Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

K8KTAB MAPLÖ i ,Az ügyész súlyosbításért fellebbezett" Betaélgetés dr. Tárkányi Ernővel, a elnök helyettesével SZERKE SZTOSEG MkjmüjáÉ‘át Nagvkabáinn ebédelünk Pécsbányán sem tudná bemelegíteni azt a nagy termet, ha rendesen fű- tenék. Itt kandalló lenne szükséges Már több esetben előfordult az Is, hogy egyes ételeket félig nyersen tálal­tak a dolgozók elé. A rizs­körítéssel majdnem mindig baj van, mert kéméi:.'. Ugyan­ez a helyzet a cukorborsó­val is. Erősen kifogásolható, hogy a sütemény az ebédek mellé egyre ritkább vendég Pedig a Mecsekvidéki UzeméMme- zési Vállalat Kazinczy-étter- mében a hat forint ötven fil- I léres menühöz mindig van sütemény. Pécsbánvc üzem pedig hét forint tíz fillért fizet egy ebédért A Dunántúli Napló az el­múlt ősszel bírálta a pécs- bányateleni üzemi konyhát. Ennek volt az eredménye az, hogy az éttermet kifestették. A bírálat ellenére azonban a mai napig sem oldották meg a folyóvizes edényöbl tést. Még ma is dézsában öblíte­nek, ami ellenkezik az egész­ségügyi szabályokkal. Azt hiszem, itt az ideje, hogy a Mecsekvidéki Üzem- élelmezési Vállalat vezetősége rendet teremtsen a pécsbánya telepi üzemi konyhán. Dr. Gróf József Beszélünk róla (Hozzászólások) Szerkesztőségünkhöz ismét „Teljesen egyetértek azzal, hogy gyermekeink túlnyomó többsége becsületes, jószán­dékú, munkáját jól végzi és helyes úton halad az életre való felkészülés terén — írja Lucz Lajos pécsi olvasónk — Ennek ellenére sokat kell ten­nünk a kevésért, akik nem ezt az utat járják. Az érintett kérdésben a megelőzést tartom a legfon­tosabbnak, melynek kulcsa a nevelésen keresztül a y ke­zünkbe van. — Varga Lajosnénak, a Dunántúli Napló február G-i számában megjelent értékes „hozzászólásának” minden so­rával egyetértek — olvassuk Havas Ernöné levelében. — Sok ilyen cikkre lenne szük­ség, hogy a szülők végre rájöjjenek, nem elég a gyer­meket csak öltöztetni, nevel­ni is kell és ez elsősorban a szülőre tartozik. Sajnos, most már sok csa­ládban a gyermek parancsol és a szülő engedelmeskedik. Hogy milyen sors vár az ilyen szülőre, ha megöreg­szik és már nem tudja pén­zelni a drága csemetéjét vagy nem képes dolgozni, erre már napjainkban is sok szomorú példa van. Ezt kellene vala­hogy megelőzni, talán még most is jókor lenne. Csaknem srttndea büntetőper végső mondata: „Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhí­tésért fellebbezett”. A járás­bíróságok ítéletei a fellebbe­zés után a megyei bíróságra teerúünek. — Miként bírálják et a büntető fellebbezési taná­csok ezeket az ítéleteketJ — erről a témáról beszélget­tünk dr. Tárkányi Ernő elv­társsal, a megyei bíróság el­nökhelyettesével. — A fellebbezési bíróság íEéHkeaésére jellemző, hogy ae elsőfokú bíróságok ítéleteit csak az azokban megállapított tényállás alapján bírálhatja felül. Tehát eltérő tényállást nem állapíthat meg, a bizo­nyítékokat eltérő módon nem értékelheti, — kezdte a vála­szát Tárkányi elvtárs. — Ha például az első fokú bíróság azt állapítja meg, hogy a ter­helt a bűntettet elkövette, a fellebbezési bíróság nem hoz­hat olyan ítéletet, amellyel a terheltet bizonyítékok hiányá­ban felmenti az ellene emelt vád alóL — Miben változtathat m fellebbezési bírósági — Az eljárási kódex módot ad arra, hogy a tényekben je­lentkező kisebb hibákat a fel­lebbezési bíróság az iratok tartama alapján helyesbítse. Sőt, Lehetőséget nyújt kis ter­jedelmű részsbiaomyításra is. ez azonban nem vezethet az elsőfokú ítélet teljes megvál­toztatására, — Ezek ntán felmerül­het a kérdés: hogyan or­vosolja a fellebbezési bí­róság az elkövetett hibát, ha az a meggyőződés ala­kul ki, hogy a terhelt nem kővette el azt a bűntettet, amellyel vádolják? — Az ilyen hibák korrigá­lásának is megvan a lehetősé­ge. Ilyenkor a fellebbezési bí­róság hatályon kívül helyezi az" eiső fokú ítéletet és végzé­sében tüzetesen rámutat az el­sőfokú bíróság állási oglialásá- nak helytelenségére és arra, .tőgy milyen irányban kell ki­terjeszteni a bizonyításit Az egyik ügyben például az a tényállás derült ki, hogy a földművesszövetkeaeti boltve­zető hosszabb időn keresztül 70 000 forintot sikkasztott Sik­kasztásait úgy leplezte, hogy a központi könyvelésben dol­gozó könyvelő a nagyobb ősz, szegü számlákat más boltok •terhére könyvelte e! így a boltvezető a számlák ellenér­tékével nem terhelte meg ma­gát napijelentéseiben. Az el­sőfokú bíróság mindkét vád- óttat egy évi szabadságvesz­tésre Ítélte, kimondva azon­ban, hogy azt letölteni ök nem kell. mert kegyelem alá esik. Az elsőfokú bíróság elhitte, hogy a könyvelő a jogtalanul megszerzett anyagi előnyből nem részesedett A hatályon kívül helyezés utáni eljárás­iam bebizonyosodott, hogy a ttet vádlott tudatosan össze­játszott, az elsikkasztott pénz úgy részét a könyvelő kapta' meg. A most kiszabott 2 évi és 6 hónapi, illetve 2 évi szabad­ságvesztést már mindkét vá3- lotinak le kellett tölteni, — mert ilyén mérvű büntetés már nem esett kegyelem alá. — S ha nincs a elsőfokú bíróság ítéletében tényál­lási hiba? — Ha tényállási hiba nin­csen. akkor a fellebezési bíró­ság azt ellenőrzi, hogy az első­fokú bíróságok a jogkérdés­ben helyesen jártak-e ed, be­tartották-e az eljárási szabá­lyokat, helyesen minősítették-e a cselekményt. A fellebbezési bíróság a megye összes járás­bíróságának ítéleteit felülvizs­gálja perorvoslat esetén és fo­kozott figyelemmel gondosko­dik arról, hogy az ítélkezés a megye egész területén egysé- fgfs legyen. — Gyakran előfordul, hogy egy bizonyos megha­tározott kategóriába tar­tozó bűncselekményeket, ahol az elkövető személyi körülményei, az elkövetés ■módja, a cselekmény tár­gyi súlya azonos, a kisza­bott büntetések mégis lé­nyegesen eltérnek. Mi en­nek az oka? — Valóban gyakori az ilyen eset Ilyenkor a fellebbezési bíróságra hárul az a feladat, hogy á különböző járásbírósá­gok ítélkezéseinek az összhang ját megteremtse. Ez az oka ; annak, hogy a fellebbezési bíróság némely esetben a bún tetés mértékét felemeli, más esetben leszállítja. — Milyen kategóriájú bűncselekményeknél leg- gyakrabb ez az eljárás? — Különösen a társadalmi vagy személyi tulajdont ká­rosító bűnügyekben fordul elő, de gyakori az élet és testi ép­ség elleni cselekményeknél is. Sajnálattal kell megállapíta­nunk hogy míg egyfelől a bűnelkövetések száma lénye­gesen csökkent addig az egyes cselekményka tegóriákon belül a bűntettek száma növekedett. Ilyen az élet és a testi épség ellen elkövetett cselekmények számé isi — Van egy réteg, amely nem tud határt szabni indu­latainak Italozás közben. A legkisebb vélt vagy valódi sérelemért nyomban mások élete vagy testi épsége ellen támad szódásüveggel, székkel vagy bicskával A járásbíró­ságok ilyen esetben hajlamo­sak a személyi körülmények felnagyítására és mindig az elkövető oldalán értékelik az alanyi momentumokat, mond­ván: az elkövető családos, a munkahelyén nincs kifogás el­lene. De figyelmen kívül hagy A kollektív muzsikálás, a közös éneklés minden szép­ségét felölelő kórusművészet jelentős eseménye volt hét­főn este Pécs város Mecsek Együttese vegyeskarának és szólistáinak hangversenye. Már a hangverseny színhelyé­re érkezőt kellemesen lepte meg a Liszt-termet teljesen megtöltő érdeklődők nagy száma. Ezúttal ugyanis nem­csak a minden hangverseny­ről jólismert arcokkal talál­kozhattunk, hanem azokkal is, akiknek távolmaradását a korábbi hasonló rendezvé­nyekről ez ideig oly nagyon hiányoltuk. Most eljöttek a pécsi és baranyai kórusok, üzemi és iskolai énekkarok dalosai, vezetői, hogy közös ünneppé tegyék a Mecsek Együttes énekkarának szép estjét. Hétfő esti hangversenyük első részében Hegyi Józsefnek a művek népségeit felszínre megyei bíróság 1 ják nem egyszer, hogy a sér­tett is családos, hogy az is megállja helyét a munkában. — Az egyik esetben pL a ci gány sértett örömmel mutatja és újságolja nem cigány mun­katársának, hogy televíziójá­hoz milyen antennát vásárolt. Mindez a buszra várakozás közben történik. A munkatárs csupán azért, mert a vele együtt dolgozó cigány meg merte őt nyilvános helyen szó­lítani. két ökölcsapással le­ütötte úgy, hogy az összeesett, majd az egyik fülére elvesz­tette hallását. A másik eset­ben a munkahelyről hazafelé Igyekvő sértettet több ittas személy megállította, az egyik leütötte, a földön összeró gdos- ta minden előzetes szóváltás nélkül. A sértett olyan súlyos bokatörést szenvedett, hogy hosszú hónapokon keresztül gyógykezelés alatt állott és 30 százalékos keresőképpesség- csökkenéssel gyógyult. A járásbíróságok gyakorla­tában az elkövetőik az ilyen cselekményeket nem egy eset­ben pénzbüntetéssel, javító- nevelő munkával vagy fel­függesztett szabadságvesztéssel ússzák meg. A fellebbezési bí­róság ezekben az esetekben — mivel gyakoriak az ilyen bűn­esetek — súlyosabb büntetést szab ki, a büntetést egy évet meghaladó szabadságvesztésre emeli feL — A járásbíróságok te­vékenységét általában ho­gyan értékelhetjük? — Járásbíróságaink munká­ját kielégítőnek mondhatjuk mind a tények megállapításá­nak, mind a jogszabályok al­kalmazásának 1 szempo tjáb >1. Éppen ezért az ítéletek lénye­ges megváltoztatására va^y hatályon kívül helyezésére rit­kán kerül sor. hozó vezényletével a kórus­muzsika klasszikus mesterei­nek alkotásait hallhattuk, kö­zülük nem egy (Palestrina: Lent a tó kies partján, Pur­cell: A rigók. Brahms: A szellő jár) első ízben került bemutatásra. Ha valamennyi mű nem is azonos színvona­lon szólalt meg, az együttes képességeiről, a szólamok ki­egyenlített hangzásáról alkal­munk volt meggyőződni. Kü­lönösen lelkes, ismétlést is eredményező tetszés fogadta Haydn „Ékesszólás” című kó­rusművének stílusos, hangu­latteremtő előadását. A mű­sor második részében Vására helyi Zoltán Kossuth-díjas karnagy szugeesztív erejű vezénylése nyomán megszó­laló Kodály-, Bartók-és Vásár­helyi-művek még művészibb teljesítményre tették képessé a Mecsek énekkart Váro­sunk jeles fordítójának, dr. Vargha Károlynak versei és Vég né!* üli építkezés Bárban Községünk tíz éve mozit kapott. Társadalmi munká­val szinte valamennyien se­gítettünk a felépítésében. Akkor korszerű is volt, az­óta azonban elaxnUt, s nagy örömmel hallottuk, hogy 1962-ben a Moziüzemi Vál­lalat megkezdte a korszerű­sítését. Tavaly ősszel elmúlt egy éve, hogy hozzáfogtak, de a helyzet alig változott, a mai napig sem fejezték be a munkát. Közben a mo­zilátogatók jéghideg terem­ben ülnek, a filmek vetíté­se rossz, tele van zavaró technikai hibával, a székek időnként leszakadnák. Rá­adásul a községi színpad is az épületben volt. azt azon­ban a munkások szétszed­ték és kirakták, mondván, hogy nem tudnak tőle dol­gozni. Ott megy tönkre a szabad ég alatt. Kérjük, hogy ha már az eddigi hibákat nem is le­het jóvátenni, legalább ha­mar fejezzék be az átalakí­tást. amint az időjárás meg­engedi. A mozilátooatők nevé­ben 13 aláírás Szerkesztői üzenet F. Gy. lakóbizottsági elnök: Köszönő sorait továbbítottuk, mert köraölmi nem tudjuk. „Egy kismotoros" jeligére üzenjük, hogy KRESZ-ből kell vizsgáznia. A legközelebbi se­gédmotoros KRESZ-vizsga március 7-én 13 órakor lesz a Bajcsi Zs. út 32. sz. alatt. Ugyanitt kell jelentkezni. — Szombat kivételével minden­nap 8-tól 12-ig lehet. Benács Mihály és Varga So­mogyi Károly, Pécs: Mindket­tőjük levelét továbbítottuk a PKV-hez tájékoztatás és ki­vizsgálás végeit. szövegátültetései ezúttal is hűen fejezték ki a művek belső hangulatát. Kodály Zol­tánnak Petőfi Sándor versére komponált és 1947-ben a Pé­csi Bőrgyári Dalárdának de­dikált „A magyar nemzet” című kórusműve bemutatásá­val régi adósságot törlesztett az együttes. A hangversenyt Aradi Márta, Huber László, Kanizsai László, Kanizsainé Madari Melinda, Korontai Miklósné, Madariné Kámán Katalin és dr. Teremi Gábor- né emlékezetes közreműködé­se tett még változatosabbá és sikeresebbé. Zongorán Kani­zsainé Madari Melinda és dr. Péczely László kísért, a tartalmas ismertetőszöveget dr. Siptár Ernő olvasta fel. Bár­dos Lajos—Pákolitz István „A jövő emberéhez” című alkotásának nagyhatású elő­adásával ért véget a sikeres kórusest Széchenyi-akna dolgozói nagykabátban indulnak a le­gényotthon éttermébe. A Me­cseki Uzemélelmezési Válla­lat által üzemeltetett étterem jéghideg, csak a gőzölgő le­ves melegít. A nagy éttermet fűtő rozoga vaskályha hideg, tűznek nyoma sincs. Az egyik felszolgáló elmondta. hogy nekik kellene fűteniük is, de nem győzik a munkát ilyen­kor dél felé. Persze fűteni és felszolgálni egyszerre nem is lehet, de nem is szabad. A fekete táblára krétával van felírva a napi menü. Négyféle, van választék. Na- turszeletet rendelünk, míg a cukorborsólevest kanalazzuk. Hamarosan kiderül, hogy rósz- I szül választottunk. A natúr- szeletnek nevezett étel egy kis darab zsírpacniból és kő­kemény rizskörítésből áll. Asztaltársam kíváncsi, hány deka lehet az a zsírdarab, amit elébe tálaltak Becsoma­golta és a Széchenyl-aknaí büfé pontos mérleee szerW négy deka volt. Tehát a fele sem annak, amennyinek len­nie kellett volna. Ha ez az eset egyedülálló volna, nem is foglalkoznánk az üggyel. De az étterem rendszeresen hideg. Ez azon­ban nem is csoda, mert a ro­zoga vaskályha még akkor • több hozzászólás érkezett a Beszélünk róla című cikk­hez, mely a fiatalkorúak bű­nözéseinek kérdésével foglal­kozott Krivanek Vilmos általános iskolai igazgató a család fele­lősségéről ír. „Igen sok szülő — írja — nem ismeri, vagy nem jól ismeri gyerekét. Ahol a szü­lők mindketten dolgoznak, általában a nagyszülőkre há­rul a gyermeknevelés. A nagyszülők pedig rendszerint túl engedékenyek unokáik­kal. Nem egy esetben hibái­kat, káros megnyilvánulásai­kat palástolják, nehogy bán- tódás érje a gyereket a mun­kából hazatérő, fáradt, sok esetben ingerlékeny szülők részéről. Valahogy elfogadott szemléletté vált a dolgozó szülők részéről, hogy a gye­reknevelés anyagi feltételeit vállalják, az időt igényelő törődést, a türelmet kívánó érdeklődést már sok esetben nem adják meg a gyereknek Pedig a gyerek elvárja a tö­rődést, a szeretetet szüleitől, s ha nem kapja meg otthon, megpróbálja megszerezni más­hol és máris útvesztőbe ke­rülhet. Több ilyen gyerek szinte mágnesként vonzza egy­mást, nem is egyszer innen ered a bandaszellem, a ga­leri gyökere.” A MAGVAS RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19*4. február 26-1, szerdal műsora a 2233 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — Össze­állítás. A tartalomból: Múlik a tél és ez figyelmeztet. — Látogatás a harkányi hajtatóházban. — Fa­lusi tájmúzeumok. — Jegyzet. — Érdekes, aktuális. A földművelő munka dalai. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. „Táncolj velünk!" 18.00: Tánczene Sáro&i Katalin, a Kanoi-fivórek és a Körmendi- együttes műsorából. 18.20: Mohácsi képeslap. Közre­működik a Mohács városi Zene­kar, hangfelvételről. 18.15: A Magyar Történelmi Tár­sulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. Pécs kialaku­lása és története a XIV. szá­zadig. Kiss Attila előadása. 18.55: Operett-kettősök. 19.05: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Népdalok és csárdások. 19.45: Néhány szó a külkereske­delemről. — Jegyzet. 19.50: A juh-szaporulatről, — Interjú. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Könyörtelenek bálja. A médium (est« 7 órakort. 15 százalékos szelvények érvénye­sek. Tájszlnház: Hattyú (este fél 8 ólakor). Dunaszekcsőn. ZENE: Posta Kultúrterme: Erkel Fe­renc élete és munkássága (há­romnegyed 5 órakort. MOZI: Parte: Harmadik félidő (4, 6 éa 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Egy ember, aki nincs (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth: Egy ember, aki nincs (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Értelem és érzelem (szé­lesvásznú). Achajok. Kis lecke a látásról. Tranzisztor. (Előadások 11 órától 8 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Szédülés (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Szélhámosnő (6 órakor, széles­vásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Előzés (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Méhklrály- nő (7 órakor, szélesvásznú). Csak U éven felülieknek! Kossuth (Mohács): Ut nyugat felé (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Hitler élete (8 órakor). Táncsics (Siklós): A bűnös visz- szatér (fél • órakor, szélesvásznú). Garay Ferenc / A Mecsek Együttes énekkarának hangversenye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents