Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

2 NAPLÓ 1964. FEBRUAR Százbetvenezer köbméter fát szállít idén a Mecseki Erdőgazdaság A Mecseki Erdőgazdasághoz f. Baranya megyei erdőkön kí­vül a Tolna megyei Váralja környéke és Somogyból a la- kócsRi erdők tartóinak. Hat- vaíiküonceaer hektárnyi terü­letükön 11 erdészet és 138 er- désakerület működik. A Mecseki Erdőgazdaság 1956 óta minden évtwn telje­sítette a?: éKiaem feltétedéit A múlt évben la eleget tettek a feltételeknek, s lemét pályáz­nak az óliüzam címre. Tervü­ket túlteljesítették 170 millió forintra, » a tízmillió forintos tervezett nyereség helyett 12 millió forintot értek éL Az 1963/54-0» gazdasági év október miséjével kezdődött. Az első negyedév sikeresen zá mit, 47 ezer köbméter fát ter­meltek kt. Ennek több min* a tele ipari fa. A Mécsek! Erdőgazdaság .legfontosabb feladata terrtvé- szeieoan a fakitermelés Ebben az évben 178 400 köbmétert vágnak ki. melyben 93 530 köb méter az ipari fa, 59 080 köb­méter a tűzifa. Csak Baranya megyének 23 790 köbméter t3- zifát szállítanak. A 11 feldol­gozó-üzemükben 16 526 köb­méter fagyártmányt termel­nek, közte 3000 köbméter par­kett ofrizt, amely körülbelül 2800 kislakás padlóburkolásá­hoz elegendő. A gazdaság az idén 3J mű­kő forintot fordtft gépesítésre. A tát S3 százalékban gépi úton termelik. Nemrég kaptáik 15 új Stil Kontra fűrészt, ezek kel együtt 30 dolgozik már az erdőkben. Két új Sz—100-ar, nagy erőgéppel és egy K—17A típusú tuskóklemelőve! gyara­podott a gépparkjuk. Az utób­bit a nyárfásítás talajelőké- arí téléhez használhatják igen eredményesen. Az erdészetnek ebben az évben hat új pótko­csis Super Zetert adnak Sa­ját erőből, újítások segítségé­vel Is gyorsítják a gépesítést Mihelyt sikerül megoldani a papírfa gépesítését, három kérgezőgépet készítenek, s olyan elgondolásuk is szüle­A kulturális szemle bemutatói Vasárnap Pécsett a városi művelődési házban rendezték meg a kulturális szemle ke­retében a középiskolások és ipari tanulók bemutatóit. Délelőtt az énekes és hang­szere» szólisták, valamint a ezimfanikus zenekarok bemu­tatójára került »or. A műsor­ban felléptek a Nagy Lajos, a Janus Pannonius, a Leöwey Klára és a Művészeti Gimná­zium diákjai Délután nagyszámú érdeklő­dő előtt folytatódott a bemu­tató. Először a népi táncosok éptek színpadra. A vetélke­dőben a Radnóti Miklós Köz­gazdaság! Technikum és a Bá_ nyipari Technikum közös tánc csoportja ezüstérmet szerzett. A Leöwey Klára Gimnázium csoportját bronzéremmel Ju­talmazták. Az aranyérmet a zsűri nem adta ki. Tizenhat pár indult a táreas- ténc-vereenyen, mely a kultu­rális szemlében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezt lövette a tánczmékanok be­mutatkozása. A fellépő zene­karok 45 perces műsort adtak. A műsor ideje alatt a megje­lent fiatalok táncolhattak. A tánczenekarok versenyében a Nagy Lajos Gimnázium zene­kara arany-, az Építőipari Technikumé ezüst- és a Gép­ipari Technikumé bronzérmet szerzett. tett, hogy a Super betonokhoz ugyancsak saját kivitelezésben rotációs kapákat készítenek. Ezekkel végzik a telepítések előtt a talajlazítást. Kis, Zetor után kapcsolható endei föld­gyalu készítését is tervezik az idén. A gépesítés megköveteli a szakmunkásgárda növelését. ^ bonyolult gépeket csak hozzá­értő ember kezelheti. Tavaly Mecsefcnádasdon erdészeti szakmunkásképzőt rendeztek be. Fiatal szakmunkásokból kevés van, nem jelentkeznek, pedig a gazdaságban a szak­munkások igen értékesek és a fizetés ia ennek megfelelő. Egy-egy fűrészgép-kezelő ha­vonta me gkeresi a 2—3 ezer forintot Országos munkaértekezlet Bolyban és Pécsett A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Baranya megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztálya kétnapos munkaértekezletet rendez ma és holnap Bólyban és Pécsett a körzeti művelő­dési munkáról. A körzeti művelődési mun­ka megszervezése elsősorban azokban a megyékben vált szükségessé, ahol sok kis köz­ség van. Baranyában 70 mű­velődési körzetet hoztak lét­re. Munkájuk tapasztalatai igen kedvezőek. Az ország kü­lönböző megyéiben is hoznak létre művelődési körzeteket. Ezek munkájáit kívánja segí­teni a kétnapos munkaérte­kezlet, melyre az országból 60 körzeti művelődési előadót hívtak meg. Ma a tanácskozás eloő nap­ján a résztvevők Bólyba utaz­nak. Itt a szakszervezeti mű­velődési házíben megvitatJ ék Erkel-délután A Bécsi Posta művelődési otthóma Regős Sándor kultúr- felelős irányításával Igen ér­tékes működést fejt ki. Leg­közelebb 26-án, szerdán dél­után háromnegyed 5 órakor hangversennyel egybekötött előadást rendez „Erkel Ferenc élete és munkássága” címmel a Dischka u. 1, szám alatti művelődési teremben. Ez lesz az Erkeü-könit második állo- I mása. Művészeti vezető és előadó Veress Endre, közreműködik Balatinecz Márta, Barta Ka­talin, Fábián Dénes, Nagy Ka­talin, Szabó Gyula, Szigeti Mária, Takács Klára és az Erkel-kamarakórus. Műsoron: Szózat, Himnusz és részletek a Bátor! Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György és Brankovics György operákból. Belépődíj nincs, vendégeiket szívesen lát a rendezőség. a művelődés» körzetek mun­kájának általános irányelveit. Ezt követően Malik László, a bólyi körzeti művelődési otthon igazgatója tájékozta?ja őket a körzet művelődési munkájáról. A délutáni és esti órákban a munkaértekez­let résztvevői felkeresik a bó­lyi körzethez tartozó népmű­velési intézményeket. Szer­dán Pécsett a város: műve­lődési házban folytatódik a munkaértekezlet, ahol megvi­tatják a bólyi művelődési kör­teiben tett látogatás tapasz­talatait. Ha kezdődik a fapkockagyártás Baranyában Tavaly rendkívüli eredményeket hozott a tápkockás palánta­nevelés. A szabad- szentkirályi Uj Élet Tsz-ben pl. 14 616 fo­rintot jövedelmezett egy katasztrális hol­don az a zöldpapri­ka, amelyet tápkoc­kában ültettek ki a szabad földbe. Ugyanakkor a ha­gyományos módon kiültetett palánták ugyanekkora terüle­ten csak 8938 forin­tot hoztak. A ta­pasztalatok arra ösz­tönözték a termelő- szövetkezeteket, hogy az Idén jóval több tápkockát gyártsa­nak. Kedden és szerdán a baksai, a beremen- di, a dunaszekcsői és a felsőszentmár- toni termelőszövet­kezet kezdi meg a lápkockagyártást. A Pécs körüli zöldöve­zet biztató előjele­képpen a pellérdi Uj Barázda Tsz 120 000, a szabadszehtklrályi Uj Élet 420 ezer és a baksai Ezüstkalász 150 ezer tápkockát állít elő. De a bel- várdgyulai Közös Ut Tsz is gyárt 85 ezrek A munkát a MÉK négy tápkockagyártó gépe végzi el, még­pedig sorra járva a termelőszövetkezete­ket A mohácsi Uj Barázda Tsz viszont saját gépet vett, s az idén már azt hasz­nálja. A bólyi Kos­suthban pedig kéz­zel állítják elő a kockát. A Talajerő­gazdálkodási Válla­lat az idén is meg­felelő alapanyaggal segíti a munkát A MÉK-nek arra is van pénzügyi ke­rete, hogy néhány, a tápkockával először foglalkozó termelő­szövetkezetnek kifi­zesse a gyártás költ­ségeit. Ellenszolgál­tatásképpen viszont azt követeli, hogy az utasításai szerint ter­meljenek és később műanyag fóliát is alkalmazzanak a ker­tészetben, így a pel- , lérdi, a belvárdgyu- lai és a csikóstöttösi tsz-szel egyeztek meg ebben. Az eddigiek sze­rint az idén kétmillió 280 ezer tápkockát gyártanak — szem­ben a tavalyi 900 ezerrel. Anyák iskolája Pécsbányán Pécsbányatelepen. a Zalka Máté Kultúrházban a Vö­röskereszt anyák isJuüája előadássorozatot indít feb­ruár 26-án délután 5 órakor. Az első előadást dr. Kardos Sándor nőgyógyász tartja a terhes anya életmódjáról, a szülésre való előkészület­ről. Előadás után az Állami Aruház kismamaruha-bemu­tatót rendez. A 2. előadást dr. Rihmer József né gyer­mekszakorvos tartja az új­szülöttkor problémáiról, a harmadikat pedig dr. Mol­nár Lászlóné a csecsemő és kisgyermek gondozásáról. Az utolsó előadást kelengye­bemutató követi. 36 millió forint község f e jlesztésre A községfejlesztési terve­ket már legtöbb helyen meg tárgyalták a községi taná­csok végrehajtó bizottságai. Ezek szerint 1964-ben Ba­ranya megye falvai 3fi mil­lió 491 ezer forintot költe­nek készpénzben lakóhe­lyük szépítésére, kulturál­tabbá tételére. Társadalmi munkát 7 millió 435 ezer forint értékben vállaltak és 544 ezer forint értékű he­lyi anyagot használnak fel. így összesen 44 millió 470 ezer forint községíejleszté- si alapból gazdálkodhatnak, ami csaknem 7 millió fo­rinttal több a tavalyinál, Dr. Szalai István: VELENCt i OL — PALERMOIQ A megkövesedett pompejl Séta Pompejíben Másnap réggé Cireum- > «am ián- nevű ;,eiyiérdekü vasúton utazunk Pompejibe. Hasonló a mi HÉV-ünkhöz. A közönség elsősorban a kör­nyékbeli munkásokból és a Pompejit látogató turistacso­portokból áll. Háromnegyed óra alatt ér­keztünk meg Pompejibe. A haj dav huszonötezer lakosú város .«llett egy kisebb vá­roska épült. Innen lépünk be a magas fallal körülvett halott városba. Az amfiteátrum fe­lől közeledünk a fórum felé. Ez a város szive. A kis háza­kat még nagyobbak váltják tel, az utcák szélesednek, bár 1 légii», leeebb 1» csak kilenc Kteter, ífétezt ötszáz éves város, me’ret fénykorában pusztított ►1 a Vezúv kitörte* »00 évi­vel ezelőtt. A vész egyik pil­lanatról a másikra érkezett. Dörgés, földrengés, fojtó gá­zok élő tűrése közepette ka­vicséi» hullt Pompejire és több mint két méter magasan halmozódott fel. Majd viha­ros esővel lávahamu hullt a városra és tovább temette. Rövid idő alatt a várost 6—7 méter magasságban elborította a kovlcs és hamu, megfojtva, inegdermesztve embert, álla­tot Az ásatások folyamán drámai részletek tárultak feL Családját védő apát őrt álló katonát alvó öregeket, mun­kájuk közben foglalatoskodó kézműveseket hoz napvilágra az ásó. Természetesen többen Igyekeztek menekülni la a tenger felé, ahol hajókon el­evezhettek volna. Sokukat fut- s halál, megfoj­totta a mérges gáz, megégette a forró hamueső. így járt az Idősebb Plinius is, aki a hajó­járól figyelte a kitörést la­becsülve a veszélyt Unoka­öccse, az if jabbik Plinius írá­saiban megkapóan hiteles ké­pet kapunk a borzalmas pusz­tulásról. Belépünk egy házba. Kívül egyszerű, belül oszlopokkal övezett díszes udvar. Az első teremben üvegkoporsóban fek­szik megkövesedve egy pom- peji férfi. Eltorzult arcán kővé meredt a fájdalom. Keze görcsösen ökölbe szorul. A ful­dokló benyomását kelti. Má­sik teremben újabb üvegko­porsó. Lakója félig hasra-íek- ve, lehajlított könyökén pi­henteti fejét, öt álmában érte a fojtó halál. Odébb egy felhemperedett kutya. Gerincét begörbíti, lábait be­húzza, fogait vicsorítja. Ezt is haláltusájában temette el a láva és a hamu és konzer­válta. Egy pillanatig kételke­dem is, hogy valóban a látot­tak élő hús-vér emberek, ál­latok voltak-e avagy csak szobormásolatok. De kétkedé­sem alaptalan. A megkövült bőr és kötőszövet itt-ott fe­nnállott, és alóla kikandikál­nak a csontok. A Vezúv kitörése »Bonban nemcsak a szenvedést konzer­válta. Szemünk «lé tárul az akkori kultúra, művészet mondhatnám maradéktalanul. Egy közfürdőben vagyunk. — Díszes falak, vízvezeték, márványkádak, márványme­dencék és ami a legmegle­pőbb, kettős falak. A kettős fal között meleg levegőt ára­moltattak, így fűtötték a ter­meket Pompejinek kiterjedt vízvezeték-hálózata volt és pár méter mélyen húzódó cső­hálózatát ráccsal fedett kis aknákon keresztül mutogat­ják. Az utak hatalmas kőla­pokkal fedettek, a járdasze­gély magas, 25 centiméter mindenhol. Esőzések alkalmá­val ugyanis a Vezúv lejtője épp úgy öntötte a vizet a városra, mint nálunk a Me­csek. A gyalogosoknak azon­ban mégsem kellett a vízben gázolniuk, ha a másik oldal­ra szándékoztak átkelni. Fél méteres szélességű, a járdá­val azonos magasságú kőtöm­bök emelkedtek ki az út szint­jéből. A kocsijármű forgal­mat nem akadályozták, mert a kocsikerék és lovak szá­mára két sor 3d cm stetes rést hagytak rajta. Így a gyalogos zavartalanul átkelt ugyanak­kor a kocsi sem zökkent te a ló sem botlott meg. Száz méterenként nyilvános kutak díszesen faragott szo­bor! ej jel, melyeknek szájából csörgedezik a víz. A házak előterét általában mozaikpad­ló díszíti. Számtalan .Cave sanem” feliratú te harapós kutyát ábrázoló mozaik lát­ható, noha a feltárások kez­detén a legkülönbözőbb mú­zeumok széthurcolták a ma- pú számára a moaaikpadló- kat A híres, gazdagon díszí­tett házakat tulajdonosakat!! vagy foglalkozásukról nevez­ték el. Nagyon szép a Tra­gikus költő háza, különösen szép a Vettius-ház. Belső ud­varában szobrok, szökőkutak, díszes oszlopsorok, ée ami a fő értéke, falai hemzsegnek a festményektől. Igen neveze­tesek ezek a festmények, minden jelentősebb, igénye­sebb képzőművészeti ismerte­tésben szerepel a Vettius-ház egyik-másik falfestménye. A teremőrök nem nyitják ki az összes termet, pedig ez szabályellenes, hanem az ide­gen fülébe suttognak, hogy csekély borravalóért mutat­nak valami érdekeset. Az ide­gen beugrik te megy a ve­zető után, mi pedig az ide­gen után lopakodunk. A für­dőszobát nyitja ki, A falon 2000 éves pornográf festmé­nyek művészi kivitelben. A fürdővíz nein közönséges csap ból jön, hanem egy álló szo­bor élőben Is hasonló funk­ciót betöltő részéből. A veze­tő tartja a markát, az Idegen pénzt fiter bele. Aztán fe­lénk is tartja a markát, mi pedig belenyomjuk a jegyün­ket Nagyon mérgesen bezárja a fürdőszoba ajtaját te új „verebeid«” tea. Nem időzhetünk tovább, magunkszabta dús és fárasztó programunkhoz szigorúan tart­juk magunkat Elbúcsúzunk Pompejítél, és két óra múltán már a kikötőben várjuk to­jónkat ÓM**«**) A televízió műsora február 25-én, kedden: 17.45: Hírek. 