Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-08 / 57. szám

„YEAR YEAR YEAH..." Jövedelmező üvöltözés i i az imádókat. Azt akarta, hogy ) a Beatles-ek első átruccanása ■ az „újvilágiba” ne legyen az j utolsó is. Pedig nyilván az utolsó lett / volna, ha azok a komoly úri- > emberek határoznának, akik \ megjegyezték, hogy Amerika \ sok minden jót küldött Ang- 5 liánok, s cserébe jobbat is \ várhatott • a Beatles-eknél, S vagy azok, akik dühösen kér- s dezték, hogy autóbuszok he- c lyett miért nem küldte Ang- \ lia a négy kócost Kubába. ^ Ám, a valóban jaj, jaj, jaj-t l kiáltó úriembereknek gyenge < a hangjuk, jóval gyengébb a i fiataloik hangoskodó hadsere- ? généi, amely csak ezt üvöl-> tözi fálirengetően: „Y eah, l yeah, yeah .. M. Radojcic > Deméiiy Ottó: cd Uű!tö mond ja En, aki a háttérben állok, arcom, alakom ismeretlen. Az se érdekes honnan jöttem s honnan vettem az eszközeimet. Vagyok a legszelídebb fajta, aki kitér, ha tülekednek s ha elismerést osztogatnak makacsul csak a vállát vonja. Aki a részletekben néha téved, de később nem tagadja. Ne keressetek! mire jó az másolni borzas frizurámat? Biztosan egyet tudjatok csak: ha van e földön maradandó gondolat — az bennem ölt formát, hogy többé soha el ne vesszen. Új Gilgames — 3-\-2 — Codine — Láng az utcákon ba. A feljegyzett kijelentések közül a legnagyobb feltűnést annak a 14 éves kölyöknek a könyörgése keltette, aiki azt mondta, hogy föltétlenül te­gyék be nevét az újságba, mert azt akarja, hogy Beat- les-együttes miatt dobják ki az iskolából, s így bizonyo­sodjon be ragaszkodása hoz­zájuk. Föl sem cseperedett még, s máris hajlamot muta­tott rá, hogy nemzetközi már­tír legyen. Üvöltés és könnyek kísér­ték lei tehát hőseinket Ang­liából, üvöltéssel és köny- nyekked fogadták őket Ameri­kában. Aztán valódi amerikai program következett: fellép­tek Ed Sullivan televíziómű­sorában, majd a Carnegie Hallban, végül pedig körül­járták Floridát. S mindezek után akcióba lépett az ame­rikai pszichológusok és szo­ciológusok nagy serege, hogy hozzájárulását adja a nem kis talány tanulmányozásához: mi okozza a tömeghisztériát a négy közepes külsejű és kö­zepes tehetségű legény körül, akiknek nincs sem hangjuk, sem különösebb szellemük. Némelyek azt mondják, hogy az életünkben és mun­kánkban domináló középsze­rűség kifejezése ez, mások meg azt, hogy a rajongók lá­zadnak az idősebb nevek el­len. Némelyek ezt a magya­rázatot adták: a Beatles-együt tes népszerűsége arra a meg­elégedésre vezethető vissza, amelyet bármilyen csoporto­suláshoz vagy kisebbséghez való tartozás hoz. Újabb vé­lemény: a Beafles-ek a meg­testesítői a szegény legény si­keréről szóló örök mesének. Mások azt mondták, hogy ez az őrület annak az elfojtha­tatlan kívánságnak kifejezője, hogy legalább néhány pilla­natra elragadtatásban és vi­harosan éljünk ebben a túl­ságosan reális és veszedel­mes világban. S hogy még egyszer bebizonyosodjon: — mennyi értékes energiát és elmét pazarolnak értéktelen kutatásokra a nagy és gazdag országokban, elmondjuk, egy elismert tudományos szemé­lyiség véleményét. Teljesen belemélyedt a Bea tles- jelen­ségbe, s azután korszakalkotó felfedezéssel bukkant a fel­színre. Az angol gyerekek mindent elsöprő sikere abból származik, mondta, hogy a „társadalmunkban létező ket­tősséget” személyesítik meg. Tudományos lendületben kö­zelebbi magyarázatot is adott: a Beatles-ek férfiak, de nőd vonásaik is vannak, felnőttek és gyerekek is egyúttal, jó fiúk, de úgy öltöznek, mint a teddy-boyok, akik közis­merten izgága és kellemetlen legények. S most véget kell vetni á lélekbúvárkodásnak, s egyéb mély elemzéseknek. Hogy kö­zelebb kerüljünk az igazság­hoz, ki kell tapogatnunk a New York-i Madison Avenue véleményét, amely — a min­denható reklámipar központ­ja lóvén — csakhamar ko­losszális üzleti lehetőségnek minősítette a Beatles-együt- test. A keresetet pedig maxi­málisan Id kell használni, amíg tart, — sajnos — min­den hasonló mániának hamar végeszakad. A Madison Ave­nue szürke flanellruhás embe­reit, akik még visszaemlé­keznek a két évtizeddel ez­előtti Síitáira-mániára, s az egy évtizeddel ezelőtti Pres- lep-mániára, főképp az ér­dekli, hogy meddig tart a legújabb mánia, őszintén kí­vánjuk, hogy tartson minél tovább. S meg is jósolják, hogy tovább is fog tartani az eddigieknél, ugyanos minden hasonló őrület kizárólag a serdülő fiatalokat, ragadia ma géval, a Beatles-ek pedig a még fiatalabbakat is, akik még nem sóhajtoznak szerel­mesen, hanem leg többnyire az öltözék és a frizura miatt üv ül fenek. S hogy a Madison Avenue lángelméi mi mindent tudnak kiagyalni reklámcélok­ra, azt egy New Yorki iskola- igazgató mesélte el. A szem­füles rekliámeberek, akik va­lóra váltják a lemez-, paró­ka- és egyéb üzleteket, az említett iskolában drága je­gyeket osztogattak a liverpoo­liak hangversenyére a Carne­gie Hallban. Egyet kívántak csak a lelkes fiataloktól: hogy a koncertteremben jó üvöltő formában legyemét'. •• Zaja és Natasa (Natalja Faty ejeva és Natalja Kusztyinsz kaka) akik a 3+2 című szov­jet filmvígjátékban felkavarják három fiú nyugodtnak ígérkező nyaralását. üeatles-együttes előrelátja ,yeah, yeah, yeah” csatakié ást. Mi az igazság A Madison Avenue rnagy ázatai nyilván közelebb ál iák az igazsághoz, mint mii len más elmélet. Egész« >iztos, hogy a jelen pilüana >an New Yorkban legalál záz énekegyüttes van, am yék jobbak a liverpooli fi aloknál, ám mivel ismére enek és nincsenek feifedezv ieleik is ká kell találniuk v. amit, ahogy a Beatles-ek a a a zseniális eszmére jutó ak, hogy nem fognak haj, ■ógatni. Jól tudja, hogy i izletben mindennél fontosat „Yeah, yeah, yeah .. A Beatles-ek jöttek, a Beat­les-ek láttak és győztek, át­ható kiáltásukkal, amely vé­gül is éneklésük egyedüli visszhangja maradt. Örök ti­tok, hogy legnagyobb vonzó­erejük a hangszerkezelés-e vagy az éneklés, bár ők éne­kesekként mutatkoznak be. Ugyanis a közönség rikoltozá- sától csak ritkán lehetett hal­lani a hangjukat, s leginkább mimikusotenak tűnnek, akik időnként, mintha valamilyen hangokat is kibocsátanának. Éneklésüknél sokkal kifeje­zőbb bozontos frizurájuk és öltözékük, az pedig amit ját­szanak, nyilván a legmelléke­sebb mozzanat. Mi ragadja ma gával mégis a hallgatóságot, mi az okozója a legújabb őrü­letnek, amelyet „Beatles-má­niának” neveztek el? A ,,liverpooli beat” íme a kérdés, amelyen ked­vükre rángódhatnak az „új­világ” szociológusai, airmmt a? Atlanti-óceán itteni oldalán megvetette a lábát ez a négy angol fiatalember, akik az elmúlt évben már igencsak próbára tették a tömegpszd- chózus brit szakértőit. Mert akármit gondol is az ember a Beatles-ek’rSL, semmiképpen sem maradhat sebleges velük szemben. Már