Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
I Al MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXL ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 37. SZÁM Megélénkült a mezei munka a megye legdélibb termelőszövetkezeteiben A néhány napos februári enyhülés hatására megélénkült a mezei munka a siklós villányi dombvidék déli lejtőin, a megye legdélibb ter- melószövertkezeteiben. VÁGJÁK A SZÖLÖVESSZÖT A zárszámadás késett meg vagy a „tavasz” jött korán? A villányi tsz-ben még csak szombaton tettek pontot az elmúlt évre, s hétfőn már megkezdődött a tavaszi munka. \ februári fizetéskor nemcsak az állattenyésztők és nemcsak a férfiak, • de a villányi, nagyharsányi asszonyok is teli borítékkal térhetnek haza, hisz a csípős februári szél már ott találta őket a szőlőhegyen. Vágják a vesz- szőt, készítik a szőlőoltványt, a jófajta villányi opportóból és kadarkából mintegy fél milliót oltanak be a fürge asszonykezek, ősszel, tél elején több mint egymillió simavesszőt szedtek fel, amiért 160 000 forintot kapott a szövetkezet. Tavaszra újabb 43 hold szőlőt telepítenek, amihez már az ősszel megforgatták a talajt. A hét közepén munkába álltak a fogatok is. Szántják a Kopár oldalát, készítik a magágyat a cukorborsó alá, s pár nap múlva megkezdik a borsóvetést is. Ebben az év- oen 80 hold zöldborsót termelnek részben exportra, részben a hazai piacra a villányiak. ÜLTETIK PAPRIKAPALÄNTÄT HARKÁNYBAN A siklósi tsz üzemegységeiben csak a csütörtök’ éjszakai hózápor állította meg rövid időre a műtrágyaszóró gépek, és traktorok munkáját. Ha ez az egy-két milliméteres csapadék nem jön közbe, a hét végén már megkezdték volna a cukorborsó vetését. Egy héten belül, azonban így is megindul a magágy-előkészítés és a vetés. A szövetkezet 30 hold tavaszi borsót és 10 hold mákot vet el február második felében. A mákot új módszerrel vetik, melynek előnye, ■hogy nem kell egyelni. A siklósiak azonban még a villányiaknál is frissebbek vol tak s némi kockázatot vállalva már december közepén elvetették a cukorborsó egy részét, pontosabban 36 holdat vetettek a gyűdi, harkányi és terehegyi üzemegységekben. — Ha a gépek pillanatnyilag állnak is, nem úgy az emberek. A tsz negyven tagú női brigádja megkezdte a szőlőoltványok készítését, eddig 700 ezer oltvány készült el. összesen 1,2 millió oltványt készítenek az idén, ebből 1 millió szaporítóanyagot már megkaptak. A nagy szőlőtelepítési program keretében ezen a tavaszon újabb 75 hold szőlőt telepítenek Gyűdön, Tere- hegyen. A telepítéshez már megkezdték az előkészületeket. A harkányi üzemegységben egy 15 tagú női brigád megkezdte a paprikapalánták kiültetését a hollandi ágyakba. A palántákat bimbós állapotban ültetik ki, s húsvétra, április elejére, primőr zöldpaprikát visznek piacra. A siklósi üzemegységben egész télen át munkát adott az asszonyok nak a cirokseprő üzem, CSÍRÁZIK AZ ŐSZI BORSÓ Megélénkült a határ a diós- viszlói tsz-ben is. Hordják az istállótrágyát, fej trágyázzák az őszi gabonákat, s egy hét múlva megkezdik a talajelőkészítést s a vetést. A domboldalakon már elolvadt a hó s erősen szikkad a föld, a fogatok már rámehetnek. Nemsokára a traktorok is megindulnak, megkezdik a talaj forgatását a 20 hold újtelepítésű szőlő alá, mert ezen a tavaszon ennyivel növeli szőlőterületét a szövetkezet. Ki szállítja a városnak az első vagon zöldborsót? A két nagy rivális, a villányi és siklósi tsz mellett, ebbe a diós- viszlóliak is beleszólnak. Már decemberben elvetették a borsót — még karácsony előtt — a háztáji gazdaságok, de a tsz is. A közös zöldborsó-terület 25 hold. A tsz vezetői már megtartották az első határszemlét, s megállapították, hogy a borsó nagyon szépen áttelelt, a hideg nem tett kárt benne, már csírázik, sőt rövidesen kibújik, ötvenötezer pár kesztyűt készítenek ez év első negyedévében a Pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció KTSZ-ben exportra. Eddig mintegy húszezer párat gyártottak le, illetve szállítottak el. Képen a gépi varroda. — Szokolai felv. — 600 vagon szenet ad István-akna 1968-ban A Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemei között jelentős helyet foglal el István-akna. Az aknán 1957 óta jelentős fejlesztési programot hajtanak végre. Hatalmas beruházások segítik ennek a fejlesztési programnak a végrehajtását, s az István-aknára elköltött összegek több száz millióra becsülhetők. Megépült a kötélpálya, amely nagyteljesítményű és a szenet az osztályozóba szállítja, megépült egy új akna, az István II. A szállító- és aknakapacitás növelése végeredményben azért ment végbe, hogy az elavult és korszerűtlen Béke-aknát fel tudják számolni. Béke-akna pilléreiben rengeteg szén van, amit ki lehet bányászni. Az István II. akna megépítésével erre lehetőség nyílik, hiszen Békeakna szene is Istvánon keresztül jut el majd az osz- tályozóig. A fejlesztési terv azonban távolabb is mutat. István-ak- nának 1965—66-ra naponta nem kevesebb, mint 300 vagon szenet kell kiadnia, 1968- ra pedig el kell érnie a napi 600 vagonos kapacitást. Ezzel a mennyiséggel nemcsak hazánkban, hanem Közép-Euró- pában is egy hatalmas bánya nyílik, amely kitűnő minőségű szenet ad népgazdaságunknak. A távlati tervek nemcsak a szállító- és aknakapacitás növelésére irányulnak, hanem a fejtési sebesség meggyorsítására, valamint a bányabeli szállítás korszerűsítésére is. Első és legfontosabb dologként már ebben az évben nagy koncentrációkat alakítanak kJ a bányában. Egy-egy fejtés ad ki annyi szenet, mint korábban tíz-tizenöt. A koncentrációkban lefejtett szén gyors és könnyebb elszállítása érdekében úgynevezett ferde kaparószalagokat állítanak és állítottak be. cAuléjlő ppal az iskolából megyei tanács elnöke értekezletre „hivatalos”. És a ■malomnál — a falu szélén — integetnek a kocsinak. — Gyerek? — Az — szól hátra a sofőr. — Akkor elvisszük — Már dél elmúlt, amikor pott helyet. Vizsgálódva néz tíz kilométerre. S csoda-e, ha Szentlőrincet elhagyjuk. Tek- körül: Imi szereti a kocsikat és lafaluból sietünk hazafelé. A _ jviór ültem ilyen kocsi- sofőr, de legalább szerelő szeb an. Ez ugye Volga? retne lenni, hogy felnőtt ko- süss S Ä — Eleget. Minden délben, métereket — gyerekkorában, amikor hazamegyek az isko- 5 hogy nagyobb bizalommal Iából a Fcnyösre, akkor fel- legyünk hozzá, minden szem- kérezkedek egy kocsira. Min- he jövő kocsiról elmondja, dig elvisznek. hogy milyen márka és áltaA Fenyös puszta a szentlő- Iában, amit tud róla, a sebesmondja az elnök és a fekete rjncj gazdasághoz tartozik, séget, hány személyes! Az éle- ? Volga fékez. Hat kilométerre vagy még te, mindennapos könyörgése,'/ Aprócska fiú áll a kocsi többre is can a falutól. Ko- hogy „tessék már elvinni i mellett. Talán ha 13 éves. vács Imit, meg m többi gye- Fenyős pusztáig” — összehozNyakéba. húzta a sapkát, fel- reket remet kocsival viszik tik a gépkocsikkal is szakpárté a kabátgallért és to- be ax iskolába. Délben viszont mai szeretet lett belőle, pörög a jéggé fagyott hóban, ahány gyerek, annyiféle idő- Fenyőé pusztánál elköszön. Orrát pirosra festette a hi- ben végez, is őket már nem illedelmes tudja, hogyholdeg. várja kocsi, tudósit minden- *aP u szüksége lesz az autó— Tessék elvinni Fenyőt rój pontosan Imi. pusztára — énekli és a — Ilyenkor gyalog beleegyező válaszra szakava- neki? lőtt mozdulattal nyitja ki a — Inkább várok a falu Volga ajtaját, lén, mindig akad kocsi. Bent leveti a sapkáját, — És ha mégsem? (Hsszahajtja a kabátgallért és — Akkor egy óra alatt átszik rajta, hogy örül, hon vagyok gyalog it •miért * sofőr mellet* he- Pusztai élei a véresem Egy ilyen szalag már működik is a bányában és a tapasztalatok kedvezőek. A kanyarszalag ugyanis alkalmazkodik a vágat hajlásához, nem kell egyenes terep ahhoz, hogy működhessen. A bányaüzem vezetői remélik, hogy további négy ilyen szalagot beállíthatnak a terme- -lésbe. t A tervek szerint a csillék méretei is megváltoznak, a nagyobb mennyiségű szén elszállítása érdekében vagonet- teket vásárolnak. A bányabeli pályákat természetesen át kell majd állítani a szélesebb nyomtávra, ennek a munkái már elkezdődnek. 1968-ig az István I. aknát is rekonstrukciónak vetik alá, s mire mindkét akna teljesen üzemkész állapotban lesz, addigra lehetővé válik — fontos műszaki fejlesztési tervek megvalósítása árán — a napi 600 vagonos szénkiadás. István-akna nagyon nép jövő előtt áll s emeli a fejlesztési tervek értékét, hogy megvalósulásuk után köny- nyebb, veszélytelenebb is lesz a bányászkodás. Az évet sajnos nem vala- stoppra. Kiszáll * kocsiból. | mi jól kezdték István-aknán, Nyakába húzza a sapkát, < tervük teljesítése 100 száza- újra felgyűri a kabátgallért! lék alatt volt Most februárI ban viszont már kezdenek ki- , (lábolni a bajokból és akkor . , _ , , ,r < nem lesz akadálya, hogy a ken gyalogolnia < fejlesztési tervek megvalósítá- « jéggé fagyott hóban.— | séval együtt azért a napi tervGáldaayl Bflfe »feladatokat is teljesíthessék. és indul a pusztába. A kövesúttől még jó Tervezés és munkaerő-gazdálkodás A mezőgazdaság nagyüze- használását Ásóikban a mekké való átszervező- ekben, ahol a szakvezetés még se, a termelés korszerűsödése nem stabil, tanácsra van szűk- alapvető változásokat követel ség, amit elsősorban a járási a termelőszövetkezetek mun- tanácsok mezőgazdasági oszr kaszervezésében. A természeti tályától várinak, és közgazdasági tényezők meL- Igen jó és feltétlen követen- lett a termelést befolyásolja a dő példa a belvárdgyulaá tsz termelőszövetkezet munkaerő- ön tervezési módszere, ahol a helyzete. garantált munkaegység-érték, A termelőszövetkezeti tagok valamint a családok jövede... ... . , ___ _* lemigenye szabja meg a ledoíU m egélhetésüket a termelőszo- gozandó aómunka-napok szávetkezet gazdálkodására épd- mát. a tsz-tagok előre közük tik. Ennek oka, hogy örökölt az időszakonként ledolgozan- vagy újonnan épített családi 06 munkanapokat, és ez biz- , , , ... too alapja a tsz összesített terházát, a háztáji gazdaságát, vének. rokonságát és barátait nem A szervek felszívesen hagyja ott a falusa adata a termelési terv meg- ember és az a gazda, aki jól erősítésekor az, hogy megál- ismeri és szereti a földműve- lapítsák, biztosítható-e a meg. , ... ... ,__., tervezett élőmunka-napok szál éit és állattenyésztést, ide- ^ välinüllt azt> hogy7 rengenkedik egy új szakma ta- delik ezésre álló munkanap* nulásától, egy esetleges telje- mennyiség kellő összhangban sen új életrend kialakításától, van-e a termelőszövetkezet a zssss, szilárdulása a falusi ifjúság szükséglettel, életfelfogását és pályavalasz- Egyes termelőszövetkezetek- tását is befolyásolja. Jónéhány előfordul az, hogy a tsz- példa igazolja e változást tagoknak a növénytermelési Hogy csak egy párat említ- kampánymunkák idején kívül sek: Belvárdgyula, Ujpetre, gomd a foglalkoztatottsága. Ez Szálán ta. Pogány, ahol a fia- elsősorban a sűrűbben lakott talok kötelességüknek tekin- területeken fordul elő, például tik az idősebbek felváltását a a pogányi, szalántai, nagykő- munkában, ahol már egyre zári stb. tsz-eknél. Ez esetben több fiatal kerül a gépekre, a belterjesebb növénytermesz- az állattenyésztésbe, kertészet- tés a járható út, amit ezek a be. Ma már egyre több terme- termelőszövetkezetek többélőszövetkezetbe mennék visz- kevésbé követnek is, pl. gyü- sza üzemből, vasúttól stb. a mölcstelepítés, kertészet, stb. dolgozók, hiszen látják, hegy a nagyobb népsűrűségű he- a tsz-ben is biztosítva van ]yeken céltudatosabbá kell megélhetésük., tenni a belterjesség fokozását. A tsz-vezetők és a szakirá- a munkaigényes kultúrák alá nyitó szervek kötelessége, azcmban a talajeiőkészítés, a hogy a megfelelő következte- . ......... téseket levonják. Ha a falu tűpanyag-visszapotlás, öntözési népe a tsz-t, tekinti boidogu- lehetőség esetén a víz kellő lása alapjának, akkor a tsz- időben és mennyiségben való nek mindent el kell követnie, adagolása súlypantí kérdést hogy megfelelő megélhetést és „ rendszeres munkát biztosítson átkössön. Nem közömbös tagjainak. A feladat ezzel kap- ugyanis, hogy például a műn-" csolatban: kadgényes cukorrépa, öntözó Termelőszövetkezetenként, ses kertészet, szőlőtermesztés termelőszo- ^ me i árbevételt hoz a vetkezetek ben üzemegységen- , , . . , ként havi bontásban el kell tsz-áknek, hiszen a leg.óbb készíteni év elején a munka- munkaegységet itt használjál“ erő-mérleget. Mindenesetre feü számba keli venni a rersdélke- _ zésre álló munkaerőt, ugyanis A * egész megye területén ez az sa élőmimiÄ folyik az 1964. évi amely megszabja a termelés tervek^ felülvizsgálata, majd szerkezetét, különösen a mun- me®^?sí^9e- A n™nk?.ero- kaerő-igényw növények áré- gazdá kodas a terveknek egy nyát ületően. A népgazdaság 1fen lényeges nesze. Érdeme.- igénye mellett minden esetben ^pasán átgondolni, szamba a rendelkezésre álló élő mun- ™ve minden lehetőséget ah- kanap ésszerűbb felhasználása h0iz> , , a, tsz-tt:goknaw legyen irányadó a termeszten- fjSV'Sftleteseti lehessen munka r dő növényféleségek kiválasz- Wztosjtam. Ez féltedén -.o.irtásánál, természetesen figye- termeléshez, nagyoo-D iov delembe véve a természeti, az lemhez és magasabb eletszín- egyéb közgazdasági és az toe- w«iaiihoz vezet mi adottságok i