17A3: A Mae gyár Hirdető műsora. 18.05: Újdonságok, érdekességek a mezőgazdaságban. 18-15: Ab orvos válaszol. A derékfájás. Előadó: dr. Sándor Róbert 18.25: Szovjet balettművészek műsora. — íntervíziós adás Moszkvából. 19.80: Csehszlo­vákiában jártunk... Filenősz- szeállítás. 19.28: Esti mese. —• 19.30: Tv-híradó. 19.45: A kék ég egy darabja. Magyarul be­szélő jugoszláv film. (Csak 14 évc-n felülieknek!) 31.10: Ke­rékasztal-beszélgetés a labda­rúgásról. A nevelésről.,, Kb.: 21,40: Az ískola-tv postája.— 21.50: Hírek. Tv-híradó. — „A tápkockás palánta- nevelés” címmel dr. Szabva Péter tudományos munkatárs tart előadást ma, kedden dél­előtt 9 órai kezdettel a TIT Bartók-klubjában a kertészeti tanfolyam résztvevőinek. Dél­előtt 11 órai kezdettel dr; Konkoly István, az AGRO TRÖSZT főosztályvezetője „A növényvédelem időszerű kérdései a kertészeti termesz­tésben” címmel tart előadást — Ebben az évben 6000 holdon termelnek cukorrépát a baranyai tsz-ek. A cukor­gyár megkezdte a répamag­vak kiszállítását a tsz-ekbe. — A tél folyamán közel 509 mázsa korai expressz- és ve- lőborsó-vetőmagot adtak el kis tételekben a cíéesi Vetőmag- boltban. A bolt első negyed­évi ' forgalma előreláthatólag meghaladja a 050 ezer forin­tot — A pécsi keltetőálloináson működő baromfitenyésztési akadémia résztvevői pénteken tanulmányi kirándulásra utaz­nak a sátorhely—bólyi álla­mi gazdaság bár! baromfine­mesítő telepére. — KISZ-klubot alakított hétfőn a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karának KlSZ-szerve- zete. A klub célja: a látoga­tók helyes politikai nevelésé­nek elősegítése, valamint az, hogy a hallgatók az előadá­sok közötti és utáni szabad idejüket hasznosan töltsék eh A klubban 38 féle folyóirat és napilap, továbbá rádió, tele­vízió és sakk áll a látogatók rendelkezésére, — Helytörténeti konferen­ciát tart február 27-én délk­eléit 9 órakor Kaposvárott a Történelmi Társulat dél-du­nántúli csoportja a Hazafias Népfront tanácstermében. A konferencián Király István tudományos kutató tart elő­adást a szarvasmarha-tenyész" tés történetéről és jelenlegi problémájáról. Majd ezt kö­vetően kerül sor a dél-dunán­túli helytörténészek kutatási programjának és problémái­nak megvitatására. A vitain­dító beszámolót Kanyar Jó­zsef és Babies András tart­ják. — Tizenhat mezőgazdasági szakkör működik 281 taggal Baranya megye községeiben. Legtöbb — hét — a mohácsi lárásban. Nagy sikere van a szigetvári művelődte! hájban a baromfitenyésztő szakkör­nek. — Farsangi családi értét rendeznek a tartalékos tie­tek február 20-én a Fegyve­res Erők Klubiában. A mű­sorban a ..Klub IV tánrzene- kar-együttese és szólistái mű­ködnek közre. Azonnali belépéssel fel­veszünk egy BÁDOGOS VÍZVEZETÉK SZERELŐT, egy KŐMŰVEST, egy HEGESZTŐT, valamint VILLANYSZERELŐKÉ és VILLANYSZERELŐ SEGÉDMUNKÁSOKAT pécsi, ill. vidéki mun­kahelyekre. Munkaru­hát, külszolgálati költ­séget térítünk, 6 hónao után áramkedvezm én; biztosítunk. Jefenf ima­helye: DÉDASZ Uriel) k. Pécs, Légszeszgyár u. 13, munkaügyi osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents