Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZERDA CSISZOLÓGÉPEK A SOPIAHÁBAN 1964. FEBRUÁR 12. XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 35. SZÁM Feltört rétek Az utóbbi időben egyre na­gyobb igényeket kell kielé­gítenie a magyar mezőgazda­ságnak. Ez a növekvő igény — mennyiségre, minőségre egyaránt vonatkozik — kü­lönben természetes, az álta­lános fejlődéssel a mezőgaz­daságnak is lépést kell tar­tania. Ha a növekvő meny- nyiségi igények kielégítésé­nek útját vizsgáljuk, önként adódik a válasz, hogy az egyes termékek előállítását elsősorban nem területi nö­veléssel kell fokozni, hanem a korszerű mezőgazdálkodás minden eredményét felhasz­nálva a terméseredmé­nyek emelésével. Az elmúlt évtizedek terméseredményeit összehasonlítva ki is derül, hogy ezen a téren igen na­gyot léptünk előre. A gépesí­tés, a fokozott szakszerű mű­trágyázás, a korszerű talaj­művelés és a nagyhozamú fajták bevezetése jelentősen megemelte a termésátlagot. Persze nincs még rendben minden ezen a területen, sok helyen kellene még nagyobb gondot fordítani a szántóte­rület kihasználására, a ter­mésátlagok emelésére. Egy­előre még nagyon jó lenne, ha a szántóterület növelésé­vel is fokozni tudnánk a ter­melés mennyiségét. Erre ter­mészetesen csak nagyon kis mértékben van mid, mert te­rületeink határosak, s egyéb­ként is viszonylagos, mivel megállapítható, hogy a me­gye szántóterülete, ha nem Is nagymértékben, de évről évre csökken. Ez a csökkenés ért­hető egyrészt a különböző lakótelepek terjeszkedése, Ipartelepek létesülése, tsz- majorok létrehozása miatt. Más jellegű csökkenést okoz a mezőgazdaság beLerjes fej­lesztése révén lebonyolított szőlő-gyümlöcsös telepítés, — de ez is nagy területeket vesz el a népgazdasági elsődleges fontos növényféleségektől. Ez a területi csökkenés ér­dekes, de könnyen nyomon követhető módon elsősorban a takarmányellátás területén okoz gondokat. Ismeretes, hogy országszerte a tervezeti búza-vetésterületnél öt szá­zalékkal többet vetettek. Ez az öt százalék baranyai vi­szonylatban 4200 hold szántó­területet jelent. A saját erő­ből való kenyérgabona-ellá­tás elvének ismeretében min­ői nki előtt világos, hogy erre a többletre — legalábbis egy­előre — szükség volt. Ugyan­ilyen nagyfontosságú kultúr­növényünk a cukorrépa. Az idei cukorrépa vetéstervet a megyében, a tsz-ekkel folyta­tott megbeszélések alapján 1000 holddal emelték. Vi!á- go' hogy ezek a területek elsősorban a takarmányter- mesztésből esnek ki és kellő ellenintézkedések híján a ta­karmányellátás nem lesz fo­lyamatos. Ugyanakkor a me­gyét) ‘n sok elhanyagolt rét és legelő van. Egyik másik any- nvír? gyenge, hogy . holdja alig adja meg a 4—5 mázsa szénaéríéket. Ezért határozta el a megyei tanács, hogy ezeket a már szinte megjavíthatat- lan réteket legelőket feltöreti — s ezzel a területtel pótol­ják i szántóterület természe­te*- csökkenését. A kijelölt területek feltö­rését már tavaly nyáron «4­fTottftatds m i Hz MSZMP megyei ideeiégiai tanácskozása Tegnap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága i deológiai tanácskozást rende­zett a megyei pártbizottság nagytermében. A tanácskozá­son megjelent dr. Orbán László eivtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az agi- tációs és propaganda osztály vezetője. Az ideológiai tanácskozáson Rapai Gyula élvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára vitaindítójában az eszmei offenzíva feladatairól beszélt. Az ezt követő vitában tizenkettan szólaltak fed. Hozzászólt dr. Orbán László. elvtárs is Száz csiszológépet készítenek elő szállításra a Sopiana Gépgyár Nagy Jenő utcai telepén. Januárban gyártották le a gépeket és ebben a hónapban újabb száz készül el. Képen: a szerelőcsarnok, ahol a csiszológépek készülnek, 1240 forint belét jut minden baranyai lakosra Az OTP Baranya megyei fiókja, a posta és a takarék- szövetkezetek 147,5 millió fo­rint betétet gyűjtöttek 1963- ban s ezzel tervüket 245 szá­zalékra teljesítették, 1963. de­cember 31-én 1240 forint be­tét jutott Baranya minden egyes lakosára, szemben az egy esztendővel azelőtti 844 forinttal. A betétgyűjtés a lakosság minden rétegénél egész év folyamán rendszeres volt. A betétek közül különö­sen a gépkocsi nyeremény­betét vált * népszerűvé. 1963. december 31-én már 6781 gép­kocsi nyereménybetétkönyv volt forgalomban Baranyá­ban. Az ország legjobb takarékszövetkezete A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak száma öttel, a tagok száma 2494-gyel növe­kedett. Az év végén 178 KST működött a megyében 29 759 taggal. A takarékszövetkeze­tek hálózata nyolc új egy­séggel szaporodott s ezekkel együtt az év végén 18 önálló szövetkezet, 22 kirendeltség és három kihelyezett pénztár működött a megyében. A ta­karékszövetkezetek közül a bólyi közel négymillió forint­tal növelte betétállományát, amely az év végén meghalad­ta a nyolcmillió forintot és ezzel országosan a legnagyobb takarékszövetkezet lett. A szö­vetkezetek az év végén 11 847 betétkönyvet tartottak nyil­ván. Az OTP megyei fiókjától tavaly 23 363-an kértek egyéni hitelt 1962-ben 36 millió fo­rint egyéni hitelt folyósítot­tak, 1963-ban már 53 millió forintot adtak. Nőtt az álta­lános építési kölcsönök iránti érdeklődés. Így a tervezett 54 millió forintos hitelkere­tet 64,4 millióra emelték, hogy a jogos igényeket ma­radéktalanul kielégíthessék. Mint az igényelt kölcsönökből megállapítható, a társasház­építés iránt egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg. Az építkezés akadálya azonban, hogy kevés a kivitelezői ka­pacitás. Tizennyolcezer hitellevél A hitellevélre vásárolt áru­féleségeknél is jelentős forga­lomemelkedés volt tapasztal­ható. Az OTP megyei fiók­jai a tervezett 40 millió fo­rinttal szemben 69 millió fo­rint hitelt folyósítottak áru- vásárlási célra. Az év folya­mán összesen tizennyolcezer hitellevelet szolgáltattak ki. Ebből 5572 hitellevélre bútort vásároltak 41 millió forint értékben. Bútoron kívül leg­jelentősebb érdeklődés a tele­víziós készülékek iránt nyil­vánult meg. Az állami kisházértékesítés 1963-ban is kedvező eredmé­nyekkel zárult. A tervfeladat szerint 567 bérleményt kellett volna értékesíteni, ezzel szem­ben 703-at adtak el. A szén­bányák kezelésében volt laká­sok közül 299-et értékesítet­tek. Még azokon a telepeken is felfokozott érdeklődést ta­núsítottak a bányászok, ahol korábban egyetlen lakáseladás sem történt, mint Borbála-, Erzsébet- és Vasas bányatele­peken. Házhelyekből 521 talált gaz­dára a múlt évben. Az érté­kesített telkek 42 százaléka városi volt (Pécs, Komló, Mo­hács). A telkek 36 százalékát készpénzzel vásárolták meg az emberek. A telekértékesí­tési tevékenységet változatla­nul befolyásolta az a körül­mény, hogy Pécsett és más keresett helységekben nem volt elég eladható telkük. Ennek következtében csak részben tudták kielégíteni a jelentkező igényeket Az OTP Baranya megyei fiókja tehát jól fejezte be az elmúlt évet, jól indultak 1964-ben is. Már az év első napjaiban 40 lakás építéséhez nyújtott kölcsönt és február első napjáig 49 millió forint­tal emelte betétállományát. Lengyel szénfelrakó berendezést kap a Pécsi Hőerőmű A mecseki Iparvidék egyik legjelentősebb beruházásán, a Pécsi Hőerőműben 280 millió forint értékű feladat vár meg­valósításra az idén, 40 millió­val több, mint tavaly. Elké­szülnek a száz megawattos bővítéssel kapcsolatos építé­szeti munkák. Kiépül az üt­és vízhálózat. Legtöbb mun­kát a gépi berendezések sze­relése jelenti. Jelenleg 250 szerelő dolgo­zik, de számuk állandóan sza­Ülésezik a moszkvai plénum Kedden magyar idő sze­rint nyolc órakor megkez­dődött az SZKP Központi Bizottsága plénumának ülé­se. — A keddi napon »szö­vetséges köztársaságok me­zőgazdasági miniszterei tar­tottak korreferátumot. porodik, újabb vállalatok fog­lalják el helyüket. A Magyar Hajó- és Darugyár dolgozói szovjet szakértők irányításá­val megkezdték az előszerelt, 30 méternél magasabb, egyen­ként harminc tonna súlyú kazánblokk-egységek beeme­lését végleges helyükre. Meg­kezdték a szénőrlőmalom sze­relését is. Rövidesen sor ke­rül a mechanikus és a villa­mos pemyeleválasztó berende­zés összeállítására. Lengyel szakemberek közreműködésé­vel hozzálátnak egy 20 mé­ter hosszú, 8 méter magas szénfelszedő gép szereléséhez. Ez az első ilyen berendezés hazánkban. Ha elkészül, 500 köbméter szenet emel órán­ként a szállítószalagra. Ezzel a berendezéssel az egyik leg­nehezebb fizikai munkát tud­ják megkönnyíteni az erőmű­ben. A hajó- és darugyári munkások a gyorsabb előre­haladás érdekében a múlt hét­től két műszakban dolgoznak) Tanácskozás Hét vekéi jen Térdig sáros lett a hetve- | oldalvást vette az ajtó-aka­helyi tanácselnök csizmája dályt. Aztán Nagy Zoltán, a Népfront helyi titkára — ci­tegnap, mire végigjárta a fa­lut. „Este ötkor falugyűlés a tanácsházán” — mondta s nem is igen többet. „Ennek a mai gyűlésnek sikerülnie kell!” — bizonygatta a titkár­nak délben és ebéd végezté­vel újra nekivágott a latya­kos utcáknak. És öt óra körül gyülekeztek az emberek. Először az igaz­gató-tanító jött, széles válla A téli vásár slágere a harisnya, a télikabát és női konfekció Február 10—22 között ru­házati téli vásárt hirdet a kereskedelem. Ez idő alatt 30 százalékos árengedmény­nyel árusítanak különböző ruházati cikkeket a kijelölt szaküzletekben. Az áren­gedmény méter-, kötszövött, konfekcionált és divatáru­kat, valamint különböző lábbeliket érint. A Pécsi Ruházati Bolt ih­leteiben elsősorban az eddi­ginél jóval olcsóbban áru­sított nylon harisnyákat ke­resték. Sokan vásároltak a 30 százalékkal mérsékelt árú női télikabátokból és szövetruhákból is. Nylon harisnyából, női kabátból, szövetni búkból 4a dpóíéla- ségekből már mz első na­pon utánrendelést adott tel a vállalat, hogy a vártnál is nagyobb érdeklődést és igé­nyeket kielégíthessék. Átéli vásár első napján az Ele­gancia női ruha szaküzlet­ben 150 ezer forintos for­galmat bonyolítottak le, a Tündében 65 000, a Kossuth Lajos utcai 10. sz. boltban 150 000 forint értékű meny- nyiséget adtak el a csökken­tett árú árukból. A perem- kerületek közül a meszesi és a Vasas Il-i üzletekben kaphatók a téli vásár cik­kei, Meszesen 23 000 forint értékű árut adtak el az el­ső napon. A nemrég megnyílt leér­tékelt áruk boltjában hat- száz vásárlót szolgáltak ki a téli vásár első napján, noha itt változatlan áron árusítják a cikkeket, de 20— 60 százalékkal olcsóbban, mint az egyéb üzletekben. Az Állami Áruházban a kimondottan szezonvégi for­galom a téli vásár első nap­ján meghaladta a 100 000 forintot. Az áruházban is a nylon harisnyákat, a női konfekció ruhákat és a té­likabátokat vásárolták leg­többen. Az Állami' Áruház is újabb szállítmányokat rendelt a csökkentett áru téli cikkekből, hogy folya­matosan kiszolgálhassák az ezután jelentkező vésárló­vilben boltos a faluban majd Gábor Antal, a helyi er­dészet vezetője, meg két asz- szony, a községi tanács adó­ügyeinek intézői és a posta­mester nyitotta meg a sort. Vagyis: a ráérősebb emberek, akiknek a munkaideje szabott időben lejár. De jöttek a tsz- tagok, meg az erdőgazdaság dolgozói, kucsmás, vattaruhás, csizmás, overallos emberek. Ami feltűnő: sok a fiatal. Harminc éven alulit vagy tí­zet összeszámoltunk hamarjá­ban Papp József tanácselnök­kel. Idősebb ember alig —in­kább középkorúak, mintha ez a falu fiatalodna az utóbbi időben. Asszony már keve­sebb látogatott el a falugyű­lésre. Talán öten voltak, ket­tő közülük is hivatalos ember felesége. Aztán megjöttek a falu ci­gány származású dolgozói. Vagy tizenöten. — Jelöltjük is van — súg­ja oda az elnök. — A Kalá- nyos Jánost beválasztják a Népfront-bizottságba. — És tanácstagjuk? — Itt jön éppen — mutat az elnök egy szép szál, közép­korú férfira. Az erdészetnél dolgozik a szalagfűrészen. Kü­lönben a falu tizenöt tanács­tagja közül kilenc megjelent a falugyűlésen. Hetvenen hallgatták meg Gábor Antal beszámolóját. Többek között arról beszélt, v. ..minden kilencedik háznál van már a faluban te­levízió és minden negyedik családnál mosógépet találha­tunk ...” és azt is elmondta, hogy „három év alatt 23 ház épült abban a faluban, ahon­nan korábban elköltöztek az emberek”. Kár, hogy a kániak, okor- völgyiek, karácodfaiak, meg a szentkataliniak nem voltak jelen a gyűlésen. Azt mondta az előadó: „Az a tervünk, hogy minden községünkben megfelelő kultúrhelyiség és televízió álljon a lakosság kul túráit szórakozása szolgálatá­ban.” Ami annyit jelent, hogy a központi községben félretet­ték a „minden szentnek ma­ga felé hajlik a keze” elévült elvét. Azt már sokat elmondtuk, hogy mennyi járda épült egy év alatt, mennyi kötet könyv várja az olvasókat a helyi könyvtárban. — Hetvehelyen másról is beszéltek. Például arról, hogy 1.5 millió forintja van a takarékban az erdésze­tieknek, tsz-tagoknak, vasuta­soknak és a mészégetőknek. Nem is tudtak mást felhoz­ni a gyűlés résztvevői ha­marjában, mint a Kossuth Lajos és az Ady Endre utca árkának kitisztítását, hogy a tavaszi olvadáskor ne árvíz­ként hömpölyögjön a víz az utcákon. Aztán — megválasztották a Népfront-bizottságot. Huszon­öt tagja lett és három küldöt­tet küldenek majd a járási ér-»

Next

/
Thumbnails
Contents