Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-08 / 57. szám

MAPlO 1964. MARCTüS a mecseki tüdősxanatórium Termeljünk takBrmányrépát! Egy regiment asszony és lány térdepel és külön- külön minden egyes kőlapot fényesre dörzsölnek. Aztán kifényesítik a pasztell-zöld gumipadlót, férfiak terebé­lyes fikuszokat, leandereket helyeznek el a csupa-üveg falak mentén. Ha kamerát foghatnék kezembe, lencséje fókuszába befognám ezt a havas, fenyőkkel szegélyezett több holdnyi parkot, benne az impozáns hatalmas épületet, a fehér ágyakat, a fehér és a laikus számára titokzatos gépeket — az ablakok fehér keresztjét vagy éppen az élénkhuzatú bútorokat. Piros, sárga, kék kis székek, aszta­lok a folyosókon. Lélektan? Egy kicsit — az. Ne legyen kórház jellege a szanató­riumnak. A váltakozó színek — megnyugtatják a beteget, felüdítik kedélyállapotát. Mi férne még a lencsébe? A sziklát-vájó munkások, a komlói kőművesek, tervezők, dr. Háber József igazgató fő­orvos orvosi és ápolói segéd­hadával, akik majd itt a na­gyon rossz emlékű népbeteg­ségből gyógyítják ki azokat a riadt, csendesszavú betegeket, akik utókezelésre itt kapnak otthont a Mecsek oldalában. És belefér a lencse fókuszá­ba egy kis történelem is... Háber doktortól tudom, hogy valamikor a 20-as évek elején már felvetődött a gondolat: a Mecsekre tüdőszanatóriumot kell építeni, mert a tbc ezre­ket hajtott a sírba évente az országban. Aztán az ötlet hiú­sági kérdéssé vedlett, mivel hogy Vas József népjóléti mi­niszter úgy vélte: „miért a Kultuszminisztérium akar sza­natóriumot építtetni, holott a mi dolgunk?” És senki sem épített. Évek múltán népszö­vetségi kölcsönből akarják megépíteni. Szentkúton jelölik ki a tüdőszanatórium helyét. Nem épült meg. A 30-as évek közepe táján az OTI építené a jelenlegi állatkert helyén. Megkezdik a közművesítést, aztán a háború elsöpri az utolsó reményt is. ­M agyarországon tízezer ember közül tizennégy ember­nek a tuberkulózis okozta a halálát. És a veszély egyre, nőtt. lezárják A JÓZSEF ATTILA UTCÁT A Pécsi Közlekedési Vállalat érieiíti az utazóközönséget, hogy a József Attila utca lezárása miat{ a 10-es autóbusz útvona­lát március 10-én 0 órától a kö­vetkező terelőútvonalon közle­kedteti. Üj-Mecsekaljáról indu­ló járatok József Attila utca, Pe­tőfi utca, Kolozsvár u., Mártí­rok útja. Szabadság út, majd folytatja útját a régi útvonalon Fehérhegyig. Fehérhegytől in­duló Járatok útvonala: József Attila utcától Szabadság út, Már­tírok útja, Kolozsvár u. Petőfi u., József Attila utcától követi eredeti útvonalát Uj-Mecsekaljá- lg. A József Attila utcai megállót áthelyezi ideiglenesen Szabad­ság ut 17 számú ház. illetve Pe­tőfi utca 63 számú ház elé. Az útvonal terelésének idejére Már­tírok útja 5 számú, illetve Sza­badság út 50 számú házak előtt ideiglenes megállót létesít. Továbbá értesíti az utazóközön­séget, hogy Főpályaudvar—Uj- líecsekalja útvonalon a 21.45 óra-? Iker érkező gyorsvonathoz pró-< baJoéppen indított járatot rész-) tétlenség miatt március 9-én meg-? A felszabadulás után — né­hány esztendő múlva — ha­dat indítunk a tbc-ellen. Ku­tatások, tüdőszűrések, új gyógyszerek és új gyógymódok egyfelől, másfelől pedig új lakásokat kell építeni s a nyomornegyedeket úgy fel­szántani, hogy még nyomuk se maradjon. Itt meg kell áll­ni egy pillanatra! A tbc is­merte-e az osztályhatárokat? Igen