Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

\ J A1 MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 47. SZÄM Tenyérnyi nagyságú sxegfűk Pécsett A párt útmutatása nyomán emeljük a mezőgazdaság terméshozamát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bi­zottsága kibővített ülé­sen, a kormány tagjainak részvételével megtárgyalta me­zőgazdaságunk helyzetét. Meg­állapították, hogy hazánk mezőgazdasága a termelőszö­vetkezeti mozgalom győzelme óta egészségesen fejlődik, termelése az utóbbi két esz­tendőben 6—7 százalékkal, az állam számára felvásárolt árumennyiség pedig mintegy 13 százalékkal emelkedett. Az ülésen hozott határo­zat a legkisebb részletekbe menően elemzi mezőgazdasá­gunk jelenlegi helyzetét, meg­jelöli a legfontosabb felada­tokat, irányt mutat a gazda­sági és politikai szervező munkának. A határozat sok olyan kérdésben foglal ál­lást, amelyekben eddig nem mindig képviseltek helyes ál­láspontot a termelőszövetkeze­tek és a helyi szervek vezetői. A magyar mezőgazdaság elé kitűzött célok teljesen reáli­sak, nemcsak a kitűnő ered­ményeket veszik figyelembe, hanem a hibákat és a továb­bi fejlődés során bekövetkez­hető nehézségeket is. Sőt az egyes gazdasági szektorok kö­zött is különbséget tesznek, számolnak a termelőszövet­kezetek és az állami gazda­ságok lehetőségeivel. Kitűnő példa erre a tej hozamról, a sertéshús előállításról és a hizlalási időről hozott hatá­rozat. A termelőszövetkezetek számára előírt követelmény mindössze az egy tehénre jutó évi 2500 liter, a sertések hizlalási idejét pedig 10—11 hónapban határozzák meg. Ugyanakkor az állami gazda­ságok sertéshizlalási idejét 9—V hónapra kell csökken­teni. Ezek a számok koránt­sem a világszínvonallal egy­szintű termelést követelnek, mindössze egy jó közepesen gazdálkodó gazdaság ered­ményei. Megyénkben is jó- néhány tsz van már, ame­lyek 9 hónap alatt hizlalják a sertést és tehenészetükben az egy tehénre eső évi tej­hozam jóval meghaladja a 2550 litert. Nyilvánvaló, hogy a párthatározat azért állapí­tott meg ilyen számokat, hogy a gyengén gazdálkodó tsz-ek se kapjanak erejüket meghaladó feladatokat. Eze­ket az eredményeket okos, jó gazdálkodással még a leg­alacsonyabb szinten lévő ter­melőszövetkezet is dérheti a<" ív év alatt. j int írtuk is, a hatá­rozatot végig ez a reá­lis szemlélet jellemzi. Ugyanilyen reálisak a nagy mutatószámok is: a terme­lést ebben az évben 4—5 százalékkal, a felvásárolt áruk mennyiségét pedig 7,4 százalékkal kell növelni. En­nek a növekedésnek minden feltétele adott. Az egy hold szántó-, kert- és szőlőterület­re jutó műtrágya az 1961. évi 96 kilóról 127 kilóra nőtt. Két év alatt mintegy 280 ezer holdon végeztek talajjavítást. Az öntözésre berendezett te­rület ugyanezen idő alatt mintegy 200 ezer holddal nö­vekedett, 56 ezer holddal na­gyobb a második ötéves terv végére előirányzottnál és el­érte az 516 ezer holdat. Meg­gyorsult a mezőgazdaság gé­pesítése. A traktorállomány «3.10GU évi 44 < gére 54 ezerre, a gabona­kombájnok száma pedig 4700- ról közel hétezerre emelke­dett. Ennek eredményeképpen lényegében megoldódott a ta­lajmunkák gépesítése, a ga­bonabetakarítást mintegy 80 százalékban gépiiéi végezték. A növénytermesztés legfon­tosabb feladata az ország ke­nyérgabonaszükségletének ha­zai készletből való kielégítése. Ez is elérhető, ha a jelen­legi búza-vetésterület meg­tartása mellett fokozzák a műtrágyafelhasználást, a nagy üzemek és a nagyhozamú búzafajták arányát 80 száza­lékra növelik. A nagyhozamú búzafajtákba a fertőéi is beleértendő és ez a megálla­pítás megint sok vitát vág el a fertődi-pártiak és el­lenzői között A kukorica hozamának növelése igen fontos feladat. Nagy segítséget nyújt ebben, hogy a második ötéves terv végéig teljesen gépesíteni kell a nagyüzemekben a kukorica- szár betakarítását, és jelen­tős lépéseket kell tenni a csőtörés gépesítésében is. Nagyon Jelentős és Bara­nyát közelebbről is érintő határozat a történelmi bor­vidékek fejlesztéséről szóló. A termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok az elmúlt két év alatt 38 ezer hold szőlőt és 57 ezer hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek az or­szágban. Ezek a telepítések nemsokára termőre fordulnak, a termőre-fordulással össz­hangban kell biztosítani a szükséges járulékos és kap­csolódó beruházásokat A z állattenyésztés legfon­tosabb feladataként a nagyüzemek tehén- és 'ocaállományának gyorsabb ütemű növekedését jelöli meg a határozat és intézkedik a háztáji állatállomány csökke­nésének megakadályozásáról. Ez utóbbi megyénkben is nagyon lényeges feladat, fon­tosságát eddig is láttuk, de sok vita volt a háztáji állat- állomány csökkenését meg­akadályozó módokról. A ha­tározat megállapítja, hogy a csökkenést főleg a takar­mányhiány idézte elő és hoz­zájárult az is, hogy egyes helyeken lebecsülik a háztáji gazdálkodás jelentőségét, pe­dig a háztáji gazdaságok biz­tosítják a falu élelmiszerellá­tásának nagy részét és szere­pük van — elsősorban állati termékekből, zöldség- és gyü­mölcsfélékből — a központi árualapok képzésében is. Az ország és a termelőszö­vetkezetek érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a közös gazdaságok erőteljes fejlesz­tése mellett segítsük az alap­szabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését. A fel­tételek — takarmány, legelő, apaállatok, szerződéses ak­ciók — biztosításával d kell érni, hogy a háztáji gazdasá­gok állatállománya ne csök­kenjen. A háztáji gazdaságo­kat • közös gazdaság szer­vesen kapcsolódó részéne*: kell tekinteni. Elrendeli a határozat as er­kölcsi ösztönzés mellett a sze­mélyes anyagi érdekeltség — egyes tsz-ekben még rosszul megvalósított — fokozott ér­vényesítését is. A Központi Bizottság azért szükségesnek Megnyílt a KGST 11. ülésszaka Kedden Mihail Leszecsko szovjet miniszterelnök-helyet­tes elnöklésével megnyílt Moszkvában a KGST 11. ülés­szaka. Megvitatják azt a kér­dést, hogyan lehetne tovább bővíteni a KGST-országok gazdasági, tudományos és technikai együttműködését. Repűloszerencsétienség Kedden szerencsétlenül járt egy amerikai utasszállító re­pülőgép. Az Eastern Air Li­nes légitársaság egyik Dako­ta—8. típusú repülőgépe, mely Mexico City és New York kö­zött közlekedett, reggel el­tűnt, anélkül, hogy pilótája előzőleg vészjelzést adott vol­na a közeli ellenőrző állomás­nak. A gép roncsait és az utasok poggyászának marad­ványait később New Orleans közelében, a Ponchartrain-tó partján fedezték feL A men­tés megindult, Pécsett, a városi Kertészeti és Parképítő Vállalat üvegházaiból télen is tízezré­vel szállítják a virágokat névnapokra a pécsi és fővárosi virágüzletekbe. Különösen a szegfűk nagyon szépek; tenyérnyi nagyságúra megnőnek. A kertészet dolgozói már most a nők napjára készüln ek, több ezer jácintot és szeg fűt szállítanak erre az alka­lomra. Képűnkön Mester József üzemvezető szegfű-keresztezéssel is foglalkozik. Mun­kájának eredményeképpen tenyérnyi nagyságú virágot szállíthattak a virágüzletekbe. — A képen még: Gondek Etelka. i Csökken a szezra|elleg Kétszáznál több munkást foglalkoztat az idén a Szigetvári Konzervgyár, mint tavaly télen A koroervlpar bosszú éve­ken át megőrizte a szezon- jelleget A Szigetvári Konzerv­gyár a nyári; de különösen a kora őszi hónapok idején gyűjti fel az alapanyagot és közben folyamatosan elkezdik a tartósítást, konzerválást, ké­sőbb a szállítást. A termelés néha több, néha kevesebb munkaerőt igények Az idény­jelleg azonban évről évre csők ken. Ezzel kapcsolatban kér­tünk interjút Szűcs István igazgató tóL — Valóban ott tartunk las­san, hogy a szezon január el­sején kezdődik és december végén befejeződik. Jelenleg például hatszázhét fős a mun­káslétszámunk, alkalmazotti minőségben pedig száznyolcan dolgoznak az üzemben. Ha a korábbi évék azonos — tehát a téli — időszakát veszem fi­gyelembe, akkor most körül­belül 200 emberrel többet tu­dunk foglalkoztatni. A hajdani idénymunkás-gárda zömét vég legesítettük és a jövőre vo­natkozólag is ez a tervünk. Sőt, azt hiszem munkaerő­gondokkal kell számolnunk már ennek az évnek a nyarán, vagyis a „főszezon” kezdetén, pedig vannak kihelyezett te­lepeink Szenfflőrinoen és Pécs­váradan. — Tudnak-e munkát bizto­sítani a téli időszakban? — Igen. A szovjet kereske­delmi szervek 180 vagon za- kuszkát rendeltek nálunk. Az év elejétől folyamatosan ápri­lis 15-ig keli leszállítanunk. Eddig 72 vagon zakuszkát küldtünk eL — De mi történik akkor, ha a szovjet megrendelést kielé­gítik? — A zakuszka mellett is van itt munka elég. Az első negyedben 30 vagon gyümölcs­bort keli palackoznunk és szál Utánunk. Paradicsomléből szán tén harminc vagont igényel a hazai kereskedelem és a kül­föld. Körülbelül húsz vagonra tehető az a mennyiség, dzse­mékből, ízekből, különféle szörpökből, amelyet szállítás­ra kell elkészítenünk ebben a negyedévben. — Várható-e, hogy a „holt­szezon” teljesen megszűnik az elkövetkezendő években? — Az üzem rekonstrukciós terve most készül. Mondhat­nám azt is, hogy egy teljesen új konzervgyár létesül itt 1970-re. Ez annyit jelent, hogy új feldolgozó üzemrészt épí­tünk, új raktárai, kisegítő­részleget és persze fürdőt, öl­tözőt, új irodaházat, mert meg lehetősen nehéz körülmények között dolgozunk most. — Mennyi a beruházás ösz~ szege? — Kétszázmillió forint. En­nek mintegy 60 százalékát az építkezés visz el, 40 százalé­kán pedig megvásároljuk a korszerűbb gépeket, berende­zéseket. Amikor az új üzemek teljes kapacitással termelnek, az évi termelésünk a jelenlegi 1700 vagonról négyezerre emel kedik. — Az üzem kapacitása tehát megnövekszik. Alapanyaggal tudják-e fedezni a szükségle­tet? — Most körülbelül kétezer holdnyi terület zöldségmeny- nyiségét szállítják le az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek az üzemnek. 