Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-27 / 73. szám

niAPió 1964. MÁRCIUS gl Folytatja munkáját a világkereskedelmi értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) flerenciám Kína helyét olyan egyének foglalják el, akik nem képviselnek senkit sem. Nem világos-e, hogy a kí­nai népet csak a Kínai Nép- köztársaság kormánya kép­viselheti? Az is igazságta­lanság —, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot és a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot nem hívták meg a konferen­ciára. Patolicsev a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országok népgazdar ságának gyors fejlődése, valamint a gyarmati függőség­ből felszabadult országok nem­zetgazdasága fejlődéséhez szűk séges feltételék kialakulása fontos tényezői a mi korunk­ban a világgazdaság és a vi­lágkereskedelem alakulásának. De nem mehetünk el szó nél­kül amellett — mondotta —, hogy ezen a területen számos, rendkívül negatív tényező is megnyilvánul. így a tőkés monopóliumok tevékenységé­nek következménye a neo- kolonializmus politikája a piacokon a nyugati hatalmaik zárt gazdasági csoportosulá- . sainak tevékenysége és azok az abnormális jelenségek, amelyek a hidegháború követ­kezményeként mutatkoznak meg a kereskedelemben. Mind ez súlyos károkat okoz a nem­zetközi kereskedelem fejlődé­sének. — A Szovjetunió — mon­dotta ezután PaitoTlcsev — mindig fejleszteni igyekezett kereskedelmét a külfölddel, hiszen a barátság és a többi népekkel való együttműkö­dés politikája a szovjet kül­politikából, a mi társadalmi rendszerünk alapelveiből kö vetkezik. A Szovjetunió to­vább fogja fejleszteni a gaz­dasági kapcsolatokat az ér­dekelt államokkal. A szovjet kereskedeffiml mi­niszter a továbbiakban meg­állapította, hogy a szovjet közgazdászok becslése szerint «^Szovjetunió külkereskedel­mének volumene 1980-ig meg fog négyszerezödrd. A Szov­jetunió mindig a gyarmati és függő országok népeinek ol­dalán állt igazságos törekvé­seikben és az elnyomók ellen vívott harcukban. A fejlődés­ben lévő országok többsége, miután kivívta politikai füg­getlenségét, most azzal a fel­adattal találja magáit szem­ben, hogy megvalósítsa gaz­dasági függetlenségét is. Mind ezek az országok gyorsain vé­gezni akarnak az elmaradott­sággal és a nyomorral — han­goztatta a szónok. A Szovjetunió a jövőben is tevékenyen részt fog venni ennek a problémának a meg­oldásában. Egyúttal ki kell je­lentenem — tette hozzá —, hogy nem mi okoztuk ezeket a problémákat és nem mi va­gyunk érte erkölcsileg vagy anyagilag felelősek, sem az elmaradott országok népei, sem a történelem előtt. A szovjet küldöttség szeretné, ha a konferencia határozatot fogadna él olyan intézkedések­ről, amelyek a kolondaliznus maradványainak megszünte­tését célozzák a fejlődő orszá­gok gazdasági életében és kül­kereskedelmében. Patolicsev ezután néhány megjegyzést fűzött ahhoz, hogy a konferencián sokan használják a „gazdag nemze­tek” kifejezést s ezzel a meg­jelöléssel egyaránt illetik a gyarmatosító hatalmakat és a szocialista országokat. Hy mó­don — mondotta — megkísérlik elkenni a fele­lősséget Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak gazdasági elmaradottságáért és megpróbálják elhomályo­sítani a gazdagság felhal­mozásának eltérő forrásai közötti különbségeket. A szovjet külkereskedelmi miniszter ezután közölte: felhatalmazták arra, hogy bejelentse, a Szovjetunió hozzá kíván járulni a fej­lődésben lévő országok ex­portjának növeléséhez és ezért: növelni fogja az el­maradott országokban nyers anyag, kész- és félkészter­mékek vásárlásait, kereske­delmi egyezmények és a Szovjetunió által ezen or­szágoknak nyújtott hitelek visszafizetése formájában; — Kész együttműködni hosz szúlejáratú szerződések alá­írása és a szükséges műszaki segítségnyújtás révén a fej­lődő országokkal, amelyek ér­dekeltek bizonyosfajta termé­kek gyártása terén kialakuló specializálódásban és kooperá­cióban; — Kész hozzájárulni az el­maradott országok egymás- közti kereskedelmének fejlő­déséhez, még azon az áron, Is hogy csökkenti féléjük irá­nyuló exportját azóikban az árukban, amelyeket ezek az országok egymásnak számta­ni tudnafcj Megalakult az új kormány AUSZTRIA új „kemény” kormánya egyhónapos birkó­zás után végre megalakult .— de a néppárt alaposan „meg­lágyult” a kormányalakítást megelőző csatában. Emlékezetes, hogy a válság körülbelül egy hónappal ez­előtt robbant ki. Akkor az Osztrák miniszterelnököt adó legnagyobb koalíciós párt, a néppárt heves belviszályok után Gorbach eddigi kancel­lár helyett, a párt jobb szár­nyának egyik kiemelkedő ve­zetőjét, Klaust jelölte a kan­cellári posztra. Klaus és Wit- halm, a párt ugyancsak jobb­szárnyhoz tartozó főtitkára azzal a programmal léptek a politikai csatatérre, hogy a koalíció másik pártjával, a szociáldemokratákkal szemben „keményebb” politikát alkal­maznak. Noha a koalíció utolsó időszakában a szocia­lista párt is belement meg­engedhetetlen és egészségte­len kompromisszumokba, s maga is felelősséggel tartozik az osztrák politikai viszonyok alakulásáért — az adott kö­rülmények között a Klaus— Witthalm-féle keményebb bel­ső kurzus komoly külpolitikai veszélyeket is rejtett magá­ban. Ezek a veszélyek lényegé­ben két, egymással összefüg­gő tényező körül csoportosul­tak. Az egyik: Ausztria foko­zódó gazdasági függése Nyu­gatnémetországtól, s ennek végső elemzéseképpen a Kö­zös Piachoz való csatlakozás kierőszakolása. A másik: az Ausztriából bonyolult és vita­tott jogi csata után kitiltott Habsburg Ottó visszatérése. A néppárt Klaus—Withalm féle úgynevezett „reformista” szárnya mindkét kérdésben többé-kevésbé nyilvánosan i$ elkötelezte magát. Köztudott volt például, hogy Klaus a közelmúltban vezető nyugat­német gyáripari körökkel tár­gyalt a közöspiaci csatlako­zásról; s az is, hogy vezető tagja volt a legnagyobb auszt­riai monarchista szervezetnek, amelyből csak politikai kény­szerből és csak nemrégiben lépett ki. A „REFORMISTÁK” ura­lomra jutása az osztrák nép­párt belső hatalmi harcaiban ilyenformán súlyos veszélye­ket villantott fel az osztrák politika egén. Hiszen a Közös Piac politika „jobbra hajlí- tása” félreérthetetlen ellen­tétben volt az osztrák semle­gességgel és az államszerző­déssel. Ottó visszatérése pe­dig azt a lehetőséget jelen­tette, hogy válságos politikai helyzetben reakciós monar­chista csoportosulás bontakoz­hat ki személye körül, amely (ha esetleg formailag köztár­sasági mezben is) az „elnöki diktatúra”, a tekintélyuralom sajátságos formájának beve­zetéséhez juttatja Ausztriát A néppárt és a szociálde­mokrata párt között kiala­kult egyhónapos politikai küz­delem végső mérlege az, hogy a néppárt vereséget szenve­dett. A veszélyek ennélfogva enyhültek — de nem múltak el. A leghatározottabb és leg­komolyabb kudarc a múlt va­sárnap tartott burgenlandi vá­lasztásokon érte a néppártot. A magyar határ közvetlen közelében fekvő tartomány választásait mindkét párt „tűzpróbának” tekintette. ENNEK MEGFELELŐEN a választási harc is túlhaladta a helyi kereteket. Hozzájá­rult ehhez az is, hogy Bur- genlandra rátelepszik az óriá­si Eszterházy-birtok — Esz- terházy és Habsburg Ottó kapcsolatai pedig közismer­tek voltak. Ilyen előzmények után a kormányaalkítási tár­gyalások szempontjából dön­tő volt, hogy Burgenlandban néppárti vereség és szociál­demokrata előretörés lett az eredmény. Ennek megfelelően a tartományi elnököt a szo­ciáldemokraták adják, s elto­lódik a különböző tartományi hatóságok erőviszonya is. 1945 óta ez az első eset, hogy a szociáldemokraták Bécs mel­lett még három osztrák tar­tományban vezető szerephez jutnak. Lényegében a burgenlandi választások következménye, hogy a néppárt nem tudta nyitvatartani a kapukat Habs­burg Ottó előtt és kénytelen volt elfogadni a Habsburg- kérdésben teendő kormány- nyilatkozat szocialista meg­fogalmazását. Az igazi veszélyek még a Közös Piac kérdésében ma­Áramszünct Áramszünetet tartunk nagyfe­szültségű hálózatépítés miatt már­cius 27-én, pénteken reggel 7—16 óráig: Személy, Lothárd, lothárdl tsz, Birján Peterd és Fetertí- puszta trafókörzetében. (x) radtak elevenek. Igaz, a szo­ciáldemokraták követelésére különböző „feltételeket” vet­tek be a kormánynyilatkozat­ba. Ezeknek az lenne a fel­adatuk, hogy megpróbálják „Összeegyeztetni” a Közös Piaccal való társulást az osztrák semlegességgel. Ez azonban meglehetősen gyenge kísérlet. EGYELŐRE az a helyzet, hogy a Közös Piac semmi hajlandóságot nem mutat az osztrák „különálláspont” elfo­gadására, s a nyomás a jövő­ben még fokozódni fog. Ügy látszik tehát, hogy nem béke­kötésről, hanem csak ideigle­nes fegyvernyugvásról van, szó. Hruscsov elvtárs az EAK-ba utazik Az Izvesztyija vezércikké­ben foglalkozik Hruscsov kö­zelgő EAK-bell látogatásával és megállapítja, hogy az asz- szuáni gátépítés fontos esc ményéhez, a Nílus elrekesztc- séhez igazított látogatásáig már alig két hónap van hátra. Hruscsov utazása a szovjet— arab barátság nagy eseménye lesz — írja a lap. A vezércikk rámutat, hogy az asszuáni nagygáton kívül a Szovjetunió segítségével sok más létesítmény épül az arab országokban. A Szovjetunió val és a többi szocialista or­szággal kialakult együttműkö­dés hozzásegíti az arab orszá gokat ahhoz, hogy visszaver­jék az imperialista támadása kát és folytassák haladásukat az új élet útján. Film Film Film Jtiilfríi asztalak Közepes színvonalú ameri­kai film, melyben újra fel­bukkan Amerika ünnepelt sztárja, Rita Hayworth. A filmnek ezen kívül még érde­kessége, hogy az őrnagyot alakító David Niven, és Miss Cooper megjelenítője Wendy Hiller jó játékukért Oscar- díjat kaptak. A film rende­zője sem ismeretlen Magyar- országon, hiszen Delbert Mann rendezte a nálunk is nagy si­kert aratott Marty című fil­met. A külön asztalok című film témájából eredően elég lehan­goló alkotás ... Magukkal és a világgal meghasonlott em­berek bukkannak fel a vász­non, csupa megfeneklett élet, csupa besavanyodott ember, elferdült jellem, akik egész­séges, cselekvő életre már képtelenek. A történet vala­hol Dél-Angliában játszódik, egy meghitt, és avatag családi penzió falai között, ahol az élet tempóját, a reggelik és ebédek idejét, az uralkodó szokásokat éltes hölgyek szab­ják meg... Hát itt, ebben a dohos kis penzióban robban az „álőrnagy” bírósági ügye, s itt jelenik meg John Mal­colm hajdani felesége, hogy megzavarja Miss Cooper há­zassági reményeit. A történet, valljuk meg őszintén, elég unalmas... Egy szerelmi há­romszög bonyodalmai és egy életképtelen „álőmagy” re­ménytelen kis szerelmi kísér­leteinek lehetünk tanúi, s ezek aligha képezik a húsza dik századi ember fő problé­máit. A film inkább a jó alakítások révén válik érde­kessé, figyelemreméltó alko­tássá. Jó színészi összjátékról persze nem lehet beszélni, mert a művészek eltérő mó­don, a film egységes stílusé val nem törődve jelenítik meg hőseiket. Feltűnő például Rita Hayworth pózos, „végzet-asz- szonyos” figurája, a belső át­éléssel megformált Miss Coo­per és az őrnagy figurája mellett. Rita Hayworth termé­szetszerűleg a negyvenes évek átlagfilmjeinek külsőséges stí­lusában dolgozik, s ez a tény a fiatalabb generációkat mo­solygásra készteti. A film nem mond sokat, egyetlen érdeme talán, hogy olyan embereket rajzol meg. akiknek nemcsak a világa, de a sajnálgatása is divatja­múltnak tűnt évekig, mivel a nagyvárosi élet „magány­érzését” kisajátították az erős fiatalok. Delbert Mann igazi magányosokat mutat be filmjében, akiknek az elrontott életén már egy nagy lóverseny-nyeremény, vagy az osztálysorsjáték nagy díja sem segítene. Bertha Bulcso Fantasztikus méretű ipari fejlüdés Közép Szibériában A szibériai tajgában, a krasznojarszki gazdasági kör­zet óriási területén új váro­sok, vasútvonalak, a ma­guk nemében páratlan üze­mek épülnek. A krasznojarsz­ki határvidéket, Szibéria szí­vét —■ Szibéria gyöngyének nevezik. A természet valóban rendkí­vül bőkezűen bánt ezzel a vi­dékkel. itt található például az összes feltárt szovjet kő­széntartalékok egyharmada. Itt, az úgynevezett kamszik- acsánszki medencében, ahol a szénrétegek 60 méteres vas­tagságot is elérnek és több szenet tartalmaznak, mint a híres donyeci és kuznyecki szénmedence, nyíltszíni fej­téssel bányásszák az ország- , ban legolcsóbb szenet. Az utóbbi két évben a kiter­melés a másfélszeresére emel­kedett, s tavaly elérte a 12 millió tonnát. 1970-re pedig 40—50 millió tonnára rúg majd. Ugyancsak a krasznojarszki gazdasági körzetben össz­pontosul a szovjet erdőségek faállományának egyötöde, 14,5 milliárd köbméter is. Ez másfélszer annyi, mint az USA erdőállománya. A ki­termelés állandóan fokozó­dik. Míg a második világ­háború előtt évente alig több mint 4 millió köbméter líoít; n&itfmht'Hh&n- mér lé1 millió. A fűrészáru termelés a háború előtti alig másfél millió köbméterről több mint 5 millióra emelkedett. A szi­bériai fának nagy a keletje a világpiacon. A Jenyiszej tor­kolatvidékénél fekvő igarszki kikötőbe nyaranta sok or­szág hajója fut be szibériai fáért. A gazdasági körzet a Szov­jetuniónak energiaforrásokban is egyik leggazdagabb vi­déke: az energiakészlet csak­nem 160 milliárd kilowatt­óra. Az Angara-folyó egy­magában több energiát szol­gáltathat, mint a Volga, a Káma, a Dnyepr és a Don együttvéve; de a Jenyiszej energiatartalékai még az Angara tartalékainál is két­szerié nagyobbak. A közeljövőben üzemelnek már itt a világ legnagyobb vízi erőmüvei a krasznojarszki és a szajan- susonszkojei erőművek, vala­mint a már említett kanszk- acsinszki szénre épülő hő­erőmű. Krasznojarszk rövid hat-hét esztendő múltán Szi­béria „áramadó fővárosa” lesz. Az erőmű-építkezések és a nyersanyag-készletek sze­rencsés találkozása révén komoly energia-igényes ipar­ágakat lehet itt meghonosí­tani, A gazdasági körzet egyik íegfoRtofinbb Ipar*»» * fém kohászat, amelynek egyik legreprezentánsabb üzeme, a norilszki kombinát, ma már kísérleti mintaüzemnek szá­mít, ahol a termelést gépe­sítették és automatizálták. Magában Krasznojarszkban most nagy alumíniumgyár épül. A krasznojarszki határvi­dék a közeljövőben fontos vasércbányászati központtá fejlődik. A vasérclelőhelyek a terület déli részén és az Angara alsó folyásánál, — Krasznojarszktól északra ta­lálhatók. Az abakáni érc­bánya máris fontos nyers­anyagszállítója a kuznyecki kohászati kombinátnak. A távlati tervekben szerepel az Angara-pitszki vasércme­dence kiaknázása: a készlete­ket itt többmilliárd tonnára becsülik, s a vasérc mellett kőszén is van. Igen jók a lehetőségek a vegyipar fejlesztésére is. Kraszno­jarszkban már működik egy üzem, amely a maga nemében egyedülálló módon két fő­ciklusban végzi a különböző faanyagok és melléktermékek feldolgozását Az első cik­lusban egyebek között etil­alkoholt nyernek, ami fontos nyersanyag a műkaucsuk- gyár számára, amelynek ter­méke viszont a krasznojarszki gumiabroncs gyárban kerül felhasználásra; A második lóz-kombínát ceffilulózzé dolgozza fel a faanyagot. Ez a cellulóz ezután a műrost- gyárba kerül, ahol kordszöve­tet gyártanak belőle, amely viszont innen ugyancsak a már említett gumiabroncs gyárba vándorol tovább. — Egyébként a műrost jelentős része kerül a gazdasági kör­zet textilipari üzemeibe, köztük a krasznojarszki se­lyemkombinátba. Mindez természetesen csak ízelítő a gazdasági körzet szerteágazó termelő tevékeny ségéböl, s ezen belül a vegy­ipari üzemek cikklistájából. A gazdasági körzet vegy­ipara tavaly négyszer annyit termelt, mint 1958-ban, s a közeljövőben Krasznojarszk­tól északra, a Jenyiszej és az Angara találkozásánál és másutt több nagy vegyipari központ épül még. A gazdasági körzet gép­iparának vezető centruma a Szibériai Nehézgépgyár. Itt egyebek között a kohászati üzemek és a villamos erőmű­vek számára készülő, nagy­teljesítményű darukat gyár­tanak. De gyártanak ebben a gazdasági körzetben sok egyéb mellett gabonakombáj­nokat, árokásó gépeket, úszó­darukat, 1800 tonnás faúsz­tató bárkákat is. Gyors ütemben fejlődik a könnyű- és az élelmiszeripar. Máris közkedveltek a krasz­nojarszki televíziókészülé­kek és planfnók, villanyvasa­aperotakkerókpárok. I alumínium edények és mosó­I gépek; 1 A krasznojarszki gazdasá­gi körzet egyetlen nagy épít­kezési terület. Csupán 1959— 1962-ben, tehát a hétéves terv első négy évében több mint egvmill’lrJ rubelnyi beruházás készült el. Ez négyszer annyi, mint amennyit e vidéken a háborút megelőző 23 eszten­dőben költöttek beruházásra. A körzetben komoly építő­anyagipar alakult ki, amely évente félmillió köbméter vasbeton elemet és 9400 előre­gyártott lakást ad az ország­nak. Csupán 1962-ben csak­nem egymillió négyzetméter­nyi lakóterületet adtak át rendeltetésének, ami tizenkét­szer annyi, mint amennyi 1940-ben épült. Érdemes meg­említeni,Äpgy az utóbbi 300 esztendőben, ámióta Krasz­nojarszk fennáll, összesen nem épült annyi lakás itt, mint az elmúlt néhány év­ben. A továbbiakban a körzet gazdasági élete egyre foko­zódó ütemben fejlődik majd. Az idén a múlt évihez képest 9 százalékkal emelkedik a termelés volumene, jövőre pedig 22 százalékkal. Alumí­niumot ad már az említett krasznojarszki gyár, üzembe helyezik az acsinszld cement­gyárat, a resetyinszki gyanta- tetvonó Özemet, • csernogor­szki fésűsfonót és a többi épülő létesítményt. Mellet­tük új papírgyárak, cellu- ! lózgyárak, gyógyszerüzemek I épülnek. Tovább növekszik a körzet jelentősége a Szov­jetunió külkereskedelmi kap­csolatainak fejlesztésében. — Máris több mint 30 országba szállítanak innét villamos darukat, gabonakombájnokat gépkocsiabroncsot, fűrész­árut, papírt, penicillint, és még sok egyebet. Az SZKP programja ki­mondja, hogy számottevően kell fejleszteni az Uraitól ke­letre eső, természeti kincsek­ben, nyersanyagokban, ener­giaforrásokban gazdag vi­dékek iparát. A krasznojar­szki gazdasági körzet példá­ja jól mutatja: milyen si­keresen oldják meg ezt a lei- adatot a Szovjetunióban. Felveszünk a Vidámparkba óriáskerék, kisautó, go­kart és mikrobusz keze léséhez férfi JÁTÉKKEZELÖKET, továbbá a Mecsekvasút mozdonyára MOZDONYVEZETŐKET. Motorszerelők, autósze - relők vagy szakképzei-L nyugdíjas mozdonyveze­tők előnyben. Jelentkezés: 27-én és 28-án I délelőtt 10-től 12 óráig a Vidámpark irodájában. A

Next

/
Thumbnails
Contents