is, meg nem is. Csak a példa kedvéért: a kór pusz­tított uralkodói szinten is, II. József Ferenc Ferdinánd s egyebek — de tömegével ott pusztított, ahol a városba tóduló családok barakkokba, vizes, penészes falú lakások­ba, kuckókba, kamrákba szo­rultak. így vált a tbc népbe­tegséggé. Kérdem Háber doktortól: „Mennyi tbc-beteget tartanak nyilván Magyarországon?” És f mondja: a hajdani tizenné- ' gyes arány háromra csök­kent. Baranyában — a múlt évi adatok szerint — 2,75 az arány. — És a gyerekek ... doktor $ úr? — 1958-ban Pécsett és a j megyében 258 kisgyermek volt tuberkulózisban. ■— És most? — Tizenöt. Kétévenként megszűrik az < egész lakosságot, de rövidé- < sen NDK-beli viszonyokhoz j hasonlóan — már évente, lesz kötelező a szűrés. Gyakor- j latilag tehát: szűkül a kör a< nagy „ellenség” körül. A je­lenlegi ötéves tervben Zala- \ egerszegen, később Tatabá­nyán és most Pécsett épült tüdőszanatórium s még épül Nyíregyházán és Szel|szárdon. Beszelik a városban, ! hogy az erőmű füstje nem! kerüli el a tüdőszanatórium; környékét sem, és... Nem j folytatom tovább: nem igaz. < Dél-keleti szél havonta mini-' mális időtartamra jelentkezik \ csak a Mecsek lábánál. A ’ szennyezett levegőt ez sem< hajtja fel a szanatóriumig, ? mert a hegy abaligeti nyílé-( sán — egy ellenhuzat révén — mindig elfordul. A tetőtera­szon féltetős napozó van. Dr. Háber nyomatékosan kijavít­ja: „Nem napozó, hanem fektető ...” Vagyis, a betegek nem fekhetnek a napon. Csak levegőinek ami a gyógy­szeres kezelés mellett egyik leghatékonyabb gyógymód. A hét elején megérkezett a? első beteg: Kalányos Ernő 59 éves berkesdi cigányem­ber. Már túl van a nehezén, a bajai kórházból utalták ide utókezelésre. Meggyógyul. Napi ötszöri és kalóriadús ét­kezés, orvosi felügyelet, szép és csendes környezet, — mindezt a berkesdi cigányte­lepen soha... A szanatóriumot felavatták. Az avató szakemberek minde­nekelőtt gyógyulást kívántak a szanatórium jövendő lakói­nak. Rab Ferenc Két olyan takarmánynövény r ló termesztésük. Ezek egyike j termesztésére szeretném ráirá- j a takarmányrépa, mely Jdtű- ,, , nő étrendi hatasu amidokban I myítam a termeloszovetkeze-, gazdag ^ vizenyűs takar„ tek figyelmét, melyek termesz- j mány. Fejőstehenek, szoptató tése az utóbbi években hát- j juhok és anyakocák takarmá- térbe szorult, pedig hasznos j nyozásában szinte nélkülözhe- lenne a nagyobb területen va- I tétlen. 24 q keményífőérték/kh ? A takarmányrépa termesz­tése mindenekelőtt azért esett vissza, mert olyan nézet ter­jedt el, hogy nem nagyüzemi növény és más lédús takar­mányfélékkel pótolni lehet, például a silókukoricával. Vé­leményem szerint érdemes megvizsgálni, hogy hasznos-e a termesztésével foglalkozni a szövetkezeti üzemekben. E kérdés eldöntésére az alábbi adatok adnak tájékoztatást. Egy kilogramm takarmányrépában van: Kérődzők részére Szárazanyag Keményitőérték Emf. + amid 50% kg kg gr. 0,11 0,06 5 Ha kh-ként 400 mázsa átlag­termést érünk el. akkor hol­danként 4400 kg szárazanya­got, 2400 kg keményítőértéket, 200 kg emészthető fehérjét termelünk, ami feltétlenül ked­vező. Gondolom, neon árt össze­I hasonlítani a silókukoricával, j de a félreértés elkerülése vé­gett szeretném hangsúlyozni, ! hogy ezt nem azért teszem, : mintha ellene volnék vagy le- j becsülném a silókukoricát. El- ; lenkezőleg, a termelését fel- i