Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

9BL FEBRÜÄR 27. 1ÍlAPl6" 3 Sokoldalú, eredményes munka 3700 vagon zöldárut vásároltak fel tavaly Baranyában az fmsz-ek 12,3 százalékkal nőtt a falusi kiskereskedelmi forgalom Ai MSZMP Baranya me­gyei Végrehajtó Bizottsága február 18-án tárgyalta a ba­ranyai földművesszövetkezeti szervek munkáját. Ezt meg­előzően 1957-ben foglalkozott a földművesszövetkezeti moz­galommal. Akkor nagyon sú­lyos bírálattal illették a föld­művesszövetkezeteket s a bí­rálat jogos volt, mert valóban sok volt a hiba. A bírálatból levontuk a tanulságot és a hi­bák zömét kijavítottuk. Ezért a február 18-i ülésen a v. b. már azt állapíthatta meg, hogy az elmúlt években a fmsz-i szervek munkája so­kat fejlődött és lényegében megoldották feladatukat A földművesszövetkezetek feladata igen sokrétű. Kiemel­kedik a feladatokból a ter­meltetés és a felvásárlás, a kiskereskedelmi és vendég­látóipari ellátás, a szolgálta­tás, valamint a falusi lakos­ság bitelellÓJtása­Bőséges és eleső zöldén A termeltetés elsősorban a burgonyára, a zöldségre és a gyümölcsre szorítkozik, de je­lentős a földművesszövetkeze­tek szerep>e abban is, hogy a háztáji gazdaságok lehetősé­geit kihasználják^ Az utóbbi években kiala­kultak a szocialista nagyüze­mi kertészetek így a zöldség­es a burgonyatermesztésben nagyarányú központosítás kö­vetkezett be. Bár a tsz-kerté- szetek még fiatalok, az alap­vető technikai felszereléssel már el vannak látva. Jelenleg 1718 kh-on van öntözéses kertészet. Viszont nem fejlő­dött eléggé a palántanevelés, a tárolás, a raktározás és a szállítás. Ennek ellenére el­mondhatjuk, hogy a megye zöldségtermelése szilárd ala­pokon áll és biztosítva van a jó zölriségellátás. 1063-ban 3700 vagon árut vásároltunk fel a megyében, 4458 vagon árut értékesítettünk, ami 1962- höz képest 28,7 százalékos növekedést jelent, A bőséges zöldségtermésnek az eredménye, hogy ilyen nagy mennyiségben és ilyen olcsó áron még nem sikerült árut adni a lakosságnak; A tavalyi felvásárlási ár 1,3 szá­zalékkal volt alacsonyabb az 1962. évi árnál. Ugyanakkor az eladási árak 13 százalék­kal voltak alacsonyabbak. Ez kedvezőtlenül hatott a MÉK gazdálkodására; A mezőgazdasági termelés­ben mindig előfordul, hogy a vártnál több vagy kevesebb áru terem. Ha nem is olyan mértékben, mint korábban, az időjárás még mindig befolyá­solja a termelést. Az 1963. évi tapasztalatokból mégis le kell vonnunk a tanulságokat; még­pedig: a termelési szerződés- kötés tervénél nem lehet több árura szerződést kötni. Nem­csak területre, hanem a súly­ra is meg kell kötni a szer­ződést. Az eddiginél széle­sebb körben kell elterjeszteni a tápkockás palántanevelést és központi palántanevelő-te- lepeket kell létrehozni. A MÉK-nek jobban együtt kell működnie a Szigetvári Kon­zervgyárral. Nem szabad elő­fordulnia annak, hogy a kon­zervgyár másik megyéből hoz­zon be olyan zöldséget, amely Baranyában is felvásárolha­tó. Azonkívül a MÉK tartó­sító üzemének termelését 160 vagonra kel] emelni. A ven­déglátóipari vállalatokat el lcelí látni zöldséggel, hogy csökkenjen a vendéglátóipar ezzel kapcsolatos munkája és növekedjék a zöldségfogyasz- tás. Érvényt kell szerezni an­nak a kormányrendeletnek, az élelmiszer szállftásá- > szükséges járműveket Jen egyéb szállítás előtt, biztosítani kell. Fejleszteni kell a zöldség- és gyümölcs­kereskedelmi hálózatot, kor­szerűsíteni azt, hogy így több és jóbb árut lehessen forga­lomba hozni. Jelentős felvásárlási cikk a r ümölcs is. Ezt szinte kizá : jiag a háztáji gazdaságokból, a szórvány-gyümölcsösökből vásároljuk íeL a eyönsSUs­termelést és a gyümölcs mi­nőségét a növényvédelem ja­vításával és kiterjesztésével kívánjuk növelni. Figyelemre méltó, hogy a különböző alacsony típusú szövetkezeteknek és társulá­soknak milyen nagy a szere­pük a központi árualap növe­lésében. A méhész szakcso­portok 40 vagon mézet, a nyúl tenyésztő szakcsoportok 16 ezer nyulat, a gombatermelő szakcsoportok 52 mázsa gom­bát adtak a népgazdaságnak. Beváltak az ellátási központok Fontos munkaterületünk a bolti és vendéglátó kiskeres­kedelmi munka. A fmsz-í kiskereskedelem 1963-ban 12,3 százalékos növekedést ért eL Ez megegyezik a lakosság pénzbevételének 124 százalé­kos növekedésével; A szövet­kezeti kereskedelem tehát a vásárlóerővel azonos arány­ban növekszik; Az áruforgalmunkra kedve­zően hatott a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1950 óta 32,6 százalékkal növeke­dett kiskereskedelmi forgal­munk, a vendéglátóipari for­galom pedig 41,8 százalékkal. Az összes forgalmon belül na­gyobb emelkedést mutat az iparcikkek forgalma. így ru­házatból 14,5, vegyesiparcikk­ből 17,1 százalék a növeke­dés. Ezek a számok azt bi­zonyítják, hogy helyes volt a szövetkezeti kereskedelem há­lózatfejlesztési politikája, he­lyes volt kialakítani az ellá­tási központokat Ilyenképpen a lakosság a lakhelyéhez kö­zel, nagy választékban elégít­heti ki szükségleteit nem kell egész napot utaznia ah­hoz, hogy a megye székhe­lyén vagy más városokban szerezze be az árut, s nem kell távolmaradnia a munká­tól. De a felsorolt számok azt is bizonyítják, hogy a dolgo­zó parasztság életszínvonala emelkedik, a falusiak jobban öltözködnek, szebb lakásban élnek; Nagyon sok gondot okoz a boltok és vendéglátóipari egy­ségek korszerűsítése. 1963-ban közéi 27 millió forintot fordí­tottunk a hálózat fejlesztésé­re. Több mint 700 egységet tataroztunk. Az elmúlt évben nyílt meg a korszerű duna- szekcsói halászcsárda és a sellyei kisvendéglő, a vajszlói ruházati áruház. Árukészletünk állandóan növekszik, az elmúlt évben elérte a 137 millió forintot De még mindig gondot okoz, hogy elég sok a hiánycikk, különösen a vas-műszaki áru­ban. A nagykereskedelmi vál­lalatok csak 50—60 százalék­ban tudják kielégíteni ren­deléseinket. Különösen zomán cozott áruban valamint hen­gerelt és húzott áruban van hiány. Sok a probléma a ke­nyérellátásban is. Rossz a szál litás és gyakori a panasz a minőségre és a mennyiségre Is. Bér a húsellátásban nö­vekedett az éBóitás, hússal és húskészítménnyel még min­dig nem tudjuk kielégíteni az igényeket A fmsz-ek sok új kezdemé­nyezéssel hívják fel a figyel­met az ipar termelvényeire. 1963-ban 686 különböző ren­dezvényt szerveztek, ezen be­lül 50 divatbemutatót, 21 mo­sási bemutatót Ezek a bemu­tatók formálják a falu öltöz­ködési és lakáskultúráját Hatvanezer fmsz-tag Az elmondottak ékesen bi­zonyítják, hogy a földműves­szövetkezetek szoros kapcso­latban állnak a falu lakossá­gával. A fmsz-ek taglétszáma az elmúlt évben mintegy há­romezer fővel növekedett és jelenleg megközelíti a 60 ez­ret A tömegkapcsolat abban is kifejezésre jut, hogy a föld- műveszövetkezeti tagság ta­valy közel félmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett. Ezenkívül több mint 900 ezer forintot ajánlottak fel a hálózat fejlesztésére a vásár­lási és értékesítési visszaté­rítésből. Minden faluban mű­ködnek az intéző és az ellen­őrző bizottságok. Bízunk abban, hogy jól szervezett munkával maradék talanul teljesítjük 1964. évi terveinket is. Nagy Sándor, a MÉSZÖV Igazgatósá­gának elnöke A pécsi új hőerőmű naponta! 160 tonnányi pernyét, kormot, j szennyet bocsát a városra és környékére. A pemyehulLás I ügyében több cikket Irtunk, I ismételten, sürgettük a prob­léma megoldását. Munkatár­sunk most felkereste a Nehéz­ipari Minisztérium villamos- energiai pari műszaki főosztá­lyának dolgozóit a elbeszélge­tett velük a pécsi erőműről és a pemyehullás megszüntetésé­nek módjáról. KÉRDÉS: Sokan felvetették Pécsett, hogy az erőmű rossz helyre van telepítve. Ml az Önök véleménye erről? VÄLASZ: DR. VAJDA GYÖRGY, a N1M vülamosenergiaipari műszaki főosztályának vezető- helyettese: — 1951-ben alapos felmérés előzte meg a pécsi erőmű te­lepítését. Népgazdasági szem­pontból az egyetlen elfogad­ható megoldás az volt, hogy az erőmű a szónldhazatali helyhez közei legyen. Távo­labbi telepítés esetében ugyan­is vasúton való nyersanyag-, azaz szénszállítás bevezetése elkerülhetetlen lett volna, ami nagyon megdrágítaná a vil­lanyáramot. Szerintem a leg­jobb helyen van népgazdasági ás egyéb okokból is. VACZ1 JÁNOS, a* ERŐTERV irodavezetője: — A pécsiek először azt kérték, hogy az erőművet a régi helyére telepítsük. Sajnos, erre nem lett volna mód, te­kintve a szűk terepviszonyo­kat. A régi telephelyen azon­ban éppen ilyen pemyézést okozott volna az új erőmű, mint most riALA ANDOR, a pécsi erőmű tervezés léte- tesítményi főmérnöke: — A meteorológiai adatok szerint Pécsett a széljárás a következő: É ÉK K dk D DNY NY 11 19 11 6 3 • 13 ÉNY SZÉLCSEND 9 22 száza lék Ezek a meteorológiai adatok a pécsi fióktól származnak. A fenti adatok szerint a telepí­tés jó helyen történt. GERGELY ÁKOS, az ERŰTERV osztályveze­tője: — A tervfeladat a Minisz­tertanács, az OT, a N1M, a szakminisztériumok, valamint a városi tanács jóváhagyásá­val készült A városi tanács abban az időben még azt is kívánta, nem tudnánk-e kö­zelebb hozni az erőművet a városhoz, tekintettel a távfű­tésre.. Hangsúlyozom, ha öt kilométerrel távolabb van, ak­kor is hullat pernyét a város­ra, nem. lett volna tehát meg­oldás, ha esetleg egy másik domb mögé visszük. Ugyan­akkor népgazdasági lag a nagy felületi nedvességtartalommal rendelkező szénfajták szállí­tása a hideg idő beálltával szinte megoldhatatlan felada­tok elé állította volna az erő­művet. > DR. ZSTIVER TAMÁS, főmérnök: — Az erőmű telepítését csak olyan helyen lehetett megol­dani, ahol közel van a vasút, tekintettel a rendkívül nagy szerelvények, alkatrészek, va­lamint a tömérdek építőanyag szállítására. Azon kívül a ta­lajviszonyok vizsgálata is fon­tos. Ahol az erőmű most üze­mel, ott olyan talajviszonyok vannak, amelyek a telepítés jogossága mellett szólnak. A pécsi szenet másképpen fel­használni nem lehet gazdasá­gosan. Szerintem az erőmű ké­ményed mellett sok olyan üzem van, amely jobban szeriy nyeri a város levegőjét. Eze­ket is meg kellene szüntetni. KÉRDÉS: a pernyeleválasztók 1965 első negyedétére fel lesznek sze­relve, és akkor megszűnik az erőmű füstcsíkja a város fe­lett. Én a lakosságtól türelmet kérek. A népgazdaság anyagi erőforrásai nem kiapadhatat- lanok és a 90 millió sok pénz. Ezt megértheti mindenki. A zagytér, azaz a melléktermék pomélküli kezelése is nem kevesebb, mint 10 millió fo­rintba kerül évente az erő­műnek. KÉRDÉS: Köszönöm a választ. Az Önök erőfeszítései megnyag tatnak. Az erőmű vizfeL felhasználásáról szeretnék még hallani. Sokan vélik, hogy az erőmű miatt kell. Pécsett rossz vizet inniok az embereknek. VALASZ: Mínusz 47 fokon A pécsi erőművet most már ; osztályvezető. elvinni sehová sem lehet. I Mégis mit lehet tenni an- \ nak érdekében, hogy a per- j nyeszállingózást meg Lehes- j sen szüntetni? I GERGELY ÁKOS osztályvezető: — MJ a pécsi erőműhöz na­ponta 20 ezer köbméter vizet használunk fei. Behozattuk a Duna vizét. Azt mi derítjük a nekünk megfelelő minőség, ben. A vízhozatal mennyisége túlnövi a mi lgónyednűoet. Nem rajtunk, hanem a vértsen múlik, hogy ezt a vizet töké­letesen derítsék és úgy kerül­jön a lakosság asztalára. Gon­dolom, ha irtodén tárca és üzem annyit tett volna a vá­rosért, mint mi, az edektron o^ ipar, akkor ma Pécs levegőjét nem szennyezné a salakdomb, a sok kémény. Az erőmű meg­oldja a problémát,, s erre nig'- összeget áldoz. Éppen a hő­erőmű vezetői voltak azok, akik kidolgozták a salakdon-ni» szennyezőhatásának megszűr- tetősét — mondta végezetül az Szftts láván VALASZ: DR VAJDA GYÖRGY. — Kétféle pemyélevóiLasztás van, s ezeket országosan ki­próbáltuk. Egyik a mechani­kus, a másik az etekitromos. Az első a nagyobb szemcséjű porokat, a másik a kisebbeket szűri meg. A mechanikusból sok helyen szereltünk fel, így Pécsett is. de ez nem elégíti ki az igényeket. Amikor azon­ban a pécsi erőmű épült, még közép-európai viszonylatban nem volt megfelelően kikísér­letezve az elektromos pernye- leválasztás. Népgazdaságunk és ezen belül a NIM óriási anyagi áldozattal, 90 millió forinttal szünteti meg a pécsi problémát. Nagy nehezen, sok tárgyalás után fogadta csak el egy német cég, hogy ilyen be­Be kell jelenteni a hatéves gyermekeket A tankötelesek nylTviatartAj b» vétele céljából március U és Iá. között be kell Jelenteni minden olyan gyermek születés) adatait és pontot lakcímét, aki S. élet évét a megelőző év szeptember V napja éa a bejelentés événe’t szeptember L napja közöt« be­töltötte, Illetőleg betölti. A bejelentést a gyermek gond­viselője köteles megtenni szóban vagy Írásban annál az általán o« Iskolánál, amelynek körzetében a gyermek lakik. A bejelentett gyermeknek az álta­lános Iskola felhívására, az Isko­laorvos által kijelölt Időben or­vosi vizsgálaton kell rész« von»";. VAROST TANÁCS V. ft. MtrvRLODÉSüan osztali.x Ötvenöt négyzetméter épülne, egy boncte­rem, egy vércsoport- vizsgáló laboratóri­um és egy kémiai la­boratórium. Épülne, ha meg­építhetnék! De nem építhetik meg, mert ez az 55 négyzetméternyi te­rület beleesik az 1-es posta melletti védett­nek nyilvánított te­rületbe. Itt ugyanis római kori falmarad- ványokat találtak, s az ásatásokat tovább akarják folytatni. A Műemléki Felügyelő­ség — védve törvé­nyes jogait — nem enged területéből egy centit sem. Tisz­telet városunk mű­emlékeinek, megbe­csüljük azokat, bár néha talán túl sok műemléknek nyilvá­nított épületet, terü­letet énrmk érdemén felüli Az Intézet vezetőit viszont „nyomja a munka”, az aggasztó helyiséghiány. Né­hány napja kaptak leiratot a Legfőbb Ügyészségtől, amely­ben felszólítják őket: gyorsítsák meg a vércsoport-vizsgálato kát — amit csak Budapesten és Pé­csett végeznek —, mert az apasági, gyér mektartási és egyéb ügyek bírósági elbí­rálása nagyon hosz- szú időt vesz igény­be Gyorsítanák ők, ha az említett helyi­ségeket felépíthet­nék. Míg az egyik állami szerv sürgeti a munkájukat, addig a másik — bár nem Jogellenesen — aka dályosza. ök pedig a „két tűz között per- zselődnek"; Yéaxf, bogy J9S7- ben vagy 1968-ban es az Intézet is bevo­nul az új egyetemi városrész korszerű épületeibe. De az élet nem vár és követeli a munkát! Szükséges terme gyorsan megv izsgál- ni ennek a néh. négyzetméternyi rületnek műemléí fontosságát, és ha a/ ásatások várha tná ­nak még néhány évet, kiadni az épí­tési engedélyt. Az in­tézet kiköltözése után ugyanis a né­hány falat lebónthát nák — ha már any- nyira szükségük len­ne a kutatóknak er­re a területre. Vala­hogy meg kellegyez­ni, mert az mégis­csak fura dolog, hogy a régiségekgör dítsenek akadályt a? dfl elé* 'Garte» % \ Megfeszül a csörlő, n<9ia el­hangzik egy hórukk, aztán meg-! mozdul a vagon és lassan a beton pádhoz gurul. Két fürge kis ember — testük ormótla­nul vastag a sok ruhától — a vagon ajtaját nyitja, másik kettő pedig máris melléje gu­rítja a magasan megrakott kiskocsit. — Ez a vagon Pécsre megy. Marhahús. Ma már a negye­dik vagon. A pécsi vágóhíd hús-termését ugyanis itt fa­gyasztjuk Kaposváron. Aztán visszaküldjük — mondja De- csi György, A kaposvári Hü- tőház raktárnoka. — Ha ezt berakták, akkor azokat a fe­hér vagonokat húzzák be. Az NDK-nak küldünk sertéshúst és zsírt. A fizetést a megmozgatott! mázsa után kapják. Mit jelent! a „megmozgatás”? — Ki- és betárolunk. Jön­nek a vagonok, ha üres, teli­rakjuk, ha meg teli, akkor ki­ürítjük. És ... és azt jelenti még, hogy a melegre gondo­lunk, mert itt kegyetlen a hideg. Az útikalauzom Ritter Sán­dor főgépész, ö gyártja itt a hideget. A kompresszwók ráz­kódnak és szanjiűaíkszagot le­helnek. Fojtó szag Az ember nem tud nyelni, kön nyerik a szeme, s legszívesebben csak köhögne. Én már fel se veszem — mondja a főgépész — Sőt. szeretem ezt a szagot,. i Nagy lyuk van a gépterem közepén. Üj kompresszorokat szerelnek be rövidesen . i. In­nen Indul «1 a csövekben a hideg * 4 araelet ma^sságú épületibe, mélyen nincs a/bfak. A hűtőház falait húsz centi­méter vastag parafával szige­telték. Jégből van a mennye­zet, jégből a falak, és még a lépcső is csupa zúzmara... Nem valami korszerű már a parafa, sok hideget kienged. Épp az előbb ment el Komló­ra a főmérnök. Újítás, szigete­lési kísérlet. Komlón állítólag bevált Nem tudom, hogy nagyban itt milyen lesz. A hatalmas jég-termekben a mennyezetig felpúpozták a marhahúst. Nagyon sok van belőle, a fél Dunántúlt ez a hűtőház látja él. A teremben rettenetes hideg van. Ujjairn meggémberedtek, alig fog a ceruzám, A vasajtón zománc­tábla piros betűkkel: — 47 fok. A mínusz 27 fokos teremben már egész kellemes az éghaj­lat Itt a zöldségfélék, gyümöl­csök fagynak. Zöldbab, borsó, szilva, spenót és sárgabarack­hegy. Ezt dolgozzák fel mcst az asszonyok. De a feldolgo­zás már egy másik épületben van, és ott meleg van, gőz, fe­hér köpenyek, meg barackil­lat — Most kezdték a feldolgo­zást. Egy dobozza] betettem ide.,. .Tói van, nem színező- dlk el, olyan mintha friss vol­na. — Oda is menjenek be — tanácsolta egy pufajkás, és az egyik vasajtóra mutat — Ott nemsokára elérjük az ötve­nöt s .. És a szél is fúj. Ezt a termet a Bamevál bé­reli Csirkéket fagyasztanak. Mi csak a hideget adjuk — tá­jékoztat a főgépéss, — Négy termet bérelnek. Nem lehet sokáig bírni eh ben a teremben, a szélgé] olyan elképesztő* hideget fú; hogy nem lehet levegőt ven ni... A murilaásolk köziben má: telirakták a vagont — A napi adag: két ember nek négy vagon. Hét órát dől gozunk a hideg miatt S. Naffv r^hrl^Ila Pécsett a Díschka Győző utca 5. számú épületben foglal he­lyet a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem igazságügyi Intézete. Feladata igen jelen­tős — a kutatómun­kán kívül szinte nap mint nap áll a vizs­gálatok eredményé­vel a bíróságok ren­delkezésére. Ezeknek az orvosi vélemé­nyeknek pedig gyak­ran perdöntő szere­pük van. Az Intézet tevé­kenységét nagyon hátráltatja a helyi­séghiány. Sok után­járásba került amíg végre az egyetem ki­szoríthatta költség­vetéséből azt a kö­rülbelül 20Ö OOO forin tot amellyel a leg­sürgősebb problémák ideiglenesen megold­hatók; Sbbfi *s 582- ezegMI f helyiség „Valóban, honnan fúj a szél?" Beszélgetés a NIM Villamosenergia-ipari Műszaki Főosztály vezetőivel a Pécsi Erőműről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents