Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
XXI. ÉVFOLYAM ÄRA 80 FILLÉR 39. SZÁM VILÁG PROLETÁR JAI,EGYE SÜLJETEK! 1964. FEBRUÁR 16. VASÄRNAP Aí MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nincs árvízveszély Baranyában Dunaföldvárnál robbantják a jeget (JRH-lánc a figyelés szolgálatában - Magyar - jugoszláv szakemberek együttműködése Helytállás U a szó esik a történelmi * * helyzet változása folytán a szavak devalválódásáról, ez a két szó — helytállás és bátorság — azonnal középpontba kerül. Értelem szerint és érzelmek alapján is inkább a „hősi” korszakokban látszik logikusnak a helytállás és a bátorság jelenléte. Akkor, amikor nyilvánvaló veszély- lyel szemben kellett az ügyért harcolni, amikor a szocialista eszmék melletti állásfoglalás egyszersmind mérhetetlen kockázatot is jelentett. — Gondoljunk csak az illegalitás sötét éveire. De nem kevésbé hősi korszakként él bennünk a fel- szabadulás utáni évek emléke is. Amikor szószerint harcban kellett megoldani a sorsdöntő társadalmi feladatokat. Xi merné állítani, hogy bátorság nélkül lehetett leverni az új mesgyekarókat a szétosztott földeken, és nem kellett elszántság és helytállás az államosítások végrehajtásánál, a közélet átformálásánál, a szövetkezeti mozgalom els; * lépéseinél falun, vagy a néni hadsereg megteremtéséné’ különböző posztokon. Is ne feledkezzünk meg arról sem, hogyan kerekedtünk felül az ellenforradalom sötét erőin. Kellett-e bátorság és helytállás a harcban? A fegyveres harcban és a politikaiban egyaránt? Ha nem lettek volna emberek, akik az akkori nehéz helyzetben is helytálltak, aligha győzhettünk volna, ez tagadhatatlan. Ma viszont nyugodt az élet, békésebbek a hétköznapok. Már-már hajiunk arra, hogy a máról valamilyen idillikus képet fessünk magunknak, hogy elhiggyük, túl vagyunk már mindennek a nehezén, most már lényegében minden megy magától. Sínre van téve a vonat, fut már magától — így is megfogalmazzák rendkívül leegyszerűsítve a ma lényegét. És rendszerint elhangzik a kérdés is: hogyan legyen az ember bátor, hol mutassa meg erejét, az ügy iránti odaadását? Mutassák meg ki az ellenség és hol található, ha kell utolsó csepp vérünkig harcolunk! őszinte, igaz érzelmekre támaszkodó kérdések ezek, mögöttük rengeteg tenni- vágyás és tetterő feszül, — de mindemellett a mai fejlődési szakasz bizonyos meg- itf’ értését is tükrözik. szocializmus alapjainak lerakása után, a szocializmus teljes felépítéséért folyó munka időszaka az, amelyben ma élünk. A társadalom fejlődésének új szakaszában mindig újak a felsálatok, új módszerek kerülnek előtérbe, megváltozott értelmet nyernek a fogalmak. Fejlődésünk korábbi szakaszaiban az osztályharc nyílt ere pen folyt. Ütközeteiben pontosan látható volt, ki áll a másik oldalon — mondhatnánk személyekig bezárólag megkülönböztethetők voltak i szembenálló felek, — mint a valóságos ütközetekben az eltütő színű ruhában harcoló katonák. De miután az ütközetek győzelemmel befejeződtek, birtokunkba vettünk minden kulcsfontosságú pon- ot, magaslatokat és városokat, hiába keressük az elütő színű ruhába öltözöl* effiles»- séges hadsereg katonáit Neu» ra~~* g i " és bátorság Nem. Csak elfoglaltunk minden fontos területet, de a győzelem kimélyítése még ránk vár. Szétvertük a kizsákmányoló osztályokat, városon, falun egyaránt. Birtokunkba vettük a termelőeszközöket, a természeti kincseket, megszüntettük a régi társadalmi viszonyokat és újakat alakítottunk. Körülnézünk, és nem látjuk sehol a régi ellenséget. Hol a tőkés, a földbirtokos? Eltűntek. Győztünk? Sok győztes csata után vagyunk. És most? Most ki kell mélyítenünk a győzelmünket Miért verekedtünk végig nehéz és véres ütközeteket? Hogy megszabadulva a kizsákmányoló