elindulásuk előtt Amerikában is híre ment hogy a brit miniszterelnök­nek is véleményt kellett mon­dania róluk választási had­járatálban. Megkérdezték tő­le ugyanis, hogy hozzáadná-e lányát a négy kócos valame­lyikéhez': Az is közismert do­log, hogy Edward Heath egyik napról a másikra a leggyű­löltebb angol miniszter lett, mert a nyilvánosság előtt óvat lanul kijelentette, hogy a Beatles-ek nem beszélik a „királyi” angol nyelvet. Aztán olyan hír is érkezett, hogy épp az oxfordi stílus és kiejtés elhanyagolása hozta a nagy sikert Nagy-Britanniá- ban, hogy a négy liverpooli •fiú a szürke ipari Angliának a hőse, mert fellázadt az elő­kelő angol dél ellen, meg az ellen az osztály ellen, amely emberemlékezet óta meg­szabta az életmódot és elő­írta az íálést mindenki szá­mára. Ám ez a magyarázat ta­lán túlságosan is mélyen- szánfó ami ezt a négy húsz év körüli legényt és jellegzetes „yeah, yeah, yeaih”-ukat illeti. Csakhogy, nü komoly kor­ban élünk, s komoly elméle­tet kell találni minden társa­dalmi jelenségre. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy különleges jelenségnek szá­mít, ha valaki Angliában hát­térbe tudja szorítani a válasz­tásokat, Christine Keelert és még a futballt is. Annyi kel­lett csak — jelentették a kö­dös szigetországból —, hogy Ringó Star meglobogtassa sö­rényét, bocsánat: hajét, s a koncertterembe máris tarta­lékos rendőrségi erőket és tűzoltóegységeket vezényeltek, hogy valamennyire lehűtsék a kedélyeket. Ez volt a leg­szembetűnőbb velejárója a li­verpooli kvartettnek, amely a világtérképre felrajzolta a „Liverpool beat”-ot. Ez tette meg a Becfles-együttest a ki­kötőváros nemzeti hősének, amelyből eddig minden láto­gató annak a furcsa szokás­nak az emlékével távozott, hogy a mai nap is, szombat este kötelező a verekedés a protestánsok és a katolikusok között. *Mélyre” hatolnak a. pszichológusok Tekintetbe véve a reputá­ciót, a Beatles-ek. első vendég szereplésének biztos sikert jósoltak Amerikában, A jós­lat helyénvalóságában pedig •senki sem fog kételkedni/ aki áitott vagy hallott a New ' 'ork-i Ketmcdg-repülőtéren lejátszódott jelenetekről Ak­kora tömeg, annyi fiatal so­sem volt még a világváros gigászi nemzetköri repülőte­rén, s Eddie Fischer, a vala­mivel idősebb nemzedék leg­kedveltebb énekese sem érte meg, hogy ennyire észrevét­len maradjon. Senki sem je­gyezte fel, mennyi volt az összetépett öltöny, s hány ra­jongót tapostak él, mire szín­re lépett a rendőrség, amely­nek akkor sem volt ilyen erős összetétele, amikor ■ koronázott érkerté1- Vetr York­Márciusi filmújdonságok a megye filmszínházaiban — A nyugati országok film­jei közül, melyek kerülnek bemutatásra a közeljövőben? — Az angol filmgyártást a báng az utcákon című ma­gyarul beszélő, szélesvásznú ilmdráma képviseli. A film vgy néger fiú és egy fehér ány szerelmének drámai tör- énetén keresztül foglalkozik i faji megkülönböztetés prob- ómájával. A színészi alakíta­lak közül kiemelkedik Ang­ié egyik legnépszerűbb színe­sének, John Mittsnek a játé- ca, aki egy munkás szérma- ású szakszervezeti vezetőt tlakít és nem tudja elfogadná anyának házasságát egy né- jer férfivel. — Az amerikai filmgyártás' tépvisaii majd a Külön asz­alok című alkotás. A film örténete egy vidéki penzió- >an játszódik, bemutatja a tispolgári életet annak lá­tóin keresztül. Az angol ten- ierparti