tétlenül szükségesnek tartom. Ha 150 métermázsa jó minő­ségű silókukoricát tudunk be­takarítani, akikor holdanként 6600 kg szárazanyagot, 2100 kg keményítőértéket és 120 kg emészthető fehérjét tudunk termelni. Az összehasonlító adatok elég meggyőzően bizonyítják, hogy érdemes a takarmányrépa ter­mesztésével foglalkozni, ter­mészetesen ott, ahol megfelelő a talaj. Gondoljunk a háztájira is A takarmányrépa az igényes növények közé tartozik, ezért a magas hozam elérése érde­kében a humuszban gazdag, Egy kilogramm silókukoricában van: Kérődzők részére Szárazanyag Keményitőérték Emf. + amid 50% gr. kg kg 0,24 0,14 8 mélyrétegű talajba vessük. Na­gyon meghálálja a nagyadagú istáidé- és műtrágyát. A talaj­előkészítés megegyezik a cu- I korrépáéval. A tőszám meny- í nyiségére, a várható termésre j és a műtrágyaigényre az aláb- j bi táblázat ad felvilágosítást.! 1 kh területre számolva: Sor- és tőtávolság Tőszám 30x50 38—40 000 Veiőmagmennyiség kg Várható termés q 3—400 M—14 Műtrágyaigény kg pétiső smiperfoszfá« kálisó 150—300 100—120 150—300 ÍRÓASZTAL MELLETT MÁR AZ IS tolira való téma, hogy valaki 13 éve dolgozik a városházán, aho­vá az emberek apró pana­szaikkal és nagy gondjaik­kal lépnek be. En ennél sok­kal többet tudok elmondani Bencze Istvánnéról, a városi tanács személyügyi csoport- vezetőjéről. A „sok” közül azonban mégiscsak legjobb, ha egyet ragadok ki: hogyan lett egy szőlőhegyi lányból a város egyik vezető beosztá­sú dolgozója? Hivatalában kerestem, de szokásához híven most sem ült a sárga asztal mellett. Vaskos dossziéval járta az irodákat. Oda ültetett, ahová a pá­cienseit szokta. Szemben a saját asztalával és beszélni kezdett. — Mit mondjak? Nagyon sablonos történet. A szőlő­hegyen nevelkedtem, aztán 1951-ben ide kerültem a terv­osztályra hat elemivel. Ké­sőbb kineveztek az ellenőri csoport vezetőjének. Közben elvégeztem az öthónapos pártiskolát, letettem a vizs­gákat a 7. és a 8. általános­ból. Majd 1954-ben panasz­Négy öreg Kati néni Négy öreg Kati néni — a sásdi Bú­zakalász Termelő- szövetkezet tagjai — pénteken Har­kányba utazott éle­tük első üdülésére. Banna Mátyásné, Jusztinger Antalné, Meggyesi Gábomé és Sturm Ádámné a termelőszövetke­zet költségén piheni ki magát a híres délbaranyai gyógy­fürdőhelyen, ahol a reprezentatív Bara­nya Szállóban lak­nak. A négy kis öreg­asszony — életko­ruk együttvéve 231 esztendő — egy he- l;»en dolgozik: a Búzakalász Terme­lőszövetkezet mag­tárában. A múlt év elején, amikor em­bereket kerestek magtárt munkára, jelentkezett a négy idős asszony. Mind a négyüket Kata­linnak hívják. így jött létre a Kata- lin-brigád, amely­nek munkáját, helytállását öt fa­lu népe dicséri, öt község tartozik ugyanis a sásdi Bú­zakalász Termelő- szövetkezethez. Ta­valy ősszel például, amikor a gabonát vetették, a négy Kati néni csávázta mind az öt falu számára a búzave­téshez több mint ezer mázsa búzát. Különben egész éven át ők készítik elő az öt falu közös állatállománya szá­mára a napi takar­mányadagot. A múlt évben a Kati nénik össze­sen 1246 munkaegy. séget teljesítettek, amiért majdnem 38 000 forintot kap­tak. A termelőszö­vetkezet vezetősége és tagsága a példa­mutatóan jó mun­kájukat jutalmazta most azzal, hogy el­küldte őket Har­kányba üdülni. ügyes lettem a titkárságon. Később — 1958-ban — meg­választottak elnökhelyettes­nek a II. kerületi