Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-28 / 74. szám
VILÁG PROLE TAR HAI EGYESÜLJETEK! ★ AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TAMACS LAP3A XXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 5» miül 74. SZÁM Fordított földreform Nyugat-Európában — a termelési sikerek ellenére — a mezőgazdaság mindenütt olyan problémákkal birkózik, amely több országban, s éppen a legnagyobbakban, a legutóbbi egy-két esztendőben valóságos parasztzandülésefc- hez vezetett E látszólagos ellentmondás mögött a termelés módszereinek átalakulása a régi paraszti életforma elsorvadása húzódik meg. Egy-egy országban évente a parasztok százezrei hagyják ott a földeket s mennek az iparba a gondok elől, a jobb kereseti lehetőségek reményéiben. Angliában a mezőgazdaság mintegy 40 százalékát termeli meg a szigetország élelmiszerszükségletének. A többit a Brit Nemzetközösség területéről (Uj-Zétand. Ausztrália, Kanada, stb.) importálják. A behozott élelmiszer arra jó, hogy szabályozza a piacot, alacsonyan tartsa az árakat, ugyanakkor viszont az angol termelők jövedelmét egy kritikus szintre csökkentette. A kormány ezért kénytelen nagy összegekkel segélyezni a parasztságot. A gazdák érdek- képviseleti szerveivel egyetértés ben a kormány évenként meg állapítja a mezőgazdasági termékek irányárát, s ha a tényleges eladási ár ennél kisebb, az államkincstár a különbözeiét megtéríti a termelőknek. Az állam ezen a címen 364 millió fontot fizetett ki az elmúlt évben. Nem kétséges, hogy ez a helyzet sokáig nem tartható fenn, s az angol parasztság lesz a vesztes. A földművelésügyi miniszterre már most óriási nyomást gyakorolnak, hogy csökkentse a mező- gazdaság horribilis államsegélyének összegét. Erre két lehetőség van: vagy korlátozzák az élelmiszerimportot és a felszökő élelmiszerárakból lesz a mezőgazdaságnak nagyobb bevétele, vagy pedig ösztönzik a behozatalt, hogy az árakat alacsonyan tartsák — vállalva az angol parasztgazdaságok tömeges csődjét. Ugyanis az élelmiszerárak emelkedése az ipari költségek és árak általános emelkedését idézné elő, ami Angliát kiütné a nemzetközi versenyből. Ezt pedig nem kockáztathatják — eiőfob- utóbb tehát feláldozzák a mai méretű mezőgazdaságot. Az Európai Gazdasági Közösség területén sem jobb a helyzet. Franciaországban évente több tízezer kis- és középparaszti gazdaság megy .tönkre, mert a kistermelők nem tudnak versenyre kelni a korszerűen felszerelt, gépekkel rendelkező nagybirtokkal. Az elkövetkező tíz évben mintegy 800 ezer családi parasztgazdaság megszűnésével számolnak, s a kormány semmit sem tesz az ellen, hogy ezt a folyamatot megállítsa. Sőt, azáltal, hogy hitelt csak az kaphat, aki ..életképes” gazdaságot teremt magának, kifejezetten sietteti a törpebirtokok tönkremenetelét. Nyolc esztendő alatt csaknem 1 300 000 ember hagyta el a mezőgazdaságot Franciaországban. A francia mezőgazdaság kritikus helyzete .npr nem egyszer okozott nehéz napokat a Közös Piacon. Közisrilérf, högf egy évvel ezelőtt, amikor Anőisy^épésé- . ről tárgyaltak Érüssze’í>en, Pisani francia földművelésügy miniszter képviselte azt az álláspontot, hogy a helyzet nem érett meg Anglia befogadásán a Közös Piacba. A franciák ugyanis a Közös Piac minden további bővítése előtt szeretnék megoldani — mert ők rendelkeznek nagyobb mező- gazdasági feleslegekkel —, hogy az agrárpiacot rendezzék, illetve az árakat egységesítsék olymódon, hogy az élelmiszerek a hat országban biztos piacra találjanak Olaszország autarkiára berendezett, eléggé korszerűtlen mezőgazdaságát a Közös Piachoz való csatlakozás annakidején teljesen felkészületlenül érte. A konkurrenciakópes mezőgazdaságra való áttérés a termelés teljes gépesítését és új kultúrák meghonosítását igényelte, amire csak a nagybirtokoknak volt meg a lehetősége. Sorsukra maradtak tehát a kisparaszti gazdaságok itt is, de méginkább a nagy tömegű földnélkülí parasztság (feiesbérlők, kisbórlők). A helyzet a föld elhagyására készteti ezt a réteget, mert az ipar jobb lehetőségekkel, nagyobb bérrel csábítja őket. 1951—1962 között az olasz mezőgazdaságban a dolgozók száma 8 millióról 5 millió főre apadt le. 1962—63-ban évente 300—400 ezer paraszt vándorolt él a falvakból. 1 millió hektár föld hever parlagon ez idő szerint, s „fordított földreform” kezdődött A tőkeerős nagybirtokosok vásárolják a földeket alacsony árakon a parasztoktól. Nyugat-Németország hosszú évek óta kísérletezik. Sok- milliárd márka célsegélyt injekcióztak a mezőgazdaságba, mégsem sikerült e szektor helyzetén változtatni. 1963. évi nyugatnémet statisztikai adatok szerint a mezőgazdaságban egy dolgozó átlagkeresete 50 százalékkal kevesebb, mint az iparban. 1949 óta Nyugat-Németországban is felszámoltak 300 ezer parasztgazdaságok és a kormány zati célkitűzések közé tartozik további fél millió gazdaság megszüntetésének a terve. Szándékosan le akarják nyomni — messze a lehetőségek alá — az agrártermelést, mert úgy gondolják, ha beengedik a kétségkívül olcsóbb tengerentúli, sőt francia élelmiszert, ezzel kaput nyitnak az ipari export további növelésének ezekre a területekre. Ezekből a tényekből, ha az okok és a kényszerítő körülmények az egyes országokban más-más formában is jelennek meg, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Nyu- gat-Európa mezőgazdasági fejlődése az ipartól lemaradt, és az átállás a korszerű nagyüzemi termelésre a parasztság érdekeinek, sorsának kíméletlen figyelembe vétele nélkül folyik. Ahelyett, hogy a parasztok vennék kézbe szövetkezés formájában a termelés korszerűsítésének ügyét, ez a réteg modern nép vándorlásra kényszerül, hogy az iparban találjon szakismereteket nem igénylő munka- alkalmakat. A parasztok a szóbanlevő országokban a legutóbbi időben demonstratíve tudtára adták kormányaiknak, hogy. tisztában vannak kilátástalan helyzetükkel. Abban a pillanatban pedig, amikor a földekről elvándorlók nem találnak majd munkát az iparban — s ez bármikor bekövetkezhet — a mezőgazdasági probléma szinte megoldhatatlan helyzet elé állíthatja Nyugat-Európa gazda- sásait* Teljesítették első negyedéves tervüket a mecseki szénbányászok A Mecseki Szénbányászati Tröszt pénteken határidő előtti tervteljesítésről adott számot A kora délutáni órákban napszlntre szállították az utolsó csille szenet is, amit 1964. első negyedére előírtak számukra. Március hátralevő napjain mintegy 34.000 tonna feketeszenet termelnek ráadásul a pécsi és a komlói bányászok. Külön elismerés illeti az év elején üzembehelyezett Zobák-akna dolgozóit Az Indulás után rövidesen két fejtésük állt le tűz miatt, felszaporodott az adósság is. A zavarok elhárítása, a munka jó megszervezése azonban kedvező fordulatot hozott az üzem életébe. Januártól március végéig kétszeresére növelték a bánya napi termelését, 36—38 vagon helyett jelenleg már 72 vagonra valót szállítanak. így rövid idő alatt pótolták az elmaradást, a negyedéves tervet pedig már március 25-én teljesítették. Sikerrel járt a tröszt gazdaságosságára irányuló törekvése is. Előzetes számítások szerint az első negyedévben átlagosan 2 forint 50 fillérrel termelték olcsóbban a szén tonnáját, mint ahogy azt a tervek megszabták; Tanácselnökök értekezlete A Minisztertanács a fővárosi a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnö- keit csütörtökön és pénteken értekezletre hívta össze. Az értekezleten részit vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára és dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője. Fehér Lajos, a Mindsizterta- nács elnökhelyettese az időszerű kormányzati intézkedésekről, valamint a tanácsi szervek előtt álló időszerű mezőgazdasági feladatokról tájékoztatott. Részletesen szólt a tavaszi munkák megszervezésének fontosságáról, az állatállomány fejlesztésével kapcsolatos továbbá feladatokról, valamint a tsz- építkezések előkészítésével és lebonyolításával összefüggő teendőkről. A kormányzati intézkedésekről szóló tájékoztatón részt vettek a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek vezetői is. Az értekezlet második napján Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb.-elnöke tartott előadást „A társadalmi erők bekapcsolásának formái a fővárosi tanács munkájába” címmel. Az előadást vita követte. Az értekezlet befejezése után a résztvevők megtekintették az Erzsébet-híd és a földalatti vasút építkezéseit. TAVASZI SÉTA Tetőzött a Duna Levonult 3 jég a Tisza (első szakaszáról - A Hernádon az ötödik napja robbantják a jégtorlaszt A Tisza mellékfolyóin pénteken tovább apadt a víz. A vízügyi igazgatóságok így most már valamennyi másodfokú árvízvédelmi készültséget elsőfokúra mérsékelték. Kedvezőre fordult a helyzet a Tiszán is. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajóinak eredményes beavatkozása elhárította a jégveszélyt. A péntekre virradó éjszaka a Tisza felső szakaszáról levonult a torló- dásos jég és baj nélkül áthaMÁR NYITJÁK A SZŐLŐT Pécs! Szőlészeti Kutatő Intézet kísérleti telepén mér megkezdték a szőlő nyitását ladt a veszélyes folyókanyarokon. A Hernádon viszont most már öt napja robbantják - a jeget Eddig több mint 40 mázsa robbanóanyagot használtak fel a tokaji bányászok. Bocs körzetében péntekreg- gelre már sikerült megbontani és leusztatni a folyón egy kisebb, 3 kilométeres jégmezőt. A gibárti vízierőmíi fölötti folyószakaszon is gyengül már a Hemád több mint 5 kilométeres jégtorlasza. A Duna árhulláma pánté ken délelőtt 379 centiméterre tetőzött a budapesti szakaszon. Hétfőtől, tehát az utóbbi öt nap alatt, majdnem két és fél méterrel emelkedett ,u víz, s így legalább félig megtöltötte a folyó medrét, pénteken azonban már megkezdődött az apadás is. Magyar bolgár barátsági est Magyarbőlyban Az I. bolgár hadsereg drá- vamenti felszabadító harcairól minden évben megemlékeznek Baranyában. A szovjet hadsereggel karöltve az I. bolgár hadsereg katonái szabadították fel Baranya megye drávamenti falvait, a harcokban 16 000 bolgár katona áldozta életét. Emléküket Sellyén, Siklóson, Harkányban, Mohácson, Sziget »váron obeliszkek hirdetik, a bolgár hősök sírjait sok helyen a lakosság gondozza. A Hazafias Népfront pénteken Magyarbőlyban, a művelődési házat megtöltő háromszáz falubeli részvételével rendezett magyar—bolgár barátsági estet. A két nép harcban fogant barátságáról Raf- fal Ernő, a község népfrontbizottságának elnöke emlékezett meg, majd Sztoján Rs- dev, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatója mondott ünnepi beszédet. Szombaton Kovácshidán les. •magyar—bolgár baráti \. i 9