osztályoktól jobban, gazdagabban éljünk. És hol kereshetjük azt a rég várt gazdagságot, jobb életet? Ahol születik, a termelésben. Feladataink homlokterébe tehát szigorúan gazdasági feladatok kerülnek. A mai hadijelentések bonyolult gazdasági mutatókkal telerótt elemző jelentések, a haditervek nem kevésbé bonyolult gazdasági tervek. A célok teljesen világo” sak. Most már a szocialista alapokon nyugvó társadalmunknak, a legfőbb emberi tevékenység, a termelés terén kell túlszárnyalni a tőkés társadalmi rendet. Eddig még nem ismert mértékben kell szaporítani a termelő erőket, emelni a munka termelékenységét, ezzel biztosítani az emberek számára a minden eddig ismertnél magasabb életnívót. Ehhez a feladathoz, amely a pillanatnyi helyzetben sokak előtt talán megvalósíthatatlanul nagynak tűnik, — egyesek szívesen mondják rá: utópia, — vajon szükség van-e emberekre, akik bátran vágnak neki e feladat megvalósításához és kitartóan dolgoznak az érdekében? Itt már nem állunk szemben napról napra személyesen a megszemélyesített ellenséggel. Itt napról napra nem legyőzni, hanem magunk mellé állítani kell a velünk egyenlő embereket. Munkatársakat, barátokat, jó ismerősöket. Ez is harc. Nem is könnyű harc. Lehet, hogy könnyebb volt egy kollektívát meggyőzni arról, hogy el kell zavarni a gyárból a régi tulajdonost, és lehet, hogy nehezebb ugyanezt a kollektívát meggyőzni arról, hogy most minden forintnyi értékű anyagra, gépre, szerszámra úgy tekintsen, mint a sajátjára. És nehezebb a barátnak a fejére olvasni, ha megsérti a munkafegyelmet vagy pazarol, vagy kárt okoz. Kell-e az ilyen munkához elszántság, és szilárd meggyőződés? Nem ütök például senki előtt, hogy a tőkés országokban a munkafegyelem sokkal szigorúbb, szilárdabb, mint nálunk. Pedig jól tudja mindenki, hogy a munkafegyelem egyik kulcskérdése előrehaladásunknak. Tudjuk persze azt is, hogy a tőkés munkafegyelem mögött ott áll a munkanélküliség. A leggazdagabb tőkés állam, az Amerikai Egyesült Államok hivatalos statisztikája szerint hétmillióra tehető a teljes és részleges munkanélküliek száma. A munkafegyelem betartása, Tagy b* nem tartán ott nem • r v Árvízvédelmi szempontból megyénket hazánk két nagy folyója, a Duna és a Dráva érinti. Mind a két folyót éjjel-nappal figyelik, és csakúgy mint a vízállásról —ezekben a hetekben —, rendszeres jelentést adnak a jégréteg vastagságáról, helyzetéről. Jelenleg nincs árvízveszély, ez pedig köszönhető elsősorban annak, hogy a január, az utóbbi évek egyik legszárazabb hónapja volt az Alpokban, de általában egész Európában, — a Duna vízgyűjtő területén. így a hegyekben nincs olyan nagytömegű hó felraktározva, mint más években és az esetleges, gyors olvadás nem zúdít rendkívüli mennyiségű vizet a folyóba. Ezért alacsony is a Duna vízállása. Az alsó szakaszon alacsony, a középső — magyarországi — részen közepes vízállást mérnek, míg a felső szakaszon apad a folyó vize. Mind a két folyónkon teljes a nyugalom, a jég áll. — Csupán Ercsi és Budapest között található nyílt mező a Duna víztükrén, itt a jég megcsúszott és egyes helyeken feltorlódott. Paksnál például egymásra csúsztak a jégtáblák és helyenként már 2— 3 méteres jéghegyek képződtek. Ezért vált szükségessé* hogy a székesfehérvári Vízügyi Igaz gatósághoz tartozó Duna- szakaszon másodfokú védelmi készültséget rendeljenek el. Ez azonban még egyáltalán nem jelent árvízveszélyt. A korábbi évek tapasztalatai alapján a jégtörő bajókat még az összefüggő jégmező beállása előtt leküldték a veszélyeztetett szakaszokra. így Mohácson is tartózkodnak jégtörő hajók, amelyek húsz méteres csatornát vágtak a Duna jegében, azért, hogy ezen a folyosón át a jég megindulhasson. Másutt pedig — mint például Dunaföldvárnál — a honvédség megkezdte a jégmező robbantását a Dunán. A szakemberek szerint nem késik a zajlás, hiszen tavaly is március elején indultak meg folyamatosan a jégtáblák. Várható, hogy a lassú, mindennapos és egyenletes melegedéssel együtt elfogy majd a korábban egy méter vastagságot is elért jégpáncél Minden, munkában álló dolgozó mögött áll valaki, aki szinte lesi, miikor kerül valaki akár munkafegyelem megsértése miatt az utcára, hogy a helyére álLhassom. Mi nem élhetünk ilyen farkastörvé- nyek szerint. De ez nem jelenti azt, hogy mi bélényu- gadhatunk egyúttal abba, hogy nálunk nem olyan szilárd a munkafegyelem, mint ott. Egyáltalán nem. Nekünk • dolgozók öntudatának a formálásával, Gondolkodásuk >iiiilMi«áiik1 — and nem J»a Dunáról. Jelenleg az öszszefüggő jégtakaró vastagsága 20—30 centiméter. A megyei készenléti szervezet állandóan figyeli a Dunát és a Drávát. Észleléseiről rendszeresen tájékoztatja a központot csakúgy, mint a bajai Vízügyi Igazgatóság, amelyik a Duna bal partján látja el az árvízvédelmi szolgálatot. A legkorszerűbb eszközöket is igénybe veszik a Duna jégtakarójának megfigyelésénél. A szolgálatban részt vesznek az Országos Vízügyi Főigazgatóság repülőgépei, amelyekről a vízügyi szakemberek „légi felderítéssel” állapítják meg a jégakadályok helyét, a jég mozgását. A közelmúltban építették ki a korszerű URH-láncot is, amely elősegíti a gyors tájékoztatást és az intézkedést. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécsett is ' rendelkezik egy URH-adó- állomással, Mohácson pedig egy adó-vevő toronnyal, amellyel könnyen megteremthetik az összeköttetést. A Dráva „felügyeletével” nemzetközi szervek foglalkoznak, mivel bal partján a DélKözei félmilliárd forint értékű építési program intézkedési tervéről tanácskoztak pénteken a Baranya Megyei Építőipari Vállalatnál. A megbeszélésen több mint százan vettek részt gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők, továbbá a szocialista brigádok képviselői. Az intézkedési tervet Nemeskéri László, a vállalat igazgatója ismertette a megjelentekkel. Az idei feladatok közé tartozik a pécsi egyetemi klinika építésének folytatása, oktatási és egészségügyi intézmények, mezőgazdasági létesítmények, több új üzem kivitele. Nyolcszázötven lakás átadását, több száz új otthon építésének megkezdését írja elő a terv 1964-re. A komoly mértékben jelentkező munkaerőhiányon a gépesítés fokozásával, korszeközök elvetését, ha azok szűk ségesek — kell a munkafegyelmet magasfolkú, öntudatos fegyelemmé alakítanunk. Nekünk a munkatársainkkal kell itt csaitát nyernünk, nem velük szemben, hanem velük együtt. Ehhez is helytállás kell, és türelem és bátorság is. T ársadaűmunk fejlódésé- * nek új szakasza tehát korántsem festhető idilli csendéletnek, aihol történés nélküli nyugalom melankóliája b ágyastztja az idegeket ▲ nt korunk nem ilyen. A wni IwnwV m SS J i In A'i 'J Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a jobb partján pedig Jugoszlávia Eszéki Vízügyi Igazgatósága szervezte meg a figyelő és védelmi szolgálatot. Rendszeres kapcsolatot is létesítenek, így például holnap — hétfőn —, már létrejön a kölcsönös telefonösszeköttetés, amelynek alap ján naponta közük egymással észleléseiket, és közösen intézkednek, ha a folyó vize veszélyeztetné a környező területeket. Jelenleg tehát különösebb veszély nincs. A Duna és a Dráva nyugodt. A víz és a jég nem jelent veszélyt a baranyai területekre. A szolgálat azonban állandó és a jég megindulásával fokozódik. Ezekben a napokban mindenütt ellenőrzik a gátrendszereket, és megteszik a szükséges intézkedéseket a védekezésre. A vízügyi igazgatóságnak ehhez elegendő anyag és gép áll rendelkezésére, hiszen hazánkban csak tavaly több mint 158 millió forintot fordítottak a különféle árvízvédelmi beruházásokra, a folyókat kísérő gátak megerősítésére, valamint a folyamszabályozásra. rű eljárások meghonosításával kívánnak segíteni. Ez évben már teljes kapacitású termelésre képes a panelgyár. Pécsett például az idén megvalósuló lakásoknak csaknem fele ezzel a technológiával készül. Február 15-től kettő, áprilistól pedig három lakás paneljeit gyártják le naponta a pécsi panelüzemben. Májusra üzembehelyeznek Pécsett egy nagy teljesítményű központi betongyárat, s a jövőben innen látják el a város összes építkezéseit kevert betonnal. A korszerűség, a költségek csökkentése érdekében az eddig ideiglenes jelleggel, téglából készült felvonulási épületek helyett előregyártóit, panel felvonulási épületeket akarnak emelni. Ezek szétszedhetők, összeszerelhetők, variálhatók lesznek. Élettartamukat legalább tíz esztendőre ben vett nyugtalan kor. A mi korunk embereinek olyan célokat kell elérnie, amelyek minden eddigi kor céljai felett állnaik, nagyságukkal. Ezek a célok éppen olyan egész embereket kívánnak, mint akiit az előző időszak nagy csatáit megvívták. Bátrakat, kitartókat, akik helyt tudnak állni mindenkor és magukkal tudják ragadni az egész társadalmait, az egész társadalom nagy célkitűzése: a szocialista Magyarország felépítés* érdekében. SZÓRJÁK A MŰTRÁGYÁT Szórják k műtrágyát Zengő* aljai Állami Gazdaság Szilágy-pusztai üzcniegysŐTébe*, a lucernaföldön Szűkülni féri. Kötelező a gyomirtás A földművelésügyi miniszter rendeletével az őszi búza és az őszi árpa, valamint a tavaszi búz? és a tavaszi árpa vetésterületein kötelezővé tette a vegyszeres gyomirtást minden olyan esetben, amikor gyomosodás tapasztalható. Ha gyomirtás más módon nem biztosítható, a rendelet értelmében a kukorica vetésterületen is kötelező a vegyszeres gyomirtás alkalmazása. A gyomirtás végrehajtásával és megszervezésével a rendelet a járási tanácsokat, illetve az állami gazdaságok termelési igazgatóságait bízza meg. Ugyanakkor a megyei növényvédő állomásoknak is kötelezővé tezi, hogy rendszeresen ellenőrizzék a gyomfertőzött- séget, s működjenek közre a gyomirtás megszervezésében. Kimondja a rendelet, hogy amennyiben a gyomirtás a termelő hibájából nem történt meg — s amennyiben a növényállomány fejlettsége a szakszerű kezelést még lehetővé teszi — a termelő terhére végrehajtandó közérdekű védekezést kell elrendelni. sokrétűen foglalkozik a szakipari munkák gyorsításával, jobbátételével. A lakatosüzemben például a 6—7 fős munkacsoportok helyett 25—30 fős „brigád-családokat” alakítanak. Ennek az lesz az előnye, hogy a különböző képzettségű szakmunkások között a különféle felkészültséget igénylő feladatok elvégzése köny- nyebben végrehajtható lesz. A tervben szerepel a szerelőrésá légnél az előregyártási munkálatok tovább fejlesztése. A célgépek kihasználása érdekében azokon a munkaterületeken, ahol célgépek vannak, megszervezik a kétműszakos foglalkoztatást. Az anyagelőkészítést éjszakai műszakban végzik, így kisebb létszám lekötése mellett a gépek foglalkoztatása biztosítható. A hagyományos építési móddal készülő épületeknél szélesítik a géppel végzendő vakolások lehetőségét. A maximálisra növelik a parketta-csiszoló és festést végző gépek kihasználását. Foglalkozik az intézkedési terv tervgazdasági, üzemszervezési, üzemgazdasági, továbbá pénzügyi, számviteli és ellenőrzési feladatokkal. Kiterjed az anyaggazdálkodós, szállítás, munkaügy terén váró feladatokra, a mor’-a- verseny továbbfejlesztő" ' A Baranya megyei íő- ipari Vállalat intézi« . .érvét üzemi tanácskozásokon ismertetik a dolgozókkal. fiz 1864. évi feladatok intézkedési tanácskoztak a Baranya megyei IkívCiyi Építőipari Vállalatnál számítják. Az intézkedési terv