tanaikra és a múlt évben kaptam meg kinevezésemet személyügyi csoportvezetőnek. Közben ta­nultam is. Még 1959-ben be­iratkoztam a Közgazdasági Technikum kereskedelmi ta­gozatára és tavaly érettsé­giztem. Mint mindig, ahányszor csak találkoztunk a tanácson, most is mosolyog. Arcáról le­olvasom: „Ugye, ez édeske­vés, ennél többet várt. De ha egyszer nincs más!” BIZONY, vékonyka törté­net így — csakhogy a be­szélgetést még nem fejeztük ÍHJ# — Miért tanult? — Kellett, anélkül nem le­hetnék itt. De nemcsak hiva­talból tanultam, egyszerűen azért, mert tudni akartam, többet tudni, mint azelőtt. Ereztem, hogy erre szüksé­gem lesz. — Hogyan tanult? Mosolyog: — Éjjel, amikor a csalá­dot rendbetettem, amikor el­aludtak, akkor gyújtottam , villanyt és tanultam. Na- ; gyón jól tudok éjszaka ta­nulni, vagy inkább hajnal­ban. Sokszor felkeltem éjjel két órakor és hajnalig két­szer annyit átvettem, mint nappal. Ilyenkor jobban fog az agyam. — És a férje? — Nélküle nem csinálhat­tam volna meg. Sokat segí­tett a házi munkában is. Együtt hordtuk a kislányt a bölcsődébe, az óvodába. — A férje vitte? — Inkább hozta. A férjem reggel hatra megy dolgozni. Vasöntő Pécsújhegyen. Reg­gel fél ötkor kel és ötkor már indul munkába. Ezért én vittem, ő meg hazahozta Évikét. Fél ötkor kel Benczgné is. Már évek óta így van. Meg­szokta. Kávét, teát készít az urának, uzsonnát csomagol. Pontban ötkor kikíséri, el­búcsúznak mindennap. — És azután? — Altkor már nem érde­mes lefeküdni. Tavaly még tanultam, most keresek va­lami házi munkát. Higgye el, mindig akad valami. Jó is ez a Icoránkelés. Évi akkor kezdett el isko­lába járni, amikor anyu ab­bahagyta. — Nem, egyáltalán nincs szándékomban abbahagyni — mondja —, szeptemberben szeretnék beiratkozni a mar­xista egyetemre. KORÁBBI beszélgetések­ből tudom, hogy sok asszony megfordul nála. Ki segítsé­get kér,- ki állást keres, ki csak panaszkodni jön. És mindegyiknek ugyanaz a „hi­bája”: nem tanult, nincs szakmája. Amíg együtt volt a család, nem volt szükség a keresetére, vagy megelége­dett kisebb összegű fizetéssel is. Aztán valamin összevesz­tek, szétköltöztek és most ér­zi, mennyire hiányzik a szak­ma, vagy legalább egy kö­zépfokú általános végzettség. Csaknem mind ilyen panasz. — Még képesítéssel is ne­héz ma nőket elhelyezni, hát még akkor, ha csak 4—6 ele­mijük van. És ilyen beszél­getések alkalmával mindig eszembe jut saját esetem: sohasem késő tanulni! Egy­szer el kell kezdeni. Elővettük a városi tanács­hoz tartozó vállalatok kar­totékjait és mindössze há­rom asszonyt tudtunk össze­számolni, aki vezető beosz­tásban dolgozik. Nem veze­tő, csak második, harmadik ember a vállalatnál. Igazga­tóhelyettes — mint Latin- csics Aladámé, a Pécsi Kis­kereskedelmi Vállalatnál, — vagy főkönyvelő, mint dr. Szabó Dezsőné a Szikra Nyom dánál és Kormány Józsefné a Fodrászipari Vállalatnál. Aztán mintha elvágták vol­na. A KÖNYVEIRŐL, jegyze­teiről érdeklődöm. A nagy szekrényre mutat: — Itt őrzöm őket, azazhogy csak egy részét, mert elké­rik tőlem. A Gáspárné, Va­dászná meg az Utasi Eta ta­nul belőlük. Ők még esak ezután végeznek. GóJtdonyi Béla Fentiekből az is kővetikezSlk:, 1 hogy a magas hozam elérésé- : nek több feltétele van, és csak 1 akkor érhetünk el kedvező eredményeket, ha a felsorolt I feltételeket együttesen bizto- ! sítjuk. A fajta megválasztásai i sem közömbös, mivel jeLentő- j sen befolyásolja a terméshoza- I mot, a kiszedés költségét és a tartósítást. Az általam is» j mert különböző fajták közül | a fenti követelményeknek leg» ) jobban a bábolnai Sárga hen- : ger felel meg, mivel magas termést ad, a gyökere kéthai- | madnészben áll ki a talajbók i ezért könnyen szedhető és ma­gas szárazanyagtartalma mi­att jól tárolható. Mivel a répa nagy tömeget ad. ezért üzemi szempontból arra kell törekedni, hogy a majortól minél kisebb távol­ságra termeljük a szállítási j költségek csökkentése végett, i Ha prizmákban tároljuk tél- j re, akkor lehetőleg a felhasz- ‘ nálási hely közelében helyez- i zük el. Amikor a takarmányrépa, termesztésének szélesítését ja- : vasiom, akkor nemcsak a kö­zös állatállományra gondolok, hanem a háztáji állatokra is* mivel azok részére a lédús takarmány nincs biztosítva. Márpedig népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a tehén- állománynak ez a része is minél többet termeljen. A több tejhez viszont takarmányra van szükség, így lédús takar­mányra is. Ezért feltétlenül helyeselhető, hogy a téhón tar­tó szövetkezeti tagoknak feles művelésre 4—6—800 négyszög­öl területet adjanak takar­mányrépa termesztés céljára. Ezzel a közös gazdaság is és a tehéntartó tagok is nagy- mennyiségű lédús takarmány­hoz jutnak. Több megbecsülést a csicsókának ! A másik ilyen takarmány- > növény a csicsóka, melyet el- <sősorban gumójáért a sertések <és szarvasmarhák takarmányo- í zására termel nek. Term észté- \ sének jelentőségét fokozza* hogy silány talajban is ter­meszthető jó eredménnyel. A gumói ízletesek és nagy szá­zalékban tartalmaznak szén­hidrátokat, mellyel megvédik a fagyástól, ezért télire a földben hagyva károsodás néL. |kül áttelel. A csicsóka is na­gyon meghálálja a telepítés lelőtt kh-ként 150—200 mázsa ! istállótrágyát, szuperfoszfátból 100—150 kg, kálitrágyából 60 ;—80 kg az ajánlható mennyi- ség. Ősszel és tavasszal tele­píthető. a tavaszi telepítésnél ; a talajélőkészítés megegyezik a burgonyáéval A több évre meghagyott csicsókásokat kiszedés, vagy sertésekkel való kituratás után tavasszal középmélyen szánt- ;suk fel és fogasoljuk el. A csicsóka takarmányérté- kéről az alábbi táblázat ad tájékoztatást: Egy kiló csicsókában van 0,25 !kg szárazanyag, 0,20 kg keményí­tőérték, sertések részére 6 gr. ; emf, kérődzők részére 9 gr. emf -f- amid 50 százalék. Ha kh-anként 80 métermá- ;zsa termést érünk el akkor 1 kh-on 2000 kg szárazanya­got, 1680 kg keményítőértéket, !48 kg fehérjét sertésekkel való etetés esetéből tudunk termel­ni. Anyakocáknak igen hasznos Feltétlenül helyes lenne, ha minden gazdaságban az anya­koca-telep közelében fél—egy kh csicsókát telepítetnénk, amit túratás formájában etet­nének fel a sertésekkel min­denekelőtt a szoptatós kocák­kal. Ezzel egyidőben két dol­got lelhetne megoldani: a ko­cák járatását, mozgatását és takarmányozását. Nagyon meg­hálálnák a sertések a csicsó­ka ilyen célra való telepíté­sét. ami mindenekelőtt gyor­sabb növekedésben és több sertésben jutna kifejezésre. Végül szeretném felhívni a figyelmet, hogy tavasszal a hajtások megindulásakor meg kell szüntetni a túratást, mert a gumók ilyenkor mérgező anyagokat tartalmaznak, ezért megbetegedéseket és elhullá­sokat akozhatnak. Novics János, 5 a megyei pártbizottság titkává A

Next

/
Thumbnails
Contents