város penziójának sendes, nyugodt légkörét vá- atlan események zavarják neg, felkavarva a vendégek sletét. A film rendezője Del­bert Mann, akit a nagysikerű Aarty című film alkotójaként smert meg a magyar közön­ég. A film két főszereplője Vendy Hiller és David Niven lakításáért Oscar-díjat kapott. Jrdekessége a filmnek, hogy iosszú évek után ismét láf­filrriből a szerelem sem. Há­rom fiú és két lány története elevenedik meg a filmben. A főszerepekben fiatal szovjet művészekkel ismerkedhetünk meg. — A másik Codine című aratott. Bán Frigyes rende­zése, Mészáros Ági, Deák Sán­dor, Szörényi Éva, Tompa Sándor és Rajnai Gábor ala­kítása, akik közül többet már résen láttunk viszont a vetí­tos Daaiawi, a oioanr pio­paganda csoportjának vezető­jétől érdeklődtünk. — Miiyen új magyar filme­ket láthatunk a továbbiak­ban? — A márciusi műsorból ki­emelkedik az Vj Gilgames cí­mű magyar film. A filmet Szemes Mihály rendezte. Szo­katlan témájú, elgondolkoz­tató, szép alkotás ez a film. András Ida és Solymár József írók az ó-babiloni irodalom híres Gilgames eposzának alap témájára építették fel a film cselekményéi. Központi gon­dolata az ember küzdelme a halál legyőzéséért. A film hő­sei gyógyíthatatlannak tűnő betegséggel vívják harcukat. A két főszereplő közül a ha­lál árnyékában egy tiszta és őszinte szerelem szövődik. — Nagyon szépek és művésziek Hegyi Barnabás operatőr ké­pei is. A főszierepiők közül Darvas Iván, Dómján Edit és Pécsi Sándor alakítását kell kiemelni akik valósággal azo­nosultak az élrtre keltendő figurákkal. — A másik, iilimalkotás Éva A 5116 Nádasy László ren­dezésében készült. Történeté­ről az utóbbi hónapokban az újságokban sokat lehet ol­vasni. Egy lengyel lányról szól, aki szerencsésen meg­menekült a koncentrációs tá­bor poklából és évek múltán keresd szüleit, A szálak Ma­gyarországhoz vezetnek. A do kumentum film azt az össze­fogást mutatja be, mely az igazi szülök megtalálásáért folyik. Egyben ez a film vád­irat a fasizmus embertelen­sége ellen is. — Különösen a fiatalabb Johnny Sekk.» és Sylvia Syms a Láng az utcákon című angol filmben. látják a mozilátogatok Ame­rika ünnepelt sztárját Rita Bayworth-ot. A márciusi filmműsor tehál több kellemes meglepetést gér a mozilátogató közön­ségnek. Mitzki ErviJa iilmalfotás. Érdekessége, hágj ■omán—francia művészek gyütt működésével készült és i hazánkban is jól ismert lenri Colpi rendezte. Ez a :ilm Codine-vöí az óriásró: izéi, aki egy kisfiú barátsá­gában látja meg saját tiszta, ságának tükörképét óvásznon, művészi játékával szórakoztatja a nézőket. — A szocialista országok ilmalkotásai közül melyeket áthatjuk márciusban, — Ezek közül kettőt sze­detnék megemflltend. A szov­jet 3+2 című színes, széles­vásznú, magyarul beszélő film egy kedves, derűs . történél mely a mai fiatalokról szc akik a Fekete-tenger partját töltik vakációjukat és közbei sok vidám kalandban van ré szűk. Nem hiányzik ebből ; * i col-osztálynak szerez majd örö net, hogy márciusiban fel­újítjuk filmszínházainkban a íagysikerű Űri muri című nagyar filmet. Móricz Zsig- nond regényének . filmválto- sata korábban nagy siliert Három új filmalkotás a ma­gyar Nyáron egyszerit, a cseh szlovák Amikor jön a macska és az olasz Nehéz évek vetí­tésével kezdődött a márciusi műsor a megye filmszínhá­zaiban. A folytatásról Mészá-

Next

/
Thumbnails
Contents