Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
A Bútorgyárban ügyelnek a minőségre Varga Gyula csoportja a Pécsi Bútorgyárban a fé-' nyczctt hálószoba-bútorok J | darabjait enyvezik össze és furnírozzák. — Mennyiségi munkájukon túl nagy gonddal ügyelnek a bútorelemek jó minőségére is. xxi. évfolyam Ara 50 FILLÉR 40. SZÁM §C#s£erúzás Pécsett a szovjet hadseres; megalakulásának évfordulója alkalmából Vasárnap délelőtt Pécsett, a temetőben a szovjet hősök emlékművénél koszorúzás! ünnepséget rendeztek a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulója alkalmából. A koszorúzáson részt vettek a pécsi Petőfi Sándor laktanya, a BM Határőrség, a karhatalom, a rendőrkapitányság és a város KlSZ-alapszerve- zeteinek képviselői. A koszorúzás! ünnepséget 10 órakor a Petőfi Sándor laktanya fúvószenekara a szovjet és a magyar Himnusszal nyitotta meg. Ezután Pécs város ifjúsága nevében Csiga László és dr. Dani Sándor, a KISZ Pécs városi bizottságának osztályvezetői koszorúzták meg az emlékművet. Ezt követően a fegyveres alakulatok koszorúit helyezték el. A KISZ-alapszervezetek képviselői hóvirág-csokrokat helyeztek a szovjet sírokra. Az emlckünnepség az Internacio- nalé hangjaival ért véget. Ezer 306 hold új ültetvényt telepítenek az idén Baranyáién Április 24-én kezdődik a 9. üzemegészségügyi hét A Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Vezetősége tegnap délután ülést tartott a megyei vöröskereszt Széchenyi téri helyiségében. Az ülésen részt vett Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. Elsőnek a megyei elnökség újjáválasztására került sor. Rostás István javaisflatára 14 tagú elnökséget választottak- A megyei Vöröskereszt elnöke ismét dr. Kishonti Tibor, titkára pedig továbbra is Balázs Józsefné lett. — Rostás István javaslatát tehát a vezetőség egyhangúan megszavazta. Ezt követően került sor az 1964. évi terv vitájára. A terv javaslatát Balázs Józsefné megyei titkár ismertette. Mint közölte, az 1963—64-es évben 843 egészségügyi előadást tartanak a megyében, s azelőadá sok 30 százalékát filmvetítéssel kapcsolják össze. A megyei Vöröskereszt népszerű kiadványokat jelentet meg az amya- és csecsemővédelem, véradó mozgalom, üzemi vörösikeresz- ‘es munka és más témakörök területéről. Ami az oktatást illeti: 188 aktívaképző tanfolyamat szerveznek 4397 fővel, a lakosság oktatására 79 tanfolyam szolgál. Ebben az évben 20 új vöröskeresztet alapszervezetet alakítanak a megyében, ebből 12-őt Pécsett. A vöröskeresztes munka homlokterében továbbra is a véradó-mozgalom álíL A tervek szerint n pécsi állomás 3500 liter vért gyűjt össze 1964-ben, s ezt a many- nyiséget Komló, illetve Mohács egyenként 300 literrel tetézi. Fokozzák a mozgalom térítésmentes jellegét, a véradások nagyobb részét kiszállá- sos rendszerrel fogják biztosítani. A tervjavaslat kitért a cigányok között végzendő egészségügyi munkára, illetve az üzemegészségügyi hétre. Indítványozta, hogy a 9. üzemegész ségügyi hetet április 24-gyel kezdődően rendezzük meg. A javaslat alapján az üzemorvos sál nem rendelkező üzemek kerülnek a munkák középpontjába. A megyei vezetőség a fent ismertetett javaslatokat elfogadta. Ebben az évben újabb 1300 holddal szaparodnak a baranyai nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények. Ebből 1000 hold ültetvényt a termelőszövetkezetek, 300 holdat pedig az állami gazdaságok telepítenek. ■ Mint azt az Ültetvény Tervező Vállalat pécsi kirendeltségén megtudtuk, a távlati, 20 éves, illetve 5 éves ültetvény-telepítési terv 1963—64-re eső részét teljesítik, sőt túl is teljesítik a közös gazdaságok. Erre az évre eredetileg 414 hold gyümölcs és 160 hold szőlő telepítése volt tervezve, ezzel szemben a tsz-ek 716 hold gyümölcs, illetve 291 hold szőlő telepítését vállalták. A megnövekedett szaporító- anyag-igényt az FM kertészeti főosztálya biztosítani tudja. A szőlő-szaporítóanyag jelentős részét — mintegy 80 százalékát — a baranyai tsz-ek maguk állítják élő. A szőlőtelepítésekhez szükséges méiy talajforgatást már az ősszel elvégezték, sőt a siklósi tsz-ben 30 hold szőlőt el is telepítettek az ősz folyamán. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz egyébként a legnagyobb szőlőtelepítő tsz ebben az évben is; száz hold szőlőt telepítenek az idén. Az állami gazdaságok közül elvedül a Villány—siklósi gazdaság telepit szőlőt 1964-ben. — 300 holdat a villányi részeken kék, a siklósi részeken fehér szőlőfajtákból. A nagyarányú ültetvény- telepítésekkel párhuzamosan a gazdaságok megkezdték a szőlő- és gyümölcstermesztő szakmunkások kiképzését. A Pécsi Állami Gazdaságban március 4-én és 5-én vizsgáznak az első 3 hónapos bentlakásos tanfolyamon részt vett gyümölcstermesztő szakmunkások. Hasonló képzés folyik Villányban, Mohácson és Szentlő- rincen is. Elkészültek a tervek a járulékos beruházások, szőlő- és gyümölcsfeldolgozók, tárolók stb. felépitésére is, ezek azonban még többnyire csak tervek s megvalósulásukat több probléma akadályozza a termelőszövetkezetekben. Rz MSZMP Központi Bizottságának határozata szellemében javítsuk az építőipar tevékenységét F1RS1WOI BÁL Jó! sikerült a színészek és újságírók farsangi bálja szombaton éjjel a Fegyveres Erők iv. altjában, A négyszáz vendéget a Színház tánczenekara szórakoztatta hajnali 4 óráig. Népszerű volt a Báli Űjság és a gyorsfénykép-szolgálat, ami után még most is nagy as érdeklődés és keresik a báli fotókat szerkesztőségünkben. Képünkön: a báli nyl- tAtánctis-nárok. Foto: Szokolal N em véletlenül került építőiparunk helyzete és munkája a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kibővített ülése elé, hiszen az építkezések nagy része közvetlenül is érinti a dolgozó tömegeket, javítja életkörülményeinket. A Központi Bizottság határozatában elismerte az építő- munkások eddigi erőfeszítéseit, s megállapította, hogy az építőipari tevékenység az elmúlt három esztendőben bizonyos fejlődést mutatott. Az országosan ismert nagy beruházások közül jó néhányat Baranyában találunk; Zobák-akna, a korszerű komlói és pécsi munkásszállók, a TBC-szanatórium, a 400 ágyas klinika, a nyugati városnegyed többezer lakása, az újhegyi Hőerőmű stb. A Központi Bizottság ülésén megállapították, hogy mindenben nem felelt meg az építőipar munkája a népgazdasági tervben kitűzött céloknak. Az építőipar termelésgazdaságossága alig javul, s az utóbbi években nem teljesítették az önköltségcsökkentési terveket sem. Gyakran előbukkannak minőségi hiányok, amelyek a lakosság körében elégedetlenséget keltenek, s kijavításuk költséges. Hangsúlyozza a Központi Bizottság határozata, hogy a második ötéves terv hátralévő éveiben további jelentős feladatok hárulnak az építőiparra, a népgazdaság igényei tovább emelkednek mind az építmények meny- nyiségét, mind pedig a minőséget illetően. A határozat a következőkben szabja meg az építőipar fejlesztésének fő irányát: „Teremtsék meg az összes feltételeit annak, hogy az építőipari kivitelezés mielőbb szerelő jellegű tevékenységgé váljék, s az építési munkának műszakilag lehetséges és gazdaságilag indokolt részét előregyártó ipari üzemek végezzék.” E fő célkitűzés érdekében a határozat egész sor konkrét feladatokat ró az építőiparra. A gépesítés fontos helyet foglal el a hatá- j rozatban, s többek között felhívja a figyelmet, hogy a házgyárakhoz, a beton- és habarcsgyártáshoz szükséges gépeket és berendezéseket biztosítsák, ugyanakkor az építőipari gépjavító üzemek, — új gépek gyártása helyett — mindenekelőtt az építőipari gépek javításával foglalkozzanak. Ez a megállapítás vonatkozik a pécsi építőipari gépjavító üzemre is, hiszen a törekvések e helyen ugyancsak ! az új gépek gyártására irányulnak. Pécsett nemrégiben építették fel a panel- . gyártó üzemet és az úgynevezett STÁZA fö- démelemgyártó üzemet. A határozat konkrét feladatokat tűz az ilyen gyárak elé. Kimondja, hogy a következő években erőteljesen rá kell térni az előregyártó üzemekben arra a technológiai folyamatra, hogy már ablakkal, ajtóval ellátott, helyszíni vakolást nem igénylő teljes szobafal nagyságú elemeket (paneleket) gyártsanak, amelyeket az építkezések színhe- j lyén szerelnek össze. A harmadik ötéves terv idején az állami kivitelezésben épülő házaknak mintegy 30 százalékát ilyen módon kell felépíteni. Talán ez az a terület, ahol Baranya megye építőipara élen halad. A nyugati városrészben felépített panel lakóházak jól beváltak. Az építőipari tevékenység minőségi vA- tozásáhoa elengedhetetlen az építőipar erőinek gazdaságosabb felhasználása, az építőipar állami Irányításának megjavítása. Ezért mondja ki a Központi Bizottság határozata, hogy az építőipar irányításának, egybehangolásának és az erők összpontosításának olyan rendszerét kell megteremteni, amely lehetővé teszi, högy még a nagyobb beruházások is a kivitelezés megkezdésétől számított két év alatt legalább részlegesen üzembe lépjenek, a harmadik évben pedig befejeződjenek. Igen fontos ez a konkrét határidő. Két év és nem több! Rengeteg példát lehetne a pécsi és a Baranya megyei építkezések területéről felhozni, amikor nem is oly nagy beruházások hosszú évekig húzódnak, a megrendelt gépek ládákba csomagolva állnak az udvaron. Nem kell közgazdásznak lenni, hogy az elhúzódó beruházások és kihasználatlan gépek kárát érzékeljük. Ugyancsak jelentős a határozatnak az a megállapítása, hogy a típusterveket ismételten vegyék igénybe, hiszen az ilyen tervek csak akkor lesznek kifizetődőek, ha többször is felhasználják. Erre pedig rengeteg lehetőség van az ipari, a kommunális és a mező- gazdasági építmények eseteiben. A munkaerőhiányról nem szükséges számokat idézni, csupán a két Baranya megyei építőipari vállalatnak legalább ezer munkásra lenne szüksége. Persze munkaerőt jelenleg nehéz biztosítani, a kívánt mennyiséget pedig nem is lehet kielégíteni. A határozat megoldásként azt rögzíti, hogy korszerű munkaszervezéssel, tervszerű munkaerő- és bérgazdálkodással emeljék a munka termelékenységét, s ellensúlyozzák a fokozódó munkaerőhiányt. Igen megnyugtató a határozatnak az a része, amelyben felhívja az építésügyi minisztert; tegyen hatósági intézkedéseket, hogy az építmények (közöttük a lakosság számára elsőrendű fontosságú lakóházak és épülettatarozások) az előírt minőségben készüljenek, s a szükséges javítási munkákat, garanciális kötelezettségeket az eddiginél jóval rövidebb idő alatt és nagyobb gondossággal végezzék eL Szigorítsák meg a munka átvételét és a minőség ellenőrzését az építkezéseken. dolog, hogy egyszerűsítik a bérutalványozási és elszámolási rendszert úgy, hogy az könnyen érthető legyen a munkások számára. Az építőmunkások — mondja a határozat — előre kapjanak olyan munkautalványokat, amelyek együttesen feltüntetik az elvégzendő munka mennyiségét* minőségét, a ráfordítható időt és a teljesítésért járó keresetet. A beruházó és a kivitelező partnerek között is új lesz, hogy az építkezések során a részfizetések helyett áttérnek a befejezett munkaszakaszok, építményrészek, illetve készépítmények számlázására. Ez a rendszer bizer nyos mértékig ösztönzi az építmények határ időre való elkészítését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz ponti Bizottságának határozata hosszú időre meghatározza az építőipar előtt álló feladatokat. Kéri a Központi Bizottság határozatában, hogy a pártalapszervezetek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek nyújtsanak minél nagyobb támogatást a határozat végrehajtásához. Ü‘;
