Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

FEBKüAB 14* 3 1 Hz egyesülés után nagyobb hozam — több jövedelem A véméndi tsz üzemegységeinek fejlődése A véméndi Egyesült Le­nin Tsz négy község határá­ban gazdálkodik: Véménden, Erdősmecskén, Fekeden és Szebényben. A két utóbbi község — Feked és Szebény — termelőszövetkezete 1962 január 1-el került a vémén- dihez. Korábban mind a ket­tő a gyenge tsz-ek kategóriá­jába tartozott Erre utal az a tény is, hogy Fekeden csak 17,29, Szebényben pedig 25,60 forintot ért 1961-ben egy munkaegység. Most, a néhány nappal ez­előtt lezajlott zárszámadások alkalmával SO forint munka­egységérték juttatásban ré­szesült Feked és Szebény község parasztsága is. Az egy családra jutó jövedelem két év alatt több mint kétszere­sére emelkedett Olyan ered­mény ez, amely méltán vál­totta ki a pécsváradi járás többi tsz-einek kíváncsiságát. A kérdéa amire választ vár­tak, mindig a következő volt: ugyan ml a magyarázata en­nek a látványos és gyors si- jkernek? „Varázslatos" tehenek Sott Antal, a tsz elnöke és Végb András, a szövetkezet főkönyvelője az egyesítéssel járó előnyökre hivatkozott. Mint elmondották, a fúziót követően azonnal szakosítot­tak, és gondjuk volt arra is, hogy kihasználják a szakosí­tással járó előnyöket. Ennek megfelelően minden tehenet és sertést a véméndi központi üzemegységbe centralizáltak, egyedül Fekeden hagytak meg némi sertésállományt. A te­jelő szarvasmarháknál áttér­tek az egyedi takarmányozás­ra, a sertéseknél pedig a táp etetésére. Mivel a tehenek és serté­sek takarmányozása Fekeden és Szebényben korábban sok kívánni valót hagyott maga után, a szakszerű etetés szin­te varázslatos eredményekkel járt. Hogy a teheneknél ma­radjunk: azok az állatok, amelyek az egyesülés előtt csak 3—4 liter tejet adtak naponta, az egyesülést követő két hónap múltán napi 8—9 litert produkáltak! Ennek kö­szönhető, hogy az egyesített tez tejtermelése két hónap alatt 32 ezer literről 40 ezer literre emelkedett iasonló eredményeket ér­tek el a sertéshízlalás, ba­romfitenyésztés stb. területén is, s ilymódon a tsz sokkal több állati terméket tudott eladni az államnak, mint ko­rábban. Amíg a 3 tsz az egye­sülés előtt 1961-ben összesen 2353 darab sertést 1277 má­zsa hízómarhát 119 mázsa baromfit 391 ezer liter tejet, 58 ezer tojást adott át a fel­vásárló szerveknek, két év múlva, 1963 végén már 2989 sertés, 1864 mázsa hízómarha, több mint 770 ezer liter tej és 393 ezer tojás volt a meg­felelő eredmény. A számok magukért beszélnek, csupán a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az állattenyésztés pénzben! értékhozama két év alatt többmillió forinttal emel­kedett Itt van hát a magyarázata annak, hogy miért tudott a véméndi tsz 50 forintot érő munkaegységet osztani. Megbecsülik a munkaegységet 1961-ben, tehát az egyesülés előtt a szebényi tsz 61 ezer, a fekedl pedig 32 ezer mun­kaegységgel zárta az évet Ennyi munkaegység között osztották el az évi jövedel­met Egy év múlva, tehát 1962 végén már csak 55 ezer, illetve 28 ezer munkaegysé­get tartottak nyilván a sze­bényi, illetve fekedi üzemegy­ségben. Hasonlók az idei számadatok is. Amíg a teljesített munka­egységek száma csökkent az egy családra eső átlagjövede­lem — mint említettük — több mint kétszeresére emel­kedett » 5 ezer forint alatti összeg helyett ma már 11 ezer forint felett jár. Vajon mire mutat mindez? Csak arra mutathat hogy az egyesülés előtt sokkal több volt a fel­használt munkaegység Feke­den is, meg Szebényben is, mint amennyire a valóságban szükség lett volna. Ez fontos következtetés, hiszen sok tsz- ben baj mólódnak még most is ezzel a betegséggel. A véméndi tsz-ben azért tudták a munkaegységlazítást és hígítást elkerülni, mert az egyesülés után vaskövetkeze­tességgel ügyeltek arra, hogy csak teljesített munka elle­nében lehessen munkaegysé­get kapni. S hogy a munka­egység nagysága ne lehessem sem kisebb, sem több annál, mint amennyi megjár, a munkaegységkönyv irányszá­maiból kiindulva pontos helyi normákat dolgoztak ki. Ezt a közgyűlés elfogadta és tör­vénynek számít a szövetkezet­ben. Igen tanulságos as is, ahogy az egyesült tsz-ben a íuvarkérdést megoldották. Mint tudjuk, a kölcsönfuvar igen sok tsz-ben okoz vitá­kat A véméndieknél ez rég megszűnt, mert kimondották, hogy tsz-fuvart háztáji célra csak 15 forint óradíj ellené­ben lehet igénybe venni. Ezt a 15 forintot a havi 30 forin­tos munkaegység-előlegekből vezetőktől a beosztottakig kö­vetkezetesen levonják. Mivel a kölesönfuvart sok tsz-ünkben még úgymond szí­vességből adják ki, s a köl- csönvevőnek nem kell ellen­értéket fizetnie érte, a köl­csönfuvar a munkaegység­érték hígításának egyik leg­gyakoribb eszköze. A jelzett tsz-ekben a íogatos ugyanis bizonyos hányad munkaegysé­get teljesít a fuvarozás alkal­mával anélkül, hogy a szö­vetkezet ezért valami értéket is kapna. Az egyesült vé­méndi tsz-ben viszont, a be­folyt összeg fedezi a kölcsön- fogatoztatás önköltségét, így a munkaegység értéke sem­mivel sem lesz kisebb. Mi több: a 15 forintos óradíjak a kiosztásra kerülő jövedel­met gyarapítva később a tag­ság kezébe jutnak, s minden­ki a munkája arányában ré­szesedik belőle! Felzárkózik a növénytermesztés A szakosítás, illetve specia­lizálódás és a szocialista jöve­delemelosztási elvek követke­zetes érvényesítése csak két tényező a sok közül. Termé­szetes az említetteken kívül még sok minden közrejátszik abban, hogy az egyesített vé­méndi tsz kedvezőtlen adott­ságai ellenére—gyengébb mi­nőségű, hegyes-völgyes terü­letek — ilyen gyorsan fejlő­dik. A többi között az ugyan­csak érintett 30 forintos havi előleg, továbbá a szinte min­taszerű közszellem is. A tsz- nél senkit sem kell nógatni a munkára, a szervezettség és munkafegyelem már-már az ipari üzemek színvonalát éri el. Szervezettebbé tesszük a közlekedést Közlekedési központokat létesítenek Pécsett — Rádióirányítás Besegítenek a vidéki buszok Beszélgetés Bakán József elvtárssal, az AKÖV igazgató iával A közlekedés rendkívül ér­dekli az embereket, elsősor­ban a megyei és a helyi köz­lekedés viszonyai. Nem mind­egy, hogyan utaznak haza a munkában elf áradók, hogyan jutnak el munkahelyeikre. Felkerestük ezért Bakán Jó­zsef elvtársait, az AKÖV igaz­gatóját és elbeszélgettünk ve­le a közlekedés várható fej­lődéséről. — Múlt évben n*gy nehéz­ségeik voltak a hl Ányos alkat­részellátás miatt. Ml most a helyzet? — Sa jnos, az aikatrészeíM- tás nem hogy javulna, ha­nem mindig rosszabb lesz. Eddig főleg a külföldi gép­kocsikhoz hiányoztak az al­katrészek, most már a Csepe­lekhez és az Ikaruszokhoz is. Mutatok önnek egy listát Er­re nem kevesebb, mint 480 olyan alkatrész van felvéve, amelyből az ellátás teljesen anarchikus. Például: keréktár­csából 200 darabot igényel­tünk, egyet sem igazoltak visz sza. Hengerfejcsavarból száz­ra kaptunk negatív választ Több száz anyacsavarra lenne szükség, egyet sem kapunk. Kipufogószelepböl. négyszáz az igénylés, hengerfejből ötszáz, fékdob-felerősítőből eaeröt- ötszáz, kerékanyából három­ezer és egyetlen egyet sem