Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-18 / 65. szám

Mi MÄBCTDS 18. AlAPtŐ 3 Várják a jelentkezőket Euer kétszáz tanulót vesz fel a pécsi 500-as Iparitanuló intézet Kicsi az érdeklődés a szakközépiskolák iránt Tantárgy — a szőnyegszovés Az 500-as Ipari tanuló-inté­zet vezetőinek ezekben a na­pokban a legnagyobb gondja a beiskolázás. 532 ipari tanuló hagyja el a' nyáron az intéze­tet szakmunkásbizonyítvánnyál a kezében. Helyüket új fiata­lok foglalhatják eL Az intézetnek jelenleg Pé­csett 1900 hallgatója van. Fel­ügyeletük alatt működnek a járási székhelyeken levő he­lyiipari iskolák is több mint ezer hallgatóval. Sásdon nincs helyiipari iskola, a járásból Mágocson tanulnak az ipari tanulók. Jelenleg is működik a sellyei helyiipari iskola. Ezek az iskolák legalább 300 új szakmunkást adnak ebben az esztendőben. Nyslcszáz elsőéves Pécsett Az intézet Pécsett 800, a vi­déki iskolák pedig 400 új hallgatót vesznek féL Az ed­digi jelentkezések alacsony száma arra endeg következ­tetni, hogy gondot okoz majd ennek a létszámnak a bizto­sítása. Hz állami mir igényt A legtöbb ipari tanaiét a minisztériumi vállalati ipar részére kívánják kiképezni Az egyes szakmák ma már megkövetelik, hogy részükre érettségizett fiatalokat képez­zenek. Ezért az 500-as MŰM. iskola az idén 60 érettségizett fiatalt kíván felvenni a gép­jármű-villamossági műszerész, liőtechnikai műszerész, elekt­roműszerész, rádió- és tele­vízió műszerész, hiradástech­nikai műszerész, híradástech­nikai hálózatszerelő szakmák­ba. A híradástechnikai mű­szerész szakmába több mint húsz érettségizett lány oktatá­sát biztosíthatják. Az általános iskola nyolc osztályát végzettek közül pé­csi vállalati képzésre 260 ta­nulót kívánnak felvenni. Ezek a tanulók heti két napot az intézetben, négyet az üzem­ben töltenek majd. A hetven- három szakma közül főleg a villanyszerelő, autószerelő, géplakatos, központi fűtéssze­relő szakmákban akarnak az ipar igényeinek megfelelően nagyobb számban . képezni szakmunkásokat. Pécsi intézeti tanműhelyi Icépzésre 120 tanulót kívánnak felvenni. Közülük 30 az esz- tergáiyos, 90 a lakatos szak­mát (gép-, Diesel- és jármű lakatos) sajátíthatja eL Ezek a tanulók heti két napot az intézetben, négy napot pedig az intézet tanműhelyében töl­tenek el. Ez évben kezdődik meg első ízben az 500-as Iparitanuló­intézetben a szakközépiskolai képzés. A szakközépiskolákba a nyolc általános iskola elvég­zése után egyelőre fiúkat vesznek fel. A szakközépisko­lák feladata egyrészt a kö­zépfokú műveltség biztosisása, másrészt egy szakmában a szakmunkásoklevél megszer­zése. Ez egyben segítséget ad a továbbtanuláshoz is, a mű­szaki felsőoktatási intézmé­nyekben! A négyéves képzés alatt a tanulók elsajátítják a középiskola tananyagát és ab­ból érettségi vizsgát tesznek. Erre hetente négy napot for­dítanak. A másik két napon egyelőre géplalcatos és hír­adástechnikai hálózatszerelő szakképzést kapnak. Ez a .szakközépiskola ilymódon a középiskolákban megkezdett politechnikai oktatás tökélete­sítése, magasabb színvonalra emelése. Az ősszel meginduló szakközépiskolába 60 hallgatót vesznek fel. Pécsett tehát az általános iskola nyolc osztályát elvégző fiatalok közül 440-et vesz fel az intézet, akiket a miniszté­riumi vállalati ipar részére képeznek ki. Az általános is­kolák március elsejéig adhat­ták be a jelentkezéseket