Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-05 / 54. szám
március k. IIAPIÖ 3 Nagyarányú beruházási tervek a sássii járásban Megkezdik a Baranya-csatorna körzetének vízrendezését A legmostohább természeti adottságokkal rendelkező sás di járásban az 1964-es gazdasági évben igen nagy lépést tesznek előre a mezőgazdasági termelés megjavításában. As OMHI k*s#t e tervekkel A közel J7 millió forintos mezőgazdasági beruházási keretből 12,6 millió forintot fordítanak talajvédelemre és vízrendezésre. A munkálatokat a Baranya-csatorna mentén már az elmúlt napokban megkezdték. A* áll ami beru- 3. ázáson kívül az érintett termelőszövetkezetek is hozzájárulnak holdanként S forinttal, amit a Víz- és Talajerőgazdálkodási Társulás kasszájába fizetnek« Ebben az évben a gerényeb: és felsőmindszenti völgyek vízrendezését és talajvédelmét végzik eL Mintegy 8—10 ezer holdat érint ez. A idén 2—3 ezer holdat szeretnének megjavítani. A talajjavítást az OMMI tervei alapján tőzeggel végzik. Holdanként 300 mázsa tőzeget, 100 mázsa istállótrágyát és 1,5—-2,5 mázsa műtrágyát terítenek el. A munkákat hátráltatja, hogy az OMMI késik a tervezéssel, s így a meglévő kivitelező kapacitást a társulás nem tudja folyamatosan kihasználni. Gyümölcsösök « hegyoldalakon Az erős domborzati viszonyok miatt a Földművelésügyi Minisztérium a járást már az elmúlt évben kijelölte különleges gépesítésre, sőt ez a gépesítés 1963-ban már 70 százalékban megtörtént. Elsősorban négykerék-meg- hajtású traktorokat kaptak, melyek igen jól beváltak a dombokon. A termelőszövetkezetek 5 nagy teljesítményű D4—K traktort, 28 UE— 28-as négykerék-meghajtású traktort és 10 Szuper Zetort, a gépállomás 15 Dutrát, 20 tTR—28-ast, 7 DT lánctalpast és 2 SZ—100-as lánctalpas traktort kapott az elmúlt évben. Az SZ—100-as traktorok földgyaluval felszerelve jöttek a nagy talajvédelmi program hold rétet feltörtek, amibe ' nek rendelték alá. A közel Hungasinnal kezelt kukoricát vetnek tavasszal. A rétek feltörésével összesen 3500 hold új szántóföldet nyernek elsősorban víz melletti sík részeken. Ugyanakkor a meredek, 25 fokos lejtőket gyümölcsössel, erdőkkel telepítik be. — Ezeken a lejtőkön eddig főleg árpát termeltek holdanként igen alacsony, 2—3 mázsás termésátlaggal. A rét- törésben ezzel szemben különösen öntözéses viszonyok között 40—50 mázsás kukorica- termést érhetnek eL A különleges gépesítést ebben az évben befejezik. További 11 UE—28-as négykerék-meghajtású traktort, 2 DT lánctalpast és 6 Szuper Zetort kapnak a tsz-ek, a gépállomás pedig 15 gabonakombájnt Ezzel a járás gépesítési foka eléri a kívánt szintet, 85 hold szántóra jut egy traktoregység, ami megyei viszonylatban talán a legmagasabb. Ehhez azonban tudni kell azt is, hogy míg más járásokban 1000 normálholdat a sásd! járásban a rossz terepviszonyok miatt csak 600 normálholdat teljesítenek a traktorok« Komplex asmarha-felepok A talajvédelem és a gépesítés mellett a legnagyobb beruházási összeget az állat- állomány fejlesztésére fordítják. Közel 5 millió forintért vásárolnak tenyészállatot Elsősorban a tehénállományt fejlesztik, ötszáz új tenyész- üszőt állítanak be, ami a tsz- eknél 20 százalékos állomány- növekedést jelent. A selejtezések miatt azonban csak 10 százalékos lesz a