Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
%M*. FKBKCÁK 9. ÜIAPl^ 3 A PREMIEREN Irta: Novics János, a Baranya megyei pártbisottság titkára Mindenki előtt ismert, hogy a magyar mezőgazdaság technikai ellátottsága a felszabadulás előtt igen alacsony szintű volt. A kis- és középparaszti gazdaságokban egyáltalán nem. a nagybirtokokon is igen kevés gépet használtak. A lófogatok mellett tömegesen használták a tehén- és ökörfogatokat talajművelésre és teherszállításra. Fentiekből következik, hogy mivei gépek nem voltak, így a gépekhez értő szakemberek száma is igen alacsony volt és azok is egyoldalú képzettséggel rendelkeztek. Gépesítettük a nehéz mezőgazdasági munkákat Mezőgazdaságunk gépekkel ■■-aló felszerelése a felszabadulás. után kezdődött el, akkor, amikor az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szervezésére került sor. A gépesítés kezdetben szántólrak- t örökből és aratógépekből állott csupán. A nagyobb arányú gépesítés a mezőgazdaság szocialista átszervezése után kezdődhetett meg, mivel a gépeket megfelelően csak a nagyüzemekben lehet kihasználni. érinti már a gabonát. Nagyon jó lenne, ha a tapasztalatokat szélesebb körben is felhasználnák, mivel kevés anyagi befektetéssel meg lehet oldani, amit a mágocsi Béke Nermelőszövetkezet példája is mutat. AZ ARATÁS gépesítésének SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉSE A MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉNEK. FEJLŐDÉSE BARANYÁBAN »a fist hu mj ma fsft :uí (Erőgépe* rraktviregységbee') A mezőgazdaság gépesítését az állami gazdaságok kivételével a gépállomások útján oldottuk meg kezdetben és csak később, amikor már a teltételek megvoltak, akkor kezdtük el a termelőszövetkezeteket saját gépekkel ellátni. Ma már a gépek többsége a termelőszövetkezetek tulajdonában van és fokozatosan minden szövetkezetnek saját gépparkja lesz.- Ez természetesen azt jelenti, hogy a gépállomások gépjavító állomásokká alakulnak át. A tér melőszövetkezetek saját gépekkel való ellátása feltételezi. hogy a kisebb javítások elvégzésére fel kell készülniük berendezésekkel és szakemberekkel. A feltételek megterem tése folyik, de gyorsabb ütemre volna szükség. A növénytermesztésben a legnehezebb fizikai munkákat sikerült gépesíteni. Ez megkönnyíti a termelőszövetkezeti tagok munkáját és elősegíti a terméshozamok növelését. Nézzünk közelebbről néhány' ilyen fizikai munkát! A szántás nagy fizikai erőkifejtést igényelt a parasztemberektől. Ma már el is felejtették a fogatos-ekéket és senki sem gondol arra, hogy lóval vagy ökörrel szántson. A fiatalok. igaz, az ekét sem tudnák beállítani, de nem is vállalkoznának ilyen munkára, és ez érthető is. Az eredményeket rövid idő alatt értük el Az aratás a másik ilyen nehéz fizikai munka, melyet ma már 95 százalékban gépekkel végeznek el. Néhány élenjáró gazdaságban az aratás komple;. gépesítését is megoldották, ami azt jelenti, hogy emberi kéz közvetlenül nem is imt mt eat au mt áu au A silókészítés nehéz munkáját gépek végzik el, de lehetne még folytatni a példák egész sorát a gépesítésben elért eredményeket illetően. A felsorolt gépeken kívül még sok egyéb gép segíti a mezőgazdaság dolgozóit munkájuk jobb elvégzésében, pl.: az öntöző-berendezések, a különféle növényvédelmi, szállító- és mellék-üzemágak különböző gépei, berendezései. Még sok a tennivaló a mezőgazdaság technikai ellátottságának fejlesztése érdekében, de az eredmények, mint azt az adatok bizonyítják, igen jelentősek és rövid idő alatt értük el. A technikai bázis ilyen mérvű fejlesztése megteremti a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlődésének feltételeit. A gépekhez jól értő szakemberekre van szükség A gépesítés és a kémiai anyagok felhasználásának gyors ütemű fejlődése igen pozitív, de emellett sok problémát is jelent. A gépekhez emberek kellenek, akik azokat hasznosan tudják felhasználni. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy a szakemberek képzése elmaradt a technikai fejlődéstől és ezért sokszor felmerül a kérdés: ki fog a gépre ülni? A hiány pótlása érdekében rövid tanfolyamokon kapnak kiképzést az emberek a legszük ségesebb tennivalókra, mely sokszor csali a gép beindításából, leállításából és a munkagépek kapcsolásából áll. Ez év telén közel ezer traktorost MŰTRÁGYAFELHASZNÁLÁS BARANYA MEZŐGAZDASÁGÁBAN A gépek munkaközben elhasználódnak és javításukról folyamatosan kell gondoskodni. A gépjavítás rendszerét kidolgoztuk és ez folyamatosan megvalósul, de a szakemberekben itt is hiány van. Ebben az évben elkezdtük az állattenyésztés gépesítésé*, ahol szintén gépekhez értő" szakmunkásokra van szükség. — Fentiekből következik, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a szakemberek és szakmunkások hiányát megszüntessük számszerfnt és magasabb színvonalon. Fentiekből látható, hogy a mezőgazdaság technikai ellátása sok problémával jár és ezeket csak jól átgondolt, szervezett, összehangolt intézkedésekkel tudjuk megoldani. Az illetékes szerveknek az eddigieknél lényegesen több gondot kell íordítaniok e problémák megoldására. A legközvetlenebb felodatok A legközvetlenebb feladatunk az 196-1. évi munkára való jó felkészülés. A feladatokat a megyei párt- és taAZ ÖNTÖZÉS FEJLŐDÉSE BARANYA MEGYÉBEN MUL •S* foglalkozni, mert a gépektől döntően függ a munkák időbeni és megfelelő minőségben .való elvégzése. A gépállomásokon, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben pontosan számba kell venni — ahol ez még nem történt meg — milyen típusú és mennyi gépet kell kijavítani, és azokhoz milyen és mennyi anyag és alkatrész szükséges. Ennek megfelelően meg kell rendelni a szükséges anyagokat, hogy azok időben álljanak rendelkezésre, amikor felhasználásuk szükséges. Pontos tervet kell készíteni a gépek javításának ütemére úgy, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges gépek javítását március 1.-ig mindenütt befejezzék. Március 10-ig meg kell tartani a gépszemléket, és az esetleg jelentkező hibákat sürgősen ki kell javítani. Az alkatrészellátás jelenleg is és előreláthatólag a jövőben is problémát fog jelenteni, bár bizonyos javulással számolunk. Az alkatrészellátás javítása szempontjából helyileg két dolgot lehet tenni és szükséges is intézkedni, hogy mindenki csak annyi alkatrészt igényeljen, amennyire szüksége van és ne tartalékoljon, mert a tartalékolás esetében egyik helyen elfekvő ~készle- I tek jelentkeznek, míg a má- ! sik helyen hasonló alkatrész- hiány miatt a gépeket nem tudják kijavítani. A gépállomásokon és főleg a gépjavító vállalatoknál meg kell szervezni nagyobb mértékben az alkatrész-felújítást és bizonyos alkatrészek legyártását, mert ezzel Is könnyíteni lehet az alkatrészhiányon. Az érintett területeken dolgozó párt- szervezeteink Is tekintsék fontos feladatnak a felsorolt prob lémák megoldásának segítését sajátos eszközeikkel. Beszéljünk az emberekkel m na im un w* mts (3d« nács végrehajtó bizottsága közös ülésén elfogadott ten' részleteiben meghatározza. Ezek közül most csak a gépesítés problémáival kívánok A gépeket emberek javítják és hozzák mozgásba. Ezért, minden mezőgazdasági üzemben meg kell beszélni a tennivalókat az emberekkel. Az ő munkájukon múlik, hogy határidőre és megfelelő minőségben lesznek-e a gépek kijavítva. Bízunk abban, hogy j az eddigieknél jobban fogják | e fontos munkát elvégezni, j Ezzel jelentősen járulnak hoz- 1 zá 1964 évi mezőgazdasági cél- j kitűzéseink megvalósításához, ami egész népünk érdekeit j szolgálja. A KUKORICA VEGYSZERES GYOMIRTÁSA A MEGYÉBEN MOU Cl tente/ Aervfcfszámiéi* j m m tm M3 tm (kg/któ kell Iáképezni a legszükségesebb tudnivalókra. E probléma azért is nehéz, mert ezen emberek közül ma még sokan kocsisok vagy állatgondozók és két-három hét múlva traktoros lesz belőlük. Hasonló a helyzet az öntözéses szakember-szükséglet fedezése vágj- éppen a vegyszerek helyes alkalmazásához értő szakmunkások biztosítása terén: 30.000 isi átot A közönség viharos tapssal jutalmazta a művészek játélzát. Az előadás szünetében benépesült a szíház emeleti büféje. mt~ me mg *m Kezdődik az utolsó felvonás, a nézők bevonulnak a nézőtérre. —= Szokoiai fclv, — Gépesített mezőgazdaság