az iparitanuló-intézethez, miután a tanulókat a vállalatok ipari- tanuló-képzésre előjegyezték. Mindeddig azonban csak 220 jelentkezés érkezett, d szak- leözépiskoiél pedig osztályon­ként 3—f. Ez nagyon alacsony létszám. Mi ennek az oka? Sok azoknak a fiataloknak a száma, akik a nyolc általános elvégzése után tanulmányai­kat középiskolákban, techni­kumokban kívánják folytatni. Ezért elsősorban ezekhez az iskolákhoz nyújtották be ké­relmeiket. Ez a továbbtanu­lási szándék helyes, de azért nem ártana, ha a szülők fi­gyelembe vennék gyermekeik adottságait, érdeklődését és élnének azokkal a lehetősé­gekkel is, melyeket a tovább­tanulásban az iparitanuló­képzés, különösen a szakkö­zépiskola biztosít. Egyes tech­nikumokban már most is túl­jelentkezés tapasztalható. Ezek a fiatalok felvételi kérelmük elutasítása után kedvezően választhatnak az ipari szak­mák, a hasonlójellegű szak­középiskolai oktatás között Háromszáz tanulót szerződtet a hetyiltiar A helyttparban, melyhez a tanácsi vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a magánkisipa­rosok tartoznak, mintegy 300 ipari tanulót szerződtetnek az idén Pécsett A tanulók ki­töltik jelentkezési lapjaikat, azután felkeresik a tanácsi vállalatokat, kisipari szövet­kezeteket, magánkisiparoso- kat, akik igazolják, hogy ipa- ri tanuló-képzésre előjegyzik őket Ezután jelentkezési lap­jukat beadják az iskolához. Az iskola köteles ezeket a la­pokat elküldeni a városi ta­nács ipari osztályának, a Kl- SZÖV-nek vagy a KIOSZ-nak, mint felügyeleti szervnek. Bizonyitványosztás után kerül azután tor az iparitanuló­szerződés megkötésére a helyi iparban, melyen résztvesz az alkalmazó, a tanuló és szü­lője, valamint az illetékes fel­ügyeleti szerv. A szerződéskö­tés után, melyben megjelölik, hogy a tanuló iskolai képzést mely intézményben nyer, a szerződéssel, iskolai bizonyít­ványával és egészségügyi lap­jával beiratkozik az iparita­nuló-intézetbe. Sok fiatalnak gondot okoz, hogy vidéken lakik, de pécsi vállalatnál és az 500-as inté­zetben szeretne szakmunkás- képzést nyerni. Erre is van lehetőség. A jelentkezés módja azonos az előzőkben tárgyal­takkal. Itt azonban meg kell azt jegyezni, hogy a vidéken lakó, de pécsi üzemben és iparitanuló-intézetben tanuló fiataloknak az 500-as MÜM- iskola kollégiumi elhelyezést nem tud biztosítani. Képzé­süket csak úgy tudják meg­oldani, ha bejárnak, vagy csa­ládoknál albérletben saját maguk elhelyezéséről gondos­kodnak. Négyszáz tanulóra számítanak vidéken Az 500-as MŰM Intézet fel­ügyelete alá tartozó vidéki is­kolákban a minisztériumi vállalatok — értendő ezalatt a gépállomások, az autóköz­lekedés és az áramszolgáltató vállalat vidéki telephelyei — részére ez évben 237 ipari ta­nulót kívánnak kiképezni. Ho­gyan jelentkezhetnek ezek a fiatalok a szakmunkásképzés­re? Jelentkezési lapjukat ki- töltés után az illetékes válla­latnál kell aláíratni, melyet ezután visszaadnak az iskolá­nak. Az iskola beküldi Pécsre az iparitanuló-képzés megyei igazgatóságára, ahol összeír­ják a jelentkezett gyerekeket és beosztják a járásokban mű­ködő helyiipari iskolákba. Az iskolai tanítás megkezdése előtt a helyiipari iskolákban összehívják a felvételt nyert gyerekeket és tájékoztatják őket az iskolai tanítás mene­téről. A vidéki helyiiparban mint­egy 200 ipari tanulót szer­ződtetnek majd. Szerződéskö­tésük rendje azonos a pécsivel, azzal a különbséggel, hogy itt a járási felügyeleti szervek­hez kell fordulniolc. Iskolai képzésük a járási helyiipari iskolákban történik majd. Mitek! Ervin Saját tervezésű ormánsági szőttest sző Ritz Etelka, a Művészeti Gimnázium másodikos tanulója. A Művészeti Gimnáziumban a tantárgyak között szerepelnek különböző művé­szeti ágak. Zene, ének, rajz, díszítő-festő, ötvös, kerámia, szőnyegszövő és tervező szak­osztályok működnek. A szőnyegszövők a második osztályban már saját tervek alapján dolgoznak. Körültekintően gépesítsünk, mindenfajta igény és lehető­ség számbavételével Ez a fi­gyelmeztetés ' mindenfajta gé­pesítésre érvényes. Jó pár ere­jén felül vagy nem lehetősé­geinek megfelelően gépesítő tsz saját bőrén érzi ezt. KÉZI TÖRÉS, GÉPI SZÁRVÁGAS Többszörösen nagy megfon­tolást igényel a kukoricabeta­karítás teljes gépesítése. Aki azt hiszi, hogy vásárol néhány csőtörő kombájnt és ezzel meg oldotta a feladatot — mélysé­gesen téved. A kukoricabeta- rítás technikai adottságai még meglehetősen az út elején jár­nak. gyors, gazdaságos gépi betakarítást csak több külön­féle gépegység összehangolt Ellenőrző körúton Hétfő este, »1 hat felé. *, A kék rendőrségi autó halk zúgással nyeli a kilométere­ket. Turnár János és Tomisa Sándor szakaszvezetők a szo­kásos napi ellenőrző kőrút­jukat járják. Nagyon rossz az út: az egyik helyen olvad, a másik szaka­szon pedig fagy; itt kásás ha­von, ott pedig jégdarán csúsz­kál az autó. Turnár szakasz­vezető fejcsóválva mozgatja a kormányt, társa pedig, aki a hátsó ülésen foglalt helyet, dörmögve megjegyzi: — Nem is csoda, hogy öt baleset volt ma a megyében! Egyet maga is meglát! — te­szi hozzá felém fordulva, majd a birjáni csárdát nézi. Csak egy hátasló didereg az oszlop mellett. Alig egy perc múlva Tur­nár szakaszvezető fékezni kezd: — Itt van; — szól hátra, s előre int. Nagy, sárga autó­mentőt látunk az út mellett. Ember áll mögötte, drótkötél lel a kezében, azután pedig hosszú Moszkvics Combi buk­kan fel. Nekimeht a nyárfának. Be­lapult, mintha egy óriási kéz fejbe verte volna; motorhá­za, hűtőrácsa tönkrement, — még a kormánya is nyolcast Vett feL Hogy a motornak mi baja lehet, egyelőre nem tudni. — A vezető? — kérdik a rendőrök a drótköteles em­bertől, miután kiszálltunk. — Bevitték a rendelőinté­zetbe! — válaszolja a férfi, a vontatókötél akasztójával a kezében. — Megütötte a tér­dét — Más baja? — Más baja talán nincs. Talán. A kocsi viszont kiké­szült! — jegyzi meg fáradtan. —- Amint látom, a* első ke­rék is oda van! És csepeg a t hűtővíz is! A szajki csárdánál kisebb autókaraván van. Tüzetes iga­zoltatások, leheletpróbák: min den rendben. Már Lánycsók­nál járunk, aztán azt is el­hagyjuk, amikor furcsa lát­ványra leszünk figyelmesek. Három alak jön szembe ve­lünk a szabálytalan oldalon. Egymás mellett mennek, el­foglalják a fél országutat Még messziről is látni, hogy a szélső, a bundás férfi, tás­kát tart a kezében és vidá­mcin lóbálja. — Most figyeljen csakt — szólít fel a rendőr, sokat sej- tetően. Valóban: alig mondja ki, a három alak hirtelen megtorpan, aztán határozott lépésekkel átsiet az út másik oldalára, és libasorba rende­ződik. — Elkéstek kicsit! — szól nekik a szakaszvezető, ami­kor megállunk, ám a három férfi olyan értetlen arcot vág, mintha a világ legártatlanabb emberei lennének, és nem is­merték volna meg már mesz- sziről a kék rendőrségi ko­csit. — Szóval hogy is megy a gyalogos csoport az úton? — kérdi Turnár szakaszvezető némi éllel a bundáskabátos férfitől, akinek a jelek szerint sofőr lehet a foglalkozása, — Menetirányban! — Es egymás mellett? — Nem, egymás mögött, ké­rem! — mondja a férfi szinte előírásosan. — Akkor miért foglalták el a fél országutat? — kérdi a rendőr. A három ember hüm- rr.ög és lesüti a fejét. ígérik, hogy többé nem fegyelmezet- j ienkednek, és pontosan meg- ! tartják a szabályokat Néhány perc múlva már a I mohácsi szőlőknél járunk. A I két szakaszvezető megjegyzi. hogy ha nem volna ilyen csú­nya az idő, akkor igen forgal­mas lenne ez a környék, lép- ten-nyomon a szőlőkapukban ácsorgó autókra találnánk. — Most persze nem várhatunk sokat Úgy történik, ahogy mond­ják: csak egy Warsawa meg egy Moszkvics rostokol a tá­jon. Aztán egy teherautó fény csápjai tapogatják végig a környéket majd egy Zetor pöfög el, de minden rendben van náluk, Dunaszekcső is csendes, a halászcsárda is kong az ürességtőt akárcsak Mohács, a néptelen utcáivaL Az újkeletű hó meg fagyvisz- szariasztotta az embereket Látnivaló azért így Is akad, közöttük egy Warsawa, amint rossz fényszóróval próbál el­suhanni mellettünk. Aztán egy GAZ, melynek kiégett a hátsó lámpája, meg egy ke­rékpáros, amely szintén lám­pa nélkül tekeri a pedált a mohácsi utcán. Amikor a fe­hércsíkos, kék rendőrségi ko­csit észreveszi, zseblámpát gyújt hirtelen és maga elé vi­lágít. A lánycsóki csárdánál me­gint egy szürke, havas War- sawára leszünk figyelmesek. A fészer alá rejtették, a tár­saság pedig a kocsmában ul­tizik. Mindenki előtt pohár van, még a sofőr sem kivétel, bár szerencsére csak szódát iszik. Háromnegyed tíz felé jár az idő, amikor a kozármislenyi elágazáshoz érünk. A két rendőr kissé fáradtan, de elé­gedetten nyugtázza, hogy a karambolt kivéve ma nem észleltek nagyobb szabályta­lanságot. Ma nem volt bor sí ágú a sofőrök lehelete, ma nem akart megszökni előlük senki sem — eseménytelen, de jó nap volt esi Magyar László láncmunkájával lehet biztosí­tani. így tehát meglehetősen nagy beruházást igényel és még így is csak a gépek, be­rendezések megfelelő csopor­tosításával gazdaságos. A kukoricabetakarítással egyidőben számos más halaszt hatatlan munkát kell elvégez­ni a mezőgazdaságban, fel kel] mérni valamennyi munka gé­pi- és kézimunkaigényét, az­tán megáUaDÍtjuk, meítkora rész jut a kukoricabetakarítás­ra. Ott, ahol megfelelő meny- nyiségű kézi erőt tud biztosí­tani a gazdaság — bár ez na­gyon ritka — a csőtörést még ajánlatos nagyobb részben kéz­zel végezni. A szárvágás gépi megoldása sokkal egyszerűbb Orkán -vagy Lundel-Offset j árvaszártépővel. GÉPI TÖRÉS, KÉZI FOSZT ÁS A szárvágás gépesítése is nagy Segítség, és mondhatjuk, hogy legsúlyosabb problé­máinak egyikét oldja meg ve­le a gazdaság. Ott azonban, ahol csupán kézi erővel na­gyon elnyúlna a csőtörés, gon­dolni kell ennek a munkának a gépesítésére is. Mit tanúsítanak az eddigi tapasztalatok? Itt mindenekelőtt a két ma­gyar csőtörő kombájnnal kell foglalkozni: a KB—1-es és KB—2-essel. A KB—1-es, azaz az egysoros magyar csőtörő kombájn a legrosszabb konst­rukciók egyike, a magyar ipar nemigen dicsekedhet vele Nagyon sok panasz érkezett rá — sajnos, szép számmal hoz­tak forgalomba belőle, többek között Baranya megyében is. Ezek a gépek most gépszínek­ben vagy gazdasági udvarok­ban rozsdásodnak, a tsz-ek, gazdaságok beleölt pénze so­hasem térül meg. Nehéz len­ne kideríteni, hogy ennek a konstrukciónak a forgalomba hozataláért kit terhel a fele­lősség, nem is célja cikkünk­nek. Annyit azonban meg kell állapítani, akkor, amikor már régen kiderült, hogy a KB—1- es használhatatlan, még min­dig javában gyártották és ke­reskedelmi szerveink nem ép­pen szocialista módon „sóz­ták” el a használhatatlan gé­pet a tsz-eknek. Másik dolog, hogy erről a gépről — egy sort visz! — már az eüső gaz­daságossági számítások, még akkor, amikor a tervező egy ceruzavonást sem rajzolt, meg állapíthatták volna, hogy gaz­daságtalan, nem érdemes gyár tani. GÉPI TÖRÉS, FOSZT AS. MORZSOLAS betakarításnál. Míg a KB—ti­es teljesítménye napi öt hóid (ráadásul a csövet nem fosztja le, külön csőfosztó kell ha­za), az adap teres SZK—8-as napi teljesítménye hét hold. a kukoricát le is morzsolja. Itt feltétlenül meg kell le­gyezni, hogy az SZK— as gabonakombájn adapter nél­küli használata teljesen tönk­reteszi a gépet, hiszen még az adap teres használat is, tudo­mányos kísérletek szerint, 10 évről 7 évre csökkenti a gép élettartamát. Maradjunk az adaptere« SZK—3-asnál A nagy nedves­ségtartalmú morzsolt kukori­cát , valahogyan tárolni keE. Ehhez feltétlenül Farméi’ tí­pusú szárítógépekre van szük­ség. A Farmer szárító igényli az OVP—20-as előtisztító hasz nálatát, mert gyúlékony anyag nem maradhat a soeanek kö­zött. FOLYAMATOS SZÁLLÍTÁS Ezen kívül biztosítani kel'. a gazdaságnak a folyamatos szállítást is, ezt a láncművek: feltétlenül igényli, különösen akkor, ha felosztatta*» csöve­ket szállítanak a szérűkre. Ekkor még le keil fosztani, és. le kell morzsodm, tehát két újabb művelet iktatódik a lánc­ba. Nyilvánvaló, hogy a folya­matos munkát csak precú szervezéssel lehet megoldani — a az is nagy veszély, hogy bármelyik gép meghibásodása esetén az összes többinek le kéül állni. Az adaptenes SZK—3-<*s elő­nyét egyébként a gazdaságos­sági adatok is alátámasztják A KB—2-es góréba rakással szemre átszámítva mázsánként 41 forintos költséggel dolgo­zik, az SZK—3-as adap teres, szárítás nélkül 21,06, szárítás­sal 29,30 forintos költséggel KORSZERŰBB GÉPEKETI A gyakorlatból és az Otsz i gOs Gépkisérleti Intézet kísér leteiböl az derül ki, hogy egy­előire az SZK—3-as gabona kombájn adapteres változata vált be legjobban a kukorica­A kérdés alsoosabb vizsßzv lata után tehát eldönthetjük, hogy a termelőszövetkezetei*, egyelőre a csőtörő és fosztó kombájnokat tudnák leggazda­ságosabban használni, mert így lehetőség nyílik a góre'cav való hagyományos tárolásra. Ilyen 'gépünk azonban még — megfelelő minőségű — nincs, jelenleg folynak kísérletek s KB—2-F típusú csőtörő és fosztó géppel, de az eredmé­nyek nem a legjobbak. A Ei~ kali Állami Gazdaságban dol­gozik két amerikai gép — nincs is több az országban —, Min­neapolis Móniié No. 2—ME típusúak. Ezek kitűnően be­váltak. Ha a magyar ipar is hasonló minőségű gépieket tud előállítani mezőgazdaságunk számára — és miért ne tud­na!? — akkor sokkal könnyeb­bem megoldódik a termelőszö­vetkezetek nagy problémája, kukorica teljes gépi betakarí­tása. Lázár Ervin Körültekintően gépesítsük a kikorica-ketakarítást Gépsorok jól szervezett munkája — Gondosan és arányosan válogassuk össze a gépeket!

Next

/
Thumbnails
Contents