Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA § VXIJIG PROLETÁRJÁT,EGYESE JETEK! XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 36. SZÁM Zárszámadásokról jelentjük aj Otven forintot ér a munkaegység Somkereken NYILAS LAJOS elnök, Somberek: — Termelőszövetkezetünk tiszta vagyona 1963-ban 2 mil­lió 230 ezer forinttal növeke­dett. A munkaegység értéke tíz forinttal meghaladta a ter­vezettet, negyven helyett öt- venet osztottunk. Ily módon az egy tagra eső jövedelem 15 631 forint. Különösen az állattenyésztés hozott a terve- vezettnél nagyobb jövedelmet, körülbelül 1 millió forinttal többet. Az állatforgalmin ke­resztül holdanként! szántóra számítva 127 kilogramm húst adtunk az államnak, vagyis 253 hízott marhát, ebből 190 külföldre ment és 1523 sertést A sertések átlagsúlya darabonként 122 kiló volt A tejtermelésben is jó ered­ményt értünk él, a 116 fejős­tehén 3250 liter tejet adott egyenként Az állatállomány fejlődött ebben az évben, a je­lenlegi állomány 800 ezer fo­rinttal többet ér az egy évvel előttinél. MARKOVICS GYÖRGY főkönyvelő, Borjúd: — Tizenötödikén tartjuk a zárszámadást. A munkaegy­ség értéke 32 forint lesz, há­rommal kevesebb a tervezett­nél. A növénytermesztési ered­mények nem érték el a ter­vezettet, g ez meglátszik a munkaegység értékén. Az egy dolgozóra eső jövedelem 11038 forint, az egységnyi földterület gazdálkodási ered­ménye pedig 1755 forint. A szövetkezet vagyona 585 ezer forinttal növekedett s 72 ezer forintot tartalékolhatunk. A zárszámadáson körülbelül egy millió forintot osztunk szét, a többit, 3 millió 578 forintot előlegként havonta kapták meg a tagok. VÖRÖS JÓZSEF főkönyvelő, Helesfa: — Február 5-én tartottuk a zárszámadást, egyben az utol­só önálló zárszámadás voflJt, mert egyesültünk a bükkösdi Rákóczi Termelőszövetkezet­tel. A munkaegység értéke 30,1 forint, tizeneggyel több a tavalyinál. A gazdálkodási eredményünk is növekedett az 1962-es egy szántóra eső 974 forinttal szemben, 1385 forin­tot értünk el. Tiszta jövedel­münk 1439 forint holdanként, egy tagra, valamint egy csa­ládra pedig 8393 és 8554 fo­rint jut A szövetkezet tiszta vagyona 617 ezer forinttal nö­vekedett. Az áruértékesítési tervünket 127,2 százalékra tel­jesítettük, az állattenyésztési többlet pótolta a növényter­mesztési kiesést. VASS NÁNDOR főagronómus, Sumony: — Szombaton tartottuk a zárszámadást. Munkaegysé­genként 27 forintot fizettünk, prémiummal együtt 31,9 fo­rintot ért a munkaegység. Mint a legtöbb helyen, ná­lunk is kiesést okozott a ked­vezőtlen időjárás. Búzából 440 ezer forintot veszítettünk. Ezt az állattenyésztés pótolta, 400 sertést hizlaltunk, amely 870 ezer forint jövedelmet biztosított, 420 ezerrel többet a tervezettnél. Szarvasmarhá­ból a tervezett 50 helyett 80-at hizlaltunk. Lényegében jól sikerült ez az év, bár a munkaegység értéke nem érte el tisztán a 30 forintot, ahogy év elején számítottuk. Az ér­ték azonban ugyanannyi, mi­vel 2900-zal túlléptük a mun­kaegységhatárt. HORVATH LAJOS könyvelő, Királyegyháza: — Tavaly 24 forintot ért a munkaegység nálunk, a 963-as év jobban sikerült, 30,40 fo­rintot fizettünk egységenként. A növénytermesztésben volt kiesésünk mintegy 500 ezer forint, az állattenyésztés azonban behozta az eredmé­nyek összegezésénél. Az áru- értékesítéssel együtt 640 ezer forinttal többet jövedelme­zett a tervezettnél. A tsz va­gyona ebben az évben hat­százezer forinttal gyarapodott, s az egy tagra eső jövedelem 11 700 forint. A dolgozók gimnáziumaiban is az új érettségi szabályzat szerint yizsgáznak az idén A gimnáziumok esti és le­velező tagozatán az érettségi vizsgákat — csakúgy, mint a nappali tagozaton — már az idén az új vizsgaszabályzat szerint kell megszervezni és lebonyolítani. Esti tagozaton csak az tehet érettségi vizs­gát, aki a negyedik osztályt esti tagozaton, levelezőn pe­dig az, aki a negyedik osz­tályt levelező tagozaton vé­gezte. A dolgozók gimnáziumaiban az írásbeli érettségi vizsgákat június 3. és 10., a szóbeli érettségi vizsgákat pedig jú­nius 20. és július 15. között kell megtartani. Az írásbeli érettségi alól adható mentesítés feltételei megegyeznek a nappali tago­zatra meghatározott feltételek­kel, vagyis: nem kell írásbeli vizsgát tennie annak a hall­gatónak, akinek az adott érettségi vizsgatárgyból a má­sodik, harmadik és negyedik osztályban az oktatási év vé­gén jeles osztályzata volt. A szóbeli érettségi vizsga tételsorozatát a dolgozók gim­náziumainak valamennyi kö­telező és választhatóan köte­lező tantárgyból a Művelő­désügyi Minisztérium állítja össze és küldi meg. A szaba­don választható tárgy téte­leit a szaktanár dolgozza ki, az érettségi vizsgaszabályzat előírása szerint. Ugyanúgy, mint a nappali tagozaton tanulóknak, lénye­ges könnyítést jelent a „fel­nőtt diákoknak” is, hogy csu­pán három tárgyból — ma­gyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából — kötelező az érettségi, s kö­telezően választhatják negye­diknek azt a tantárgyat, ame­lyik képességeiknek, érdeklő­dési körüknek leginkább meg­felel. Üjabb lakások alapozását kezdték meg az újmecsekaljai bolgárkerti építkezése::,., A Ságvári kultúrotthon és a Szigeti út közti területet lakóházakkal építik be. — Szokolai felv. — A szocialista országok gazdasági együttműködésének időszerű kérdései Apró Antal előadása az MSZMP politikai akadémiáján Bulgáriában az ipari terme­lés csaknem ötszörösére, Magyarországon 3,2-szeresé- re, az NDK-ban 3,3-szeresé- re, Lengyelországban négy­szeresére, Romániában 4,5- szeresére, Csehszlovákiában 3,2-szeresére, a Szovjetunió­ban 3,6-szeresére emelke­dett. Amíg a szocialista országok­ban az ipari termelés 1962-lg a háború előtti évekhez vi­szonyítva csaknem nyolcszo­rosára emelkedett, addig a világ többi országában mind­össze csupán 2,6-szoros a nö­vekedés. A KGST-tagállamok árucsereforgalma az 7,4 milliárd rubelről 28,6 milliárd rubelre 3,8-szeresére emelke­teljes 1950-es 1962-re vagyis, dett (Folytatás a 4. oldalon) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerda délután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja „A szocialis­ta országok gazdasági együtt­működésének időszerű kér­dései” címmel előadást tar­tott. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rende­zett előadáson részt vett Ró­nai Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Cseterki Lajos és Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság pót­tagjai, ott volt az előadáson az MSZMP Központi Bizott­ságának, az Elnöki Tanács­j Beszélgetés Gergely János megyei főleeriéssief életünk sok ismert személyi- , TtMióta termesztenek Pé- — A Mecsektől délkeletre scSe- } úri esett őszibarackot? fekvő szelíd hajlata dombos — Tudomásom szerint ép- vidéken Danicz puszta, Üszög pen ezekben az években ül- puszta, Bogád és Romonya hetnénk meg a százéves év- határában, a Zengő déli nyúl- fordulót. Száz évvel ezelőtt ványain, a Mohácstól nyu- ültette el az első fát egy gatra elterülő dombvidéken Gulinger Mór nevű ember. és a Siklósi hegy déli lejtőin. A pécsi barack Apró Antal bevezetőben a KGST másfél évtizedes fej­lődéséről szólott. Az utóbbi 15 éves időszak gazdasági fej­lődését — mondotta —, ha nem is teljes mértékben, de érzékelteti az a tény, hogy 1950-hez képest 1962-re a KGST-országok ipari termelé­se együttvéve több mint 3,5- szeresére növekedett Ezen belül — Honnan ered az általá­nosán használt ,Jrancia-ba­I rock” elnevezés? — Az első ! Franciaországból kerültek 1 ide. — Mikor kezdett a barack■ — Hogyan alakítják ki nagyüzemi gyümölcsösöket? — Évenkénti összefüggő te­_____ lepítésekkel elérik, hogy négy­nemes fajiak öt év alatt egy-egy gyümöl­csös üzemegység elérje a száz-százötven hold nagysá­got. Ezeknek a területeknek V illanyszerelést tanulnak j termesztés Pécsett nagyobb a legnagyobb része nem olyan ! arányokat ölteni? jó besugárzottságú és nem — Bár már 1886-ból felje- olyan védett, mint a klasz- í gyezték, hogy a pécsi barack szikus termőtáj, azonban ' eljutott a belga és az angol óriási előnyük, hogy dombor- királyi udvarba is, oz igazi zati viszonyaik lehetővé te- fellendülés mégis az 1920-as szik az egy tagban való tele- évek vége felé kezdődött a pitést és a gépi művelést, nemrég elhunyt Báldy László városi főkertész ösztönzésére. Persze a kiváló adottságokat még ez a nagymérvű fejlesz­tés sem aknázta ki, ezen a területen ránk és a közel­jövő szakembereire vár a leg­nagyobb feladat. Ma már el­válamint az erózió is kisebb méretű.- Mi a fejlődés útja? Elsősorban a tsz- telepítések. Ez év tavaszáig már háromszáz holdat telepí­tünk termelőszövetkezetekben. A telepítések helyét egyéb­A Dunán erőteljesen mozog a jég Az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi szak­emberei szerdán déliben légi felderítésein figyelték meg a Dunán a jéghelyziet alakulását. A nyugatról beáramló meleg légtöme­gek hatására megkezdődött a jégpáncél erőteljes mozgása. A csúszkáló jégmező feltöredeaeitt táblái tovább vastagították a j folyó dél-magyarországi szakaszának 152 kilométer hosszú j jégtakaróját. Többek között Gálimajornál csaknem négy mé­ter vastag rétegben rakódtak egymásra a jégtáglák. A nyugati melegtől megmozgatott jég nem talált szabad ! utat a hidegebb délS szakaszom. De a magyar és a jugoszláv 1 árvédelmi szervek most közös erővel vágnak folyosót az Apatin környéki vastag jégtakaróm, hogy kaiput nyissanak a magyarországi jégnek. Baja, Mohács és a jugoszláv határom túli Apatin körzetében aprítja most a jegdt valamennyi ma­gyar jégtörőhajó látástól vakolásig, megáüáa nélkül dolgoz­nak, hogy nyflt folyosót vágjanak a Dráva torkolatáig A Dunafökhrár környéki tartódé*» jegeit pedig robbantásén! mmt m MCnr Kapródeknl sflakulntr* A pécsi Hagy Lajos Gimnáziumban sokoldalú képzésben ré­szesülnek a tanulók. A villamos szakközépiskolában a tanulók elsajátítják a villanyszerelési alapfogalmakat. Heti két napon a szakmai dolgokat tanulják, mig a hét többi napján a közép- iskolás anyaggal foglalkoznak. Képünkön az első JD” osztály ss iskola műhelyében, mondhatjuk, hogy az állami ként szakemberekből álló gazdaságok, különösen a Pécsi műszaki bizottság jelöli ki. A Állami Gazdaság szép ered- bizottság nemcsak fekvést, tö­ményeket ért el és sokat fej- lajösszetételt vizsgálja, hanem lődtek az őszibaracktermesztő a közgazdasági összetevőket, kis-gazdaságok is. Természe- azaz útviszonyokat, értékesí­tésen a fejlődés útja nem a tési lehetőségeket. Nyilván a kisüzemek fejlesztése. fejlődés folyamán összefüggő, — Milyen problémái vannak baracktermesztő területek ala­tt nagyüzemi telepítésnek? kulnak ki központi gépi válo­— Sajnos a domborzati vi- gatóval, osztályozóval, csoma- szonyok és a sok kisparcel- golóval. Erre szükség is van, la nehezíti a nagyüzemi tér- mert az őszibarack kényes mesztés kialakítását a törté- gyümölcs, a lehető legkeve- nelmi őszibaracktermő terű- sebb szállítással, fogdosással leteken. Ezért új területeket kell csomagolni. Az út azon- kellett és kell betelepíteni, ban még hosszú, jónéhány > persze olyanokat, amelyek évbe beletelik, míg minden 5 rendelkeznek « történelmi te- tervünket megvalósítjuk, de rület • előnyeivel és egyben akkor valószínű Pécs és Ba- nagyüzemi művelésre is al- ranya lesz hazánk egyik leg- kalmasak. jelentősebb őszibarack-ex por ­— Hol találtak ilyen terű- táló területe. leteket? Lázár Ervin * k

Next

/
Thumbnails
Contents