növekedés. A szarvasmarha a Vezető állatfaj a járásban s a természeti adottságok is ennek fejlesztését indokolják. Igen jelentős, mintegy 10 000 hold legelőterület van a járásban. Ebből azonban csak kb. 3000 hold a jó legelő, • 5000 hold pedig egészen gyenge. Ebben az évben megkezdik a legelőterületek megjavítását, újra- gyepesítését Az építkezési beruházásokat nagyon helyesen a szarvasS millió forintos beruházási keretet elsősorban szarvasmarha-istállók építésére használják fel. Az épület típusát tekintve nem a drága, 1,5 millió forintos tehénistálló típust választották, hanem a megyei ajánlott tervet, amely mindössze félmillióba kerül, s növendék-, uietve tehéntartás céljára egyaránt megfelel. Ebben az évben a hetvehelyi, sásdi, magyarhertelendi tsz- ek kapnak tehénistállót, tehát a gyengébb tsz-ek, ahol még — nagyüzemi férőhely — nincs, Sok takarmányt termelnek A sásdi járásban a mező- gazdasági termelés fő ága az állattenyésztés. Ezért magas, 40—45 százalékos a vetett takarmányok aránya, s ezért folyik a harc a rétek és legelők megjavításáért. A járás 1964. évi mezőgazdasági terve a beruházásokban is azt tükrözi, hogy az állattenyésztés fejlesz tése Igen célszerűen és nagy körültekintéssel történik. Ez rövidesen éreztetni fogja hatását a termelőszövetkezetek gazdasági eredményében is. Rónaszéki Ferencné Szívesen segítünk Keddi taimunkban ismertettük Pécs város Tanácsának azt az elhatározását, hogy az idén négy központi feladat megoldására összpontosítja a társadalmi munkát. Ezek: 1. a balo- kányi sportkombinát megépítése, 2. a Pécsi Hőerőmű meleg vizének a balokányi strandfürdőbe való bevezetése, 3. a Duna vízének a nyugati ipartelepekre vezetése, 4. a Pécsi tó építése. Alig tett H néhány óra « terv nyüvénosságra hozása után, máris megmozdultak ast üzemek, a KISZ-fiatoiok, hogy társadalmi munkához segítségüket felajánlják. De adjuk át a szót most azoknak, akik elsőként jelentkeztek az idei társadalmi munkák elvégzésére. BÁTORFALVI GÉZA a Sopiana Gépgyár KISZ- Ütkára: Ytiíaijiik i rasszerkeretf munkákat — A Pécsi tó építésével kapcsolatban gyárunk vezetősége a KISZ-fiatalokkal együtt vállalja, hogy a lehetőségekhez mérten, a vasszerkezeti munkákat elvégzi. Azért mondom azt, hogy a lehetőségekhez mérten, mert egyrészt az anyagi eszközök, amelyeket rendelkezésre tudunk bocsátani, másrészt pedig a szabadidőnk is valószínűleg kevesebb lesz, mint amennyi a tó összes munkálatainak elvégzéséhez szükséges. Ami a balokányi sportkombinát építését illeti, az eddig nálunk még nem került napirendre, de a legközelebb megtartandó KISZ-bizottsági ülésen megtárgyaljuk majd azt ia DOBAT JÓZSEF a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója: Kiássuk a vízvezetékek árkait — A mi megszokott évi társadalmi munkánk tavasszal a Mecseki Vidámpark megnyitásának előkészítésében való segítés, az ottani takarítás, illetve tereprendezés. Ezt március 20-án már meg is kezdjük. Ettől függetlenül természetesen más társadalmi munkába is be kívánunk majd kapcsolódni. Ezért örömmel olvastuk a Dunántúli Napló keddi számában a tanács elhatározását, hogy az idei társadalmi munkát négy központi feladatban határozta meg. A városi tanács községfejlesztési csoportjának már korábban ígéretet tettünk; ha a pécsi vízellátás érdekében társadalmi munkára lesz szükség, akkor árokásásban kívánunk részt venni, örülünk annak, hogy a lakosságot ennyire közelről érintő kérdésben segítséget nyújthatunk. 1 fejlődés adatai Négy év alatt 168 családi hát épült Mohácson — Készül a város rendezési terve Ha egy település lakásépítési tervét készítik, mindig abból indulnak ki, hogy a tervezett időszakban milyen mértékben fejlődik a lakossága. Mohácson például a húszéves lakásépítési program már harmincezer lakossal számol. Az adatokat az elmúlt évek természetes szaporulatából és a fokozott, az iparosodással összefüggő bevándorlások mértékéből vették. 472 lakásigénylő Az elmúlt években • igen megnövekedett a lakásépítési esőből csak szolgálati lakásokat építettek — elsősorban a Farostlemezgyár dolgozói számára, de magánerőből annál többen létesítettek maguknak megfelelő otthont. 1960 14 lakás 587 000 forint 1961 37 lakás 1 914 000 forint 1962 66 lakás 3 731 000 forint 1963 51 lakás 3 279 000 forint Vagyis: négy év alatt Mohácson 168 családi házat építettek kilenc és félmillió forintért. Azonban a magánépítkezések csak részben tudják kielégíteni a város lakosságának igényeit. A nyilvántartás szerint jelenleg 472 család vár lakásra. Nem szerepel a 472 Igénylő között a perem- területek szükséglete sem, ahol putrikat kell majd felszámolni. Bár végleges adatok nem állnak rendelkezésünkre, any- nyit már előzetesen közölt az Országos Tervhivatal, hogy a harmadik 5 éves tervidőszakban Mohácson ezer lakást kívánnak megépíteni állami beruházással és százat magánerőből. Ha ez megvalósul, igen jelentős változás áll be a város lakáshelyzetében. Ugyanis Mohács jelenleg csak 704 állami lakással rendelkezik, ugyanakkor összesen 5 663 lakása van. Ebből is csak 2297 a kétszobás. Még jelentősebb a negyedik és az ötödik tervidőszak fejlődése, amikor öt esztendő alatt 1430 lakást építenének fel Mohácson javarészt állami beruházásból. Közművek, utak, járdák Ennyi lakás elhelyezése nem kis gond. A foghíjak beépítése nem elegendő, a város határa pedig nagyrészt mező- gazdasági művelés alatt álL Ha el is vesznek bizonyos területeket, azok négyszögölenkénti ára igen magas. Ez arra készteti a város vezetőit, hogy igen takarékosan bánjanak a beépíthető területtel. Szorgalmazzák a sorházak, az emeletes társasházak építését, 3 és 5 emeletes házakat terveznek a jelenleg nagyobbrészt földszint« beépítésű városban. Az Építőipari KT3Z kidolgozott egy tervet a hétlakásos sorház megépítésére. A költségvetés szerint egy összkomfortos, közművesített lakás 142 ezer forintba kerül, amihez az OTP a msjdmál)* — 75 százalékos — kölcsönnel járulna hozzá. így egy-r, egy összegben 38 ezer forintot kellene lefizetnie. Nagyobb építkezésre, magas beépítésre három terület alkalmas. Az egyik a belváros, ahol azonban csak fokozatosan, a meglevő házak szanálásával lehet kialakítani az új városközpontot. A másik terület az Újváros, ahol a harmadik ötéves tervben 360 lakást kívánnak megépíteni 3— 5 szintes házakban. Míg a harmadik beépítésre alkalmas terület a Liszt Ferenc utcától északra levő rész. Itt 1966 és 1970 között négyszáz lakást építenek állami erőből. Tizenegyemeletes társasházakat is terveznek ebbe a lakónegyedbe. Széleskörű vita A lakásépítések komplex feladatot jelentenek a tanácsnak. A lakások mellé óvoda, iskola, bolt és művelődési, szórakozási lehetőség is kell és mindezek előtt út-, víz- és csatornahálózat, villany és járda. Ez a program az egész várost magában foglalja (van még sok olyan utca, amelyikben csak az egyik oldalon van járda, vagy hiányzik az utcakövezet), de elsősorban arra törekednek, hogy a most kialakuló lakótelepekhez biztosítsák a közműveket, az utat, járdát A városi tanács 1960—1964 között (az idei terveket is figyelembe véve) 5521 négyzetméter járdát félmillió forintért, 8,5 kilométer utat 5,7 millió forintért újított fel. A következő években pedig még ennél is nagyobb összeget fordítanak a csatornahálózat a vízvezeték és úthálózat kiépítésére. A lakásfejlesztési program megvalósulása során csak a csatornahálózat kiépítésére 12 millió forintot költenek. A Pécsi Tervező Vállalat ezekben a hónapokban készíti el Mohács részletes rendezési tervét Csakúgy, mint Pécsett szervezte a Hazafias Népfront és a tanács szükséges, hogy Mohácson is széles körben migvitassa ezt a tervet és szakemberek, lakosok elmondják róla véleményüket hozzátegyék saját, gyakorlati elképzelésüket Fontos az is, hogy a lakosságot meggyőzzék a társasház építkezések előnyéről és ezáltal * családiházépítkezések is hozzájáruljanak az egység« és ugyanakkor gazdaságos városkép kialakításához. VERBÓCZI JÓZSEF, a PVSK elnöke: Mindenkid érdeke — Osak helyeseLni tudom a városa tanács hétfői elihalávo- zását, amelyben konkrét feladatokat szabott meg az idei társadalmi munkások részére. Mindenkinek érdeke, hogy a balokányi sport kombinát minél előbb elkészüljön a melegvizes uszodával együtt. Elvégre ezt a pécsi dolgozók gyermekei fogják majd élvezni. Ami a konkrét társadalmi munkát illeti, a MÁV Igazgatóság KISZ-szervezetét teljes mértékben igénybe veszd a PVSK-sportpálya. Ettől függetlenül azonban a legközelebbi szakosztályú üléseken feltétlenül szóvá teszem, hogy a városi tanács által tegnap elhatározott társadalmi ímrrikáic- ból a lehetőséhez mérten a mi fiataljaink ia vegyék ki majd a részüket AD AMIK AJTTAt vtUamyszereUk Őrtüzén i ifllanyuereifel — Örömmel üdvödön* a városi tanára legújabb elhatározását Annál ia inkább, mert már januárban a tanácsnak bejelentettem, hogy a Pécsi tónál társadalmi munkában szívesen elvállalom a villanyszerelést Ez évben előreláthatólag 100—150 társadalmi munkaórát vállalok. Felvettem a kapcsolatot az 500-as Iparitanuló-lskolával la olyan értelemben, hogy a szakmai gyakorlati órákat a tó villanyszerelésénél kapcsoljuk be a társadalmi munkába. — Az elmúlt években a társadalmi munka szervezése nem volt megfeleló. Ha valamelyik munkára ötven ember jelentkezett, csak tizet tudtak foglalkoztatni a helytelen munkaszervezés miatt. Éppen ezért, az idén hely« lenne egy külön szervet létesíteni. Ennek feladata a társadalmi munka tervdokumentációjának elkészítése lenne, hogy a társadalmi munkaerőket kellőképpen ütemezzék be és gazdaságosan használják fel MÍG MIKLÓSTft porcrlángyári munkás Közöljél! Telünk a nmnkafázisokat — A Pécsi Porcelángyárban a remix-üzemben már több alkalommal végeztünk társadalmi munkát. Nagy örömmel dolgozunk majd az üzemünkhöz közel eső Balo- kány-llgetben. Konkrét vállalást természetesen csak azután tudunk majd tenni, ha közlik velünk a munkafűz: sokat BAJOMI LÁSZLÓ, a Pécsi Bőrgyár főmérnök t• Részleteiben Is Ismernünk keR a feladatokat — A Pécsi Bőrgyár dolgozói általában mindig magukévá tették a társadalmi munkát Kivették részüket a 'T* - cseki Vidámpark, az Állat- kert és a Mecseki Vasút építéséből. Szívesen vállalták a munkát mert tudatában voltak annak, hogy városunk hasznos létesítményekkel gyarapodik. Biztos vagyok abban, hogy a városi tanács hétfői elhatározásának megvalósításához a KISZ-szervezetünk, szocialista brigádjaink, szakszervezetünk segítséget ad majd Konkrét vállalásról most nies nem tudok beszélni mert ve leményem szerint részleteiben 'smernünk kell a felad a. o- Gáldonjí Bél* | kát i Zenei tagozat a Janusban nem szakemberképzés, hiszen ez a művészeti gimnázium zenei tagozatának feladata. A heti két ének-zeneóra — még ha a gimnázium mind a négy osztályának óratervében szerepel is — nagyon kevés ehhez. De a Tanárképző Főiskola ének-tanszéke, a felsőfokú tanító- és óvónőképző intézetek sokkal kedvezőbben fogadják az alapos zenei műveltséggel rendelkező hallgatókat fis ha nem megy a tanuló ilyen főiskolákra? Nem hiszem, hogy egy orvos, mérnök vagy szakmunkás kárát vallani annak, hogy korszerű, alapom zenei műveltsége* kapott a középiskolában.-nt— hat célja és egyúttal megszerette a zenét is. A komoly zene, megszereléséről vall Bakó Katalin is, aki Magyar- egregyről jött. „Egy évig tanultam zongorázni és szolfézst, így pici alapom voll ehhez. Nagyon megszerettem a komoly zenét, amikor a Liszt-teremben hangversenyen voltunk, már nagy élvezette] hallgattam”. Ivasivka Mátyás zenetanát Éliás Anna zongorajátékát fe a lányok énekét hallgatja. Kél bicínium között elmondja hogy ennek a tanévnek aa elején kezdte el működését a zenei tagozatú osztály. Tervük vaióraváltásához értékei és hathatós támogatást kap tok TknASir Toltántőt * Ami először tűnik fel aosztályteremben, az a falakor függő sok kép: Liszt, Erkel Bartók, Kodály, Weiner, Bárdos arcképe tekint ránk. P katedra mellett egy zongora .Szarvas Erzsébet játszik' épp körülötte lányok: a Janui Pannonius Gimnázium I/i osztályának, a Kodály-osztály- riak növendékei, ök az elsők akik ebben az új típusú, zenei tagozatú gimnáziumi osztályban tanulnak. A zongorára támaszkodó Lutsch Erzsi, Steinmetz Eszti és Bocz Erzsi is ide jár. Szeretik ezl az osztályt, hiszen elvégzése a komoly zene megértését és élvezését jobban elősegíti. — Lutsch Erzsi nem zenei pályára készül, mégis úgy érzi, hogy több és alaposabb zenei műveltséget kap. Steinmetz Eszter zongorázni és fuvolázni tanul, sokat jár hangversenyre és gyakran hallgat odahaza lemezeket. „Ha nem is zenei pályára lépek — mondja —, akkor is a középiskola elvégzése mellett külön műveltséget, tudási jelent ez a kísérleti osztály, mely remélem, elterjed a2 egész országban”. A táblánál Bocz Erzsi felel ö is nagyon boldog volt, amikor megtudta, hogy felvettél a Janus Gimnáziumba. Elsősorban a 4 4- 2-es, vagyis a gyermeknevelői osztályba szeretett volna menni. Úgy gondolta, hogy jobban elősegít! felvételét a Tanárképző Főiskolára. Ugyanis biológia- földrajz szakos szeretne lenni. Azonban a Kodály-osztály- ba került és ennek most mis »eglehetősen örül. hiszen ri- #5fr. bmcr fcRT ti valóm »«■