tudnak adni. Sorolni tudnék még több száz cikket, amely- lyel problémáink lesznek. Mint a vezéigazgatói tanács tagja, felvetettem országos szerveink, a minisztérium előtt is az al­katrészhiányt Nagyon gyors és sürgős intézkedésekre szá­mítunk. — Hogyan kezdődött az év > szállításban vannak-e a ta­valyihoz hasonló kieséseik? — Az alkatrészhiányt elte­kintve, nem ért váratlanul bennünket a tél Jó élőre fel­készültünk. Különösen fagy­brigádjaink érdemelnek dicsé­retet Az igényeket ki tudtuk elégíteni és ez a fontos. — Pécs város lakossága nagy figyelemmel kiséri a helyi közlekedés alakulását. Hallot­tuk, hogy a PKV beolvad az AKÖV-be. — Igen, április «héjén vész- szűk át. Még ez teljesen nem eldöntött dolog, hiszen a Mi­nisztertanács jóváhagyása szűk séges hozzá, de azt hiszem, a Lakosság és a népgazdaság ér­dekében megvalósul az egye­sítés. — Dolgoznak-« már a helyi közlekedés Javításán? — Már korábban elkezdtük segíteni a PKV-t. Nemcsak azal, hogy szakembereket és irányítókat adtunk át, hanem más vonalon Is. Több intézke­dést szeretnénk hozni, s ezért most elkészíttetjük hatalmas méretben Pécs térképét, ahol a járatok útvonalát tüntetjük íeL A térkép segítségével min den vonalszakaszon méréseket fogunk végezni, hány kocsi halad át, milyen terheléssel, mennyi idő alatt egy-egy he­lyen. Amikor ez megtesz, ki­alakítjuk a központokat. Ilyen központ lesz Uj-Mecsekalján, Hétszeres aranylakodalom lesz Bakócán Méghozzá nem 4s s&ámsá­lyan! Hét házaspár arany- laűcodalmát rendezik meg feb­ruár 23-án Bakócásn. Hogyan született meg az ötlet? Erről Czeugrubér Tibor tanácstitkár ad felvilágosítást. — Néhány héttel ezelőtt történt. Reggel, amikor bejöt­tem az irodába dolgozni, szo­kás szerint megkérdeztem Ké­zi nénit, a hivatalsegéd fele­ségét, aki mindenről tud, ami a községben történik, hogy mi újság7 — Hogy mi újság? — kér­dezett vissza Rézi néni. — Hát az, hogy szombaton tart­ják aranylalcodalmukwt Hor- váthék! Nagy idő az kérem! Érdemes megbecsülni! A tanácstitkár először csak Az idén is felássák a várost? Bővítik a telefonhálózatot — Nyolcvanéves csöveket cserélnek Huszonkét kilométer kábel Minden évben sokat bosz- szankodunk amiatt, hogy kü­lönböző vállalatok más és más időpontban keresztül- kasul ássák a város utcáit. Megkérdeztük a Vízműveket, a Postát és a DÉDÁSZ-t, mi lesz a helyzet ebben az év­ijen. * A Posta ebben az évben is tovább bővíti a telefonháló­zatot. Az I. negyedévben be­kapcsolják a távbeszélő-háló­zatba Meszes környékét. A Megyeri úton, a Kassa utcá­ban, a Szabadság téren, va- amint a Jókai utcában új akóházakhoz fektetnek le kábeleket, az előzetes tervek szerint 1 millió 700 ezer fo­rintos költséggel. Az épülő egyetemi városrész munkái­hoz « szükséges kábelmepy­i séget még nem biztosítot­tak, de remélik, hogy a fo­lyamatban lévő tárgyalások eredményesek l«7n»ir. — a munkához fél millió forintot irányoztak elő. * A Vízművek főleg felújítá­si munkákat végez 1964-ben. A közel 80 éves csöveket cse­rélik ki a Felső-Balokány, József, Anna, Vóradi Antal, Dischka Győző, Perczel, Ly­ceum, Kisfaludy, Fürdő, Gá­bor és Zetkin Klára utcák­ban előreláthatólag két és fél millió forintos költség­gel. Munkájukat összhangol- ták a városi tanács útépítési programjával. Kertvárosban és a Magas­lati úton új vezetékeket fek­tetnek le. Sürgős beavatko­zást igényel a tüdőszanató­rium vízellátása is, mert a jelenlegi vezeték kapacitása nem elegendő. Ez utóbbi munka kb 4 millió forintot Igényel. A DÉDASZ ebben az év­ben mintegy SS kilométer kábelt