Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1964-03-24 / 70. szám
V. N. Sztoletov, az OSZSZSZK felsőoktatási minisztere Pécsre érkezett 1964. MÁRCIUS 24. KEDD AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXL ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 70. SZÁM Létszámprobléma kJemegyszer írtuk, hogy az ™ építőipar krónikus emberhiánnyal küzd. De emberhiánya van több üzemnek is: az autóközlekedési vállalatok rakodókat keresnek, más helyen szakmunkásfelvételek lennének és az apróhirdetések állásokat kínálnak. Alapjában véve ez nagyon jó dolog. Gondoljuk csali el, milyen szörnyű és kétségbeejtő helyzet volt a harmincas években, amikor fordított volt a létszámprobléma, dip lomás emberek sem tudtak elhelyezkedni. Van azonban a létszámproblémanak egy másik oldala, mégpedig nagyon is negatív oldala. Sokszor a létszámhiány a terv nem teljesítések legjobb indokoló ja. Ha alaposan megnézzük a baranyai ipari üzemek létszámgazdálkodását, láthatjuk, hogy tényleg gondjaink vannak. Nemrégiben egy vállalati értekezleten az igazgató kijelentette: „Aki munkást hoz, kap száz forintot”. Nem tudni n-éfának szánta-e vagy komolyan gondolta, mindenesetre ellemző id jelentés: „Vennék fel munkást, csak lenne”; A munkáshiány objektív körülményekből ered. Melyek ezek? Elsősorban az ipari üzemek fejlődése. Az utóbbi évek ben létesült a megyében egy új, nagykapacitású hőerőmű, fejlődött az érc- és szénbányászat, épült egy új farostlemez- gyár, Pécsett panelgyár, megkezdődött Siklóson a kesztyűkészítés, Drávaszabolcson több lent dolgoznak fel, mint koráb ban, Hidason új brikettgyár kezdte meg termelését, és megnövekedett építési programunk is, vagy a régiek fejlődését vizsgáljuk, könnyen jutunk arra a következtetésre, hogy érthető és indokolt a létszámhiány Baranyában. S mégis! Az összes ipari üzemet, de a mezőgazdaságot is beleértve, Baranyában — még sem lehet emberhiány, hiszen a gépesítés és automatizálás is van a világon, s ez munikaerő-felszabadulással jár. A megyei statisztikai hivatal jelentése szerint is, az építőiparban 400 munkás hiányzik, ami nem kevés, de nem is katasztrofális. A többi vállalatnál a létszámhiány nem haladja meg — még időszakosan sem — a tíz főt. A baranyai ipar egészét tekintve tehát nincs semmi baj. Baj csak egyes vállalatoknál van, amelyek tényleg nehéz helyzetben vannak. Érdekes és érdemes is elidőzni annál a kérdésnél, miért kerültek ezek a vállalatok ilyen helyzetbe, s mi a létszámprobléma megoldásának lényege. Ha megfigyeljük azokat a munkaköröket, ahonnan a dolgozók elmentek, azt látjuk, \hogy többségükben a nehéz fizikai muhka elől és a gyengén bérezett helyekről távoztak el a munkások. Nem véletlen, hogy az építőiparban a segédmunkás, aztán a kőműves hagyta ott a malte- ro6,ládát, vagy a vakolókanalat, s az sem véletlen, hogy a 12. számú AKÖV állandóan rakodókat keres. Ezeken a helyeken nehéz a munka, alacsony a bér. A vállalatoknak jó előre gépesíteni kellett volna ezeket a munka- folyamatokat s akkor az ott maradók többet kerestek volna kisebb fizikai erőfeszítéssel, s nem hagyták volna ott a vállalatot. Nem érdektelen megnézni, hogyan is lapátolják azt a több ezer tonnányi szenet a „melósok” az állomáson, a széntelepeken, amikor ezt « műveletet a technika mai színvonala mellett régen gépesíteni lehetett volna. A TÜZÉP-telepek szállításban foglalkoztatott dolgozói, az építőipar „culágerei”, a MÁV rakodói — nehéz, s amellett szutykos munkát végeznek nem éppen magas bér mellett Csoda-e, hogy ezek az emberek az első hívó szóra vagy első lehetőségre otthagyják vállalataikat s mennek több pénzért vagy kisebb erőfeszítéssel járó munkáért máshová? ... Baranyában az ipar fő meghatározója a bányászat Nem véletlen, hogy nálunk az ipari munkások átlagkeresete eléri a 2200 forintot havonta. Itt viszont — ebből adódóan — mindig is lehet számítani elszívó hatásra, vándorlásra, hacsak a többi üzem nem „fogja meg” a munkást jól szervezett, jól gépesített, jól bérezett munkával. Mert ahol a munka magas