Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLE TAR HAI EGYESÜLJETEK! ★ AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TAMACS LAP3A XXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 5» miül 74. SZÁM Fordított földreform Nyugat-Európában — a ter­melési sikerek ellenére — a mezőgazdaság mindenütt olyan problémákkal birkózik, amely több országban, s ép­pen a legnagyobbakban, a leg­utóbbi egy-két esztendőben valóságos parasztzandülésefc- hez vezetett E látszólagos el­lentmondás mögött a termelés módszereinek átalakulása a régi paraszti életforma elsor­vadása húzódik meg. Egy-egy országban évente a parasztok százezrei hagyják ott a földe­ket s mennek az iparba a gondok elől, a jobb kereseti lehetőségek reményéiben. Angliában a mezőgazdaság mintegy 40 százalékát termeli meg a szigetország élelmiszer­szükségletének. A többit a Brit Nemzetközösség területé­ről (Uj-Zétand. Ausztrália, Kanada, stb.) importálják. A behozott élelmiszer arra jó, hogy szabályozza a piacot, alacsonyan tartsa az árakat, ugyanakkor viszont az angol termelők jövedelmét egy kri­tikus szintre csökkentette. A kormány ezért kénytelen nagy összegekkel segélyezni a pa­rasztságot. A gazdák érdek- képviseleti szerveivel egyetértés ben a kormány évenként meg állapítja a mezőgazdasági ter­mékek irányárát, s ha a tény­leges eladási ár ennél kisebb, az államkincstár a különbö­zeiét megtéríti a termelőknek. Az állam ezen a címen 364 millió fontot fizetett ki az el­múlt évben. Nem kétséges, hogy ez a helyzet sokáig nem tartható fenn, s az angol pa­rasztság lesz a vesztes. A föld­művelésügyi miniszterre már most óriási nyomást gyakorol­nak, hogy csökkentse a mező- gazdaság horribilis államsegé­lyének összegét. Erre két lehe­tőség van: vagy korlátozzák az élelmiszerimportot és a fel­szökő élelmiszerárakból lesz a mezőgazdaságnak nagyobb be­vétele, vagy pedig ösztönzik a behozatalt, hogy az árakat alacsonyan tartsák — vállalva az angol parasztgazdaságok tömeges csődjét. Ugyanis az élelmiszerárak emelkedése az ipari költségek és árak álta­lános emelkedését idézné elő, ami Angliát kiütné a nemzet­közi versenyből. Ezt pedig nem kockáztathatják — eiőfob- utóbb tehát feláldozzák a mai méretű mezőgazdaságot. Az Európai Gazdasági Kö­zösség területén sem jobb a helyzet. Franciaországban évente több tízezer kis- és középparaszti gazdaság megy .tönkre, mert a kistermelők nem tudnak versenyre kelni a korszerűen felszerelt, gépekkel rendelkező nagybirtokkal. Az elkövetkező tíz évben mintegy 800 ezer családi parasztgazda­ság megszűnésével számolnak, s a kormány semmit sem tesz az ellen, hogy ezt a folyama­tot megállítsa. Sőt, azáltal, hogy hitelt csak az kaphat, aki ..életképes” gazdaságot te­remt magának, kifejezetten sietteti a törpebirtokok tönkre­menetelét. Nyolc esztendő alatt csaknem 1 300 000 ember hagyta el a mezőgazdaságot Franciaországban. A francia mezőgazdaság kritikus helyzete .npr nem egyszer okozott ne­héz napokat a Közös Piacon. Közisrilérf, högf egy évvel ez­előtt, amikor Anőisy^épésé- . ről tárgyaltak Érüssze’í>en, Pisani francia földművelésügy miniszter képviselte azt az ál­láspontot, hogy a helyzet nem érett meg Anglia befogadásán a Közös Piacba. A franciák ugyanis a Közös Piac minden további bővítése előtt szeret­nék megoldani — mert ők rendelkeznek nagyobb mező- gazdasági feleslegekkel —, hogy az agrárpiacot rendez­zék, illetve az árakat egysége­sítsék olymódon, hogy az élel­miszerek a hat országban biz­tos piacra találjanak Olaszország autarkiára be­rendezett, eléggé korszerűtlen mezőgazdaságát a Közös Piac­hoz való csatlakozás annak­idején teljesen felkészületle­nül érte. A konkurrenciakópes mezőgazdaságra való áttérés a termelés teljes gépesítését és új kultúrák meghonosítását igényelte, amire csak a nagy­birtokoknak volt meg a lehe­tősége. Sorsukra maradtak te­hát a kisparaszti gazdaságok itt is, de méginkább a nagy tömegű földnélkülí parasztság (feiesbérlők, kisbórlők). A helyzet a föld elhagyására készteti ezt a réteget, mert az ipar jobb lehetőségekkel, na­gyobb bérrel csábítja őket. 1951—1962 között az olasz me­zőgazdaságban a dolgozók szá­ma 8 millióról 5 millió főre apadt le. 1962—63-ban évente 300—400 ezer paraszt vándo­rolt él a falvakból. 1 millió hektár föld hever parlagon ez idő szerint, s „fordított föld­reform” kezdődött A tőkeerős nagybirtokosok vásárolják a földeket alacsony árakon a parasztoktól. Nyugat-Németország hosszú évek óta kísérletezik. Sok- milliárd márka célsegélyt in­jekcióztak a mezőgazdaságba, mégsem sikerült e szektor helyzetén változtatni. 1963. évi nyugatnémet statisztikai adatok szerint a mezőgazda­ságban egy dolgozó átlagke­resete 50 százalékkal keve­sebb, mint az iparban. 1949 óta Nyugat-Németországban is felszámoltak 300 ezer pa­rasztgazdaságok és a kormány zati célkitűzések közé tarto­zik további fél millió gazda­ság megszüntetésének a ter­ve. Szándékosan le akarják nyomni — messze a lehető­ségek alá — az agrárterme­lést, mert úgy gondolják, ha beengedik a kétségkívül ol­csóbb tengerentúli, sőt fran­cia élelmiszert, ezzel kaput nyitnak az ipari export to­vábbi növelésének ezekre a területekre. Ezekből a tényekből, ha az okok és a kényszerítő kö­rülmények az egyes országok­ban más-más formában is je­lennek meg, azt a következ­tetést vonhatjuk le, hogy Nyu- gat-Európa mezőgazdasági fej­lődése az ipartól lemaradt, és az átállás a korszerű nagy­üzemi termelésre a paraszt­ság érdekeinek, sorsának kí­méletlen figyelembe vétele nélkül folyik. Ahelyett, hogy a parasztok vennék kézbe szövetkezés formájában a ter­melés korszerűsítésének ügyét, ez a réteg modern nép vándorlásra kényszerül, hogy az iparban találjon szakisme­reteket nem igénylő munka- alkalmakat. A parasztok a szóbanlevő országokban a leg­utóbbi időben demonstratíve tudtára adták kormányaik­nak, hogy. tisztában vannak kilátástalan helyzetükkel. Ab­ban a pillanatban pedig, ami­kor a földekről elvándorlók nem találnak majd munkát az iparban — s ez bármikor bekövetkezhet — a mezőgaz­dasági probléma szinte meg­oldhatatlan helyzet elé állít­hatja Nyugat-Európa gazda- sásait* Teljesítették első negyedéves tervüket a mecseki szénbányászok A Mecseki Szénbányászati Tröszt pénteken határidő előt­ti tervteljesítésről adott szá­mot A kora délutáni órák­ban napszlntre szállították az utolsó csille szenet is, amit 1964. első negyedére előírtak számukra. Március hátralevő napjain mintegy 34.000 tonna feketeszenet termelnek rá­adásul a pécsi és a komlói bányászok. Külön elismerés illeti az év elején üzembehe­lyezett Zobák-akna dolgo­zóit Az Indulás után rövide­sen két fejtésük állt le tűz miatt, felszaporodott az adós­ság is. A zavarok elhárítása, a munka jó megszervezése azonban kedvező fordulatot hozott az üzem életébe. Ja­nuártól március végéig két­szeresére növelték a bánya napi termelését, 36—38 va­gon helyett jelenleg már 72 vagonra valót szállítanak. így rövid idő alatt pótolták az elmaradást, a negyedéves ter­vet pedig már március 25-én teljesítették. Sikerrel járt a tröszt gazda­ságosságára irányuló törekvé­se is. Előzetes számítások sze­rint az első negyedévben át­lagosan 2 forint 50 fillérrel termelték olcsóbban a szén tonnáját, mint ahogy azt a tervek megszabták; Tanácselnökök értekezlete A Minisztertanács a fővá­rosi a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnö- keit csütörtökön és pénteken értekezletre hívta össze. Az értekezleten részit vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tit­kára és dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszer­vek Osztályának vezetője. Fehér Lajos, a Mindsizterta- nács elnökhelyettese az idő­szerű kormányzati intézkedé­sekről, valamint a tanácsi szervek előtt álló időszerű mezőgazdasági feladatokról tájékoztatott. Részletesen szólt a tavaszi munkák meg­szervezésének fontosságáról, az állatállomány fejlesztésé­vel kapcsolatos továbbá fel­adatokról, valamint a tsz- építkezések előkészítésével és lebonyolításával összefüggő teendőkről. A kormányzati intézkedé­sekről szóló tájékoztatón részt vettek a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt orszá­gos hatáskörű szervek veze­tői is. Az értekezlet második nap­ján Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb.-elnöke tartott elő­adást „A társadalmi erők be­kapcsolásának formái a fő­városi tanács munkájába” címmel. Az előadást vita kö­vette. Az értekezlet befejezése után a résztvevők megtekin­tették az Erzsébet-híd és a földalatti vasút építkezéseit. TAVASZI SÉTA Tetőzött a Duna Levonult 3 jég a Tisza (első szakaszáról - A Hernádon az ötödik napja robbantják a jégtorlaszt A Tisza mellékfolyóin pén­teken tovább apadt a víz. A vízügyi igazgatóságok így most már valamennyi másod­fokú árvízvédelmi készültsé­get elsőfokúra mérsékelték. Kedvezőre fordult a helyzet a Tiszán is. Az Észak-Ma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság jégtörő hajóinak eredmé­nyes beavatkozása elhárította a jégveszélyt. A péntekre virradó éjszaka a Tisza felső szakaszáról levonult a torló- dásos jég és baj nélkül átha­MÁR NYITJÁK A SZŐLŐT Pécs! Szőlészeti Kutatő Intézet kísérleti telepén mér megkezdték a szőlő nyitását ladt a veszélyes folyókanya­rokon. A Hernádon viszont most már öt napja robbantják - a jeget Eddig több mint 40 má­zsa robbanóanyagot használ­tak fel a tokaji bányászok. Bocs körzetében péntekreg- gelre már sikerült megbon­tani és leusztatni a folyón egy kisebb, 3 kilométeres jég­mezőt. A gibárti vízierőmíi fölötti folyószakaszon is gyen­gül már a Hemád több mint 5 kilométeres jégtorlasza. A Duna árhulláma pánté ken délelőtt 379 centiméterre tetőzött a budapesti szaka­szon. Hétfőtől, tehát az utób­bi öt nap alatt, majdnem két és fél méterrel emelkedett ,u víz, s így legalább félig meg­töltötte a folyó medrét, pén­teken azonban már megkez­dődött az apadás is. Magyar bolgár barátsági est Magyarbőlyban Az I. bolgár hadsereg drá- vamenti felszabadító harcai­ról minden évben megemlé­keznek Baranyában. A szov­jet hadsereggel karöltve az I. bolgár hadsereg katonái szabadították fel Baranya megye drávamenti falvait, a harcokban 16 000 bolgár ka­tona áldozta életét. Emlékü­ket Sellyén, Siklóson, Har­kányban, Mohácson, Sziget ­»váron obeliszkek hirdetik, a bolgár hősök sírjait sok he­lyen a lakosság gondozza. A Hazafias Népfront pénte­ken Magyarbőlyban, a műve­lődési házat megtöltő három­száz falubeli részvételével rendezett magyar—bolgár ba­rátsági estet. A két nép harc­ban fogant barátságáról Raf- fal Ernő, a község népfront­bizottságának elnöke emléke­zett meg, majd Sztoján Rs- dev, a budapesti Bolgár Kul­túra igazgatója mondott ün­nepi beszédet. Szombaton Kovácshidán les. •magyar—bolgár baráti \. i 9

Next

/
Thumbnails
Contents