fektet le Meszes IV, Pécs III, a Mártírok és Bo­kor utcai trafóállomások kör­zetében, a Jókai utcai keleti és nyugati állomások között. A Rét, Heim Pál, Bercsényi, Munkácsy Mihály, Kulich Gyula, Perczel, Felső-Malom, Légszeszgyár és Városház ut­cákban, a Színház, Köztár­saság és Kossuth téren, a fő­posta Dischka Győző utcai trafótelep körzetében, vala­mint a Légszeszgyár utcától az ifjúsági stadionig. UJ trafóállomást létesíte­nek a Hargita utcában és még ebben az évben elvég­zik a keleti városrész (a porcelángyártói a budai vá­mig) primer kábelezését. A kábellefektetés az előzetes költségvetés szerint 6,6 mil­lió forintos beruházást igé­nyel. A munkát márciusban kezdik el és ha „minden jól megy", november 30-ig be­fejezik. saónaikoaafctaia nyugtázta a hírt Aztán felfigyelt rá. Hm, aranylakodalom... Nem is rossz... Felderengett; az em­lékezetében, hogy milyen nagy szabású aranylakodalmat ren­deztek nemrégiben egy kis Borsod megyei községben. Még a televízió is közvetítette. Mi­lyen nagyszerű lenne ahhoz hasonlót rendezni itt is. Amikor azután bejött dol­gozni Kovács István tanács­elnök is, már kész tervvel állít elő: — össze kell hívni a csa­ládi ünnepségeket rendező községi bizottságot. Horváthék aranylakodalmát rendezze meg a tanács! Azután előkerült az 1907- ben megnyitott anyakönyv. Felütötték az 1914-es eszten­dőt, ahol egymás után olvas­ták el a bejegyzéseket. — Ezek meghaltak. Itt már csak az asszony él... ök el­költöztek a községből... — fűzték a megjegyzéseket a fel­olvasott nevek után. A leg­nagyobb meglepetésükre azon­ban hót olyan házaspárt talál­tak, akik közül hat a község­ben kötött házasságot 50 év­vel ezelőtt, s még ma Is itt élnek. A hetedik fjedig 25 éve költözött Bakócára­—i Hetes aranylakodalmat tartunk! — született meg a döntés. A bizottság tagjai egymás után keresték fel az érdekel­teiket. Megtudakolni, mi a vé­leményük, ha közösen ünnep­ük meg a kedves évfordulót. Mindenütt örömmel fogadták a javaslatot Kitűzték a la­kodalom időpontját is feb­ruár 23-ra. Most tollát aranylakodalom- r& készülnek hét családnál Bakócán. Készül Szebényi János és felesége, akik bét gyereküket várják haza Komlóról a nagy napra. Móricz Mihálynak az első felesége meghalt, de má­sodik feleségéivel 50 esztendőt ért meg, három unoka, és egy dédunoka teszi teljessé örö­meket. Horváth Jánosők 25 év- ve’ esélőtt költöztek a köz­ségbe uradalmi esetednek és most itt öregedtek meg becsü­letes munkában. Papp Márta­nék és Kovács János ék is, akárcsak Fodor Miklósék, együtt élték le az elmúlt 50 esztendőt. Ott lesz az ünne­peltek között Kovács József és felesége is, akiket azzal különböztetnek meg a többi Kovácstól, hogy nevükhöz hoz­záfűzik a Kulcsár jelzőt. — Érmek külön története van — jegyzi meg a tanács­titkár. — Éppen most volt itt a tanácson az öreg, beszélget­tünk a közelgő ünnepségről Kérte, hogy az emléklapok elkészítésénél okvetlenül írjuk a neve után a Kulcsár jelzőt. Amikor 1914-ben bevonult ka­tonának, a hagyományos zöld ládájára Is felpingálta azt. Hogy miért? A felszabadulás előtti években előbb az apja, majd 6 volt a bíró a község­ben. ök szedték be az adót, melyet évente egy összegben szolgáltattak be a jegyzőhöz. Ekkor azután elzárták egy vasszekrénybe, de a kulcsot ők, a bírók őrizték meg. így hát a falu kulcsa rájuk volt bízva. Innen ered a kulcsár jelző, melyre nagyon büszkék Elkészült a nagy nap prog­ramja is. Délelőtt elsőként egy kettős névadó ünnepsé­get rendeznek majd, ezt kö­veti délután a hetes arany­lakodalom. Kiküldték már a meghívókat is. Jutott belőle a sok gyereknek, unokának, dédunokának, a járási és me­gyei szerveknek, a Rádiónak, sajtónak, sőt még a televíziót is várják. Hiszen nem lesz egyhamar ilyen nagyszabású aranylakodalom a környé­ken! Készülnek az úttörők, a szavatok, az énekkar, díszítik, rendezgetik az ünnepi termet — Felejthetetlen aranylako­dalmat akarunk rendezni köz­ségünk kedves öregjeinek! — mondják. Lesz jó bor, ajándék %, de azt már nem árul ják el. Hadd legyen az igazán meglepetés a házaspároknak. az állomáson és még más he­lyeken. A központokban visx- szafordító forgalmistákat kír vámunk beállítani, akik a me­netrendszerűségre ügyelne«. — Lesz-e átezáíló.iegy. its/M- ttai lehetőség Pécsett? — Szeretnénk bevezetni. Már vannak szakembereink Budapesten a kérdés tanulmá­nyozására. Úgy gondoljuk, trió dot keli adni Pécsett is az. em­bereknek, hogy átsizúllva gyor­sabban közelíthessék meg munkahelyeiket, utazási oé" - jaikait. Egyébként még ei toll mondanom, a csomópontokul rádióirányító berendezéssel szereljük fel. A központ a Kossuth téren lesz, onnan kap nak a végállomások utasításo­kat. A két személygépkocsit is felszereljük rádióval és ők csúcsforgalomkor állandóan h váróéban fognak cirkálni. Ahol zsúfoltság, várakozás van, oda rögtön a gócpontok­ról kocsikat irányítanak. ~ Megoldható Ury teljNn Pécs helyi kfixlakedéM? — Pécs helyi böktekedéíe nehéz probléma. Az emberek pedig hajlamosak arra, hogy csodát várjanak. Mi aem tehe­tünk különös dolgokat. A pé­csi közlekedésben tesznek még továbbra is nehézségek, ame­lyeket csak sok új kocsival lehetne megoldani. Uj kocsik is lesznek, de népgazdaságunk teherbírása sem korlátlan. Mi mindenesetre igyekszünk a he­lyi közlekedést szerveaetebbé, jobbá tenni. Hamarosan ki­adunk olyan utasítást, amely szerint a vidéki autóbuszok rt felveszik a peremrésziekről be­jövő bányászokat. Számos — eddig a PKV által végzett szállítási feladatot — magunk­ra vállaltunk, hogy könny! t- sük a helyzetet Persze a PKV autóbuszai nagyon rossz álla­potban voltak. Amig az autó­parkot teljesen helyre nem hozzuk, gyökén» változást senki se reméljen, — mondat­ta végezetül as AKÖV igaz­gatója, SsBts István 4 munkáltatóknak is érdeke A Pályaválasztási Tanács az iskóláktól olyan jelzése­ket kapott, hogy a munkál­tatók a náluk iparitanuló­képzésre jelentkezőktől is- ( kólái bizonyítvány bemuta- I tását kérik, illetve bemuta- I fásra nem fogadják el a te- j nulók ellenőrző-könyvébe be vezetett félévi érdemjegye j két. A félreértések elkerülés. végett ezúton is felhívjuk a • munkáltatók figyelmét, bogi’ a Művelődésügyi Minisztr rium rendelkezései érteimé ben az elmúlt félévi ciklus tói kezdve g, félévi osztályé- j zás nem a bizonyítványok- j ban (indexekben) történik, , hanem az ellenőrző köny vecskékben, Ez a pedagógu­sok részére vezetett könny - tés egyáltalán nem jelenti > azt, hogy a kapott osztályzat . mint értékelési alap bármi■ , lyen szempontból kisebb ér • tékú lenne, mert azt nem o bizonyítványba írták be. ép­pen ezért a félévi értékelv továbbtanulási és iparitan: l beiskolázási elbírálás céliá ra alkalmas, annál is inább. mivel más elbírálóm okmány nincs is. Teljesen Indokolatlan te hát az ellenőrző-könyve-- ■ kék bemutatásának elytas tása, illetve ezekről másain tok kérése, ezért kérjük a j munkáltatókat, hogy o je- í lentkezések gyors és időbeni j lebonyolítását feleslegese,: • ne akadályozzák. VÖRÖS KAROL y, • Pályaválasztási Tana titkára. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents