Gyula, az AGROKER igazgatója Rövidesen beköszönt a ta-1 A megye gépparkja 1964-ben vasz. Megyénkben is nagy a készülődés. Vajon a munkák zavartalan elvégzéséhez lesz-e elég erő- és munkagép? Erre a kérdésre kértünk választ Salamon Gyulától, az AGRO­KER igazgatójától. — Az AGROKER feladata, hogy ellássa a megye mező- gazdasági nagyüzemeit gépek­kel, alkatrészekkel, műtrágyá­val, vegyszerekkel. Az ellá­tás sajnos nem mindig zavar­talan. Bár az igényeket már egy évre előre felmérjük, sok­szor azonban az utolsó pilla­natban fordulnak hozzánk kérelemmel a tsz-ek, s így előfordul, hogy nem tudjuk őket azonnal ellátni. Nehéz­ségeket okoz az ellátásban az országos alkatrészhiány. Ezen a télen például 195 hiánycik­künk volt, s ez zavart oko­zott a téli gépjavításban. Az alkatrészhiányt súlyosbítja, hogy megyénkben 20 erőgép­típus és 240 munkagéptípus van s ezeknek eltérő az al­katrészigényük. Az alkatré­szeknek zömét külföldről kell behozni. Néhány gépjavító, il­letve gépállomás berendezke­dett alkatrészgyártásra. Ez könnyített a helyzeten. — Az idén hány erő- és munkagépre számíthat a me­gye mezőgazdasága? — Általában derűsebben tekintünk a tavaszi munkák elé, mint az elmúlt években. 274 új traktorral erősödik, ebből 211 traktort a termelő- szövetkezetek kapnak. A trak­torok zöme hazai gyártmány, D4K illetve UE—23-as, továb­bá Zetor, UTOS és lánctal­pas. A traktorokból 30 már az ősszel megérkezett, a ta­vaszi munkáikhoz pedig továb­bi 82 traktor jön. Az uni­verzális traktorokon kívül speciális traktorokat is ka­punk. Az NDK-ból az RS traktorcsalád tagjaként a ná­lunk is kedvelt R.S—09-esből 51, a régen hiányolt 110 cen­tis nyomtávolságú komló- és szőlőművelő RS—56-osból 16 érkezik. Újdonság lesz a TL— 30-as lánctalpas szőlőművelő traktor, mely igen jól alkal­mazkodik a megye terepviszo­nyaihoz. Műtrágyaszóróhiány már ta­valy is problémát okozott, idén 90 darab az igény, ezzel szemben 58 a keretünk. Szer- vestrágyamarkoló és szóró tekintetében azonban nagy előrelépés lesz az idén. Von­tatott kivitelű trágyamarkoló­gépből — melynek óriási elő­nye, hogy bármely univerzá­lis traktorhoz jó — 27, ön­járó trágyarakodógépből egy, trágyaszóró pótkocsiból vi­szont 57 érkezik. — Lesz-e elegendő vetőgép? Kapnak-e gépeket a cukorré­pa szemenkénti vetéséhez? — Már az őszi munkák­Műjer\ SZÍNHÁZ \JU%i A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. március 11-1, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb—horvát nyelvű műsor: Baranyai mozaikok — össze­állítás. Folkloregyüttesek műsorából. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Tánczene. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Híreit. 18.35: Dfírömböző Géza Anyos­dalokat játszik. 18.45: A kiskörzctesítésrőL — Be­szélgetés dr. Kolta János tudo­mányos kutatóval. 18.50: Muzsikáló Pécs. Részletek Horváth Mihály könyvéből. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Mosoly országa. Részletek Lehár Ferenc operettjéből. 19.45: A típustervekről. — Beszéi­f etés Czárt Ferenccel a Komlói pítőipari Vállalat Igazgatójával. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Hamlet (dél­után fél 3 órakor). Szigligeti-bér­let Osztrigás Mici (este fél 8 órakor). Csortos-bérlet. ZENE: hoz a tavalyi kereten felül 50 vetőgépre lett volna szük­ség, 20 vetőgépet meg is kap­tunk. Erre az évre 200 a me­gye vetőgép igénye, de csak 150-et kapunk: száz UTV 24 sorost és ötven A—591-es 42 soros vetőgépet az NDK-ból. Ebből körülbelül 60 vetőgép már a tavaszi munkákhoz megérkezik. Kukoricavetőgép­ből nem lesz hiány, pillanat­nyilag is van raktáron FKV-— 6-os. összesen 80 érkezik, több mint amennyi az igény. Cukorrépa szemenkénti vető­gépünk jelenleg is van raktá­ron, igen kicsi iránta az ér­deklődés, egyrészt nem is­merik