Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

19m. rrnnvAK 1«,

NAPló

5

A magyarmecskei gyújtogató

„A tértemre rótt bűn cselekményt megértettem, abban bűnösnek - érzem magam. Elismerem, hogy február 5-én — a délutáni órákban — én gyúj toltam fel Magyarmecskén a termel ószövetkezet istállóját...” így kezdődik H. József 15 éves. magyarmecskei VII. osztályos tanuló rendőrségi vallomása.

Eq a tsz istállója

Aznap este céltalanul csatangolt a faluban. Zsebében cigaretta, de tüze nincs. Megvárta hát, amig a borbély bezárja az üzletet, aztán tüzet kért tőle és... „akkor villant á bennem, hogy valamit kellene csinálni, amire összeszaladnak majd az emberek”. A Bakó József háza előtt megállt. Az udvarban senki, az Cipész ház mozdulatlan és ott van a termelőszövetkezet istállója. A gyújtogatás gondolata annyira felizgatta, hogy előbb a kúthoz ment Vizet húzott és nekifeküdt a vödörnek.

ízű tán az istálló melletti it sármány-előkészítőbe ment A cigarettacsikkel csinált tüzet — sokáig fújta, mire lángot kapott

Altkor hazafutott.

Otthon kenyeret, szalonnát szélt, de nagyon kapkodva evett. „Izgatott a tűz — vallotta később, — hogy mi is van ott Akkor édesanyám szólt, hogy vigyem él a tojásokat a begyűjtőbe. Ez nekem nagyon jól jött...”

Már a kaipuból látta, hogy hosszú, vörös lángokkal ég a termelőszövetkezet istállója. Elszaladt Szabó Margit nénihez, átadta a tojásokat és elújságolta néki:

— Eg a tsz istállója. Maguk nem jönnek oltani?

Aztán visszanyargalt a tűzhöz.

Msnap este újra gyújtogatott. Már motoszkált benne, hogy ... „szórakozni kellene” — és üres udvart keresett Kun Józseféket választotta. Belopózott az istállóba és a csikkről meggyújtotta a szénát. Szerencsére akkor érkezett meg a busz a faluba és az utasok észrevették, eloltották a lábadozó tüzet. Február 7-én — a tsz-istálló leégését követő harmadik napon megint Csak körülnézett a házaiénál. Most özvegy Vas® Sándomé- höz lépett be és a pajtában a cigarettacsikkéi lángra fújta a kukóricaszárat

Csák ekkor terelődött rá a gyanú.

Mikor már jól égett a szár

— benézett a szomszédékhoz.

— Füstszagot érzek a Vass néninél. Biztosan tűz van a pajtában. Meg kellene nézni.

Szépék leintették. Biztosan rosszul érzi, de Jóska erőskö- dött, hogy tudja is merre ég a Vass néni pajtája És ez hívta fed rá a nyomozók figyelmét ...

Bár a termelőszövetkezet istállójának leégése után is foglalkoztak véle. Mint tanút hallgatták ki az ügyben, mert látta azt az ismeretlen személyt, aki a tűz edőtt ott őgyelgett a Bakó Józsefük udvarán, és igen gyanúsan viselkedett.

Csak második kihallgatásakor vallotta be, hogy ő voilf az „ismeretlen személy”;

312000 forint kár

Mint ilyenkor szokás, a rend

őrség azonnal környezettanulmány készítését rendelte el. Tudni akarták, mi indította Jóskát arra, hogy a magyarmecskei termelőszövetkezetnek 312 ezer forint kárt okozzon, azzal, hogy 13 ló szerszárAos- tól bent égett az Istállóban? A másik két tüzet időben észrevették és megakadályoznák, hogy átterjedjen a szomszédos épületekre.

Jóska környezetének tanul- m ány ozásából sok mindenre fény derült. Szülei napközben dolgoznak. Mind a ketten tudtak róla, hegy az álig 15 éves fiú már három éve rendszeresen cigarettázik. A pénzt úgy szerezte a cigarettára, hogy besurrant az udvarokba és megdézsmálta a tyúkólakat. A tojásokat eladta a boltban és cigarettát, gyufát, később már öngyújtót is vett a pénzen.

Senki sem szólt rá. Pedig a faluban mindenki tudta, hogy gyenge szellemi képességű. Néha feltűnően világos feleleFélezer virág

a bátyi rózsafán

•

Az idén ismét rendkívüli

teljesítményt nyújtott a bó- lyi Kossuth Termelőszövetkezet kertészetének rózsafája. Ez a tearózsa-fa nyolc esztendős, t állandóan a kér tészet üvegházában él. Már tavaly februárban közel ötszáz virággal várta a Julianna napot. Az idén újra közel ötszáz bimbót és sárgarózsát számláltak meg.

De milyen kivétel ti Annak

jár zsíroskenyér, neki nem. Egyszer mondta is a néni, hogy miért. Mondta? Kiabálta, hogy Imre utánmég- egyszer annyi tartást kap az államtól, mert Imre .... — és a kezével is mutogatta, hogy milyen az Imre.

Hát ezeket kellene megtudni az „igazi nagymamának”, és ő mégis csákódéig jutott el, hogy „nem szeretek itt lenni”. A címzés sem sikerült a legjobban: „Nagymamának Málomba.” A feladás is hiányos: „Küldi Attila.”

Azért a levél mégis csak

elkerült a címzetthez. Csépe Lajosné, a sellyei napközi- ótthon vezetője írta meg a borítékot és a kísérőlevelet is, amelyikből egyik példányt a szerkesztőségbe címezte. Így hát elsősorban neki köszönhető, hogy Attila nemcsak nagymamát, hanem vele együtt „édesapát”, „anyukát” és „testvéreket” kapott ajándékba. Ennek azonban semmivel sem szürkébb a története, nr'nt az előzményeké.

xvét elrontott házasság kellett ahhoz, hogy Attila végül is révbe jusson. Acsá- di Sándor és Helyes László- né előző elrontott házassága. Acsádi Sándor kilenc éw«ú ezelőtt ismerkedett meg azzaj a csinos leányanyával, aki esküvői hozományként a nyolchónapos Attilát s kárpótlásként asz- szonyi hűségfogadalmát vitte az újdonsült férj ottho- náb>‘ Ár adoptálás simán H; , .« u anya is, a kisfiú is családi nevet kapott. jHewet és szere tetet.

Evek múltán mégis az

asszony szegte meg a fogadalmat. Pedig akkor már megszületett Józsika is, a közös gyerek. És ami ennél is több, akkor takarodott el a házból az asszony, amikor a két gyerekben már javában virult a testvéri vonzalom. Attilát magával vitte. Hiába tiltakozott az „apa”, se vére, se köze a gyerekhez. De ismerjük már Attila további útját.

Amikor Acsádi Sándor újra asszonyt vitt a házhoz, azt még Helyes László- nénak hívták, és a kisfiút, akit magával hozott, Helyes Lacikának.

Amikor benyitottam hozzájuk, a két gyerek még az ágyban volt. Kezükben jó karaj kenyér, amihez egyforma buzgósággal majszolták az arasznyi hurkát. Mit tagadjam, nem volt valami udvarias a fogadtatásom Legalábbis addig, amíg a fiatalasszony le nem igazolta a kilétemet Nagy nehezen megenyhült és szinte lélegzet nélküli szóáradattal sorolta az iménti aggodalmát.

— Jaj, azt hittem, hogy az Attiláért jöttek, már akartam is mondani, hogy megkaptuk a hivatalos papírt, hogy végre miénk a gyerek, különben ha a papírokat látni akarja, azt magával vitte a férjem, azt mondta, ki nem adja a kezéből sem a papírt, sem a gyereket

Nagy megkönnyebbüléssel ■>ak akkor ültet le, amikot megmutatom Csépe Lajosné levelét áa «tcsodálkomm

tét ad és mindemre emlékezik,

máskor zavaros a gondolkodása. Ilyenkor játékszere volt a felnőtteknek.

Orvos is vizsgálta és korábban gyógypedagógiai intézetbe utalták, de a szülők akkor — anyagi okok miatt — nem járultak hozzá. Később-megváltoztatták ugyan a véleményüket, de akkor már nem volt férőhely az intézetben.

H. Jóskát őrizetbe vették és a gyújtogatás részleteinek, hát terének a felderítésére a rendőrség folytatja a vizsgálatot...

Sürgeti probléma

Ilyen sorozatos kártevésnél felmerül mindig a közösség felelőssége is. Elsősorban a szülőké, akik nem gyakoroltak kellő és szigorú felügyeletet szellemileg fogyatékos fiúk felett. De ez a példa is mutatja, hogy mennvire sürgető a gyógypedagógiai intézetek számának, a férőhelyeknek fejlesztése, hogy a Jóskához hasonló. könnyen veszélyessé váló fiatalokat megfelelő felügyelet mellett neveljék!

Gáldonyi Béla

Kerekaszta {-beszélgetés

Angliai tanulmányúiról tért vissza három pécsi orvos

Mór eddig is számos pécsi orvos gazdagította tudását kül földi tanulmányutakon, de az, hogy egyszerre három pécsi orvos nyerjen pályázatával angliai ösztöndíjat, ritkaság. Márpedig az eüimílt évben dr. Decsi László, a Pécsi Orvostudományi Egyetem gyógyszer tárná intézetének adjunktusa, dr. Iliéi György, a Pécsi Szülészeti Klinika tanársegéde és dr. Mérei Tibor, a Pécsi Ideg- és Elmekliindika docense került abba a szerencsés helyzetbe, hogy egy évig Angliában folytathatták kutatómunkájukat.

M magyar orvosképzés színvonala

Szerencsés helyzet? Természetesen. De ezt a szerencsés helyzetet mindhárman az itthon végzett munkájukkal érdemelték ki. Dr. Decsi László, a Nemzetközi Élettani Társaság pharnokológiai szekciója

j EKG-készülék Pécsbányán

ötvenezer forint értékben új EKG-készüléket vásároltak pécsbányatelepi kórház részére.

azon, hogyan került Ilyen

hamar hozzájuk Attila. Hiszen az én levelemben még arról van szó, hogy asely- lyei „nagymama” rendőri segédlettel tartotta vissza a gyereket, amikor a levél nyomán érte mentek.

Na, erre már felderül a fiatalasszony arca:

— Látja, mégis elhoztuk! Igaz, majdnem háromezer forintunkba került a hivatalos utánajárás, de itt van. Ha akarja látni, az iskolában megtalálhatja.

Aztán elneveti magát és rámutat a két hurkaszagú gyerekre.

— Két hete sincs, hogy

háromra szaporodtak. És tudja, mi a legérdekesebb? Az, hogy mind a hárman háromfélék. Az én Lacim mostoha testvére Józsikának, Józsika meg féltestvére Attilának. És ha ebből a házasságból megszületik a negyedik is, az már féltestvére lesz a Lacimnak, mostohatestvére Attilának, Józsika meg... — jaj, látja, már bele is gabalyod- tam a minősítésbe.

Amikor megkérdezem vagy inkább szaván fogom, hogy meg tudja-e majd egyformán osztani a szeretetet a „háromféle” gyerekkel, mindjárt Attilával kezdi.

— Hát annak minden pénzt megér a hlzelkedése. Tudja mit mond, amikor egyszer-egyszer nem a szája ■ne szerint szólok rá?

— Anyuka, ne szólj, in vessél Inkább! Az neked olyan lói áll

— Most mondja csak, hát

nem ennivaló a kis csibésze? Józsikát meg azért szeretem, mert oda van a Lacikáért Nem is merek már a fenekére verni, mert Józsika verset sír vela

Valami mégsem hagy nyugton. Megtudtam, hogy a „papának” mindössze 1200 forintos fizetése van, hogyan tudja abból felnevelni az Attilával is megszaporodott családot Erre is megnyugtató választ kapok.

— Sándor azt tervezi, hogy hamarosan bevonul továbbszolgálónak.

— És addig?

— Addig meg segít a rokonság. A sógornőm százzal, az anyósom kétszázzal havonként Attila miatt Maga el sem tudja képzelni, hogyan dédelgetik ezt a kis hízelkedőt

Milyen jó poén lenne most azzal zárni a riportot, hogy Attila hazatalált De még mindig nyugtalanít valami. És ezt a nyugtalanságot nagyon szeretném átruházni azokra, akik a már említett fehér ajtók mögött a fehér ágyacskák lakóiért felelősek.

Ne értsenek félre, mert ezt a nyugtalanságot nem a kis Attila miatt testálom rájuk. 0 már jó helyen van. De azon a nagy házon belül, ahonnan a kisfiút kikérte a Jóságos” sellyei „nagymama”, még sok kis Attila vár a kikérésre Ss ennek a háznak a homlokzatán címtábla Is van, ami tzt hirdeti: „Gyermek- és fjúságvédő Intézet”.

György

által meghirdetett pályázatot nyerte el. Jelentős kutató munkát végzett itthon: miként befolyásolják a gyógyszerek az idegsejtek működését? — témakörben. Dr. Iliéi György, a nőgyógyászattal kapcsolatos kutató munkájának elismeréseként nyerte el az angliai Wellcome Tröszt tudományos alapítványának ösztöndíját. Dr. Mérei Tibor, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ösztöndíjával utazhatott Londonba, hogy folytassa itthoni munkáját: miként használhatók a radioizotópok az orvostudomány fejlesztésében.

Angol kollégáik nagyon udvariasan fogadták őket és igye keztek munkájukhoz a legtöbb segítséget nyújtani. Benyomásaik nagyjából azonosak, bár nem egy helyen dolgoztak, s lakásuk is távol volt egymástól. Dr. Mérei Tibor, az Orvostudományi Kutatás Tanácsa vendégeként töltött egy évet, dr. Iliéi György, a londoni egyetem nőgyógyászati endokrinológiai kutatási intézetében, dr. Decsi László pedig a londoni Maudsley Hospital-ben.

Általános tapasztalatuk, hogy a magyar orvosképzés, a tudományos szemlélet, az elméleti felkészültség és a kutatások eredményeinek területén nincsen szégyenkezni valónk. Ellenben bizonyos műszerek és vegyszerek ellátottságában gyengébben állunk. Nem vitás, Anglia gazdag ország. De egy-két dolgon, ami nem a pénzeji és nem a gazdagságon múlik, itthon lehetne segíteni. Dr. Mérei Tibor például megemlítette többek között, hogy nálunk nagyon nehéz az ipart rávenni bizonyos műszer vagy vegyszer kisbeni gyártóéra. Dr. Decsi László a bürokráciáról szólt: nálunk egy vegyszer meghozatala nagyon körülményes, sokszor fél évig is eltart, amíg az igénylés realizálódik. Addig persze a munka álL

Az anno! osztcnííí'rendszer

Elmondották, hogy szorgalom tekintetében a magyar orvosok angol kollégáik , előtt járnak. Ritka, hogy ott késő este vagy vasárnap laboratóriumban dolgozzanak. Az alaposság, egy-egy terület legkisebb részének legjobb megismerése tekintetében viszont elölj árnak. Egészen kis részkérdésekkel képesek akár évtizedekig is foglalkozni. Ebben a vonatkozásban nagyon türelmesek is. Ha egy kutató például valamilyen területen akár csak kis eredményt is ér el, de elér, akkor hagyják évekig „bogarászni” tovább. Ennek aztán az az eredménye, hogy az illető azon akis területen — mondhatni — világnagyság, ott • másnak aligha juthat babér. Ez részben a jobb műszerellátással kapcsolatos. A ml elmaradásunk főleg a modern morphológiai kutatáshoz szükséges műszerekben jelentős, pedig itt 4—5 év lemaradást szinte lehetetlen pótolni.

Tapasztalatgyűjtés szempont jából körülnéztek az angol egyetemi képzés területén is. Az ösztöndíjak alacsonyabbak mint nálunk és nem rendszeresek. Hivatalos tankönyveik legtöbb tárgyból nincsenek, intézményesitett tankönyvellátásról nem beszélhetnek. A hallgatók menzai ellátása drága. Az angol Munkáspárt programjának most egyik részét képezi a diákok elhelyezésének jobb megoldása és az ösztöndíjak rendszerének megreformálása. Az egyetemeken a biokémiai alapképzés jobb, mint a miénk, a mi anatómiai képzésünk viszont felülmúlja az övékét. Különösen nagy gondot fordítanak a gyakorlati képzésre,

! Magyar napok Londonban

Érdekes tapasztalatként em- ’ lftették, hogy az angol or- í vosok kevesebb idegen nyel- Ivet beszélnek, mint a ma- } gyár kollégáik általában. „Tu- Jdományos munkákról, kutató j sok eredményeiről az angol i tudományos folyóiratokból tá- I hírnevét, ' jékozódnak — • külföldi

lapokat kevésbé forgatják” — mondta dr. Iliéi György. Arra a kérdésemre, mit tudnak a magyar orvostudományról — különböző válaszokat kaptam. Érthető, mindhárman másutt dolgoztak. Voltak angol orvosok, akik igen tájékozottak, de ennek ellentétét is tapasztalták.

Akad eset, amikor az angol kutatók nehezebb helyzet előtt állnak, mint magyar társaik. Csak egy példát: külön engedély kell, ha kutyán vagy macskán akarnak kísérletet végezni. Az Állatvédő Egyesület körömszakadtáig harcol „védenceiért”.

Mindhárman különböző előadásokon is részt vettek. Dr. Decsi László elmondotta, hogy irigyli az ottani kongresszusok, viták szellemét. Csak áz szólal fel, akinek valami komoly közölnivalója van. Ott az Idősebb professzor nem szó- gyenli akár fiatalabb kollégáját is megkérdezni, ha valamit — esetleg ami az Ő szak" májától távolabb áll — nem tud pontosan. Nincs „személyi megkötöttség”.

Szabad idejük kevés volt. A szombatokra — ahogy elnevezték — a „magyar napokra” most Is jóleső érzéssel gondolnak vissza. Szombatonként mindhárman összejöttek, kicserélték tapasztalataikat. — Legszívesebben egy Indiai étteremben találkoztak. Mint mondják, ott magyarosan főztek, fűszeresen, még Cseresznyepaprikát is kaphattak. Nemegyszer együtt látogattak képtárakba, múzeumokba, közös kirándulásokon ismerkedtek Londonnal és környékével. Sok magyar művésszel is találkoztak. Abban az időben jártak kint az Operaház balettművészei, a pécsi balett, vagy ahogy ott nevezték őket, a „Balett Sophianae”,

Az angol életforma

Sok szó esett az angol életformáról is. Délelőtt fél tiz felé elmaradhatatlan a teázás vagy a kávézás. A közlekedés? Különösen a csúcsforgalmi időkben — zsúfolt Mini a pécsi! Bár az igaz, hogy az autóbuszokon nincs zsúfoltság, mert csak annyian utazhatnak, amennyi ülőhely van.

A filmekről is lényegében azonos a véleményük. A filmeknek mintegy 80 százaléka kommersz áru, de a 20 százalék nagy film, szép, élvezetes. „Nem tudom, hogyan választják ki a magyarok a külföldi filmekből a nálunk ;s vetítésre kerülőket, de a legtöbb jó filmet itthon is láthatja az ember” — mondja dr. Mérei Tibor. Megeinlíti. hogy az „angol humor” egyik legjobb művelője a magytr származású, siklósi születésű Mikes György. „Az egész világ egy nagy Siklós” — írta nemrégiben Mikes.

A magyar konyha híréről dr. Iliéi György elmondotta, hogy nagyon kedveltek a Glo- bus-konzervek, a Pick-szalá- mi, a gyulai és a csabai kolbász.

Dr. Decsi László egy nálunk Is bevezethető „újítást” említ: a hanglemezkölcsönzést! Úgy kölcsönzik a hangleír a- zeket, mint nálunk a könyveket Üzletnek sem lenne rossz — akár Pécsett sem!

Tndoniányos megbecsülés

Mindhárman elmondották, hogy tudományos munkájuk foltyatását nagyon elősegítette az angliai ösztöndíj, aminek összegéből gond nélkül élhettek. Ottlétük alatt nemcsak hallgattak, hanem tartottak is tudományos előadást Dr. Iliéi György egy tudományos ülésen számolt be ottani első félévi munkájának eredményéről. Tanulmáníya jelent meg az egyik angol orvosi folyóiratban. Dr. Mérei Tibor a durhaml egyetemen tartott előadást ugyancsak tanulmánya jelent meg az egyik tudományos folyóiratban, egy pedig most van készülőben.

örülünk annak, hogy különböző külföldi tanulmányutak aiVí>'->ióvni » bécsiek is ortgbi’ . u ntoüj« orvosok