1970-re négyezer hold áll majd ren­delkezésünkre. Különösen Ba­ranyából a rózsafai, csertői, szigetvári termelőszövetkeze­tektől, a Zengő várkan yi Álla­mi Gazdaságtól, a Pécsi Ker­tészeti Vállalattól, de néhány közeli Somogy megyei község­ből is vásárolunk fel; A kínai nagykövet vacsorája a Kínai Tavasz Ünnepe alkalmából Csel Ce-min, a Kínai Nép­köztársaság budapesti nagy­követe kedden este vacsorát adott a Kínai Tavasz Ünnepe alkalmából. A vacsorán részt vett dr. Molnár Erik, a Ma­gyar—Kínai Baráti Társaság elnöke, Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Szalai Béla külkereskedelmi minisz­terhelyettes, Pataki János, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének főtitkára, továbbá a Külügyminisztérium, a Kül­kereskedelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Művelődésügyi Miniszté­rium több vezető beosztású munkatársa. A lengyel szép ülése Varsó: Kedden délelőtt 10 órakor megkezdődött a lengyel szejm őszi ülésszaká­nak befejező ülése. A tanács­kozás napirendjén az új csa­ládjogi kódexről, a felsőokta­tást végzettek' elhelyezéséről, az állami tervezési és építé­szeti szervek szervezeti mun­kájának megjavításáról, a borjúvágás korlátozásáról szó­ló törvényjavaslatok szerepel­nek^ kezetek fejlesszék és vala­mennyi termelési ágra terjesz- szék ki a munkaegység-rend­szert kiegészítő különféle Jö­vedelemelosztási és munka­díjazási módszereket Régi problémánk a nagy­üzemi mezőgazdaság szakem­ber-ellátása! A határozatban erről la esik szó, a Központi Bizottság Intézkedett hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium az érdekelt szervek be­vonásával 1964-ben tegyen Ja­vaslatot a kormánynak a szö­vetkezeti szakemberellátás, szaktanácsadás és szakmun­kásképzés új rendszerére. Az új rendszer az ehhez szüksé­ges feltételek biztosításával tégy* nagyobb mértékben le- IksU­pedését falun. A szövetkeze­tek szakemberellátásánál — a meglevők jobb elosztása mellett — a jövőben elsősor­ban az egyetemekről, főisko­lákról, technikumokból kike­rülő fiatalokra kell támasz­kodni. Általánossá kell tenni a szakmunkásképzést. Lényeges pontja a határo­zatnak a falusi pártmunka megjavítását célul tűző intéz­kedés. A mezőgazdasági ter­melés területén előttünk állő nagy feladatok okvetlenül megkívánják, hogy magasabb színvonalra emeljük a falusi pártmunkát, erősítsük a ter­melőszövetkezeti pártszerve­zeteket. Meg kell gyorsítania falusi pártszervezetek titká­rainak. vezetőségi taglalnak politikai és szakmai képzését és a falusi pártszervezetek munkájukban bátrabban tá­maszkodjanak a kiváló dol­gozókra, szakemberekre, a fa­lusi értelmiségre. Kérjék ki véleményüket és vonják be őket a legfontosabb termelési és politikai feladatok megol­dásába. A határozat még sok, na­gyon fontos kérdéssel foglalkozik és nagy se­gítséget ad a termelőszövet­kezetek vezetőinek és a me­zőgazdasági középkádereknek. Megállapítja, hogy a magyar mezőgazdaság jó úton halad, hiszen a szövetkezetek közös vagyona az 1991. évi 23 mil­liárd forintról a múlt évben mintegy M kedett, termelésük pedig meg­közelítőleg 24 százalékkal emelkedett Tovább kell gyor­sítani a fejlődés ütemét, a gyenge tsz-eknek adottsá­gaikhoz mérten a lehető leg­gyorsabban fel kell zárkóz- niok. Ebben a nagy és égésé népünk jólétét jelentősei érintő munkában mindenki­nek teljes tudásával kell részt vennie — s ha a mezőgazda- sági nagyüzemeket további munkájukban a határozat cél­kitűzései vezérlik, és a hatá­rozat szellemében járnak eL minden bizonnyal rövid idő múlva jelentkezik az ered­mény, a magyar mezőgazda­ság egyre magasabb szintre való jutása és ezzel együtt as életszínvonal emelkedés*.

Next

/
Thumbnails
Contents