Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

február a MlkPl6 3 Kfildötíértekezletet tartott a Hazafias Hépfronf Pécs városi Bizottsága Vehytattm m t «MiMO toi* a Pécsett még fellelhető írástudatlanok számára tan­folyamok szervezése. Igen je­lentés feladatot old meg nap­jainkban a városi bizottság Veademényezóse, hogy rend­szeresen felkeresik a Pécsett élő festőművészek műtermeit, megismerkednek munkájuk­kal, művésaa elgotKloiásaikkai, A fcőrarft Wzotteágok tmm­foáját jónak Ítélte meg a Ha­zafias Népfront váróéi bizott­sága. Egyre több aktivista kapcsolódik be a Népfront tevékenységébe és a tömeg- szervezetekkel közösen meg­tartott rendezvények te előse­gítik a népi-nemzeti egység kiszélesítését Végezetül fa—Mi »évtárs Ismertette azokat a feladato­kat. «melyrife as ®J népfrontbiaottságra hárulnak, többek között a népi-nemzeti egység további szélesítése, a lakóterületek szépítése, még jobb kapcsolat az irodalom és a művészet helyi képviselői­vel, valamint hazánk felsza­badulása 20. évfordulójának méltó megünneplés«. A váróéi bizottság beszá­molóját vita követte. A tömegek Táljának a szocializmus építésének tudatos harcosaivá A vitában féteraftaftt DahnacR György, aki a rótegtalálkozók hasznosságáról beszélt. Kövéé Imre ismertette a Magyar Honvédelmi Sportszövetség te- v ékenységNégét a hazafias ne­velés. ase internacionalizmus és a bäte védelme érdekében. Or. Vejkey Kálmán, a népi- nemzeti egységről beszélt, bán geratatv a, hogy a Népfront leg­több feladata a meggyőzés, Szenlittványi Gyuláné elv- tánsrsó, a .városi pártbizottság osztályvezető je fclszokalásáben hosszabban fejtegette a nem- xeii összefogás jelentőségét — A felszabaduló« óta ha- «ankbatri alapvető változások mentek végbe. Eredményeink alapján a nép bizalma támo­gatja pártunk és kormányunk -poütükáját. Az egész ország erdekett szolgáló feladatok megoldása mind szélesebb tö­megeket győz meg arról, hogy a hcenmunisták programja nemzeti program, amely pers­pektívát nyújt a nemzeti fej­lődés számára, értelmet ad a nép munkájának. — A% utóbbi években vég­bement változások megkönnyí­tik, a feladatok pedig szük­ségessé teszik, hogy mind na­gyobb tömegek legyenek a j szocializmus építésének tuda­tos harcosai. — A smciaEzmus stopjáé­nak megvalósulása szocialista termelési viszonyokat terem­tett országunkban. A terme­lési viszonyok és a termelő- «'ők fejlődésének együttes ha­tására változott meg a társa­dalom csztályszerkezete. Mint hallottuk, az ország lakossá­gának 99 százaléka dolgozik szocialista szektorban. Esc a helyzet gyökeres változásokat hozott az osztálysaövetaségben. A kialakuló széles oszitályszö- vetségben megnőtt a munkás­osztály felelőssége az ország sorsáért és erősödött vezető szerepe. Az előttünk álló feü- üdatok megoldása megkívánja p. munkás-paraszt szövetség további erősítését, annak a barátságnak gazdagodását, amelyben alapvető, hogy a dolgozó parasztság zöme meg­szabadult egyéni gazdasági kötöttségeitől, és tevékenysé­gének fő iránya a szocializ­mus építése. — A tények bizonyítják, hogy a népfront-mozgalom vá­rosunkban is politikai erőt képvisel, és az eddigi ered­mények képezik alapját an­nak, hogy a további feladato­kat is eredményesem oldja meg. Ezen belül kiemelném azt a feladatat, amely az em­berek politikád nevelésére irá­nyul. — Éppen abból követke­zően, hogy a szocialista nem­zeti egység a szocializmus épí­tését szolgálja, segítenünk kell. hogy a szocialista esz­meiséget mind szélesebb tö­megek magukévá tegyék. Nekünk az a célunk, hogy: minden jószándékú, becsüle­tes ember megtalálja életcél­ját és boldogulását társadal­munkban. És az is célunk, hogy aki gondolkodásában még a múlttal vergődik, hol­nap már a jelenben éljen és a iövőbe lásson. Végül pedig Papp András beszállt a városi bizottság imin kajáról. Ezután a városi értekezlet Szentistvánvi Gyula javasla­tára 1ÖS tagú városi néptmnt- bizottságot és 16 tagú elnök­séget, valamkxt 97 küldöttet választott a március 5-én sor n-kerűlő megyei értekezletre. Az elbciksőg azonnal megtar­totta első üiését és a Haza­fit« sái>;ia etaftkének isméi ár. Pfkt- szanovich Imre docenst vá­lasztotta meg. Alelndkök let­tek: Bogi Barnabásai bórgyá- ri munkás, szocialista brigád- vezető és dr. Vejkey Kálmán ügyvéd. Titkárnak: Krasznai Antalt választották meg. Sásőtm Is eső törtökön ke­rült sor s Hazafias Népfront járási bizottságának alakuló ülésére, a helyi művelődési házban. Az alakuló ülésen megválasztották a járási bi­zottságot, az elnökséget, a népfront vezetőségét. Ma a mohácsi és a pécsváradl já­rásban, valamint Mohácson kerül sor a népfront-bizottsá­gok alakuló ülésére, a válasz­tásokra. Üj üvegház a főiskolán Nagy jelentőségű kutatások a Mecseki Szénbányászati Trösztnél Külföldiek a pécsi szilikózis-konferencián — Kísérleti robbantási táró nyolc millióért — Geofizikai kutatási módszerek Cj üvegházat építenek a Pécsi Tanárképző Főiskolán. A régi botanikus melegház már szűknek bizonyul a több ezer nö­vény elhelyezésére. Az új, tágas üvegházba as ősszel tele­pítik át a növényeket A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya éve­ken át tartó rendkívül ala­pos tudományos munkával vi­lághírnevet szerzett Az 1903- as év ebből a szempontból további előrehaladást hozott Jellemző adat a múlt évről, hogy 48 külföldi szakember látogatta meg az osztályt töb­bek között román, német, ja­pán, francia, angol, osztrák, cseh, bolgár, lengyel és szov­jet szakemberek, a hazai in­tézetekből pedig 43 esetben összesen 147 ember volt ta­pasztalatcserén a pécsiek ott­honában. A kutatók számos külföldi tudományos Intézet­tel tartanak fenn kapcsolatot többek között az Eislebeni Porkutató Állomással, a Zü­richi Szilikózis Munkaközös­séggel, a Sidney-i Egyetem Bányamérnök! Karával, a Moszkvai Bányászati Intézet­tek A KGST-n belül bizonyos kérdésekben a pécsiek a té­mavezetők. Mit nyertek a pécsi bányá­szok a rendkívül fejlett kuta­tási módszerektől, illetve a kutatási osztály működésétől? Elsősorban azt hogy kevesebb lett a szilikózisos megbetege­dés, biztonságosabb a bá­nyászkodás, s nagyrészt meg­fékeződött az évtizedekig vá­ratlanul előtörő bányarém, a metán. légymíllió kutatásokra 1964-ben az eddigieknél még hatékonyabb programot valósítanak meg. A leülepe­dett porok elleni preventív védelmet egy átalakított gépi porgyűjtőberendezés kikísér­letezésével, illetve munkába- állításával kívánják megol­dani. A fejtési szénfalátned- vésítésben a fejtési előrehala­dási sebesség növeltszik, de a szállítás, a fejtés gépesítése még gyorsabb injektálási módszereket igényel. Az osz­tály ezzel is foglalkozik eb­ben az évben. A porelhárítás egyéni védelmére megfelelő porszűrő álarcok bevezetését javasolják, s ezeket kikísér­letezik. Fejlesztik a porok fizikai és kémiai vizsgálatát, mindegyik telepből mintát vesznek és a llasz szeneket elektromlkroszkópikus vizsgá­latnak vetik alá. A szén mik- rostruk túrájának vizsgálatá­val is a gázki törés vészéi y nyitját keresik, de ezek a vizsgálatok a gázkitörésve­szélyre hajlamos szenek szer­kezetének megismeréséhez is vezetnek. A mostani körülmények kö­zött az alapvágati perforálás kialakult eljárásnak tekint­hető, azonban nem megoldott a dőlésben haladó előkészítő vágatok gázkitörésének prob­lémája. Itt gépi perforálási módszert vezetnek be. A sújtólégbiztos villamos berendezések vizsgálati mód­szereire nagy összegeket és sok időt fordítanak. A bánya­beli Diesel-mozdonyokat ter­helés alatt is meg fogják vizs­gálni. A villamos eszközök sújtólégbiztos vizsgálata te­rén 1963-ban a robbantókam­rák fejlesztése mellett számos kísérleti vizsgálatot végeztek. A közel 300 próbarobbantás A Budapesti Kőolajipa­ri Gépgyár, Bp., XVIII. kér, Gyömrői út 79—83 azonnali belépésre keres külszerelési telep­helyekre LAKATOS, CSŐSZERELŐ, HEGESZTŐ, MŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés kollektív sze­rint. — Vidéki munka­helyeken külön külszol­gálat! díjat fizetünk. — Jelentkezés a vál­lalat munkaügyi osztá­lyán, során bebizonyosodott hogj a vizsgáló berendezés kitűnően működik. A vizsgálatok foko­zása érdekében sújtólégbizton­sági állomást építenek, Illetve szerelnek fel. György-aknán 1965-re fejeződik be pgy kí­sérleti robbantó táró építése, ami maga 8 millió forint kö­rüli összeget igényel. Az elővájások injektálásá­nak vizsgálatában ebben az évben már geoelektromos, szeizmikus, radioaktív és mág­neses méréseket is végeznek. Felkutatják a gázkitörésre hajlamos telepeket és ott gct>- fizikai méréseket végeznek, hogy ezzel is szűkebb körre vonják a gázkitörések lehe­tőségét. A bányaüzemek előre fogják tudni, hol milyen mér­tékű kitörés történik, illet e történne, ha nem szerveznék meg a védekezést. Optimális biztosítás Az optimális biztosító szer-, kezetek kialakítására is nagy súlyt fektetnek 1964-ben. Ala­pos felmérések, gondos tudo­mányos munka fogja meg­előzni a legjobb, legbiztonsá­gosabb biztonsági szerkezetek alkalmazását. A TH-gyűrflk, acéltámok alkalmazásának a kutatás után még helyesebb módjai válnak ismeretessé. .V falazatok, Illetve acélgyürúk- ben létrejövő alakváltozások rögzítése céljából deformétere* mérést végeznek. A mecseki bányák bizton­sága ét gazdaságossága meg­kívánja az öngyulladások megelőzését, a bánya tüzek ki­küszöbölését. A kutatási osz­tály gázlaboratóriuma felada­tul tűzte ki az öngyulladás- veszélyes szén telepek felderí­tését, előrejelzését és az ön ­gyulladás leküzdését. Az osztály gazdag program­jára az teszi fel a koronát, hogy ebben az évben itt Pé­csett rendezik meg a szilikó- ziskonferenciát, és a gázkitö­rések ügyében Krakkóba Ösz- szehfvott értekezleten te ők képviselik hazánkat. — Is — BORBÉLY-ÍNSÉQ, „FÉLVÉR"-KOCSMAK — ön mikor nyilatkozott utoljára? — Kábé két hete, — Hol? — Vajszlón, *— Ha nyiratkozni akar, mindig be kell mennie Vájsz lóra? — Persze. A bogádmlndszenti bolt pultjánál folyik a beszélge­tés. Kívül az újságíró, bent Sovány Ferenc, az üzlet ve­zetője. Azt már megbeszél­tük, hogy az üzlet jól ellá­tott, vasműszaki árukból van csak hiány időnként és je­lenleg kisüveg pálinkából, de ez nem általános jelen­ség. A falusiak megkedvel­ték a készételeket, veszik a rizses lecsót, rakott káposz­tát, pörköltet és a levespo­rokat, de a mirelitre nem lehet őket rászoktatni Borbély ellenben nincs. Itt kezdődött a borbély-komp­lexumon, mert ezek után mindenütt azt kérdeztem először: Borbély van-e? De borbély nincs Kóróson, Ador 'jáson, Drávapiskin, Szapor- cán, Cúnban, Drávacsepe- lyen, Tésenyfán, Vejtiben, Hiricsen, Kisszentmárton- ban, Majláth-pusztán, Kele­menligeten, Sámodon, Bara- nyahídvégen, Rúzsokon. Pis- kón és még ki tudja hány helyen, ahol már nem tud­tam megkérdezni. Egy sereg falu van, ahonnan egy kis hajművészeti beavatkozásért kemény tíz kilométereket kell gyalogolni Vajszlóig vagy Kémesig. S vajon egyéb ellátottság dolgában jól állnak » ezek a kis, alig néhány száz la­kosú falvak s Kémesen balra kanyaró­kété vi* lehetetlenül keskeny hídján s tízperces autóút után megérkezik Cunba. 128 ház, miniatűr kis templom, ötszáz lakos. A tanácsházán Deli Ká­roly hivatalsegédet és Ter- nai József * tsz-üzemegység- vezetőt találonu • Szokásos kérdések, szoká­sos válaszok. Fodrász nincs, asztalos nincs, hentes nincs. Van vegyesbolt és év eleje óta kocsma. — Hogyhogy, kocsma sem volt eddig? — De igen, 1958-ig. Akkor aztán azzal, hogy újat épí­tenek, a régit lebontották. El is készült a terv —• mint később kiderült, rosz- szul —, az építőanyagot is a helyszínre hordták, a falu társadalmi munkát is aján­lott fel, a kocsma mégiscsak 1963. december 31-re ké­szült el. — S addig hova jártak? — A vegyesboltban volt néha üveg sör, egy-egy lá­dával klv ittunk a bolt elé, volt egy üvegíelelős és ott elbeszélgettünk meg iszo­gattunk. Ha volt sör, de az ritkán volt.;; Átmegyünk az új kocsmá­ba is. Viszonylag szépen be­rendezett, ízléses helyiség. Csak kicsit hideg, mert a fa­lak nem száradtak még ki s az egyik ablak is csak szimpla. A boltvezető, Ki­rály Lajos elmondja, hogy mindenféleképpen nagy szűk ség volt a kocsmára és • forgalma is kielégítő, bár le­het, hogy az előírt évi 259 ezer forintos forgalmat nem tudja lebonyolítani Mi kellene még » falu­nak? Mozi hetente kétszer van, — ' Mecseteit 1% lag ebből a szempontból harmadik a járásban. Elkel­ne még egy beton kuglipá­lya, meg a Szabadság utcát szeretnék rendbehozni, lekö­vezni. Az sem ártana, ha he­tente egyszer-kétszer egy borbély eljönne a faluba, a tanács biztosítana neki va­lamilyen helyiséget és ak­kor az embereknek nem kel­lene begyalogolni Kémesre s néha fél napokig várakoz­ni egy hajnyírásra, * Visszafele jövet Kémesen beugrunk a fodrász szövet­kezetbe, Papp Lajos egye­dül dolgozik a műhelyben, szerdán és szombaton szo­kott neki segíteni egy fiatal­ember. Meséli, hogy néhány­szor már volt róla szó, hogy egy-egy faluban egynapos „ügyeletét” tartanának, de aztán nem történt semmi, maradt minden a régiben. * A következő község Iga­zán „istenhátamögötti” s még Cunnál is kisebb: Kis- szentmárton. Kétszáztizen­hat lakosa van és itt van a „félvér”-kocsma. Ugyanis egyugyanazon a bejáraton lehet bemenni a kocsmába és a vegyesboltba. A belső helyiségeket ugyan elválaszt ja egy ajtó, de mindkét üz­let vezetője Máté János. — Szerdán teljes szünnapot tart — vasárnap csak a kocsma üzemel. — S ha valaki vasárnap kér tőle bolti árut? — Hát vagy ad, vagy nem. Elvégre tőle függ. a bolt szünnapos! Kenyeret hetente kétszer hozatnak Vajszlóról, a bol­tosnál kell bejelenteni a ke­nyér-igényt s 6 pontosan néha bonyodalom te szárma­zik — de találjon valaki jobb megoldást! Ezen kívül aztán semmi sincs a faluban — a heti . egyszeri mozielőadást kivé­ve. S mikor megkérdeztem az öreg Csóka Istvánt, va­jon ő is bejár-e Vajszlóra nyiratkozni, tíz kilométerre, csak legyintett: — Megnyír engem az asz- szony. Meg a többi öreget is a felesége nyírja Vajszlóra csak a fiatalabbja jár. — Hús? — Hússzék te csak Vajsz­lón van, ha az ember hoz­zá akar jutni, hajnali há­romkor el kell Indulnia Persze a húsproblémát úgy ahogy • megoldja a baromfi, meg a disznóvágás —, azért mégiscsak elgondolkoztató. Kisszentmártonban cipész sincs. így aztán a sellyei ktsz-hez viszik a javítani­valót, még szerencse, hogy a boltosnak be lehet jelente­ni az igényeket s az ő hí­vására kijönnek a ktsz-től autóval és összeszedik a ja­vítanivaló holmit * A harmadik állomás a ha­társzéli Vejti. 375 lakosa van. Itt kivételesen varró­nő Is dolgozik, de fodrász, asztalos, hentes nincs. — Azelőtt volt-e? — Férfi fodrász és szabó volt —. Meg tudtak fiai? —• Nem nagyon tudtak volna, ha csak a szakmájuk­ra támaszkodnak. Kevés itt ahhoz a kuncsaft Különben ami a háztartás­hoz szükséges, azt itt is meg lehet kapni. Ruháért, mű­szaki áruért bejárnak Vajsz­lóra; Móri egyszer van be­— De azt megírhatja, hogy az ilyen kis falvakba is hoz­hatnának jobb filmeket — mondja Müller Jánosné há­ziasszony, Nos, ez már nem kis fal­vak problémája — ez orszá­gos —, gondolom magam­ban. Különben érdekes módc :' a faluban csak egy televízió van, ugyanakkor, amikor öi személyautó (három tsz ta­gé, kettő pedig állami gaz­dasági dolgozóé) és 26 mo­torkerékpár. Úgy látszi1-, az elmozdulás .lehetőségében több fantáziát látnak, mint az otthonülő szórakozásba. Mit lehet még elmondani '• A kisebb épülethibákat megjavítja általában a t«z építőbrigádja; fényképet pe­dig amúgysem csináltatna!;, s aki ruhát akar csináltatni, utazzék érte. * Ezek a példák kiragadot- tak ugyan, de azt hiszem o legtöbb kis falúra által»» érvényűek. Nem könnyű nem kényelmes a kis fai- • lakóinak élete. Bizonyára szolgáltatások, az áruéi' át gondosabb megszervezésévei sokat lehetne helyzetükön javítani — ahogy a sell.\ . i ktsz teszi — de a nagy prob­lémákat így sem, oldja meg teljesen. A nagy problémá kát nyilván csak évtizedek alatt lehet megoldani, illet­ve okos beavatkozással se­gíteni egy folyamatot, ameir már amúgy is megindult és egyre nagyobb méretekül ölt: a nagyobb falvakba , költözést •Ásás Brei» í

Next

/
Thumbnails
Contents