szervezettségű, ahol az emberi erőt gépek helyettesítik, ott a gépkezelőnek már kedvezőbb bért is lehet adni. M inden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a munkásvándorlás ebben az esetben természetes dolog és az a vállalat jár jól, amely felkészül a holnapra is. A létszámproblémát egyelőre az építőiparban egyesek úgy vélik megoldani, hogy helytelen úton célprémlumoznak, azokat a brigádokat is jutalmazzák, amelyek valami okból — főleg szervezetlenség vagy anyaghiány miatt — nem tudták ttervüket teljesíteni. — Mondani sem kell, hogy az emberek „fogásának” nem ez a módja. Ha a későbbiekben az építőipar jó gépesítésével és jó szervezésével olyan mun kakörülmények lesznek, amelyek lehetővé teszik a vastagabb borítékot, akkor nem kell majd 100 forintot kínálni egy emberért sem, jönnek azok maguktól is. Megkezdte munkáját as Afroáxsiai Szolidaritási Tanács algíri ülése Ben Bella algériai elnök beszédével vasárnap megnyílt Algírban az Afroázsiai Szolidaritási Tanács ülése. Ben Bella beszédében erőteljes harcot sürgetett a gyarmati rendszer afrikai maradványai ellen. A szónok kijelentette, hogy támogatja az *1 nem kötelezett országok újabb értekezletének össxehí- ”á*át Kedvezően nyilatkozott egy új bandungi értekezlet gondolatáról is. Az ülésszak résztvevőinek nevében Juszef Szibai, az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet Állandó Titkárságának főtitkára üdvözölte a konferenciát, és részletes jelentést terjesztett elő a mozgalom tevékenységéről, felada- j tairól. A szervezet legfontosabb feladatának jelölte meg a még elnyomott népek fel- ! szabadftásáért itvott harcot ! Megnyílt am ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete Hivatalosan csak hétfőn délután nyitotta meg U Thant, az ENSZ főtitkára a genfi Nemzetek Palotája erre a célra kibővített közgyűlési termében az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletét, a tulajdonképpeni megnyitó azonban már előbb elhangzott — amikor Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a konferenciához intézett üzenetét nyilvánosságra hozták. HRUSCSOV ÜZENETE Maszkra: Hruscsov szovjet kormányfő a genfi világkereskedelmi és fejlesztési értekezlethez üzenetet intézett. Az üzenet többek között hangsúlyozza: A szovjet kormány és sajátma- gam nevében forró üdvözletemet küldöm az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési értekezletének résztvevőihez. i A szovjet kormányt megelégedéssel tölti el az értekezlet megnyitása, hiszen a Szovjetunió az összejövetel kezdeményezői közé tartozott. Örülünk, hogy az értekezlet ösz- szehívásának gondolata széleskörű támogatásra talált az egész világon és különösen a fejlődésben lévő országokban, s most ez a gondolat megvalósul. Tegnap délután Pécsre érkezett V. N. Sztoletov, az OSZSZSZK felsőoktatási minisztere, aki részt vett a Hazafias Népfront III. kongresz- szusán. Kíséretében Pécsre érkezett még A. I. Poltorackij iró is, a Szovjetunió Békebizottságának elnökségi tagja. A vendégek este 6 órakor találkoztak a pécsi értelmiség képviselőivel az egyetem tanácstermében. Jelen volt a beszélgetésen Ambras Jenő, a városi pártbizottság első titkára és Gábriel József, Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője, • aki bevezetésképp rövid tájékoztatást adott Pécs és Baranya megye kulturális életéről. Ezután a jelenlévők, a város oktatási intézményeinek és tudományos intézeteinek vezetői kérdéseket intéztek a vendégekhez. Dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója aziránt érdeklődött, hogy hogyan oszlik meg a kutatómunka a felsőoktatási és az önálló tudományos intézetek között. Sztoletov miniszter, aki maga is a biológia profesz szóra, elmondotta, hogy az egyetemek végeznek saját erőből is kutató munkát, leginkább elméleti jellegű problémákkal kapcsolatban, de az üzemek által megadott témát, az üzemek anyagi erőinek fel- használásával szintén kidolgoz zák. Szerződések szabályozzák ezeket a munkákat, s az elmúlt öt év alatt kétszeresére növekedett szerződések azt bízó nyitják, hogy ez a forma nagyon hasai os. — Az egyetemi oktatószemélyzet — mondotta Sztoletov elvtár» — gyakran részt vesz az ipari üzemek, tervező intézetek munkájában is, félstátusban. Jó dolog ez, s hogy egy példát is mondjak, a kujbisevi vizier ömü építkezését egy neves mérnök irányította, akinek az egyetemen való működéséhez kifejezetten ragaszkodtunk. — Olyan hatalmas tapasztalat és gyakorlat volt a birtokában, hogy az egyetem igen sokat nyert így. És fordítva is áll a helyzet. Persze, ezt nem nagyon lehet napi nyolc órai munkával megoldani. De hát a tudós boldog és boldogtalan ember egyszerre. Oröm- rrmi végzi munkáját, de ha majd bevezetjük a napi 4—S órai munkát és a munkás leteszi a szerszámot és nyugodtan elhagyja a gyárat, a tudós vajon mit tegyen alapvető szerszámával, a fejével? A derültség után újabb érdekes kérdést tett fel Márk Bertalan, a Tanárképző Főiskola igazgatója. Milyen az arány a nappali, esti és levelező hallgatók körött? A válasz arról tanúskodott, hogy ez a kérdés megnyugtatóan a Szovjetunióban sincs megoldva. A modem számítógépeket is igénybe veszik a helyes arányok megállapításához, s. az eddigiek alapján általánosságban az a kép alakult ki, hogy a levelezők csak 45 százalékot tehetnek ki az esti tagozatos hallgatók mellett. Hasonló, csak talán még bonyolultabb volt az a probléma amelyet dr. Rudolf Lóránd, a jogikar professzora említett: a beiskolázandó!! számának meg tervezésében milyen tapasztalataik vannak? Nincsenek-e aránytalanságok? — Jelenleg még nem találtuk meg azt a számot, amely pedig biztosan létezik. Igyekszünk maximálisan igásodni a társadálon igényeihez, de % nem értek egyet azoklzal a pszihőlógusokkdl, akik azt mondják: mindenkiből lehat matematikus. Belőlem a legjobb pedagógus sem tudott volna zenészt nevelni — mosolygott a miniszter, mire Poltorackij megjegyezte: „belőlem pedig matematikustl” — Egyszóval az iparnak,' mezőgazdaságnak is igazodnia kell némiképp. Hiszen ki cseréim fel szívesen például egy jó sebészt két rosszra? , Érdeklődtek még a péck professzorok a Lumumba Egj s temről is, és néhány más szak mai természetű kérdésről. A beszélgetés kellemes, baráti légkörben ért véglet A szovjet vendégek ma délután nagygyűlésen vesznek részt az egyetem aulájában, ahol Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront elnöke tart beszámolót. V Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat pécsi telepén különböző mosószereket cs kefeviaszt gyártanak Naponta 58 ezer darab kefeviasz hagyja el az üzemet. A gyártás folyamán úgynevezett gyártásközi ellenőrzéseket végeznek, ezzel folyamatosan biztosítani tudják az állandó és kifogástalan áruk gyártáséi. Képen: as üzem laboratóriumában gyártás A szovjet külügyminisztérium jegyzéke Moszkva: A szovjet külügyminisztérium még tavaly júliusban jegyzéket intézett az NSZK moszkvai nagykövetségéhez és a Lengyel Népköz- társaság kormánya — -"int az 1929. évi varsói légik -* fedési egyezmény letéteményese — kérésére közölte, hogy több állam csatlakozott az egyezményhez. Az államok listáján a Német Demokratikus Köztársaság is szerepelt. A moszkvai nyugatnémet nagykövetség ez év február 21-én kormányának nevében jegyzékben közölte a szovjet külügyminisztériummal, hogy „az úgynevezett Német Demokratikus Köztársaság” nem tekinthető az egyezményhez csatlakozott országnak. Most a uovjet külügyxninyugatnémet jegyzéket és va- laszjegyzékben mutatott rá, hogy a légiforgalmi egyezmény minden állam csatlakozása előtt nyitva áll. A csatlakozáshoz elegendő, hotc a lengyel kormánynál letétbe helyezzék a ratifikációs okmányokat. A Német Demokratikus Köztársaság eleget tel e követelménynek, tehát egyezmény teljes jogú és tathatatlan résztvevőjévé ví .. Ezért bármilyen kísérlet, amelynek célja az NDK :vr - vételének tagadása, alapta’; igény arra, hogy egy Ä!la1 magának vindikálhassa egyezményben résztvevő á mok körének önkényes 1 határozás) ingát. \y y<" amely csupán saját te, gyakorol hatalmai, nem kő _ viselheti egész Németországa: t ( — mutat rá a szó vie* teevzé-