a tsz-ek a gépet, más­részt kevés a koptatott répa­mag. — Milyen segítséget nyújt az AGROKER a növényvé­delmi feladatok és a takar- mánybetakarítás elvégzéséhez? — A szántóföldön, a szőlő- és gyümölcstermesztésben az idén száz új motoros Rapid- tox 2 növényvédő gépet, va­lamint hetven darab RS—09- es traktorhoz való S—293-as szántóföldi és magasnyomású permetezőgépet állíthatnak üzembe a tsz-ek. Ezen a ta­vaszon tovább terjed a hideg­levegős szénaszárítás. Tavaly 40 ventillátort építettek be a tsz-ekben, az idén további 73 nagy teljesítőképességű ventil­látort vásárolnak a nagyüze­mek. Ezek máris telepünkön vannak, átvehetők, hogy ápri­lis végéig, május elejéig, mire a lucernát először kaszálják, be is építhessék őket A lu- cemabetakarítás gépesítéséhez 50 kaszálva rakodót kap a megye. — Az aratásra bizonyára már jó előre gondoltak? — Természetesen. Az idén 31 újabb SZK—4-es szovjet gabonakombájnt adunk eúsaz állami gazdaságoknak jiä' a gépállomásoknak. A kombáj­noknak több mint a fele már az első félévben megérkezik, de lehet, hogy az aratásban már mind részt vesz. Ezen­kívül 54 silókombájnt és 29 Orkán járvasilózót állítunk munkába a tsz-ekben. A szál­lítási munkák, a betakarítás meggyorsítására összesen 260, zömmel billenő platós pótko­csit hozunk forgalomba. Eb­ből azonban jóval nagyobb az igény. A termények betá­rolásához 60 szállítószalagot, 30—35 gabonafúvót szerzünk be. Zsákoló berendezés, ga­bonafúvó jelenleg is van raktáron. — Rné — ^6eiétiként egtjszez — ukő la p adh cat nagyobb értékét mégiscsak az a nagy lelkesedés adta, amely va­lamennyinkből felénk sugárzott. Sok ismétlés, nagy taps után véget ért a műsor. Utána az pgyüttes zenekarának muzsikálása mellett táncoltak együtt a hely­beli fiatalok és a vendégek. vb-titkár, Sikeres , csapatbemutató A mohácsi 225. számú Vasvári Pál úttörőcsapat március 1-én rendezte meg az úttörő kulturá­lis szemle keretében a csapat- bemutatót, A Bartók Béla Művelődést Ház- i ban nagyszámú közönség előtt t került sor a bemutatóra. Nagy ) sikert aratott Taragos Erzsi és ) Csery Lidid szavalata, Simonko- < vies Laci joga-gyakorlata, az < énekkar műsora és a Bojtár— ? E rcsényi—Szántó zenésztrió. / A vetélkedő legjobbjait a bí- i ráló bizottság oklevéllel tüntette ki, javasolta részvételüket ,a vá- . rost bemutatóra. Nevük és fény- í képük bekerült a csapat Dicsőség \ Könyvébe. ( Az úttörőcsapat vezetősége ' Ott kezdeném, ahol Móricz Zsigmond abbahagyta egy 1940-ben írt riportjában: A mai szokás (az alapok nél­küli népművelés csak a felüle tességet szaporítja, s elveszi a bizalmat a tanulásnak s a tudásnak a komolyságában. — És a napokban alkalmam volt egy mai tudásgyarapító iskolában meghallgatnom a magyar órát. Csupa figye­lem, csupa értelem és érdek­lődés volt tapasztalható a hallgatóság körében. Pedig egészen vegyes osz­tályba vitt be a véméndi általános iskola igazgató- helyettese. Úgy is vegyes ez a kihelyezett technikumi osztály, hogy harminc hall­gatója közül 14 férfi és 16 nő, de úgy is különféle, hogy fiatal, alig húsz esz­tendős lányok mellett közép- liorú édesanyák és meglett férfiak tanulnak. Aztán az első sorban szorong a helyi tanácstitkár, hátul egy er­dész préselte be egyenruhás testét a gyerekekhez mérete­zett iskolapadba. Aztán van itt pénzügyőr-őrmester és termelőszövetkezeti képesí­tett könyvelő. Valamiben — egy szakmában — már olyan tudást szereztek, ami ke­nyérkeresetnek elegendő, de a fejlődéshez kevés. A tanulásvágy különös forrongást szült megycszerte. A kuruckor költészetét ta­nulni, az igekötők szerepét, helyét meghatározni, mate­matikát és növényvédelmet hallgatni járnak ide Pécs- váradról, Somberekről, Pa- lotabozsokról, Fékedről, Sze- bényböl. De nemcsak innen. Égy komoly arcú, markáns férfi a második pádból magya­rázza: A térkép másik olda­láról is járnak ide. — Honnan? — Hát, Kisújbányáról, Apátvarasdról, Hosszúhe- tényből, Ófaluból... — Kocsival vagy busszal járnak? Kinevet. — Jó lenne! Gyalog jön­nek. Ófaluból, Kisújbányá­ról, Apátvarasdról nem is igen lehet másképpen. Min­den szerdán, minden héten egyszer Hidasról is csak úgy jöhetünk, ha a korai busszal elindulunk és elérjük a ko­rai vonatot is. A vasútállomásról már nem kell sokat gyalogolni az iskoláig. Tíz perc kényel­mesen. Ha csak ennyi volna az egész. És négy évig csi­nálják szüntelenifi. hogy vé­gül is megszerezzék a techni­kumi végzettséget, az any- nyira szükségesnek tartott érettségit. A gyerekelcet valamikor 12 éves korukig tanították. Ma legalább tizennégy éves korig látogatják az iskolát. Ez törvényileg kötelező. De a nyolc általános is kevés már. Középiskola keU min­denkinek, ezt érzik ezek a felnőttek is. Voltak már ko­rábban is tanfolyamok, ezüst meg aranykalászos gazdá­kat kibocsátó kurzusok, csekélyke eredménnyel. Csak éppen arra valók vol­tak, hogy a parasztok bele­kóstoljanak a tudásba. Ezért van, hogy a képesített köny­velő-lány is tanul, a pénz­ügyőr is képezi magát, az erdész is többet akar tudni a köbözésnél. ' — Mennyit tanulnak na­ponta odahaza? — Úgy másfél—két órát — mondja Nagy Sándor. — Amennyit a család, a gye­rek, az asszony enged, mert ha egyszer hazamegyünk, akkor kezdődik a favágás, a házimunka, a háztáji. Nyá­ron még a kapával is talál­kozunk, azt se végzi el he­lyettünk senki. Na és a va­sárnap, akkoz, lehet a leg­többet tanulni és télen. Ilyenkor több 'az időnk. Ha egyszer bejött a mezei" mun- ka, akkor már kevesebb idő jut a tanulásra. Ezt a taná­rok U tudják. Ezért egy kicsit igyekez­nek az anyaggal és télen nagyobbat markolnak, mert ahogy tavaszodik, úgy lohad a lendület. Érthető is, mé­giscsak a kenyérkereset az első, a családfenntartás gondja. Persze, éppen ezt szolgálja a technikum is. Máris van olyan tantárgy — itt a II. évfolyamon a növénytermelés, a növény- védelem, — aminek hasznát veszik á mindennapos mun­kájukban. A magyar tanár kikísér és jogos büszkeséggel említi, hogy tanítványai jól ismerik a nyelvtant, a helyesírással is tisztában vannak. Ez mind jó dolog, a tanácstit­kárnak is, a könyvelőnek is szüksége van rá, de a ter­melőszövetkezeti tagoknak a magasabb matematika már sok. Ezt a tanár is elismeri... Amíg az udvaron búcsú­zunk, a pénzügyőr meg a szomszédja rohan el mel­lettünk. Még az utcán is gombolják a kabátmkat. Futnak a vonatra. Ha ezt lekésik, rostokolhatnak órák hosszat az állomáson, Ez is a négyéves, heten kénéi bsjárás tartozéka, de vállalták a több tudásért. Gáldonyi Eéí* Liszt-terem: Bárdos Anna, Mar­;zis Demeter, Kováts András és IJaál Mimi hangversenye. „C" ka- narabérLeti est (fél 8 órakor). MOZI: Park: Nehéz évek (4, negyed 7 is fél 9 órakor). Petőfi: Amikor jön a macska (4, > és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Nyáron egyszerű (4, 6 is 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar líradó, Igaz-e? 64/4. sz. világhir- idó, Félelmetes gúnykacaj, Riadó, regnap, ma és holnap. (Előadások .1 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kult úrotthona: Epekedő szerelmes 5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): 3occaccio 70 I. (6 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felülieknek! Rákóczi (Mecsekalja): Korzikai estvérek (7 órakor, szélesvásznú) Vörös Csillag (Bóly): A bűnös visszatér (7 órakor szélesvásznú) Kossuth (Mohács): Gengszterek is filantrópok (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Felfelé a ejtőn (8 órakor). Táncsics (Siklós): Boccaccio 70 I. (fél 8 órakor, szélesvásznú), üsak 18 éven felülieknek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents