Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-25 / 71. szám

m március zs. nimö 3 Nemzetközi evezósversenyek lebonyolítására is alkalmas lesz az őrlői tó Befejeződött a megyei tanács ülése Kedden reggel folytatta ta-1 részt vállalt magára a Pécsi nácskozását a megyei tanács Harkányban. Napirenden sze­repelt az elmúlt évi község- fejlesztési költségvetés, az 1963. évi zárszámadás, és az. idei költségvetés elfogadása. Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság munka terve. Ezután került sor a pécsi tó építésé­ről készült beszámoló előter­jesztésére. Czárt Ferenc tanács tag, az építési állandó bizott­ság elnöke ismertette a tó épí­tését és az idei feladatokat. Tavaly az év elején társa­dalmi munkabizottság alakult az orfűi II. számú fürdőző, csónakázó tó építésére. Ebben a munkabizottságban részt vesznek a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői. A bizottság részletes munkater­vet készít. Tavaly legfonto­sabb tevékenysége volt a ter­vek elkészítése és a fejlesz­tés méreteinek megállapítása. Ebben a munkában jelentős Tervező Vállalat, ahol .elké­szítették Mecsekrákos, Orfű és Abaliget, valamint a meg­valósításra váró üdülőkombi­nát egyszerűsített általános rendezési tervét, és számos felmérést végeztek a tervké­szítéshez a talajmechanika pontos megállapítására. Ugyan csak nagy feladatot vállalt magára a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság is. De köszö­nettel tartozik a társadalmi munkabizottság a Geodéziai Térképészeti Vállalat dolgo­zóinak azért, hogy elkészítet­ték a szükséges térképeket, helyszíni felvételeket. Hasonló áldozatos munkát végeztek a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozói, valamiint az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság ve­zetője Dégen Imre elvtárs, aki szaktanácsokkal, a tervek fe­lül vizsgálatával járult hozzá a pécsi tó megépítéséhez. Czárt elvtárs ezután ismer­2670 lakás épült három év alatt Pécsett Kétnapos tanácsülés tárgyat ja a soron lévő feladatokat A megyei jogú pécsi városi tanács kedden Márk Bertalan vb-tagnak, a tanárképző fő­iskola igazgatójának elnökle­tével kezdte meg kétnapos ülését. Körösi Lajos, a vá­rosi tanács vb-elnöke — mi­után megemlékezett a Magyar Tanácsköztársaság rövid idő alatt is jelentős alkotásairól — a végrehajtó bizottság ne­gyedévi munkáját ismertette. Bejelentette, hogy 1965-ig el­készülnek a mecseki idegen- forgalmi szállodakomplexum és a Misina tető beépítésének tervek A Mecseki Kultúr- parkról ismertető füzet jele­nik meg az idén. Utána Jéhn József, a n. kerület vb-elnökének munka­beszámolóját hallgatta meg a tanácsülés. Jéhn József a II. kerületi tanács társadalmi, gazdasági és kulturális tevé­kenységéről, az állami és társadalmi szervekkel való kapcsolatról, a tanácstagok testületi és területi munká­járól számolt be többek kö­zött. Rámutatott, hogy a 40 000 lakosú kerület anyagi munkafeltételed évről évre javulnak: az idén például 33,4 millió forintos költség- vetéssel dolgoznak, ami hat­millió forinttal több az 1961. évi keretnél. Még ebben az évben korszerűsítik, teraszo- sítják, padokkal látják el az Alsó-Tettyét, javítják világí­tását, új üzletet építenek eb­ben a városnegyedben. El­kezdték a nagyárpádi mun­kásklub építését, a klubot az idén avatják. A városi szociá­lis otthont 200 000 forintos beruházással bővítik, utak, hidak építésére ötmillió fo­rintot irányoztak elő. Persze még sok a tennivaló szá­mos területen — de a folya­matos fejlődés elvitathatat­lan. Ezután dr. Sebők Imre, a II. kerületi tanács tevékeny­ségét értékelő bizottság tagja olvasta fel a bizottság jelen­tését, amit vita követett. Dr. Galabár Tibor a passzív ta­nácstagokat bírálta, egyben javasolta, hogy az „Erősebb segítse a gyengét” — ez az elv itt is hasznosítható. Dr. Hug&si Endre arra utalt, hogy annál, aki nem képes ellátni feladatát, végső soron élhetnek a visszahívás jogá­val is. Egyben a minden­napi feladatokra irányította a tanácstagok figyelmét. Kicsznai Antalnak, a Haza­fias Népfront városi bi­zottsága elnökének vezetésé­vel bizottság alakult, mely a II. kerületi tanács munkájá­nak további javításához dol­goz ki javaslatokat. Az építési és közlekedési r munkájáról Márki Lazzlu osztályvezető terjesz­tett elő jelentést. Bejelen­tette, hogy elkészült Pécs általános rendezési tervének első rész* — a keleti, a nyugati, a déli városrész, valamint az úgynevezett szi­geti éa budai városrészek részletes rendezési és beépí­tési terve. Folyamatban van a Mecsek felöli északi rész rendezési tervének elkészí­tése. Az építkezések tervsze­rűségének érdekében Koor­dinációs Bizottságot hoztak létre. Ezen belül a terület­felhasználástól kezdve az engedélyezési eljárásokon, a beruházási programjavasla­tokon keresztül a közműfej­lesztésekig minden összefüg­gő részletkérdés egyeztetésé­ről időben gondoskodnak. A II. ötéves terv időszakára előirányzott 2325 lakásból a terv első három évében el­készült 1238 lakás, ugyan­ezen idő alatt 1432 lakás épült fel magánerőből. Há­rom év alatt tehát 2670 új lakást adtak át rendelteté­séneit, az eddigi ütem a II. ötéves pécsi lakásépítési terv túlteljesítésével biztat. Ugyanakkor 112,3 millió fo­rintot fordítottak a tanácsi rendeltetésű házak tatarozá­sára: 269 lakóházban közel ezer lakást teljesen felújí­tottak. A tanácsülés újabb témák megvitatásával szerdán foly­tatja . munkáját. tette az orfűi tó építésévé1 kapcsolatos részletes terveket amelyek hosszú távlatokbar meghatározzák a tó és kömy^ kének fejlődését. Ezekről a tényekről annak idején már be számoltunk olvasóinknak la­punk hasábjain. Ezután az idei feladatokat ismertette ~a tanácstagokkal Czárt elvtárs Ebben az évben mintegy 3 millió forint értékű munkái végeznek el elsősorban a gát­test és a hozzá tartozó műtár­gyak építésénél. Mivel ez a munka szaktudást igényel, a bizottság erre alkalmas yálla- tatá szerveket bízott meg el­végzésére. Februárban már megbeszélték az illetékes vál­lalatokkal a munkák program, ját A biztonság érdekében az építkezés színhelyére talaj- mechanikai laboratóriumé* helyeznek k* és kialakítják a szükséges tervezői művezetést és a talajmechanikai ellenőr­zést. Megvalósításra vár aa energiahálózat kiépítése m gátig. A fent! munkákkal egyidí ben társadalmi munkába megtisztítják a tó medrét fáktól és a bokroktól. Ugyai csak rendezik és kitisztítják vizet szállító patak medré befejezik az úthálózat terv« zését és az útépítés első üt* znében meghatározott föle munkákat. A tó déli részén i evezőssport követelményei nek megfelelően csónakfordt lót képeznek ki úgy, hogy mederből kikerülő földet már meglévő és az épülő 1 közötti területen helyezik e Ezenkívül a tó környékén ti reprendezésnél segítenek társadalmi munkások. A bizottság programja szz rint a tó környékére kerül víkendházak megtervezéséi kiírt pályázatot áprilisban 1 kell zárni, és ezzel egyidóbe hozzá kell fogni a telkek éi télcesítéséhez. Ugyancsak főj tos, hogy a tó kiépítésévi kapcsolatos munkák másodi ütemét is részletesen kádo' gozzák, hogy biztosítsák munkában a folyamatosságo Végezetül Czárt elvtárs é mondotta, hogy a tóépítés elf segíti a megye és Pécs dolgc zőinak üdülését, pihenésé szórakozását, sportolását, a üdülőtelep pedig alkalmi nyújt távlatokban a küllők idegenforgalom növelésére. , tó nemcsak hazai, hanem nemzetközi evezősversenye lebonyolítására Is alkalma lesz. A tanácsülés a beszámc lót elfogadta, a kitűzött fé adatokat egyértelműen jóvá hagyta. A Regős nteai tanműhelyben Negyvenhét esztergályos- és nyolcvanöt lakatostanuló is­merkedik a szakma alapjaival a MŰM 500 Iparitanuló In­tézet Regős utcai tanműhelyében. Heti huszonnyolc órát töltenek a tanulok a műhelyben. 1088 kiváló bányász A Mecseki Szénbányászati Trösztnél a felszabadulás ünnepe alkalmából szok­ták átadni a kiváló dolgo­zói jelvényeket, illetve ok­leveleket. Az Idén április harmadikán tartják meg az ünnepségeket, s akkor nyújtják át a múlt évben legjobb eredményt elért dolgozóknak a kiváló dol­gozó okleveleket, jelvénye­ket és a vele járó egy, il­letve két heti átlagbérnek megfelelő pénzjutalmat. Ez alkalommal 1088 bá­nyamunkásnak ítélték oda a kitüntető címeket. Okle­velet és egy heti fizetés­nek megfelelő pénzjutal­mat 877 dolgozó, jelvényt és a vele járó két heti fi­zetésnek megfelelő pénzju­talmat 211 dolgozó kap. A pénzjutalmak összege majd­nem eléri az egymillió fo­rintot, hiszen összes m 922 954 forintot fizetnek ki jelvényekre, illetve az ok­levelekre. ITT A. TAVASZ Három hét kiesést jelent a tartós hótakaró Nyújtott műszakban dolgoznak Bicsérden Végre beköszöntött a tavasz. A határban már csak kevés helyen fehérük a hó, de re­méljük, ez is gyorsan elol­vad, s megkezdődhetnek az első tavaszi munkáké Haraszti Sándor föagronómus, Bicsérd: — Őszi vetéseink nagyon szépek, a második hó éppen jókor jött, az 590 hold veté­sen befejeztük a fejtrágyá­zást, s a lassú, fokozatos ol­vadás jól bemosta a tápanya­gokat. A tavaszi munkát két- három héttel kitolta az idő­járás, ha nem sietünk, nem használunk ki minden percet, nem tudjuk időben elvégezni a vetéseket, a fogasolást. Mi­helyt kicsit megszikkad a föld (gondolom ehhez kell még egy hét), megkezdjük a simítózást, majd a 70 hold borsó, a 140 hold napraforgó, a 25 hold zab és a 150 hold tavaszi ár­pa vetését. Szinte minden munka egyszerre fut össze, s hogy gyorsan végezhessünk, nyújtott, 15—16 órás műszak­ban dolgoznak a gépeink. Schaf József elnök, Magyarszék: — Már a hó előtt hozzá- kezdtünk az első vetésekhez, 30 holdon étkezési borsót, 10 holdon zabot vetettünk és megkezdtük a korai burgonya vetőmag csíráztatását is. A fejtrágyázást is félbeszakítot­ta a téli idő, 220 holdat szór­tunk meg a 600 hold őszi ve­tésből. Mintegy három hét el­tolódást okozott a munkában a kedvezőtlen időjárás. Ha felszárad a föld, folytatjuk a műtrágyázást, 20 mázsa péti­só van a raktárban, 250 má­zsa érkezését jelezték. A ta­Numizmatikai kiállítás Szigetváron vaszi vetőmagokat előkészítet­tük, 50 hold zabot, 30 hold burgonyát, 20 hold cukorrépát és 15 hold takarmányt kívá­nunk vetni. Kenedi Zoltán föagronómus, Saentlőrine: — Mihelyt szikkad a föld, megkezdjük a tavaszi mun­kát. Mennyit késtünk? Elég sokat. Ha nem jön közbe a hóesés, már földben van a 100 hold borsó, a 82 hold cukor­répa és a 91 hold tavaszi ár­pa. Azonkívül megkezdtük az ősziek simítózását, 870 holdon pedig fej trágyáztunk. A ku­korica alá 134 holdon alap­műtrágyát szórtunk, valamint a borsó talaját is előkészítet­tük kellőképpen. Schmidt András agronómus, Pellérd: — Úgy számítunk, hogy másfél hét múlva teljes ütem ben megkezdhetjük a tavaszi munkát. A hóesés előtt már dolgoztunk szépen, 270 holdat felszántottunk, 750 hold őszi vetést fej trágyáztunk, s mint­egy 300 holdon meg akartuk kezdeni a tavaszi árpa veté­sét. Bizony ezzel már kicsit megkéstünk, de nem is ve­tünk ennyit, majd csak a fe­lét. Ha megjavul az idő és félszikkad a talaj, a fejtrá­gyázással folytatjuk a mun­kát, körülbelül még 750 hol­don kell elvégezni, majd el­vetjük a tavaszi árpát és 62 holdon a cukorrépát. •— Mennyi a kereset? — kérdezem. A kereset jó. Eszembe jut. hányán is mondták nekem, a bányászok sokat keresnek Volt aki sajnálkozva mondta. Ha itt volna, ebben a négyes telepi fejtésben .;. Dékány is állandóan éjsza­kás. Sok-sok éve nem ismeri, mi az, hogy este tízkor ágyba bújni. — Száztíz méter hosszú u telep — jelent Balázsnak —, négyen a szénfal-átnedvesítést végzik. Lefelé adom az anya­got. Tizennégyen biztosítanak. A nyolcadik szintről újabb telepre megyünk, Frolyó Sán­dor frontmester legénységé­hez. Az út itt sem könnyebb, a fejtés néhol elszűkül, bő- jócska játékká válik a meg­közelítés, s mégis e helyeket is ellepték a kis fények, a vi­lágító fejlámpák. Itt kaparószalagra dolgoz­nak, ömlik lefelé a szén, hoc' később a csillékkel elhagy’ az aknát, mint ahogyan mi 1 hajnali hat örsikor. — Minden szépen, rendben ment — mondja Balázs már a fürdő előtt nagy-nagy elég­tétellel, s nyújtja szenes ke­zét: Jó szerencsét! A sok-sok műszak y.ö- -■! egy ismét letelt Széchenyi- aknázu Ssűts litván méter magas a szén. Balázs bevilágít az oldalba, az ácsolat, mint ujj közé vett gyufaszál roggyant össze, az öínyi tárnokát megcsavarta a rettenetes nyomás. Ki kell cserélni — adja a parancsot, aztán megyünk tovább. A te­lep túlsó vége megint lejt, itt adják fel a fát, négy-öt mé­terre állva egymástól, cipelik a súlyos terhet, olyan helyen, ahol „üresen” is elég el­menni. — Miért csinálják ezt ilyen hangyaszorgalommal évek óta? — kérdezem a négyes te­lepi fejtésben később Dékány Lajos frontmestertől. — Hátit a — húzza fel a vállát — nem tudom. A bá­nya húzza az embert, hiány­zik. Elnézem Bozsánovicsot, Mes­ter Vendelt, a szalagra folyó vizes, lucskos szenet. — Innen a három negyed­ben egy nap alatt 800—900 csille szenet adunk ki, szén pedig kell — mondja Dékány. Ez így megdöbbentően egy­szerű és érthető is. A szén kell. Szüksége van rá minden embernek és ők azért vannak itt, hogy minél több szenet adjanak. válogatni a veszélyben. Víz, gáz, omlás. Leggonoszabb mégis a bánya réme, a me­tán. Balázs József kezében jelzőlámpa, amelyet néha fel­tart a magasba és kékes, pis­lákoló lángját nézi. Elérjük a 6-os telepi fejtést. A keresztvágatból felfelé ága­zik itt a telep, száz méter hosszú. Bebújunk egy róka­lyuk nagyságú nyíláson és aztán a faácsolatok erdejében, lépésről lépésre haladunk fel­felé. Felfelé, olyan magas­ságba, mintha a pécsi Székes- egyház tornyát akarnánk meg­mászni. De milyen úton! Ágas kodni, hajolni, terpeszteni, vi­gyázni, hogy meg ne csússzon az ember, négykézláb, hason fekve, métereket hódítva. A sötétben lámpák fénye villan, itt dolgozik Novák Fe­renc frontmester csapata. Si- kos kígyóként húzódik a csúsz­da, amelyet most a zsíros, csillogó szénfal mellé kell át­telepíteniük, hogy reggel a ter­melő műszak már „dobhassa a szenet”. Arrébb fúró váj a szénfalba, injektálnak, vagyis vizet nyomnak a széntelepbe, hogy ne legyen por a fejtés­kor, — M fejtés m mm magya­rázza Novák mm ahoi hat hogy kijöjjön a bányából. — Az éjszakai műszak biz­tosít, előkészít, hogy a regge- lesak zavartalanul termelje­nek. Persze mi is adunk ki szenet, de úgy nyolcvan csille körül, lényegesebb azonban az előkészítés. Mindössze öt fej­tésünk van, koncentráltuk a munkahelyeket. S az utolsó ló is elhagyta a bányát már­cius elején — mondja, amikor már suhan lefelé velünk a kas. Balázs József tizenkét éve mindig éjszakás. Az aknászok is mindig éjszakások. Meg­szokták egymást. Kiszállunk a hetedik szinten, felhívja a diszpécsert Az alapvágaton kiszállni készülő bányászok jönnek felénk. — Az összes bánya közül, legalábbis itt Pécsett, a leg­nehezebb geológiai adottsá­gokkal mi rendelkezünk — pásztáz lámpájával a bánya­mester a vágat mennyezeté­re. — Telepeink 40—50, de néha 70 fokosak. Megyünk, nagyon sokat me­gyünk, hiszen a termelő me­zők messze vannak az akná­tól. Fél kettőkor megtörténik a „provokálás", a fejtési rob­bantás, amelyet tompa moraj jeles, Széchenyi-aknán lebet A 21-es autóbusz vesz fel bennünket a Széchenyi téren éjjel tizenegy óra húsz perc­kor. Pécsbányáig az utasok fele leszáll. Akik maradnak, két tábort alkotnak, egyik ne­vetgél, tréfál és Zsuzsiról meg Kláriról beszél, ezek a húsz­huszonöt évesek, a többiek, az idősebbek csendben ülnek, a fekete aktatáskát ölükbe, szo­rítva, lehunyt szemmel. A Széchenyi-akna főépüle­tében egy hosszú irodában, hosszú asztal mellett az éj­szakai műszak vezérkara: Parragi Lajos, aki a VIII. szint 4-es telepi fejtéséért fe­lelős, Tomaidisz Tornász ak­nász, László Henrik, Csordás József, Scharfenstein András és Balázs József bányames­ter. Balázs kezében kréta •— utasításokat ad: — Maga vigyáz, ha provo­kálnak, a közelben ne legyen senki, őrt állítani..; A ha­tosban ma át kell helyezni a csúszdát! A négyesben ne­hogy nekem a homok össze­menjen! Figyeljen, lerajzo­lom! Három szint van a Széche­nyi-aknán, a legalsó, amely művelés alatt van, 524 méter mélyen a föld alatt. Több ki­lométer hosszú folyosók, gé­pek és 240 leszálló ember, akikért felelős most ez az ala­csony, kék szemű ember, a • napi 2000 csOlc ménért *8, bevezető magyaraz meg. Értéktábláza­tokat is kapcsolnak az írásos magyará­zathoz, hogy viszo­nyítani lehessen a pénz értékét: nap­számos bérét, szarvasmarha árát tüntetik fel ezek a tablók. A kiállí­tást a Várbarátok Köre rendezi a Bu­dapesti Éremtani Társulat támogatá- sávaL egysegek. Az őszi rózsás forradalorr pénzei és pénzter­vei is a kiállításor szerepelnek csak­úgy, mint a Tanáéi köztársaság fizeti eszközei. Végezett! bemutatásra kerül­nek az 1945—46-0« Inflációban hasz­nált pénzek, s a fo­rint születése. Mine egyik korszako' gazdaságtörténeti Április 4-én nu mizmatikai kiáll! tás nyílik Szigetvá ron a turistaszáll előadótermében „Forradalmaink péi zei” címmel. Meg tekinthetők maji Rákóczi libertásai köztük néhán; arany libertás is láthatók Kossuti bankói, valamin Kossuth emigráció jában kiadott pénz

Next

/
Thumbnails
Contents