Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
Vízesés, szökőkút a szobában Pécsett, a Háziipari Szövetkezet új cikkekkel szaporítja idén a szép ét hasznáé lakberendezési tárgyak családját. Még az év első felében megkezdik a színes szobai szökőkutak sorozat gyártását, amelynek mintadarabját egy helybeli kisiparos villanyszerelő készítette. A kovácsoltvas lábakon álló, virágállvánnyal kombinált szobai szökőkút amellett, hogy a lakás dísze s Itelle- mes hangulatot teremt, egészségügyi szempontból is jelentős. A központi fűtésű lakóházak otthonaiban a száraz levegőt esztétikáé Icörül- mények között, szabályozha- tóan párásítja. Sósvíz alkalmazásával a légzőszervre kedvező hatású. Ezenkívül egyéb gyógyszeres anyagok is a szoba vagy munkaterem, levegőjébe juttathatók. A szövetkezet már foglalkozik egy újabb szobapáráeító szer- kezet, a falra helyezhető Ida vízesés kivitelén, amely ugyancsak nagy sikerre számíthat a vásárlók körében. A szökőkút és a vízesés km villanymotorral működik, áramfogyasztása fillérekbe kerül. » „Illatos rekord" Kedves, illatos rekord** állított fel a Pécsi Kertészo- ti és Parképítő Vállalat. Tízezer szekfűtövön egy év alatt több mint nyolcvanezer pompás virág termett a vállailát üvegházaiban. Az országos átlag: 3,8 virág tövenként, tehát a pécsi kertészek az átlagos szekfűheeam kétszeresét érték él. A rekord virágtermés „előidézője” Mester József főkertész, immár 45 esztendeje nevel virágokat. Fiatal korában úgyszólván egész Nyugat-Európai beutazta, s többek között a híres francia és holland kertészetekben leste d a virágnevelés titkait. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat üvegházaiban jelenleg huszonegy színben pompáznak a székiűk. Mester József minden fajtánál külön-külön kikísérletezi, hogy milyen a talaj, táp-, hő- és fényigénye,- s eszerint nevelik őket Ily módon nemcsak a szék- fűk száma növekszik, hanem nagyobb és szebb is a virág. Egy-egy saekfűfej általában hat-hét centiméter átmérőjű, de különlegességként neveltek már tíz centiméter — azaz tenyérmagy- ságú — virágokat te. vémjtesülhettek.” Aztán jött a proletárdiktatúra, de már nem tudott jelentősen javítani a helyzeten. Mire javíthatott j volna, a külső és a belső nyo- j másra összeomlott...---- , zért mast is j S | kiadják a Kin j j esés Kalendá- , riumot. A ne- | ve nem változott, de a tartalma már más. Megtalálható a j mai — az 1964-es szökőévre kiadott — kalendá- ■ fiúmban is a naptár és az üres 1 rubrikák a mindennapos fel-1 jegyzések számára. írásokat közöl a múltról és a jelen- j ről. Tréfák és divatos cikkek.! falusi tanácsok és mai éle-! tünkről rajzolt karikatúrák szórakoztatják az olvasót. De hol vannak benne a jóslások? Itt ití, a 158-as oldalon, amikor arról írnak, hogy száguld az ember. Egyre gyorsabb közlekedési eszközöket készítenek. „Amikor Gottlieb Daimler né- í met mérnök bemutatta a világ élső négykerekes, benzinhajtású, óránként 18 kilométeres sebességgel pöfögő ősautóját, rögtön akadt egy orvos, aki így aggódott: „Vajon elbírja az ember szervezete ezt a gyorsaságot?’* Kibírta. Sőt, többet is, Bökted többet, ha azt vesszük, hogy a TU—104, TU—114 és társaik már óránként 800—1000 kilométeres sebességet érnek éL És a jóslás? A Szovjetunióban készülőben van egy olyan nagy hatósugarú utasszállításra is alkalmas repülőgép, amelyik már óránként 2400 kilométeres sebességgel röpíti utasait. Hogy jobban érzékeltethessük ezt a sebességet, any- nyi, mintha valaki a Debrecen —Budapest közötti távolságot hat perc alatt tenné meg. Hiszen ez nem jóslás, ez valóság... az in térkőn tdnen- ! tális rakéták világában már a Kincses Kalendárium sem tud jósolni, mert jóslatai előbb-utóbb valóra válmaik. Erre a kalendáriumra már rámondhatjuk, hogy minden tekintetben igazmondó, míg, élődéi csak a címlapjukon viselték — vagy még ott sem — ezt a titulust Nem véletlenül mondták a múlt század elején, hogy.:. „a kalendáriumok mind hazudnak”. Csakhogy azóta eljött egy olyan idő, amikor „Zsendül a józan okosság”, sőt már teljesen beérett és „józan valóság” a neve a kalendáriumok lapjain Is, a mindennapos életben is... GfUdonyi Béla szívű, az üzletember, az üg; véd, a zenész vagy éppen katona tenyeréhez hasonlít saját kezünk. Aztán az élni vezéseik: a hüvelykujjon vs az akarat a logika és a sz* retet vonala. A mutatóujjul kát Jupiterről, a középsőt S; turnusról, a gyűrűs ujjat Naipról és a kisujjat a Me kurról nevezték el. Megti lálíhatjuk a kezünkön a V< nusz, a szív, a fej, az élet, Mars, az egészség és a’ so vonalát kusza összevisszasál ban. Ám a látnoki termesz* tű jós mindebből pontosa következtet a jövőnkre, csa fordítsuk feléje a tenyerünké Nem feledkeztek meg a ki lendárium szerkesztői az oo szág urairól sem. És kezd* dött a sor 62 királyi herceg gél és hercegnővel, köztü huszonhét Szalvator, tizenh; Antonia és nyolc Immafculat B égen egyes v dékek külö is kiadtak ki lendáriumo- kat. így jele* meg Pécse 1921-ben Munkás-Nap tár, amelyet a Munkás szc cialista napilap kiadóhivatal jelentetett meg, címe: Pécs Zrínyi utca 13. szám. A bori tólap hátulján az első hirde tések így kezdődnek: „Mun kásák! Elvtársak! Olcsó áraik Az öreg huszár ismét kél szíves pártfogásukat.. A Munkás Kalendárium i a naptárral kezdi. Megmagya rázza, hogyan alakult ki a ti zenkét hónap, a Juliánus naip tár, majd a Gergely naptái Aztán az időjóslásiról ír: ,,A időjárásról szóló jövendölései idei naptárunkból is kimarad tak. Sok elvtársunk írta, hog újra tegyük be. Mi mégsen tettük, mert ma is csak ámí tásnak tartjuk. Mi a felvűé gosodás terjesztői vagyunk é Így természetszerűleg a tudat lanságnak ellenségei. A ba bona a tudatlanságnak leg veszedelmesebb faja és azér ennek is hadat kell üzennünk A kalendáriumok egy egysze rű fogással félrevezetik a né pet, mert hiszen bármit jó sóinak is, az valahol a nagy világban csak beteljesedik.. miután mi ennek a semmit érő, inkább káros baboná nak terjesztői lenni nem aka runk, kihagytuk az időjóslás az idei naptárunkból.” Aztán következtek a hóna pák. Január alatt: régente i "Vízöntő hava, áprilisnál: — régente a bika hava. Augusz tus alatt — régente a Szű: hava és így tovább. A naptá tárcát közölt Lev Tolsztojtól majd ismertette Marx és En gels művének egy részét „Búr zsoá és proletár” címmel. Megtaláljuk benne Kautsky mun káját, cikket „Művészet é szocializmus” címmel. Adj Endre sem maradt ki a nap tárból. Közűk a Proletár fii versét. És akkor — 1921-bei — amikor a fehér terror javában szedte áldozatait, a pé- isd Munkás-Naptár a baranyai ezerholdasokról ír. Első helyen Biedermann Rezsi báróról, akinek Dencsházár 5274, Szentdénesen 1161 holdja volt. Az Eszterházyak 28 fa- u határában élvezték föld- íirtokaik hasznát, 25 ezer hold minden gyümölcsét. Frigyes lerceg 23 falura terjesztette ti hatalmát, és földbirtoka negközeJí tette a százezer holtat. Monteunovo Alfréd her- segmek már csak 13 falu ha- ára jutott, benne nyolcezer tolddaL Aztán a hírhedt osztók herceg — a Schaumburg- jppe család — következett 9 falujával és összesen negyvenezer holdas földbirtokával. Már ekkor, alig két évvel íz őszirózsás forradalom, majd ledig a Tanácsköztársaság létrehívása után levonja a negfetelő politikai következetéseket a pécsi Munfcás- íaptár a szakszervezetekről rt cikkében. „... a kormány em tudott intézkedni, vagy lyan rendeletet hozni, amely z alig fölébredt tömegek tettesével találkozott volna. A Smegefc élégületlenségénék gyük főofca volt, hogy a for- adalotn csak poürtikmí vívmá- yofcart boádét aaátnutaa, eáa hajldegek ápolása esetén. Ezek után már csak az következhetett, hogy a Brázay-féle koktumot kikiáltották csodaszernek. gy századiordulón szer- (tői kesztett Kin- esés Kalendá- rium került a FlZüV kezembe. Bo- rí tólap ja va- lamennyinek egyforma. Apró betűkkel rányomtatták mind a 12 hónapot, legfelül állt az évszám, amikor kiadták, középen a címe és alatta: „A gyakorlati élet általános útmutatója”. Azért volt népszerű a Kincses Kalendárium évtizedeken át, mert az akkori látó-futó ember megtalált benne mindent, ami számára szükséges volt. Olyan rovatokat olvashatott már az elején, mint a rokonság családfája, a család krónikája és az üresen hagyott rubrikába beírhatta összes rokonait. Aztán jöttek az egyházi ünnepek, az öröknaptár, az időmérés gyakorlata, majd pedig az egyes napok következtek ilyen rovatokkal, hogy „bevétel” és „kiadás”. Az én kalendáriumom tulajdonosa egy fiatal, első éves pécsi jogászilegény volt. Bejegyezte a naptárba, hogy a pécsi püspöki jogakadémia 1909—10-es tanévére 28 hallgató iratkozott be, köztük Balogh Pál, Bors Dezső, Koós Kázmér. Ide írta be a gúnynevüket is A Hoffmannt csak „Haresz”-nak -emlegették, a Sebők volt a „Kakszi”, a Wachauert pedig egyszerűen „Krakauer”-nek szólította az osztály. A kiadások és bevételek közé, apró, szálkás betűivel mindig felírta a nap eseményeit is. Valóságos krónikáját adja a pécsi, a hazai, sőt a külföldi történeteknek — az 1910- es esztendőnek. Január 15: Pipacs est a Nőegyletben. Márta nyitány (quartett) és Bretagned tánc. Január 17: A Wekerle kormányt felmentették és gróf Khuen Hédarváry kabinet alakult Február 5: Empire bál a Nőegyletben. Dr. Tomasics Miklóst kineveztek horvát bánnak. Május 1: délelőtt szentmise, délután szocialista nép- gyűlés és tüntető körmenet. Augusztus 4: megválasztották a képviselőket Dr. Egry Béla függetlenségi 1129 szavazat, Esreth Lajos Kossuth - párti 620 szavazat tehát 569 szótöbbség. Szabó József szocialista visszalépett Szeptember 4: Leon de Ver- sepuy francia aviattikus felszállása a pécsi lóversenyté- ren. Majdnem leesett! December 21: Gyermekbí- nósági tárgyalás. A pártfogoltam — Gyeney Mihály lopott, ezért dorgálást kapott S ha netán még volt ideje i napi rovások után, akkor elolvashatta az egyes hónapokhoz mellékelt hirdetéseiét, példul: „Elavult mondás nár, hogy a házasságok az igíben köttetnek. Társas ösz- zejöveteleken találja meg nindenki a párját. Tartós ke- engyét Mössmer JózseftőL” Vvagy: „Trallarium palma- : um — szél a vadászember is mielőtt snepfre menne, va- lászcipőt, csizmát vesz Dó- i adnál.” Na és ez? „Rézágy i ninden úri asszonynak a vá- i lya. Nagyot sóhajt... és t rischnennél vásárol”. 1 Diákom sokat forgathatta i siónként a Kincses Kalen- ] láriumot, szamárfülei leg- : lábbés ériről tanúskodnak. A i «emzetközi étkeknél még be 5 hajtotta egy keveset, hogy ; tt gyorsabban feliüsse, ha ne- j Sn a Terrine de Foies gras * e Strasbourg vagy esetleg a i 'ranches de Saumon a la 1 ücheffieu érdekelné. Mind a 1 ettő finom étek Az előbbi í rtrasbourgi libamájpástétom, i második lazac osztriga köri- c tesel Richelieu módra. a Az én diákomnak nem kel- s 3bt unatkoznia A kalendá- t lum igazán változatos szó- e akozást nyújtott. Itt voW péL- ául a tényórjósflás. Csak rá- r érnünk a rajzokra és meg- 1 Uaptthatjuk, hogy a kemény- ) műszernek. Itt van például a kasseli Arkana cég Mephisto- készüléke. Nyolc márka volt csupán, de díszes kivitelben megkaphatták 15 márkáért. Ha viszont sötétben világító készüléket akart valaki, akkor 25 márkát fizetett. Ez a Mep- histo-készülék minden élőlényről csalhatatlanul megállapítja, hogy melyik nemhez tartozik. Csak iölé kell hajolni és az inga kimutatja, fiú, avagy lány kér- Jezi-e vitatott nemét. Na és i Tattwaskop? Ez sem kutya, az is egy készülék, amely űyan mint egy óra és zsebeién hordható. Ha valaki a rattva-sugarakhoz fordul, miniig időben megtudja a sze- •encséjét Taittwasugár kimu- latja, hogy az adott órában ilkalmas-e üzletet kötni, szellmet vallani, házasodni vagy Cyermeket szülni. Nem bo- ondság ez, kérem — bizonyítják a Tattwa-sugár feltár- álói, hiszen már jóval kó- •ábban 1606-ban Bocsikay latrán fejedelem is titkos sugarakhoz fordult gyógyulásért. 3 Kassáról küldött levelet xizonyos Ulésházy Istvánnak lőcsbe, hogy... „nekünk egy gén fő és szép termés rubinét keressen ott fönn.” A ru- xn ugyanis különösen a méregnek hathatós ellenszere, negvédi az embert a rossz aeilemektől, mert a kő pins tűzsugairai miniden démont ^riasztanak. Statisztikai zsébkönjmvek is negfeleltek a száz évvel ez- <lőtt vagy a századfordulón nár évről évre kiadott Kin- ses Kalendáriumok. Az egyik jéldául közű az 1890-ben megártott hazai népszámlálás :özoktatásd adatait Ezek sze- 1 int Magyarországon a fórfi- k 66,2 százaléka, a nőknek 1 8 százaléka tudott írni és Ivasni. Az iparról szóló ro- atban olvashatjuk, hogy élénk l paszományipar, a szerko- ácsság, a kefe és a csiriz par, a malom, kartonnyamó s kékfestő tevékenység. B v——. - „ _ „ emutaitták a | dók fel- és le- f menő családI fáját, a mi- 1 I misztériumok at és a bérosztályokat, gondo- ; san ügyelve, hogy a nagy- ' méltóságú rangokat előre te- 1 yék. Közvetlenül a „hivata- 1 ds” rész után következtek a 1 aipilapok, az egyes pártállá- ok és csoportok szószólói. Az '• isti Újságot egykrajezáros '• jságként hirdették. A Divat i rjság viszont a „magyar asz- zonyok és lányok” nélkülöz- 1 etetlien kézikönyveként lépett ( ű a kalendáriumban. „Na- 1 yon sokszor megesik, hosy vidéken élő asszony vala- • ún fennakad, és akkor jó, ha < éznél van a Divat Újság” — 1 ■jak és hozzá képeket is 1 lellékeltek. Hosszú, uszályos J Jtélyi ruha sok fodorral, < ápkével és diszkréten meg- 6 melve csípőnél a jobb kéz- r ű, hogy a boka éppen csak I ty picit kilássák. Felkontyo- 1 >tt haj, benine virágban vég- 1 idő tű, esetleg tül! koszorú, ^ ityol és a kézben — termé- á jelesen — legyező. Éne c londta a Divat Újság 1800-as 1 zek végén, hogy az átlag £ tagyar asszony divatja. C Na és a Sipulusz lapja, a afcas Márton is ott volt a „ aiendárúimban vicceivel, és 0 sm hiányzott a Patyolat ci- a ű lap sem „fehérnemű-újság ? abásimin táivail”. Az újságok í ám következtek a hirdető- ^ k. „Kenógyúró-módnál (más- ^ ige), a Brázay-féle sósbor- 2 lesz használata által igen jó i itás érhető él”. De jó még ? Brázay-féle sósborszesz kéz- K i lábizzadás, valamint máj- * Ittak, esetlegesem fogtisztítás, ^ s kiváltképpen «zembajefc, indezék mefflett nátha, met- k sieg viszont fülzúgás éscsú- 111 ■ megbetegedés, vagy pe- ^ g migraine, azaggwtás. zó- n dás, továbbá hafhuRáa ét á A Debreceni Kalendárium násodik kiadása elé írta ezt i strófába faragott bölcsessé- 5et Fazekas Mihály uram, nert már ő is ráeszmélt a ■égimódi kalendáriumok ha- nisságadra. De hát mik vonnálak a kalendáriumok? Ha eredetüket keressük, a atin calendae szóhoz érke- ünk, ami a hónap első napát jelezte. Ebből vették a ka- endárium kifejezést a rómad- ik. amely az adósságok jegyéke. Bizony napra kellett udni, ki mivel tartozik a do- ninus casae-nak. Később a ontosabb napokat versekbe zedtók és a kezdő szavakról Jisdo Janus néven emleget- ék. Innen származott azután . magyar csízió, amely már :alendáriumokra és álmos- önyvekre egyaránt vonatko- ott. A reánk maradt lagiré- Sbb Csízió 1592-ben jelent neg Debrecenben. A Csdzió- :at lassan felváltották a ka- endáriumok. Nyomtatásban ohannes de Gamundia úr dott ki naptárt 1539-ben, ha- ánkban egy évszázaddal ké- őbb 1621-ben látott napvilá- ot az első magyar kalendá- ium. A kalendáriumok naptáron ívül már tartalmazták az gyes napok asztrológiai „je- sn tőségét”, közölték, hogy likőr kedvező eret vágatni, likőr használ a rothadt hagy- la a torokfájás ellen. Ked- .en például nem szabad hasét vágni... pénteken ne evess, vasárnap sírná fogsz-, ’agámap font fonál péntekig i£g nem áll... stb. Az időjóslás elmaradhatat- an része a kalendáriumnak s gyakran a természet meg- igyelésén alapult. íme egy sszeáilítás az „élő baromé- arekről”: Eső lesz, ha a ku- ya ássa a földet... ha a ve- ebek csoportba verődnek, csd- ipelnek és homokba túrnak.... a a kacsák szüntelenül a víz Iá merülnek... ha a békák rősen brekegnek és gartra lászaiak. Derült, jó idő lesz, a a szúnyogok felhőbe ve- ődve felfelé szállnak. Szeren- sétlenség készül, ha a lovak ílvágják fejüket és rázzák Irénjüket... ha a tyúkok lüntclenül kodácsolnak ... a a rákok levetik bőrüket, [ideg várható, ha a macs-’ ák a kemence köré gyüle- eznek... ha a libák fejüket szárnyuk alá dugják... A kalendárium régen is a or potffitikai körképét adta >vid írásaiban, képekben. Sok -dekességet összegyűjtöttek a aptárak szerkesztői — oku- tsára és szórakoztatására az aibereknek. Egy 1875-ben kilőtt kalendáriumban olvasatjuk, hogy 375-ben jelentek leg az élső ablakrámák be- 1 legezetten a házaik homlok- 1 itán, hogy 850-ben Cordova 1 ároséban megépítették az él- [ i kövesutakat, hogy 1250-ben firenzeiek feltalálták a szem- ' veget, hogy 1415-ben már ‘ izvilágftás volt Angliában az ‘ :cákqin, hogy 1520-ban hoz-, k be Európába a csokolá- ' át, 1533-ban létrehozták az ső európai botanikus kér- 1 t Olaszországban, 1760-ban 1 •dig megalkották a basszus- irtot. Csodák és csodálatos talál- J ánvok kápráztatták el az ol- isókat. Viszonylag fiatal — t)0-ban közre adott — Kin- * es Kalendárium például ar- ’ 3 tájékoztatja olvasóit, h<gy < árítött gyík kereskedés van " ínéban és 1896-ban a pockod ! kötőből 87 318 pár gyikoít állítottak éL A gyíkokat , an-King közelében éjjel fog- ki, amikor azok elhagyják * : méter mélységben lévő föld < atti vackaikat. A szárított r fkot tüdőbetegségiek gyógy- j ereként levesben veszik be. Irodalma és helye volt a * tliendáriumokban a jádlásawk * az ehhez szükséges sokféle j rA szomorú telet a tavasz elsőpré, s Utol a nyár Érleli már itt-ott nemesebb növénye gyümölcsét. Szűnjetek hát, 6 kertművelők, az időre kiomlott Értelmetek gyökerét a tél babonáiba foglalt Jéggel rakni körül. Zsendül a józan okosság, Ami csak árnyékoz, takarítgassátok előle. Modern étkészletek gyártását * kezdték meg a Pécsi Porcelángyárban szült matricával dougoznatk« így lehetőség van arra, hog; egy-egy mintával csak kisebb szériát gyártsanak. A modem vonalú étkészletre első vevőként a budapesti Szabadság- szálló jelentkezett összes«; 16 000 darabos rendelést adott a gyárnak. Ezzel a mintával más részére nem is készít porcelánedény. A feketézés „divatja” megnövelte a mokka-készletek iránti keresletei. Az eziránjű igényeknek három új típus gyártásával tesznek eleget. 1964-ben összesen 15 000 mokka-készletet kap a kereskedelem. Uj cikk a hosz- szú, hengeralakú kerámia pálinkás készlet, amelyet eddig csak üvegből készült változatában ismert a vásárlóközönség. Ebben az évűén összesen 36 millió forint értékű edényáru készül a Pécsi Porcelángyárban. «3 A Pécsi Porcelángyárban több mint másfélezer tonna edényfélét készítenek 1964- ben. A korongosok fürge ujjad közül, valamint az automata gépekből ezrével kerülnek ki a tányérok, bögrék, egyéb tárgyak. Étkészletből például 15 700-at, teás-készlet- boi 14 000-et állítanak élő. Az idei év érdekessége, hogy az ütvén-hatvan esztendeje „futó” barokk edénytípusok mellett az üzem fiatal művészednek terved alapján kevésbé díszes, agyszerű, modem vonalú étkészleteik te megjelennek a íyár termékei között. Ezek az idények nemcsak szépek, ízlésesek, de nagyon praktikusak is. Nagyobb darabjait, a cülönféte tálakat úgy móre- ezték és formázták, hogy lasználaten kívül egymásba íelyezheitők s így sokkal ki- ébb helyet foglalnak el, mint a eddigi típusok. Újszerű ízeknek a késileteknek a fesése is. Képlenyomat helyett, ímelyhez a mintát külföldről mentik be, hasai, úgynevezett aátanyomáaoa kBáráacai
