Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

a IVAPLŐ t99i. FEBRtlÄR a. 1 Baranya és Pécs legjobb sportolói szerkesztőségünkben A Dunántúli Napló Szerkesztő­sége, a megyei és a városi test­nevelési és sportszövetség sport- közvéleménykutatásának ünnepé­lyes eredményhirdetését szomba­ton délelőtt tartották meg szer­kesztőségünk klubszobájában. Baranya legjobb sportolói jól megérdemelt munkájuk jutalmát vették át. A megye legjobb spor­tolóinak baráti találkozóján meg­jelent a megyei pártbizottság kép­viselője, Neubauer József, a me­gye és a városi testnevelési sport- szövetség vezetői. A tisztelettííja- kat dr. Csernus Kálmán a megyei, Rózsahegyi Mátyás, a városi sportszövetség elnöke, Bödő Lász­ló. a megyei KISZ-bizottság mun­katársa és Vasvári Ferenc, a Du­nántúli Napló főszerkesztője adta át. Jutalmat kaptak a sportolók edzői is. sport sport A megye legjobb női sportolója Dr. Csernus Kálmán Dunai Antal- dr. Tóth Klára, átveszi tiszteletűi- nak, a Dózsa labdarúgójának Ba­ját Vasvári Ferenctől, a Dunántúli ranya legjobb férfi sportolójának Napló főszerkesztőjétől. átadja a tiszteletdíjat. Megjelentek a találkozón a spor tolók edzői if. Zákányt Bálint, Pálfai András és Sólymost Egon. A sportolók egy csoportja: Dunai Antal, Mátis Géza, dr. Tóth Klára és Schmidt Jenőné. Meleg víz a Balokány nagy medencéjében Márciusban kezdik meg a munkát A pécsújhegyi kézilabda-stadion, a mecseki sífelvonó és sok más társadalmi munkában épült pécsi sportlétesítmény után tár­sadalmi összefogással újabb sportlétesíménnyel gazdagodik a vá­ros. Teljesül a pécsi úszók, vízilabdázók és a strandolni vágyó közönség régi kívánsága: meleg vízzel látják el a Balokány fürdő nagymedencéjét. A pécsi hőerőmű üzembehelyezésekor vetődött fel a gondolat. Most a tervek a megvalósulás útjára léptek. Az év első felében a munkálatokat be is akarják fejezni. A melegvíz bevezetéséhez szükséges 2000 folyóméter csővezetéket már az elmúlt évben be­szerezték. A városi testnevelési sportszövetség és n tanács közmég- fejlesztési csoportja a közelmúltban adott megbízást a Víz- és Csatornamüveknek a tervek elkészítéséhez. A helyszíni felméré­sek már megkezdődtek. A munkálatokat március közepén kez­dik meg, és ha a tervek volóra válnak, májusban a Balokány fürdőben már melegvizet találnak a pécsiek. Két csőrendszert építenek. A melegvíz eternitcsöveken jut a Hőerőműtől a fürdőbe, a fölös vizet pedig szivattyú segítségével vascsővezetéken juttatják el az erőmű zagy-tavába. Az erőmű a kívánságnak megfelelően 25—35 fokos meleg vizet tud a fürdő ren­delkezésére bocsátani. A munkálatok során két kilométer hosszú­ságú, egy méter mélységű árkot ásnak, a vezetéket abba süllyesz­tik. A sportolók az iskolák, s a különböző társadalmi szervek tár­sadalmi munkájára itt számítanak elsősorban. Harminc hónapi munka eredménye Robotgépek döntenek a* aranyérmekről A sportközönség — a szurkolók, a rádióhallgatók és a tv-nézők is valószínűleg észrevették, hogy az innsbrucki olimpián a versenyek beíejezése után néhány perccel már ki is hirdetik az eredménye­ket. Az újságírók is azonnal a versenyek után kézhez kapják a legaprólékosabban kiszámított részidőket, helyezéseket. Az illetékes osztrák szeryek mindent megtettek a tudósítók munkafeltételeinek biztosítására. A különböző versenyek színhe­lyein — van olyan versenypálya, amely negyven kilóméterre fekszik a másiktól —, külön-külön sajtó- központokat rendeztek be, ezek­ben összesen 165 telefonfülke, 63 távgépíró és 35 képtávíró áll a tu­dósítók rendelkezésére, nem is szólva azokról a külön hírközlő láncokról, amelyeket az egyes hírügynökségek maguk építettek ki. A tv-szakembereknek sem lehet panaszuk: összesen 60 kameraál­lást létesítettek a tornyokban és emelvényeken, s minden verseny színhelyén 20 rádió- és 20 tv-ripor- ter számára rendeztek be közve­títőfülkéket. Am mit sem érne a gondos szervezés és előkészítés, ha a ver­senyek eredménylistája csak kés­ve kerülne a tudósítók birtoká­ba. S ebben a tekintetben az ed­digi olimpiákon bizony sok volt a nehézség. Hiszen számos téli sportágban nem olyan egyértel­mű és azonnal eldönthető az eredmény, mint például a labda­rúgásban, ahol a gólok száma dönt. A műkorcsolyázásban pél­dául csak a helyezési számok és pontszámok gondo3 összevetésé­vel lehet kiszámítani a végered­ményt, s hogy ez menyire hosz- szadalmas munka, arra jellemző, hogy 1956-ban Cortlnában csak nyolc órával az utolsó verseny­szám befejezsése után hozták nyilvánosságra a végeredményt. Innsbruckban sem a közönség, sem a versenyzők, sem pedig a tudósítók nem kényszerülnek idegtépő várakozásra, az olim­pia elektronikus számítóközpont­ja másodpercek alatt kiszámítja és ki is hirdeti az eredményt. A nagyhírű amerikai IBM társaság által berendezett központban két IBM RAMAC-1401 és két IBM-1440 típusú elektronikus számológépet szereltek fel. Ezeket a robotbe­rendezéseket külön-külön távbe­szélővonalak kötik össze a verse­nyek színhelyén felállított írógép nagyságú készülékekkel. A ver- senybíráknak sem kell többé fá­radságos munkával pontos jegy­zéseket vezetniük, elegendő, ha csak az Írógép kezelőjének mun­káját ellenőrzik, aki az egyes ver­senyzők indulási és beérkezési Egy héttel korábban folytatódnak a DINI lí-mérkőzések időpontját leírja a géppel — pl. a síversenyeken. Két másodperc­cel ezután, hogy a versenyző be­érkezett, már készen is van az értékelés: megszólalnak a hang­szórók és a jelzőtáblán is megje­lenik az eredmény, hallható és látható a verseny jelenlegi állá­sa. Sőt, a számítóközpont „mel­léktermékként” még szalagba js lyukasztja az eredményt — ezek a lyukszalagok vezérlik azután a gyorsnyomtató berendezéseket, amelyek percek alatt kinyomtat­ják az eredményeket vagy az eredménylistát. A jelzőtáblákat egyébként úgy szerkesztették meg, hogy a többi pályán folyó versenyekről is egyidejű tájékoz­tatást nyújtanak. Harminc hónapi megfeszített munkával készítették elő a szá­mítóközpont gépeit: magnetofon­szalagokon és lapokon rögzítettek minden fontos adatot, a verseny­zők nevét, nemzetiségét, rajtszá­mát, az érvényes világ, olimpiai és országos csúcsok adatait. Ahogyan látjuk, kitünően felké­szültek az illetékesek, mert gyors és jó munkával pontosan tájé­koztatják a közvéleményt. Világszerte a legkorszerűbb ed­zésmódszerek alapján készülnek fel a soprtolók. Egyre keményebb küzdelmet kell vívni a győzele­mért, a sikerért. A LABDARUGÓK még sosem alapoztak ilyen terv­szerűen, lelkiismeretesen. Hosszú éveken keresztül folyt a vita, ho­gyan készüljenek, hogyan dolgoz­zanak a legnépszerűbb sportág­ban. Mert a labdarúgó-mérkőzé­sek nem tíz percig tartanak, és nem egy mérkőzésen kell helyt­állniuk a játékosoknak, hanem a bajnokság sorozat-mérkőzésein kell sikeresen szerepelniök. Az NB i-ben szereplő Pécsi Dó­zsa és Komlói Bányász labdarú­gói mellett igen komolyan edze­nek az alacsonyabb osztályú csa­patok is. Egy hét múlva folyta­tódnak a Dunántúli Napló Kupa- mérkőzések, és- hosszabb szünet után a labdarúgás kedvelői újra pályán láthatják kedvenceiket. A megye hat legjobb csapata vonultatja fel játékosgárdáját. Először jutnak szóhoz az új szer­zemények. Vincze és Palkovics most mutatkoznak be a Dózsa színeiben. Pataki és Lazaridisz a Komlói Bányász erősségei is most öltik magukra először az új egyesületük mezét. Üj játéko­sok kerültek a PVSK-hoz, a Bá­nyászhoz, a BTC-hez, és a PEAC- hoz is. A sportberkekben igen sokan kíváncsiak Garamira, a Dózsa volt labdarúgójának játé­kára, aki a jövőben a PVSK-t erősíti. Felvonulnak a Pécsi Bá­nyász „nagyágyúi”: Lukács. Kohl- mann, Opova, Bogyai, Bárány. Tamás és a BTC és a PEAC fia­taljai. A labdarúgó sport kedvelői már csak ezért is fogadták örömmel, hogy egy héttel hamarabb folyta­tódnak a Dunántúli Napló Kupfe- küzdelmei. De nemcsak a szur­kolóknak nyújtanak érdekes sporteseményt, a Dunántúli Napló Kupa-mérkőzései jó szolgálatot tesznek a résztvevő csapatoknak is. A decemberben lejátszott ta­lálkozók a bajnokság után a csa­patok levezető edzéseit egészítenék ki, most a tavaszi rajt előtt a felkészülést biztosítják: megfelelő módot és lehetőséget nyújtanak a játékosok formájának lemérésére, az új játékosok kipróbálására, a csapatok összeállításának kialakí­tására. Az elmúlt években megrendezett Dunántúli Napló Labdarúgó Ku­pa-mérkőzések sikere tehát nem volt véletlen. A kupa küzdelmeit most is igen nagy érdeklődés elő­zi meg. Nem kell különös jóstehet­ség ahhoz, mikor azt mondjuk, igen sok nézőt csalogatnak majd ki a találkozók a PVSK-sportte- lepére. Hisz a Kupa műsorán Komló—PVSK, BTC—PEAC. Bá­nyász—PVSK, Dózsa—Komló ös­szecsapások szerepelnek, hogy csak a legérdekesebbeket említ­sük. — hi — MAI SPORTMŰSOR Labdarúgás: Barátságos mérkő­zések: Pécsi Bányász—PEAC Pécsbányatelep 10,00; Komlói Báí nyász I.—Komlói Bányász II. I Komló 9,00; Mohácsi TE—Báta ; szék, Mohács 13,00; PVSK—Porc | lángyár, PVSK-pálya 10,00. Röplabda téli kupa mérkőzé­sek, egyetemi tornacsarnok: Leőwéy—Janus I. női I. o. 8,30; PEAC II.—Dózsa női I. o. 9,15; Honvéd—Dózsa férfi I. ó: 10,00; I Bányaip.—Gépipari férfi II. o. 10,45; Tanárképző—Helesfa férfi II. o. 11,30. i Kézilabda: Dunántúli Napló Ku­pa-mérkőzések PVSK-tornacsar- nok: Ércbányász SC III.—506. IT- SK II. férfi V. o. 8,00; Szentío- rinci T.—506. ITSK férfi IV. o. B,35; Vasas II. Bányász—Szentlő­rinci T. női in. o. 9,20; Építőip.— Bányaipari férfi III. o. 9,35; Vasas n. Bányász—Dózsa II. férfi II. o. 10,20; Kesztyűgyár—Szigetvár női II. o. 10,45; Ércbánya SC H.-Me­cseknádasd férfi U. o. 11,10; Szi­getvár—Bóly férfi n. o. 11.45; Leőwey II.—Palotabozsok női in. o. 12,20; Siklós—Nagy L. n. férfi IV. o. 12,45; Felsőfokú V.—Pécs- várad férfi IV. o. 13,20; Nagyhar- sány—Dózsa II. női ín. o. 13,55; Villány—Pécsszabolcsi Bányász n. férfi V. o. 14,20; Meteor II.—Épí­tők II.. női II. o. 14,55; Szent­lőrinci KSK—Meteor férfi III o 15,20; Tanárképző—Bóly női I. o 15,55; Bányász—Dózsa férfi I. o. 16,30; Dózsa—Bányász n. női I. o. 17,15; Tanárképző—Porcelángyár férfi I. o. 17.50; Bányász in.— Meteor m. női II. o. 18,35; Ja­nus—Kinizsi női II. o. 19,00: Dó­zsa m.—508. ITSK férfi m. o. 19.35. Birkózás: A megyei egyéni fel­nőtt szabadfogású bajnokság ver­senyei, Pécsújhegy, Bányász Sportház 10,00. ökölvívás: Barátságos mérkő- zés: PVSK—Pécsi Honvéd, Mo- hács, kultúrház, 10,00. II Dózsa negyvenötödik edzése Pontosan a megbeszélt féltizen- kettőt mutatta az óra, amikor az edző figyelmet kért az öltöző padján helyet foglaló labdarúgók­tól és Vlaszák Gézával, a fiatal kapussal felolvastatta a kifüggesz­tett heti edzésrendet. FIGYELTÜK AZ ARCOKAT, amikor a kétórás edzésadago­kat olvasta a fiú. Még a sze­mük sem rebbent, pedig a több­órás munka a kívülállónak igen soknak tűnt. Hiába, a három­hetes tatai táborozás megkemé­nyítette a vidéki labdarúgók, köz­tük a pécsi fiúk szívét is! Miután Orczifalvi edző megálla­pította, hogy a tizennyolcas ke­retből csak Hernádi hiányzik, ő is igazoltan, a foglalkozás be­vezető elméleti részeként feltette Polgárnak a kérdést: — Milyen előnyök származnak a hátulról történő pontos indítások­ból? Polgár megadta a helyénvaló vá­laszt, hogy felgyorsul a játék, számbeli fölényt ér el a támadó a védekezésre kényszerült ellen­féllel szemben. Kocsis, Danka, Bendes, Györkő és Udvarácz egé­szítették ki egy-egy helyesen oda­vetett mondattal ezt az ötperces — Mester, nemcsak a focisták alapoznak! — Hanem kicsodák még, Tilke? — A drukkerek, hogy enném a zúzájukat. Ezek egy része ahe­lyett. hogy örülne, hogy a medve már szimatolgat a napfényes ég fele úgy alapozza a közeli tava­szi ..boldogságot”, hogy hinti a konkolyt a csapatok hívei közé. — Mit csináltak ezek a „mag­vetők”? — Azt mondták, hegy fuccs a Napló kupa. — Ezt is meg kellett indokolni. — Indokoltak is. mester. Sze­rintük a Bányász azért nem áll ki. mert tavaly gyenge volt a yj/cmag termés. A Vasút nem ját­szik a Bőrgyár, a BTC meg a PVSK ellen. — Ez nekem már teljesen mind­ugyi — Ne mondjon ilyet! Mindegy, hogy nem fociznak? — Az nem mindegy, de a BTC neg a Bőrgyár az mindegy. — Meghagy a Komló sem áll ki a Dózsa ellen, mert elég közel a *f'iük bajnoki meccse és mert 'nyák boltjában hiánycikk a héy guminadrág. — Na és mi az igazság? — A guminadrágot nem érdek­lődtem, de tény, hogy a csapatok képviselői összejöttek, felállva, el­énekelték, hogy Szeressük egy­mást gyerekek, megittak fejen­ként egy duplát és fejenként öt perc alatt az egész visszalévő műsorban ragyogóan megegyez­tek . — Egyszóval leégtek a méreg- keverők. Maga mivel büntetné őket? — Bezavarnám őket a jégaréná- bal — A zűrzavaros drukkerokat jéghokiznt mi? Jó kis cirkusz lenne. Kik ellen hajtaná be őket? — Látta a tévében a Kanada— USA meccs utolsó harmadát? — Láttam, T üké. Na, látja mester, odaküldeném palánk mellé a soviniszta baranyai szurkolókat. Azután behunynám a szememet. — Szegény szurkolóki — Ne sajnálja a sovinisztákat, mester! Ezeket a kanadai Bauer páter gondjaira bíznám, Képzelje, amint a husánggal osztogatná ne­kik az áldásátl — Ne bántsa őket, Tüké. Majd megjavulnak i — Remélem is, hogy megjavul­nak! A javulás egyébként ráfér­ne a szentlörinci kézilabdázókra is, — Ha nem, azokat is a páter gondjaira bíznám. Mit csináltak? — Január 23-án megjelentek sportorvosi vizsgálatra. Ebben még nincs különösebb baj, mert mások is megjelennek ott szabá­lyos időközökben. — A szentlőrinciek szabályta­lan időközökben jelentek meg? — Nem mester. Szabálytalanul jelentek meg! Álnéven jelentek meg, mint a kémek az alagutban. — Ejnye, ejnye szentlőrinciek t Ezek félnek a doktortól Tüke? — Félnek egy frászt, mesteri Ezek csalni akartak kérem. Má­sutt a harmincon felüli hölgyek kezdik az évek letagadását, L6- rincen a húszon aluli fiatalembe­rek. Hogy az idősebbek is szere­pelhessenek az ifik között. A Szemesi József volt a legcsele­sebb, 6 többször próbálkozott más neve alatt. — Ilyet is lehet? — Miért ne lehetne. Legalábbis megpróbálni. Először bemegy az ember és amikor a doki „hallgat­ja”, sóhajt, mint a kiebrudalt sze­relmes. Bemegy másodszor eny­he grimasszal, hogy ne ismerjék meg és ütemes lódobogást produ­kál, amikor a doki mélytérdhaj szór is kitalál valamit abban a tumultusban. De pechje van, mert a doktor még szemüveget sem hord. — Anélkül is átlát a , szitán”? — At bizony mester. Az egész­ben az a szomorú, hogy erről ál­lítólag a szentlőrinci technikum testnevelője is tudott. Sőt! — Hát ez tényleg szomorú mes­ter. Mit mondana erre az Egysze­ri Sportember? — Mit mondana? Meg is mond­ta, hogy a kapitalizmusban a pénznek nincs szaga, de nálunk a sportnak van. Valami bűzlik! — Szentlőrincen? — Amint látja. Mert akkor in­kább azokat a falusi focistákat kell megértenem és becsülnöm a sportszeretetükért, akik úgy men­tek el szállítási engedély nélkül labdarúgó mérkőzésre, hogy befe­küdtek a vontatóba és csutával betakarták őket. Még szerencse, hogy nem kellett tíz kilométermél távolabb menniök. — Miért Tüke? — Képzelje, mit kellett volna bemelegíteni” őket a meccs előtt, ha teszem azt, Beremend- röl Sásdra utaztak volna a pótko­csin hasalva. — Maga kit hasaltatna be a csu_ tei alá Tüke? — Aki ilyen dolgokra biztatja a szentlörinci fiatalokat. mattart [ szakmai megbeszélést, majd a 17 [ játékos 5 ugrókötél, 6 gumikötél, . I 4 gyógylabda és 10 vassúlyzó ; I „társaságában” átvonult a szom- j I szédos helyiipari pályára, ahon­nan csak mintegy két óra múlva j ' tértek vissza csapzottan, sárosán, | láthatóan igen fáradtan, de lát­hatóan igen vidáman. A kívülállónak főként az úgy­nevezett „körkörös” foglalkozás tetszett. Ez abból állt, hogy a társaság négy csoportot alkotott és váltakozva „játszogattak” a gumikötéllel, súlyzókkal, majd ugróköteleztek és a sűrűn egy­másmellé állított gátak felett fut- károztak. Különösen a gumikötél bizo­nyult hasznos „játszópajtásnak”. Ezt a „kínzóeszközt” az öltöző­ben magunk is kipróbáltuk. La­zán tartva még könnyedén nyom­tuk a fejünk fölé, de Kocsis I Ernő javaslatára megpróbáltunk egy térd körüli fogásból nyúj­tani. Persze, hogy nem ment. Ak­kor úgy tűnt, mintha Kocsisék a múltban megírt bírálatokért akar­nának „fizetni”. * A pályán kiderült, hogy a Dó­zsa játékosai úgy nyújtják a co­los gumiköteleket, mint a srácok a rágógumit. Dunai Anti duplára fogva is játszi könnyedséggel „expanderezett”. Ha az akarat is akkora lesz majd tavasszal, mint a jelen fizikai állapot, Lakat Ká- rolynak a pécsi fiú személyét il­letően nem igen lehetnek kéte­lyei! — Jól van fiúk! — mondta az edző. amikor váltás után a Dan­ka, Kocsis. Polgár, Halasi „kvar­tett” is úgy húzta a duplán fo­gott gumikötelet, hogy egy jó­hallású társuk könnyedén „bő- gőzhetett” volna a feszített húro­kon. Hogy a medicinlabdát miért fordítják „gyógylabdának” a test­nevelők? Legalábbis úgy szóra­kozni velük, amint ezt a fiúk tet­ték, ehhez bizony még az egész­ség sem elegendő. ERŐ is kell hozza A JAVÄBÖL! Próbáljon csak valaki tíz percig cicázni ezekkel a tömött golyóbi­sokkal! Vári „cica” elég sokáig futkozott a labdáért társai kö­zött. Nehéz volt eldönteni, vajon a társak voltak rendkívüli mó­don ügyesek, vagy a „cica” tar­totta kényelmesebbnek, hogy a behemót labdát inkább mások do­bálják fölötte! Kresz Sanyi, a bányászpalánták jószemű „kertésze” velünk együtt figyelte a pályán folyó nyüzsgést. — Egy hónapra valót tanultam a változatos, játékos, de erőt fej- k letztő gyakorlatokW. maré nt> 1 gyón fontos, nogy a sportolók ne találják egyhangúnak a felkészí­tés ebben a szakában g munkát. Nem hisszük, hogy a Dózsa já­tékosai „unatkoznának” ezeken az edzéseken. Nem is lenne idejűi: ahhoz. Mert amint az edző meg­elégelte ezt a váltakozó eszközök­kel végzett munkát, a gátakhoz vezényelte a vidám társaságot. A Danka-csapat a Kocsis-csapat el­len nem tudni hányadik alka­lommal mérte már össze erejét. — Na fiúk, ki a legény a gá­ton? Györkő elsősorban. Olyan sza­porán szedte lábait a jó magasra feltett akadályok felett, hogyha egy atléta-edző meglátta volna, alighanem kicsalogatja néhányszor az atlétái közé. Úgy látszik meg tanulta a kis Törökkel együtt kapkodni a lábát a Dalnoki, Tö- rőcsik, Mihalecz, Jerabek és u többi keménykötésű hátvéd elle­nében. Már egy jó óra elmúlt, amikor Orczifalvi István összeszedette a „kínzóeszközöket” és Kresz Sanyi alkalmi közreműködésével meg­kezdődött a KÉTKAPUS JÁTÉK. Hogy ez mennyire tetszett a já­tékosoknak, azt inkább látni, mint hallani lehetett kívülről. Az edző ugyanis új szabályoka: eszelt ki, amit a FIFA még nem szentesített, de ha visszagondo­lunk egy-egy „veszekedős” meccs* re, bizony az Ilyen szabályok hí túlszigorúak is, de időnként If"-** nosak. A kétkapus játék közben ug> ai Is csak tapsolni lehetett a lab­dát kérőnek, vagy aprót füty- tyenteni. Beszélni nem. A be­széd volt a legnagyobb szabály- sértés, ami tizenegyest vont maga után. Tizenegyesekből még az ilyen kétkapuzásokon sem sze­retnek gólt kapni a focisták. Amikor a kis Dunai miatt, aki kisebb sérülését a kapuban pi­henteti, az első büntetőt megítélte a bíró, felhördül a csapat: — Pista bácsi, ez igazságtalan­ság! Hiába minden, az erő, gyorsa­ság, ügyesség és egyebek mel­lett fegyelemre is szükség lesz a tavasszal. Egy szó, mint száz, nagy kedv­vel folyt a munka. Igaza lehet Kocsisnak, aki talán legénykorá­ban rendelkezett ennyi kilóval és aki még az edzés elején mondta: — Ilyen munkát, mint most Tatán, életemben nem végeztem, talán. Ügy érzem mind igen jó erőben vagyunk, de kell is ez. mert az ellenfelek is ugyanezt végezték és ugyanilyen erőben lehetnek! VMi Zottájg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents