Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

1 FEBRUÁR M Ül API 6 MegiBdult a légüorgalosi A. MALÄV eredeti tervei «saerint az ország belső üsgi- torgal máinak hétfőin kellett ■volna indulnia, de a kedve­zőtlen pályák miatt ez csak Vét nagyvárosban, Debrecen­ben és Pécsett volt lehetsé­ges. Pécsre az év első menet- rendszert! repülőgép-járata hétfőn reggel 8 óra 45 perc­kor indult és 9 éra 40 perc­kor érkezett. Az _ IL—14-es gép fedélzetén 20-án foglal­tak helyet, mint utasok. Mel­lettük néhány stewardess- jelölt tette meg a háromne­gyed órás utat. Vissza, a fő­városba 9 óra 50 perckor in­dult és 10 óra 45 perckor ér­kezett meg pécsiekkel a fe­délzetén. Tegnap, kedden, ls­en érkeztek és heten utaztak Budapestre. Sokan igénybe vennék a repülőjáratot, de .későn érkezik. Áprilistól azonban a szokásos nyári menetrend szerint közlekedik majd a gép, s akkor minden bizonnyal többen ülnek fel rá. A repülőtér még fagyott talajú a le- és felszállás nem okoz gondot VplYoníérlekezlefek A városi küldöttértekezlet beszámolóját vitatta meg teg­nap este a Hazafias Népfront Pécs városi Elnöksége. A kül­döttértekezletre — amelyen 250 küldött vesz részt — csü­törtökön délután fél 3 órakor kerül ear. A kerületi és a községi küldöttértekezletek befejeztével ezekben a na­pokban tartják a Hazafias Népfront járási értekezleteit. Csütörtökön délelőtt Sásdon, pénteken a mohácsi és a pécsváradi járásban, valamint Mohács városban, «zombaton Szigetváron és a pécsi járás­ban. hétfőn pedig Siklóson rendezik meg a Hazafias Népfront járási küldöttérte­kezletét, amelyen újjáválaszt­ják a járási bizottságot és megválasztják a küldötteiket a március 5-én sarrakerülő megyei értekezletre. Hétmillió forinttal nőtt a községfejlesztésre szánt összeg Utak*, járdák, vízmüvek épülnek — Házi rezsi* brigádok létesítését javasolják Egy csésze fekete Oktatás tanácstagoknak A megyei tanács megszer­vezi* a tanácstagok oktatá­sát, hogy fceffiő tájékozottság­gal rendéSkezzenok a tanács­736yg' uni I taftvOi SR uicg^cIIIL áttatánce helyzetéről. Tagnap fcerüttt aor az eKadás-eorogat harmada; előadására, ame­lyen a megyei tanácstagok ▼ettek részt) Összeállították az eimútt évi községfejlesztési feladatok végrehajtásának adatait a megyei tanács KÖFA-cso- portjánál. Tavaly több mint 5« millió forintot fordítottak a községek fejlesztésére és ebből 10,5 millió forint érté­kű feladatot társadalmi mun­kával oldott meg a lakosság. Egy keresőre átszámítva az önkéntes munka 53,50 forint volt, vagyis megyénk min­den egyes dolgozója leg­alább másfél napot fordított átlagosan s falvak szépíté­sére. Első helyen szerepel a fel­adatok között a vízművek lé­tesítése, hogy megfelelő mi­nőségű Ivóvizet biztosítsanak a falusi lakosságnak. Csak er­re 6,5 millió forintot — az összes kiadások 17 százalé­kát — költötték az előző évi 5—6 százalékkal szemben. A községfejlesztési alapból ka­pott vízmüvet Királyegyháza és Nagynyárád. Dunaszekcsőn és Villányban pedig a már meglévő hálózatot bővítették. Ezenkívül nyolc mélyfúrású kutat építettek. Az elmúlt év­ben 9 kilométer hosszú utat, 47 kilométer hosszú járdát, 2,2 kilométer hosszú villanyháló­zatot építettek közel 4000 négyzetméter területet parko­sítottak, 116 000 négyzetméter parkot felújítottak, befejezték 18 művelődési ház építését és 37 kultúrotthont felújítottak a községfejlesztési alapból. Az építőkapacitás hiánya kőzségfejlesztési tervek meg­valósításánál is éreztette ha­tását. Kevés volt a munkaerő, azonban ezt jelentős mérték­ben pótolta a lakosság önkén­tes munkája. Mohácson 700 ezer» a pécsi járásban pedig j | több mint« 2 millió forint volt j a társadalmi munka értéke. Különösen a rét- és legelőja­vításokat végezték el társadal­mi összefogással. Máriakémén den és Dunafalván pedig csaknem teljes egészében a lakosság összefogásával építet­tek utat. Az eredményeket és az idei feladatokat tegnap délelőtt vi­tatták meg a megyei taná­cson. Az idén 7 millióval nagyobb összeget fordítanak község­fejlesztésre, mint tavaly. Ez a jelentős növekedés első­sorban a társadalmi munka fokozásából, a lakosság és a termelőszövetkezetek önkén­tes hozzájárulásából tevődik össze. Mivel emelkedett a la­kosság hozzájárulása, álla­munk Is nagyobb összegű tá­mogatást nyújt a községfej­lesztéshez, és ebben az évben 7,8 millió forintot ad me­gyénknek, — 1 millió forint­tal többet a tavalyinál. Változatlanul a lakosság ivóvízellátása a legfontosabb, I megoldásra váró feladat. Ép- | pen ezért vízművekre, vízve­zetékhálózat fejlesztésére, va­lamint utak és járdák építé­sére a tervben 23,5 millió fo­rint szerepel. Vízmüvet kap Téseny, Csányoszró és Nagy- harsány. Bővítik a vízvezeték­hálózatot Beremenden, Bak- sán, Vajszlón, Felsöszentmár- tonban, Királyegyházán, Ka- posszekcsőn, Szigetváron és Komlón. Harkányban — a vfkend- telepen — új utcákat nyit­nak és utakat építenek. Felső- mindszenten a termelőszövet­kezet kap bekötőutat és kö- vesútja lesz Pogánynak is. Elkezdik a komló—sikondal összekötő út első szakaszának építését. Az egyes létesítményekhez szükséges terveket a Haza­fias Népfront mellett mű­ködő műszaki akcióbizott­Pécsi tervek Budapesten A nagyobb pécsi építkezé­sek terveiről nyűt kiállítás az elmúlt napokban Budapesten, a Magyar Építőművészek Szö­vetsége székházában. A kiállí­táson az Általános Épületter­vező Vállalat mutatja be azo­kat a főbb létesítményeket, mélyek a vállalat terved nyo­mán valósultak meg. A váÉa- lat sokoldalú tervezőmunkát ság mintegy *0 szakembere — társadalmi munkában — készítette cl. Ez közöl 700 000 forint 'költ­ség-megtakarítást jelent. Az előkészítő munka jobb, mint tavaly volt, azonban meg kell mondani, hogy az idén sem rendelkezünk megfelelő építő- kapacitással és elegendő épí­tési anyaggal a tervek mara­déktalan megvalósításához. A törekvés az, hogy a fel­adatokat megvalósítsák, ehhez azonban szükséges, hogy a hiányzó anyagokat és építő­kapacitást helyileg biztosítsák a községi táhácsok. Ezért ja vasolják, hogy a jelenleg nem üzemelő mészégetőket újra működtessék, a homok- és kőbányákat fokozottabban ki­használjak. Sellyén, Abalige- ten és Bükkösdön most üzem- beállítják a korábban beszün­tetett létesítményeket. Azt Is javasolják a tanácsok uak, hogy házilagos kivite­lezésben valósítsák meg az egyes feladatokat. Házirezsis brigád működik már Bolyban, Villányban, Be­remenden, Dunaszekcsőn, Má- gocson, Szentlőrincen és Sás­don. A presszókévá, a bor, a sütemények és más élelmiszer ipa' i ■termékek minőségét analitikai vizsgálatok alapján állapítják meg. A Megyei Minőségvizsgáló Intézet laboratóriumában évenként mintegy tízezer különféle vizsgálatot végeznek. Képen: Thar Gyula technikus analitikai mérlegen a prenszo- fekete mennyiségét méri. Emberibb módon élni foytat így többek között 5k tervezték Pécs új nyugati vá­rosrészét, valamint középü­leteket, irodaházakat és isko­lákat. A kórház tervezések kö­zül legjelentősebb a Pécsi Or­vostudományi Egyetem elmé­leti és klinikai tömbjének ter­vezése, melyhez több mint 300 millió forint beruházás szük­séges. Pér évvel »lelőtt ültem így együtt a berkesdi cigányok­kal a művelődési ház klub­jában. Tele voltak panasszal. Kolompár Mihály bácsi, a vajdájuk is panaszkodott. Ak­kor este volt, mire kiértem és nem tudtam kimenni ve­lük a telepükre. A beszélge­tés után valahogy úgy érez­tem magam mint az a mozi­látogató, aki a „Csoda Milá­nóban” című film megnézése után kilép az utcára és össze­fogja meleg bundáját, meg- szaporázza lépteit, hogy szép lakásában elmélkedjék a lá­tottakon. Az elmúlt három év alatt többször visszatért bennem ez a látogatás és va­lahogy visszavágytam közé­jük, látni akartam, mit ho­zott az idő múlása. A szokásos csütörtöki kis ..expedíciónk” tagjai már a déli órákban gyülekeztek, hogy a megyei tanács Nysa kocsijával útrakeljünk és Napfényes akvarellek Amikor nyaranként megje­lenik a jellegzetesebb pécsi útiakon vagy a Balaton part- jón mindig összeverődnek 1 '.'ötté az emberek.- Jé, itt festenek! — álla­tul jak meg, aztán megkér­dik, hogy az a zöld miért zöld, a háztető miért nem pi­ros? ... Aztán tanácsokat ad­nak és nevetve tovább lép­nek. Ball* ír ócska, Dvorszky Kornélné pedig rajzol, fest to­pább, mert hát mit is tehet­ne? Műterme nincs, s az igaz- tag szerint ideje sincs; A Um képeim, hiszen az alaptermé­szetem is derűs. Szeretem o szépet, a napfényt, harmó­niát ... S valahogyan úgy va­gyok, hogy mindenben talá­lok valami szépet, az élet szép oldalai ragadnak meg... S nyáron különösen... Ami­kor festékeimmel útnak indu­lok, az öröm szinte feszeng bennem, s az örömömből ta­lán a tájak látványával együtt az embereknek is át tudok adni egy keveset — mondja Bállá Irocska, s az iskola hangulati meghatározottságá­ról már él is felejtkezünk. Pedig beszélgetésünk alatt is ott magasodik felettünk és körülöttünk az iskola ... Pil­lanatonként benyitanak a tanterembe, az esti tagozato­sok kabátokat akasztanak a fogasra, a takarítónők kisza­bokkal végzik munkájukat. A jegyzetfüzetemben felsorako­zó mondatokban azonban nyár van, süt a nap, s szép képek készülődnek a rajzlapokom — Ihlet, mondják sokszor... Igen, ihlet is kell, de én min­dig úgy érzem, hogy a mű­vész ésszel, értelemmel, na­gyon tudatosan dolgozik;;. Én mindig küzdők az anyaggal, a gondolatokkal, a mondani­valómmal amit képileg sze­retnék kifejezni Persze, van­nak az embernek nagy pilla­natai, amikor feloldódik az alkotásban, ri* többnyin# M~ «ray as Wrasvl eerffft ta kín, szorongás és munka .., Bizony, munka ..; — Néhány kérdést, ha meg­engedne? . i; — Mit tart ars poétikájának, milyen tervei vannak, készül-e önálló kiál­lításra? — Ars poétikám a szép ke­resése ..; A szép felfedezése fűben, fában és emberben, a világban ... Emlékszem, egy­szer elfelejtettem leszáilni az autóbuszról, mert egy szép kismama ült velem szemben, akinek vörös haja volt és mély zöld pulóverja... A szép ki­zökkent a hétköznapokból. A szépség élményét szeretném az embereknek is tovább ad­ni. Tervek, kiállítások ... Ta­valy két önálló kiállításom volt, egyik Kaposvárott, a má­sik Pécsett, s kiállítottam a Pécsett megrendezett országos tárlaton is..; Ha összegyűl­nek a képeim, az idén is ki­állítok. Most egyébként Pá­rizsba készülök, s nagyon so­kat várok az utazás élményé­től. Mindettől — a nyártól «— hónapok választják még d, ■ a valóság a tfx osztály négy­száz tanulója, dákét tanítani kell napról napra. Balia Irocs­ka azonban tanítani Is sze­ret, talán éppen annyira, mint festeni ■«, Alsószentmárton után megis­merjünk egy másfajta cigány­telepet. Azért mondom, hogy másfajta, mert a berkesdiek nem a román nyelvet beszé­lik, szokásaik is elütnek és összesen 93-an élnek a falu­szélén. Több csoportra bont­va megkezdtük megismerő utunkat a telepen, illetve itt már a faluban is, mert a faluban kapott házhelyeken már három szép ház épült fel, cigányok építették, ők laknak benne. Ahogy a telep felé megyünk, várom, hogy feltűnjenek a putrik. Még tart a falusi utcasor, ami­kor az elnök az egyik szé­pen meszelt új házba invi­tál. Sárközi Ignácék laknak itt, most építették a házu­kat a nyáron — mondja — nézzük meg őket. Tágas elő­szobába lépünk, abból két szép nagy szoba nyílik és a konyha. Most télire a kony­hába szorult össze a család, mert a két szobán még van tennivaló. A bútorok, szek­rények, ágyak, szép zománco­zott edények, zsákokban a termés még egy kicsit öSsze- halmozott állapotban van. — Várjuk a tavaszt — mondja Sárköziné —, hogy befejezzük a házunkat. A ta­nács segített hozzá a bontott anyaghoz, abból épültünk. Fiam Drávaszabolcson dolgo­zik a kendergyárban. Nem panaszkodunk, sokkal jobb dolgunk van, mint bármikor. Sárközi Sándor, a másik fiú betegen fekszik az ágy­bon. Orvostmk, Pillóri Endre mindjárt meg is vizsgálja. Egészen más érzéssel lé­pünk ki a szikrázó téli nap­sütésbe, amely visszaverődik a másik, a harmadik új ház fehérre meszelt faláról. Ta­lán ott lehet különbséget találni, ha ezeket a házakat a falusi házakkal hasonlítja össze az ember, hogy egy­előre kisebbek, de már leg­többje mellett ott van a disz­nóól, az illemhely. A követ­kező lépést kell megtenniük. Be kell keríteni a portákat. Az elnök elvtárs minden hó­nap első napján megjelenik a telepen és hamar szóvá teszi, ha valahol rendetlen­ség vagy szemét van. Az ő javaslatára tavasszal a házak környékét virággal ültetik be és kellemes emberi környeze­tet teremtenek. Mi van az iskolát végzett vagy Iskolából kimaradt fia­talokkal? Azok is dolgoz­nak, a lányok az állami gaz­daság kertészetében. Ott dol­gozik Kaposi Erzsébet is. Ti­zenkilenc éves, hét osztályt i végzett és most akarja mú tagozaton a nyolcadikat is elvégezni. Havonta 1500 fo­rintot keres. Szépen beren­dezett otthonukban ott sora­koznak a ruhái, fehérneműi. A szépen vetett ágyak tisz­ták, gondozottak. Az asztalon egy csomó könyv hever az ősszel vásárolt 1800 forintos rádió mellett. Nézem a köny­veket és egy kicsit meglepő­döm: Passuth László: Raven- nában temették Rómát, Mik­száth: Fekete város, Jókat: Kárpáti Zoltán, stb. Apja is olvasgat, 6 inkább a mesé­ket szereti. Pécsre jár dol­gozni, kubikos munkát végez és havonta 2000 forintot ke­res. A mama a termelőszö­vetkezetben dolgozik. 170 ki­lós disznót vágtak. Rendsze­resen járnak moziba, Erzsiké minden filmet megnéz. So­kat jár táncolni Tovább megyünk, gyűlnek a tapasztalatok, amelyek már sokkal másabbak, mint az alsószentmártoniak A gyer­mekek szemében ott van az iskola adta értelem. Amíg az alsószentmárton! gyerekek sze­relőit, lakatosok akarnak len - ni, addig a Kolompár Sanyi, aki most harmadikos, bánya­mérnök lesz. Nem szeretne lenni, akar lenni, hanem egy­szerűen lesz. — Ahhoz jő! keD tanul­nod Sanyi — mondom — so­kat és szorgalmasan. Alig, ■hogy a mondat végére érek, Sanyika beszalad a házba és kihozza az ellenőrzőjét — Tessék megnézni, hogy tanulok! — és kezembe nyom­ja a kinyitott könyvecskét. Október 31 és január 31 kö­zött Sanyi 24 alkalommal kapott jegyet Ebből 21 ötös, kettő négyes és egy egyes, mert nyelvtanból nein ké­szítette el a házi feladatát Pár érvel ezelőtt ültünk fgv együtt Pár év milyen sokat hozott. Akkor rnég Kaposi Erzsi vékony kis karton szok­nyában volt, mélyen dekol- tált nyári blúzban és egy kis kabátban, harisnya nélkül. Kint pedig csattogott a tél és kegyetlenül hordta arcunk­ba a havat. Ma ő és a töb­biek, szinte mindazok, akik akkor is itt voltak, most új­ból együtt vannak. Meleg kötött ruhákban, bőrkabá­tokban, ciszmákban és nagy bizakodással csillogó szemük­ben. Megtanultak magukban bízni, megtanultak ember! móden élni és tudják, hogy emberi módon hogyan kell élni azzal a segítséggel, amit az orazág nyújt nekik. :z osztályban tanít, művé­szettörténetet, ábrázoló geomet riát és műszaki rajzot. Sok... És, aki komolyan veszi a nö­vekvő, érdeklődő diáktársa­dalmat, annak különösen sok. De Bállá Irocska nem panasz­kodik, gondosan végzi mun­káját, s akkor fest, amikor lehet... Nyáron. így aztán fokozatosan nyári festőmű­vész lett, de úgy is mondhat­nánk, hogy ünnepi, mert aki ritkán jut az alkotáshoz, an­nál szinte szertartás lesz az ecsetforgatás. Mindez természetesen meg­határozza a művész egyénisé­gét, stílusát, gondolatvilágát is. Balia Irocska minden ak- varelljén ,a nyári napfény ra­gyog, színei optimista, gazdag színek, s mélyükön ott vibrál a bizalom és az öröm. — Ó, sok előnye van a kényszerű körülményeknek— Az ember élményeket gyűjt, megérleli a gondolatait, s a tiónapokig tartó hallgatási időszak után őszintébben, fris­sebben és szebben beszél... A hallgatás hátrányait csak a technikában érzi az ember, de ezt a kis görcsöt napok alatt le lehet gyűrni. Az ember minden nyáron más­ként látja a világot, úgy ér­zem, minden nyáron többet észlelek, jobban feltárul a ter­mészet és az emberek is.«« Egyébként azt hiszem, nem­csak m. w&is naiát* derűsek •

Next

/
Thumbnails
Contents