Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

tM4. FEBRUÁR 11. NAPLÓ 5 MOHÁCSI FARSANG Hissen as emberek Is örül­nek .,. persze nem mindig és nem mindennek. Meleg helyen leülni meglehetősen nehéz dió. A Békében, a farsangi cico­mákkal díszített neonlámpák alatt, ahol a zenekar valami operett elnyűtt részletét „húz­ta”, feketét akartunk inni. Egy kartársnő kétszer is nyugtázta óhajunkat, de nem jött. Akkor egy pincér érke­zett s szavainkra a követke­ző meglepő dolgot produkálta: — Fogalmam sincs róla (mármint, hogy kapunk-e hét!) — mondta és vállat vont. — Annyian vannak ott a press­zóban, mint a hangya ... Püff neki! Ez volt a má- j sodik tanulság. Táncosok a pódiumon Aztán mindenki, legalábbis l nagyon sokan, a „kultúrba" j igyekeztek, ötkor kezdődik a különféle délszláv együttesek műsora. Az ajtón persze nem lehetett bejutni, ezért egy hátsó kapun mentünk be, ahol székeket és végül ho­kedlikat cipeltek valakik és valahonnan. Csak hogy hová, az nem volt kétséges. De végül Is bejutottunk és becsukták a teremajtót és el­kezdték (fél hatkor) a műsort. Ami különben nagyon szép volt és gazdag: itt volt a köz­ponti délszláv együttesen kí­vül, no és a mohácsiakon kí­vül a lakócsai, a hercegszán­tói, a deszki és a medinai együttes. A lakócsai legények tüzes táncot roptak, nem egy­más derekát, hanem a po- jaszt, a háziszőttes övét fog­va. A medinaiak először vol­tak ekkora közönség előtt pó­diumon, s egy kicsit sápadtan kezdték a táncaikat. (Aztán annál jobban kipirultak). És a hercegszántóiak nagyszerű kólót jártak, az opletvakon és a jászprenácon (a női és a férfiingek nevel) csupa arany volt és csupa flitter, a nők nyakában piros gyöngy, de­rekukon zsinór és röppentek, szálltak az aranyos, fehér vásznak,», A lakócsai Kovács Pali bá­csi énekelt, dudája hangja mellett, amikor a függöny ré­sén egy kéz egy mikrofont dugott ki. — A francia Musée de l’Homme, az etnológiai mú­zeum munkatársa, aki direkt ezért jött Magyarországra — súgták mellettem a beavatot­tak. Nagyszerű volt a műsor is és egyben — a szervezés csőd­je. Odakint óriási tömeg, aki jegyet váltott és nem jutott be... A terem amúgyse nagy. Itt tartották a bált — ezt már nélkülühk, s reméljük, azért Jókedvben. Mégis, ezt a harmadik tanulságot is bele­számítva, jövőre még sokkal, de sokkal jobban meg kellene szervezni a Mohácsi farsan­got, Hallatna Erzsébet Űj autóbuszokat kapott a PKV Táncosok a pódiumon Előkészületek Egy-két rendőr, aki eltrá- nyítja a gépkocsikat, jóval több ember az utcákon — egyelőre ennyit lehet látni va­sárnap koradélután. Meg a sátrakat. A csípős szélben 11- begnek-lobognak a büfésátor ponyvái, s persze a sok ba­zárasztal apró gyermekörö­mei. Látok itt színes nyelű kis ostort, papír-napszemüve­get, gumiszálon ugráló labdát, majmot, pici babákat, olcsó műamyag helikoptej-t és ki tudja mi mindent nem. Papír­dudák és bakelit sípok teszik teljessé a hangulatot, amelye­ket aztán az apróbb állampol­gárok lelkesen meg is szólal­tatnak, útón-útfélen. A művelődési ház előtt iz­gatott tömeg, jegyeket válta­ttak az esti műsorra. A Szé­chenyi téren az előrelátóbbak már elfoglalták a helyeket, ahonnan — így gondolják most — majd látni is lehet. A Kolo téren pedig össze­gyűlnek a busók. Aztán a tájékozatlanabbak kiáltozni kezdenek: jönnek! Pedig csak néhány, minden­féle rongyba burkolt furcsa «lak .ugrándozik az úton, job­bára gyerekek, akik kifordí­tott fc&átoktól kezdve horgolt ' asztalterítőig mindent maguk­ra aggattak, ök a „huligán­busók”, mint kiderül, mert mikor az igaziak jönnek, szembefordulnak a menettel ék bakkecske ugrásaikkal kö­zéjük vegyülnek, Felvonulás Végre jön a lovas vőfély, vagyis hát annak kései utóda. Lóháton ül az ifjú, lakodal­mas jelvényekkel teliaggatva, ami a busójárás lakodalmi- tnenet funkciójára utal még ma is. Arcán fekte csipke — mert mégiscsak busójárás ez, s az álarc kötelező. A gyönyörű ló mögött ke­repelnek, kolompolnak, tül­kölnek a birkabőrbe öltözött Rémek. Hú, ha én török let­tem volna, legenda Ide, le­genda oda, bizony kifutottam vólna Mohácsról! A színesre festett nagy faálarcokból óri­ás fogak vicsorognak elő, bandzsi szemek merednek a szegény útszéll bámészkodó­ra. Egy hegyes vasvillával majdnem felöklel az egyik szörny, de aztán odébb bille­geti a botját, s az álarc alól elfojtott kuncogás hallatszik. Némelyik a Ku-Klux-Klan- íígurákra emlékeztet, lúdbőr- Zik az ember háta, csak az ad vigaszt, hogy azok nem Is iga­zi busók. Nem igaziak a nagy fekete esernyő alatt bandu- kóló jelmezesek sem, nem Is tetszenek. Akkor Inkább a vi- ósirgó fogú rémek jöjjenek! Azt az egy-két kicsire sike­rült tűzugrást nem is láttuk, mert éppen azzal voltunk el­foglalva, hogy fölmásszunk valahogyan a tanácsháza er­kélyére. Néhány helybélinek rimánkodtunk perceken át: eresszenek át, adjanak egy csöppnyi rést, igazán nem ál­lunk eléjük. Nem ők, az is­tennek sem. A vendéglátás ilyen fordított megnyilatkozá­sától kicsit lelohadtunk. De üsse kő, és másfelé indultunk. A téren Ná, végre, Innen le lehet látni a térre. Illetve... Itt is helvhez kéne iutni. Félasztal- fcyi, imbolygó ládán egy fény­képezőgépes ember állt, meg­kérdeztem szépen, nem adna-e egy kis helyet maga mellett. — Van itt bőven — mond­ta kedvesen, s csak amikor már ketten álltunk rajta, ak­kor derült ki, hogy legföljebb az imádság tartja az egész alkotmányt. Hogy a bő férő­helyről ne is beszéljünk. Ott még egy hölgy ingerült szavakkal a bundája épségé­ről szavalt, de nem hagyom elrontani az ünnepi hangula­tot, nem és nem. Bár szó ami szó, kellene ám ide valami tribün-féléket ácsolni, ha több emberre számítanak a követ­kező években. Odalent a tö­megnek is ez lehetett a véle­ménye, mert ügyet sem vetve a kordonnak nevezett vékony­ka köteleket védelemző két­ségbeesett iskolásokra, szépen nyomult mindig előre. Oda- föntről még lehetett látni, hogy a busók meg a délszláv táncosok kólót járnak a mág­lya körül, de aztán a kör egyre szűkült és a birkózás­ból, erőpróbából, tdzugrásból vajmi keveset lehetett • meg­valósítani. Nahát, ez az egyik tanulság — mondtuk némileg szomo­rúan, - mikor lekászolódtunk onnan a magasból, Jókedvű város A jókedvet viszont nem le­hetett elrontani. A busók ön­állósították magukat, boros­üvegeket nyomkodtak sze­gény rendőrök kezébe, akik alig tudták eldönteni, hogyan védekezzenek az erőszakos' szörnyek ellen. Egy gyerek bőgött, mire a busó megen­gedte, hogy beleskelődjön az álarc alá, aztán kezet fogtak. Egy vasvillás busó szurkálni kezdett egy civilt, iszonyú kacagások közepette. A vége az lett, hogy a civil, tisztes kalapban és télikabátban táncba kezdett a birkabőrös­sel. Utcai baleset is történt, egy busónak kiszakadt a nagy púffos nadrágja, s ömleni kez­dett a töltelék-szalma. Kine­vették szegényt, ezek a kaján kívülállók. De aztán minden­féle puszizkodások is követ­keztek, és akkor a busók ne­vették ki a kívülállókat. A kiállításokon ámuldozó arcok bámulták az üvegszek­rényeket, a melanéziai és af­rikai maszkokat, amelyek kö­zül nekem legjobban egy nagy fülű állatfej tetszett, apró ci­rádákkal díszítve, színesre festve, s óriási, fehér agya­rak tömegével a nyitott szá­jában. Valóban, szinte hit­tünk a legendának is — eb­ben a maszkos, farsangos, ün­nepi hangulatban — hittünk a Bán István szép gobelinjé­re hímzett feliratnak is, hogy: „A pogányok pediglen szoron­gatva a magyarok által rájuk mért szörnyű ijedelemtől, nyo­morultul futottak.” A mene­külő pogányok között apró csónakokon is busók ültek ... Az ám, a Duna! A sziget fái meg a fehér jégtakaró olyan, mint egy gyönyörű táj­kép. A víz fölött apró, fekete alakok sétafikáinak, mintha alattuk nem ts volna a mély­ség. A jég bírja őket, nagy a kurjongatás, a gyerekek kor­csolyapályának használják a jeget, csak a kiskutyák mo­zognak úgy, mintha füves ré­ten ugrabugrálnának. Mert két kis fekete kutya is ott van, majd megbolondulnak a nagy örömtől« j Az elmúlt napokban új, modem vonalú, színezésű autóbuszok jelentek meg Pécs utcáin. Érdeklődésünk­re elmondották a Pécsi Köz­lekedési Vállalatnál, hogy a múlt hét végéin valóban ér­keztek új autóbuszok váro­sunkba, de kísérletezésre, bizonytalan időre. Két csuk­lós kocsit is üzembe állitha- í tott a vállalat a 10-es és a 20-as vonalán. A csuklós kocsik piros és kék színűek — szép színfoltjai a pécsi utcának. Ugyanakkor Pécsre érkezett egy 100 személyes IKARUS gyártmányú, sárga színű, nagyablakos, modem, új formájú autóbusz is Ezt a kocsit a vállalat a 32-es járat vonalán állította for­galomba már vasárnap. Me»keydődöf! a hálós nyúlvadás/at Bár január végével életbe lépett a tilalom, a nyúlvadá- szat még nem ért véget. Feb­ruár első hetében megkezdő­dött az immár hagyományos­sá vált hálós nyúlbefogás a megyében. A nagy hó eddig akadályozta az élő vad befo­gását, a múltheti erős olvadás után azonban a Villány-Siklósi Állami Gazdaság határában ki feszi fették az első hálót, s megkezdődött a hajtás. Az el­ső napok sikerei azt mutat­ják, hogy az idén is szép zsákmány Ígérkezik. A Villány siklósi gazdaságban a tervek szerint 750 élőmyulat fognak be, ezután átkerülnek a há­lók Sátorhelyre. A Sátorhely- Bólyi Állami Gazdaság 1000 élőnyulat ad át értékesítésire a MAVAD-nak. Néhány ter­melőszövetkezeti vadásztársa­ság is bejelentette részvételét a hálós nyúlbefogásban. 1 Heti baleseti krónika Február 1-én, szombaton Patacs előtt Fehér József, a 12-es AKÖV dolgozója a GA 67-91 számú társasgépkocsi­ját vezette. A sűrű köd miatt nem vette észre, hogy a meg állónál 0 PKV GA 25-77 szá­mú kocsija áll. A szemben jövő forgalom miatt Fehér József az előtte szabályosan álló lársasgépkacsit nem tud. ta kikerülni, ezért fékezett, de ennek ellenére is neki- csúszott az álló autóbusz­nak. Személyi sérülés nem történt. Szabálysértési eljá­rást indítottak ellene. Február 3-án 14 óra 10 perckor Völgyi Sándor Pécs­ről Komlóra igyekezett FB 16-29 számú tehergépkocsi­jával. Árpádtető és Mánia közötti útszakaszon, a 32-es számú villanyoszlopnál egy szemben közlekedő autóbusz elől annyira kitért az úttest jobb szélére, hogy a jobb ke­rekek felmentek az úttest szélen lévő hórakásra. A ko­csi 18 méter haladás után a jobboldali árokba dőlt. Sze­mélyi sérülés nem történt, Völgyi Sándor ellen szabály­sértési feljelentés készül. Ugyancsak 3-án M edgy esi József 15 óra 30 perckor Pécsett, a kaposvári ország­úton Sásd felé közlekedett egy tehergépkocsival, az au­tón 16-an ültek. A gépkocsi­vezető menet közben észlel­te, hogy a légfék levegője elszökött így a fékberende­zés elromlott Ezt jelentette a gépkocsi parancsnokának Is. Ennek ellenére nem állt le, hanem tovább ment és kb. négy kilométer után Oroszlónál, a 12 százalékos lejtős úton áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, ahonnan az árokba csúszott így még 17 métert haladt majd egy útszéli eperfának ment s itt megállt A bal­eset következtében négyen súlyosan, négyen pedig 8 na­pon belül gyógyuló sérülést szenvedtek. A mentők kór­házba szállították őket. A helyszínen megállapították, hogy a gépkocsi műszakilag meghibásodott de Medgyesi József nem állt meg, hanem hibás kocsival haladt tovább. Medgyesi 1964. január 26-án vizsgázott gépjárművezetés­ből, de a vezető-igazolványt nem kapta meg. Nincs meg­felelő gyakorlata a gépkocsi­vezetésben. Ellene megindult az eljárás. Kedden Péter Viktor az YB 63-67 számú tehergépko­csival Pécsett, az Attila ut­cában haladt az Alkotmány utca fejé, majd az útkeresz­teződésnél megállt. Varga István az AB 07-57 számú személygépkocsival a teher­autót követte és a kereszte­ződésnél mögötte megállt. Időközben a teherautó hátra tolatott és megnyomta a mö­götte álló személygépkocsi elejét. A teher gép k öcsi v e ze tő ellen szabálysértési eljárás Indult. Horváth Mihály Cl 23-79 számú személygépkocsijával Pécsett, a Zsolnay Vilmos utcában áttért az úttest bal oldalára azzal a céllal, hogy megforduljon. Ugyankkor ve le szemben közlekedett Mik­lós Lajos nyugatnémet ál­lampolgárságú nővérének HLN 103 számú személygép­kocsijával 75 kilométeres sebességgel. Miklós Lajos az előtte szabálytalanul for­duló gépkocsit látva féke­zett, ennek ellenére azonban a két kocsi összecsúszott, minek következtében a ko­cák megrongálódtak. A bal­esetért mindkét gépkocsive­zető okolható, ezért mind­kettőjük ellen szabálysértési eljárás induL Hétfőről keddre virradó éjjel Varga Dezső CH 27-73 számú személygépkocsijával az Üdülő Szálló felől Pécs belterülete felé haladt. Egy jobbra ívelő kanyarban ki­sodródott a baloldalra és a fának ütközött. A baleset megtörténte után a helyszín­ről eltávozott és kocáját őri­zetlenül, bezáratlanul hagy­ta. Varga Dezső a balesetet nem jelentette, hanem isme­retlen helyre távozott. A balesetért ő okolható, ellene szabálysértési eljárás indul. Egy hang sugallta — gyilkoljon Borzalmas gyilkosság Mohács-szigeten összefüggően, precíz részle­tességgel adja elő a történte­ket. Mindenre pontosan em­lékezik Golics János Mohács, Felsőkanda 11. szám alatti lakos, ami február 7-én reg­gel történt. Már egy hete, hogy állítólag egy hang su­gallta neki: végeznie kell Ba- rácz Jánossal, a második szomszéddal, mert az bántal­mazza az ő édesanyját Húzza a fogát megtapossa — meg is üti. Ez a gondolat nem hagyta nyugodni a húszéves, szellemileg terhelt fiút Aznap éjjel is nyugtalanul aludt. Először a hang azt pa­i4íujcr\ SZÍNHÁZ \Mna A MAGTAB KADIÖ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. február 11-1, keddi műsora a 223,8 m középbullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Fiatalok félórája. — Összeállítás. Hangi emezt árunk újdonságaiból. 17.30: Német nyelvű műsor: Hírek, tudósítások. Magyarszéki gondok. — Jegyzet. Kívánsághangverseny. 18.00: Zenélő levelezőlap. 18.20: A Pécsi Orvostudományi Egyetem népegészségügyi szol­gálatának előadás-sorozata. Ho­gyan akadályozuk meg a cse­csemők hurutos megbetegedé­seit! Dr. Barla Szabó Jenő me­gyei gyermekkórház-igazgató előadása. 18.40: Vigoperákból. 18.S0: Dél-dunántúli híradó. 19.12: A Pécsi stúdió hingvefsény­dóbogóján. 19.30: Dél-dunántúli Tükör. Művé­szeti folyóirat. Szerkeszti: De- bitzky István. A tartalomból: Modernizmus, realizmus. n. rész. — Esztétikai nevelés az ál­talános Iskolában. — Művelődési ház a város peremén. — A vers­mondás művészete. — Hlrak. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Don Carle* (délután fél 3 órakor). József At- tila-bérlet. Don Carlos (este 0 őre­kor). Calky Gergelp-bétlet. Tájszüiház: Éjjeli menedékhely (délután 4 és este fél 8 órakor). Dunaújvárosban. MOZI: Park: Pacsirta (4, 6 és 0 óra­tor, szélesvásznú). Petőfi: Robin Hood új kalandjai fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 óra- tor. szélesvásznú). Kossutb: Robin Hood új kaland- al (4, 6 és 8 órakor, szélesvász- íú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar líradó, Büliárd, Kati Kolwitz, lsehszlovák orgonaművészek. I Sölcs egér, Három fehér füst- Előadások 11 órától 3 óráig foly- atólagosan). Építők Kultúrotthon»: Ordasok tözött (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): ■apát vásároltam (6 órakor, szé- esvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolca): A ] ád tanúja (5 és 7 órakor, széles- , ásznú). i Rákóczi (Mecsekalja): Egy szél- 1 lámos vallomásai (7 órakor). < Május 1. (Vasas n.): Boccaccio . a. n. (7 órakor, szélesvásznú). Isak 18 éven felülieknek! Vörös Csillag (Bőly): Az ördög ' s a tízparancsolat (7 órakor, sző- j ssvásznú). Kossuth (Mohács): A gyilkos és ' lány (6 és 8 órakor). < Zrínyi (Szigetvár): Ellopták a angomat (8 órakor). , Táncsics (Siklóé): As MMPfog J anyjához és jól nézze meg, mert akit ő anyjának hisz, az nem az édesanyja, az más valaki. Felkelt és engedelmes­kedett a hangnak. Ekkor rá­támadt az anyjára, meg is ütötte és elkergette otthonról. Most már nem volt nyugo- vása. Utána ment az asszonynak, meg is találta a rokonoknál és együtt tértek vissza a la­kásukba. Golics Jánosné állít­ja, hogy a fia — látszólag — megnyugodott. Csak akkor fi­gyelt fel újra magatartására, amikor a fiú előhozta a nagy fejszét. A fejsze feje 25 centi, a nyele 73 centi — tuskóhaso­gató szerszám. — Anyám észrevette a fej­szét és rámszólt — vallott a fiú. — Én nem vittem visz- sza a helyére, hanem eldug­tam az ágy alá, mert a hang azt sugallta, hogy vigyázzak rá, el akarják venni tólem. Kis idő múltán mégis elin­dult Barácz Mátyás felkutatá­sára, mert a hang parancsol­ta: Végezz vele! Nem találta otthon a szom­szédot, ezért a kezében lévő tégladarabbal bezúzta az ab­lakot. Erre figyelt fel a kert­ben dolgozó Barácz Mátyásné. Az idős asszony rákiáltott: Mit keresel ott? Golics megfordult és most már azt mondta a hang — üsd le az öregasszonyt. Oda­ment hozzá és szó nélkül az arcába sújtott a fejszével. Ba- ráczné összeesett. Golics most már végzett vele. Olyan csa­pásokat mért a hatalmas fej­szével az áldozat fejére, nya­kára, hogy a fekete fejkendö csomóját is átvágta. Az idős asszony a helyszínen meghalt. Az esetet látta Golics any­jának a testvére, de hiába kiáltott a fiúra: „Ne bántsd az öreget!”, az már nem tu­dott uralkodni magán. Aztán átugrott a kerítésen és a kertek alatt igyekezett A fejszét eldobta, de újra „megszólalt” a hang: Ne menj haza, Barácz János ke­resni fog és agyonüt! Ezért előbb a szélső háznál megbújt a szalmakazalban, majd pedig úgy gondolta, hogy jobb lesz bemennie a kórházba, ahol biztonságban lehet Barácz vélt bosszújától. Lement a Dunához és át­járót keresett Dunaszekcső közelében gyalogosan ment át a jégen és egyenesen a kór­házba sietett. A hang diktálta neki az ütemet: „Most sza­ladj 1” ... „Most lassabban” ... és ó szót fogadott. Hol futott, hol a falhoz lapulva haladt. A kórházban jelentkezett és mindent — pontosan —el­mondott. Hogyan és miért gyilkolta meg Barácz öreg­anyját és „telefonáljanak a rendőrségre, mert utánam jö­het a Barácz és végez velem!” Iszonyatos tragédia ez. A terhelt fiú nem első esetben mutatta ki, hogy a legvakme­rőbb dolgokra is képes. Ko­rábban már két hónapig volt az elmegyógyintézetben és onnan — mint nem közveszé­lyest — kiengedték. Kétszer is el akarta hagyni az országot. Lement a határhoz és ott a határőrök fogták el. — Pedig csak néztem, ho­gyan szántanak. Akkor a ha­tárőr odavitt egy oszlophoz, bedugott valamit egy ládába és telefonált és kijött még két katona és bevittek. Három napig voltam ott, akkor elen­gedtek. A rendőrségi kihallgatáson összefüggően részletesen el­mondta cselekedetét, de nem érezte annak súlyosságát. Min­dig csak a hangra hivatkozott és azt mondta, hogy „két éve figyelik a gondolataimat, akár­mire gondolok, azt már előre tudják” Szomorú eset, aminek egy 68 éves asszony esett áldoza­tul. A fiút most az elme­gyógyintézet zárt osztályán vizsgálják. Gáldonyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents