Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-05 / 54. szám
«untern«. MAPLd NfiSOK-SZiniáZ-MOZ) I szakemberek érdekében Nem hűltem volna, hogy ran Heljreijfazítás helyetti Reális-e a kőrakók bére? A MAOYAK IAOIO ■MA aJSSSw ►í^t6rtaklAíe*B ■MM mit horns nyelvű ndaoc. Baranyai mozaikok. — össz«- állitáa. A tartalomból: Készülik ek a tavaszra. — Már most aktuális: a tőszám. — J^átoga- tés Pécsudvardon. — Önkéntes tűzoltók közbtt. — lUegenda • tűz-emberről. Baranyai népzene. fj.39: Német nyelvű műsor. Szocialista országok átetáhfll trikóidén Jegyeztük fel. Kívánságban gverseny. *M<b Különleges bányák. Látogatás a siklósi éa a kantavári márványbányákfeak. — Kiport- műaor. »*,15: Muzsikáló pácai taták. >»,4í: Dél-Dunántúli híradó. 1»,«!: A ntoikácai Járás kirnake delrel ellátottságáról 39,10: Részletek Bágya: Kérő« napig szeretlek és Nádas: Potyautas című zenés Játékából. ».SS: A Történelmi Társulat d«- dunántóli csoportjának előadássorozata. Pécs középkort építészet-történetet — Romvári FV rene előadása. ».35: Szalai Furák» sági esküi Játszik. ».50: A takarékossági tataijuk syo- mában. — Jegyzet. »,57: Műsor Ismertetés. 50,00: Műsorzárás. BMUS 7 órakoe*. Bajor-bérlet, ^*** rjtszt-terena: Középiskolásak fT. bérleti hangversenye, C/t. és CVS, sorozat (déjután I ás 0 árakor). MOZ» Parki Amikor Jös a sacás Ok S és 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Cartouche (háromnegyed 2 órakor). Nyáron egyszerű <4. I és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Nehéz évek («, negyed 7 és fét » órakor). Kossuth Híradó Most* Magyar híradó, Igaz-eT ÜVt ul vüághlr- adó. Félelmetes gúnykacaj. Riadó, Tegnap, ma ée holnap. Előadások II órától * óráig folytatólagosan. Epftók Kultúrotthona: Asszony a telepes <1 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gy árrároe): Filmbarátok kórének előadásé <i árakor). Istenkűát A hetedik esküd: fi órakor). Csak 10 éven felülleknekl Jószerencsét (Pécsszabölcs): Katóján cár <* ée 7 órakor). Rákóczi (Mecaekalja): Boccaccio 79. n. ( 7 órakor, szélesvásznú). Csak lt éven felülleknekl Magyarországon ■ képzett méhészek szövetkezése és az elért méztermeltetés sikere alapján Baranya megye méhészete vezető helyet foglal el. Jelenleg 1600 méhész 18 000 méhcsaláddal méhész- kedik, amelyben a méhészetek pontos összeírása azonban csak most van folyamatban. A különböző időjárási viszonyok folytán nem minden év kedvező a méhészeknek. Sokszor fáradságot munkájukat nagy csalódás éri. A múlt év azonban nagyon kedvező volt, úgyhogy a baranyai méhészek szinte hihetetlen mennyiségű, körülbelül 40 vagon mézet adtak el az államnak. Emellett több százmillió forint az az érték, mellyel a mezőgazdaság termelése a méhek virágbeporzó tevékenysége folytán nőtt Ezt belátva, egyre több termelőszövetkezet és állami gazdaság gyümölcstelepe állít fel szakképzett méhészmesterek alkalmazásával méhészeteket. A méhészet fejlesztéséről, védelméről kormányrendeletek intézkednek. Szabályozzák a mézelőfák ültetését (B. m. ' ‘05 713/1948), engedélyhez kötik az élő fák kivágását, tiltják a fák, bokrok oktalan csonkítását (F. m. 202 250/1949) kötelezővé teszik a költésvé- sr.es méhcsaládok megsemmisítését, az így elpusztított csali dókért kártérítést fizetnek (1E34. XXI. te. 00. §), kötelezővé teszik a méhek felülvizsgálatát, szabályozzák a vándoroltatást (F. m. 13/1952. és 177/1954), a végül kimondják, hogy minden városi és községi tanács a helyi fmsz bevonásával méhegészségügyi felelőst tartozik kinevezni, aki legalább S évi gyakorlattal bír, s hozzá tehetném, aki a tanfolyamokon a méhbeteg- ségeket megismerte. Az FM 16 091/1950 ra, r. intézkedik a növényeknek a méhek védelméről gyomor-, bőr- és idegmérgekkel történő porozáskor. Eszerint a növényt virágzás alatt — a virágbimbók feslésétől a virág- •Bimrwk kfaulláeáig — méregFécsett egy hely, ahol ennyi minden* tudnak. A Megyei Könyvtár műszaki tájékoztató szolgálatának ugyan hivatalosén is ez a legfőbb feladata: tájékoztatás, adatszolgáltatás, de azért mégis meglepett kicsit, hogy az adatoknak, felvilágosításoknak milyen tömege kelt már innen útra. Legtisztábban a napló ad erről képet, amelybe bevezetik mindazt a kérdést, amelyet vagy írásban, vagy szóban feltettek a részleg munkatársainak. Hifik — 26 oldalon Piádéul egy községből érdeklődő lenéi érkezett, hogy milyen festékanyagokat hasz. náhatunk a málnaszörp készítésénél A pontos választ a Szigetvári Konzervgyártól kapott információ után küldték meg az érdeklődőknek. Egy vUíanyszereilő egy ízben a francia, angol, amerikai, osztrák, orosz és kínai coli-átszámítások felől kérdezősködött. Az elintézés módját feltüntető rubrikában néhány kézikönyv címe szerepei, s az elintézés hozzávetőleges időtartama: 5 perc. Aid a parciális differenciálás Jelöléseinek értelmezését akarta tudni, az is gye*» választ kapott Egy érd »mérnök az orfüi tó környékének parkos! tásáhos dísznövények és fafajták Ismertetését kérte. Mfrec leket tehát hozzájutni a műszaki tájékoztató szolgálaton keresztül? Például gyárt- mányJegyzékhesL Eddig kb. 40 üzem gyártmányismertetőit szerezték be, hamarosan sor kerül ezeknek pontos Jegyzékben való feldolgozására. Valamennyi Csepel-gépkocsit, illetve alkatrészt feltüntet például az egyik Jegyzék, a Vögel permetezni tilos. Nagyobb járvány esetén azonban a községekben a Járási tanács vagy a növényszolgálatra kirendelt közegek mindenkor elrendelhetik a méreggel porozást. A szakközegek a porozás helyét, megkezdési időpontját és a növényvédőszer nevét a községi tanácsnak kötelesek jelenteni. A tanács a permetezés előtt három nappal a község területén 5 kilométer körzetben levő méhészeket (helybelieket dobszóval, a távol lakó méhészeket írásban vagy táviratilag) értesíti, hogy a méhtulajdonosok méheiket lezárhassák, illetve elszállíthassák. Ha a méreggel való porozást elhalasztják, a porozás új időpontját a méh- tulajdonosoknak újból jelenteni kell, különben a mulasztót kártérítésre ítélik. Vegyészeink igyekeznek oly permetező anyagot kitalálni, melyek a méhekre nem ártalmasak, ilyenek máris a Melipax és a Toxaphen. Dr. Búza László budapesti főállatorvos a minap Pécsett a baranyai egészségügyi felelősök és állatorvosok részére tartott előadása szerint kétféle méhegészségügyi vizsgálat van: tavaszi, amikor a fél kérelmére a vándoroltatásra szükséges bizonyítványt adják ki, és a megye minden méhcsaládjára vonatkozó kötelező hivatali nyári vizsgálat A tavaszi vizsgálat díját méhcsaládonként 2 forintot a kérelmező fél, a nyárit az állam hatóságai fedezik. A méhegészségügyi bizonylatokat az illetékes körzeti állatorvosoknak Is hitelesíteniük kell. Az egészségügyi vizsgálat a méh- betegségek felszámolása érdekében, minden méhész — hacsak egy-két méhcsaládja van is — minden évben március 15-ig köteles szóban vagy Írásban bejelenteni nevét, lakhelyét méhészete telephelyét és méhcsaládjai számát az illetéke« községi, városi tanácson. i A méhegészségügyi felelősök a nyári hivatalos vizsgálatkor a Butotuiaicktnosokkal rös Csillag Traktorgyár kiadványa pedig minden általa gyártott típust és azoknak fel- használását ismerteti. A csillároktól az akkumulátorokig valóban megtalálható itt minden. A vegyi és háztartási cikkek műszaki adatokat tartalmazó kereskedelmi képes árjegyzéke című tekintélyes füzetben például pontosan 26 oldalion keresztül váltogatják egymást a különféle fésűfajtáik. Ugyanakkor megvan Itt a teljes külföldi íolyóiratjegy- zék. Magában a könyvtárban Is 482 magyar és külföldi folyóiratot tartanak, de egy külön katalógus-fiókban valamennyi baranyai üzemhez járó folyóiratok teljes jegyzéke megtalálható. Most készüknek végleges formában az érdeklődők rendelkezésére bocsátani a találmányok Jegyzékét Ez azt jelenti, hogy bárki, aki valamely műszaki problémával kapcsolatos gépiekre, eljárásokra, szerkezetekre kíváncsi, megtekintheti a találmány jegyzéket, s ha ott talál valami érdekesnek ígérkező t, néhány forintért megkaphatja a találmányokkal foglalkozó budapesti intézménytől a dokumentációt A szolgálat közvetít A műszaki tájékoztató szolgálat tehát elsősorban közvetít: akár bonyolultabb adatszolgáltatásra, akár találmányok beszerzésére, akár például szakszövegek fordítására van szükség. A szakfordításokat az Országos Műszaki Könyvtár fordító részlege végzi, természetesen az elfogadott egységáron, s azért jó, ha ilyen igényekkel ide fordulnak az érdeklődők, mert így elkerülhető, hogy ugyanarról (láttassák alá, mikor, mennyi méhcsaládot vizsgáltak meg s e kimutatást az illetékes tanáccsal hitelesítve adják át kifizetés végett a körzeti állatorvosnak. Méhbetegség esetén minden beteg családból külön számozva és csomagolva — az illetékes állatorvossal is aláíratva — tenyérnyi fiasításos lép küldendő az Állategészségügyi Intézetnek (Kaposvár, Ecseri üt 40.) felülvizsgálatra. Vértesi Zoltán a cikkről, könyvről föWMteges fáradsággal több fordítás is készüljön. Amúgy is előfordulhat — elő is fordult nem egyszer —, hogy kiderült; egy igényelt fordítás már elkészüli, s a másolatot fillérekért rendelkezésre bocsátotta az Országos Műszaki Könyvtár. I Ugyanígy közvetíti a műsza- I ki tájékoztató szolgálat a mikrofilmeket, egyes folyóiratokat, könyveket. A ritkább szakkönyvekhez is hozzájuthat a könyvtár minden olvasója könyvtárközi kölcsönzés útján. Tavaly például 556 művet kölcsönöztek ki az olvasóknak ily módon. Kihasználatlan lehetőségek A csoport tagjai, amelynek Nikolai László a vezetője, mérnöki képzettségűek. Érdekességként meg kell említeni, hogy munkájukon túl „házilag" élvégezték a könyvtárhoz tartozó épület tervezését, s így akarják megoldani a siklósi, szigetvári járási könyvtárépületek tervezését is. Elsőrendű feladata azonban a műszaki tájékoztató szolgálatnak mégiscsak az, hogy megkönnyítse a szakemberek munkáját; elvégezze a kutatást, keresést, tájékozódást azok helyett, akik a termelésben dolgoznak s nem érnek rá erre. Kérdés, hogy eléggé kihasználják-e ezt a lehetőséget a pécsi-baranyai szakemberek, azaz a vállalatok, üzemek? Némi közömbösségről tanúskodik az a tény is, hogy amikor a felkérő leveleket kiküldték (arra kérték bennük az üzemeket, hogy tájékoztassák a könyvtárat a hozzájuk járó külföldi folyóiratokról), jóné- hány üzem és vállalat válaszra sem méltatta őket. És ami pedig az érdeklődést illeti, nem lehet ugyan panaszkodni a látogatottságra, de sokkál inkább lehet arra, hogy nem élnek eléggé a kitűnő lehetőségekkel, nem hasznosítják a szolgálat nyújtotta előnyöket, nem használják fel az itt ösz- szegyűjtött rengeteg adatot és ismeretet lényeges műszaki problémák megoldásában. Valószínű, hogy sok üzem, amely jelentős műszaki nehézségekkel küszködik, nem egy részletkérdésre kaphatna itt kielégítő választ A Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat például korszerűsítette gépparkját, forgó-rakodó gépvet szerzett be az itt található gyártmányismertetők felhasználásával és a szolgálat munkatársainak javaslatára. h. a „Kőrakás fill érékért" címmel cikk jelent meg lapunk február 13-i számában. Az írásban a következőről volt szó: a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat magyar bólyi üzemében a koráké munkások egy tonna kö fel- és lerakásáért, illetve a szállításért 2 forint hetven fillért kapnak és még 12 fillért kilométerenként, összegezve — egy példa alapján — megírtuk, hogy 5 munkaóra alatt egy főre 9 tonna és 8 mázsa kő jutott s eme öt órai munkáért a keresete alig haladta meg a 25 forintot ügy éreztük — ■ ezen véleményen vagyunk most is —, hogy ilyen roppant nehéz munkára megállapított silány bérezés bizony jogosan idézi elő a kőrakók elégedetlenségét A vállalattól válasz érkezett a cikkre helyreigazítás! kérelemmel. Idézünk a válaszból: „Vállalatunk munkaügyi csoportjánál levő adatok, műszaki normák és bérjegyzékek alapján megállapítható, hogy a műszaki norma nem 2,70 forint tonnánként + 12 fillér kilométer pénz, hanem a vagonlerakásért és a gépkocsival a telephelyre való szállításért 5.44 forintot keresnek tonnánként a dolgozók, ami éppen duplája a közzétett cikkben megjelölt normaösz- szegnek." Ezután a válaszlevélben — példaként — három kőrakó munkás keresetét jelölik meg a januári bérjegyzék alapján: „Boros Sándor 9,30 óra alatt keresett 78,50 iorintot, azonos idő alatt Hegedűs József 74.83 forintot. Hódi András 76,99 forintot." Feltételezhető, hogy a ma- gyarbólyi üzemben kapott információk talán nem hitelesek vagy éppen az említett cikk írója értette félre. Ezért fordultunk Ismét a magyarbólyi üzem bérelszámolójához s közöltük vele a vállalat központjának válaszát. Elmondotta: igaz, hogy amennyiben egy munkás a vagonból kirakja a köveket, majd utána föl a teherkocsira, illetve szállítás után Ismét lerakja a telephelyen — azaz a munka három fázisáért — tonnánként 5.44 forintot kap. De a gya1963-ban 73 újítást nyújtottak be a Pécsi Porcelángyár dolgozói, ebből 54-et fogadtak el és 41-et vezettek be. Az újítások által elért tényleges korlat más. Ritka eset m. hogy ugyanaz a kőrakó munkás végzi a rakodást a teherkocsin, mint aki a vagont üríti. A beérkező vagonokat három órán belül kell kirakni, különben a vállalat kocsiállást fizet. De az adott időpontban rendszerint nem áil rendelkezésükre teherkocsi, hogy a köveket azonnal a telephelyre szállíthassák. így aztán a kőrakók között a muuka megoszlik, hasonlóképpen a bér is. Ezt bizonyította mindjárt azzal, hogy Boros Sándor például február hónapban 440,54 mázsa, azaz negyvennégy tonna követ rakott föl a teherkocsira, illetve a telephelyen le is rakta és ezért erre a munkára 129 forint bért kapott. Hegedűs József február hónapban 256.88 mázsa kő vagonból való kirakásáért pedig 70 forintot, illetve más alkalommal 17 mázsa kő íöl- és lerakásáért (gépkocsiról) hat forintot. Természetesen az itt említett összeg nem a teljes havi keresetük, mert Boros Sándor februári fizetése összesen 1688 forint és Hegedűs Józsefé is körülbelül így alakult, ugyanis másfajta anyagot Is szállítanak. Illetve rakják vagonról kocsira, telephelyre stb... Mindez azonban egyáltalán nem változtat a szűk normán, következésképpen a kőrakásért meghatározott alacsony béren. Ezt a vállalatnál is tadják, hiszen még a múlt évben megígérték, hogy a magyarbólyi üzemben megvizsgálják a normákat és éppen ezekben a napokban — ha egy kicsit későn is — az ígéretnek megfelelően felülvizsgálják a kőrakók panaszát. A vizsgálat eredménye remélhetően kedvező lesz a kirakó munkások számára. Ami viszont a vállalat helyreigazítást: kérelmét illeti, feltétlenül stieg- tennénk, ha ml tévedtünk volna a cikkben, azonban a magyarbólyi üzemtől kapott újabb információk még mindig minket igazolnak. Persze, közel sem ez a lényeg, hanem inkább az, hogy a norma-probléma megoldódjék a magyarbólyi üzemben. Rab Ferenc (utókaükuláJt) gazdasági eredmény egymillió 976 ezer forint Az újítóknak 72 ezer forint újítási díjait fizettek ki. Az újítók feie műszaki, He fizikai dolgozó. A fizikai dol- .gőzök közül a legtöbb újítást a karbantartó lakatosok nyújtották be. Azt is érdemes megjegyezni, hogy sok olyan újítást ésszerűsítést nyújtottak és vezettek be a gyárban, amelynek népgazdasági érté- j ke pénzben nem mérhető, mé- Sgis értékes volt, mert könv- (nyebbé, biztonságosabbá tette !a dolgozók munkáját A múlt év során benyújtott újítások közül is kiemelkedik a Harka Győző és társai által konstruált négyaknás elektromos kemence, amely ugyanannyit égetett azonos idő alatt, mint két kétatenás kemence. Áramszünet Áramszünet lesz március 5-én 8—16 óráig Landler Jenő u.. Aradi vértanúk útja, Hunyadi út, Janus Pannónius u„ Székesfehérvár u., Geisler Eta u., Sallai utca által határolt területeken. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi Jánós u. 11. Telefon: 15-32, 15-»; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-6L Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u 1L ; Telefon: • 15-32, 15-33. 50-00 < PÉCSI SZIKRA NYOMDA I Pécs. Munkácsy Mihály u ír I Felelős vezető: Melles IXez3Ő Terjeszti a Magyar Posta. I Előfizethető a helyi postahivatalaid nál és kézbesítőknél. I Sl&flsetési díj j hónapra $&— ük * Mexjcaám; MmL Miért haragszanak a lippói asszonyok? Széles a lippói utca. Annyira széles, hogy „háborús tényező’’ lett belőle. Egy esztendeje ügyein is miatta szakadt meg a jó viszony a községi tanáes és a lakosság között. A tanács azt mondta: „Az utcára virágoskert kell!" As asszonyok meg ezt mondták: „Az utca a libáké!” Mire a tanács: — „Márpedig ott park lesz meg virág!" Az asszonyok? — „Juszt is liba!” A község fejei még az elmúlt tavaszon határozták el, hogy parkosítják a lippói utcát Merthogy az jő széles és igen jó lehetőség van egy szép parkra. Megrendelték a tizenöt pádhoz való betonlábat, az ülő- és támaszkodó lapokat M kiló fűmagot Azonkívül a tsz-be lépő kanász helyett nem fogadtak fel újat, — nehogy a dJsa- nókonda hkgelj% bepiszkítsa a virágokat A konda tehát az ólakba szorult — Végül a libákat is beparancsolták az udvarokba, s felhívták a falut, mindenki ültesse be a háza elejét virággal. Igaz, a vb-ülésen ellenkezésbe ütközött a javaslat, de keresztül vitték a megszavazását Az eredmény? Néhány helybeli vezető parkosította a háza elejét, de a falu többsége hallani sem akar róla. A libákat meg gyakran kihajtják azóta is, a tanácsi határozat ellenére is. A falu véleménye pedig minderről így hangzik: — Mi nem liliomcsokrot akarunk adni a városnak, hanem húst! Ehhez pedig legelő kell! Elmentem a tanácselnökhöz. megkérdezni, miért nem kerítik be a tervesett parkot, hiszen azzal már meg is oldódna a kérdés? — Kertté ura »Ér nem futja a községfejlesztési alapból. — A kertek alatt nem mehet a konda vagy ott nem legelhetnek a libák? — Sajnos nem, mert az udvaroknak nincs hátsó kerítésük, és kárt okoznának a kertekben. — Hát akkor mi lesz, hiszen látni, hogy a falu az állattartás mellett döntött? — Tudom, de mit csináljunk! Parkosítani kell, így szól a járás parancsa. A tavasszal elkezdjük a munkát. Namármost álljunk meg egy szóra! Kétségtelen, hogy szépíteni kell a falu arculatát, tisztává, széppé tenni az utcáit De hát a libáknak legelő kell! Sőt, azt is tudja minden parasztember, hogy a sertésnek sem árt a mozgás. Ha semmiképpen sem lehet összeegyeztetni a virágoskertet as állattenyésztéssé!, akta» választani kell a kőét tő közül S nyilván minden józan eszű ember az állattenyésztés mellett dönt — hiszen ez a falu „profilja”. Vagyis a parknak fuccs, meg kell változtatni a köz ségfejlesztési tervet De ha mégis egyeztetni lehet — s ez azt hiszem csupán szervezés kérdése —, megoldódna a legfőbb nehézség: a libák is legelhetnek anélkül, hogy leszaggatnák a lippói jácintokat vagy liliomokat Jól szervezett társadalmi munkával ugyanis csökkenteni lehetne a parkosítás költségeit s akkor talán kerítésre is jutna a pénzből. S ha az kién mégsem futja kerítésre, akkor egy időre takaródét kell fújni a parkosítás hadjáratának, mert az asz- szonyok igazsága fon tosabb, — a húst a falu adja Ezt a húst pedig sohasem pótolhat]« a JOicmHlat! •CUwrart Tizennyolcezer méhcsalád Negyven vagon mézet adtak el tavaly Baranyában Március 15-ig minden méhésznek jelentést kell adnia a tanácsnak Kétmillió forint megtakarítás
