Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
4 MfAtvnO 1964. FEBRUAR a Családi villa-„házhoz szállítva“ Nem is egyszerű családi ház, már villának is beillik Mohácson a Kinizsi utca 77/4 alatti épület. Tulajdonosa, Lakatos Imre, az 5-ös ÉPFU mohácsi telepvezetője volt. Az építkezés mikéntjét immár a járási és a megyei rendőrség kivizsgálta, s mint mondani szokás „szép kis história” kerekedett ki a nyomozás anyagából. Maszek TÜZÉP Lakatos a múlt év nyarán látott hozzá villája felépítéséhez. Mi is kell egy házhoz? Tégla, mész, cement, folyamkavics, faanyag ... Aki már épített házat, tudja, mennyi vesződséggel jár. Hol cementet nem lehet kapni, másszor a folyamkavics „hiánycikk”, de néha még a pénz is elfogy ... Na, de nem azért volt telepvezető Lakatos Imre, hogy holmi nehézsgek kedvét szegjék. Mint telepvezetőnek hatáskörébe tartozott a folyamkavics szállítása. A fuvar nem okozott különös fejfájást, hiszen sok gépkocsi tartozott irányítása és ellenőrzése alá. Irányította is! Legtöbbször persze a saját telke felé jól megrakva kaviccsal, cementtel. Hogy az anyagot hordó autók menetlevele nem az ő telke felé szólt — ezzel már kevésbé törődött. Miért is éppen ilyen kicsiség miatt izgatta volna magát, amikor a kavics, de a cement is lopott volt! Legtöbbször Darázsi János gépkocsivezetővel „egyezett meg”, s ment minden, mint a karikacsapás. Egyik szomszédja így vall: „Az elmúlt nyáron a tanácsi építkezéseknél is sok gondot okozott az építőanyag hiánya. Különösen a folyamkavicsban és cementben szűkölködtünk. Lakatos telkén azonban mindkettőből hatalmas mennyiség volt felhalmozva.” Éjjel-nappal hordták a lovaskocsik, a teherautók lakatos telikére, amelyet valóságos kis maszek teleppé fejlesztett az anyag. Ha valakinek szüksége volt cementre, kavicsra, sehol sem, de itt kaphatott Jó pénzért persze! „A folyamkavics köbméteréért 36,20 forintot fizettem, mert a dereglyében vettem meg, nem a parton” — vallja. S eladta 100—120 forinért! Nem, azt nem lehet mondám, hogy ő nem dolgozott az „üzletben”. Ha hirtelenjében nem akadt vállalkozó gépkocsivezető, maga ült a volán mögé és hordta a telkére az anyagot. Az igénybevett gépkocsiért pedig már miért is fizetett volna, ő volt a telepvezető! Cementszállítás Opel Rekordon Az üzlet jól bevált. Annyira jól, hogy már nemcsak gépkocsival hordatta-vitette telkéről az árut, hanem egy maszek fuvarost is „alkalmazott”, akinek szinte más dolga sem volt, mint az anyagot a telkéről a vevőknek szállítani. Egyszer összeveszett fuvarosával, felborult az egyes- ség közöttük. Elhatározta, hogy az egész fuvarozást maga veszi kézbe. Sógorával felutazott Budapestre, ahol egy kisiparosnál megrendelték az új üzlet alapját: egy gumikerekű, lófogatú platós kocsit A kocsi elkészült, Darázsi ment érte és hazahozta. Ennek a fuvarját sem fizette kL Amit a vállalat tehergépkocsijai ingyért az ő telkére szállítottak — azt a lófogatú kocsival „apróbb tételekben” vitték tovább — jó pénzért! Épült közben az ő háza is. Szükség van cementre? „Egy alkalommal 21 zsák cementet raktam fe\ a telepen a teherautóra. A cement lopott volt” — így vall bűntársa, Darázsi. De hogyan lehet egy telepről 21 zsák lopott árut kivinni? Nincs ellénőrzés, nincs porta? De igen. „Megálltam a kocsival a porta előtt és kiköszöntem — „Jóéjt — aztán kihajtottam” — mondja Darázsi. Az építőanyag magában azonban nem elég, munkások is kellenek. Lakatos szomszédja, mint tanú ezt vallj,a: „A munkát a ház alapozásától a■ tetőszerkezet felhúzásáig az ÉPFU Vállalat vagonkirakó brigádjának tagjai végezték. Amikor vagon jött, azt kora reggel kirakták, aztán már mentek is építkezni”. Legfej- jebb azt az igazán mellékes körülményt lehetne még hozzátenni, hogy a brigádot nem az építtető, hanem a vállalat fizette! Munkaidőben dolgoztak, miért is járna nekik külön bér? — gondolta Lakatos. Sok munkája volt, így érthető, hogy nem gyalog, hanem Opel Rekordon járt! A cementet is nem egyszer azzal hordta. No, igaz, a legjobb és legdrágább, 600-as cementből volt, ennek pedig már dukál — gondolta —, hogy Opel Rekorddal szállítsák... Ellenőrzés halászlével De senkinek sem tűnt fel Lakatos házépítése? Megjátsz- hatta a mohácsi kavicskirályt? Szó sincs róla? Volt ellenőrzés. „ . ..a menetlevélre kevesebb forduló lett feljegyezve a ténylegesnél és ezért fegyelmi határozat alapján 120 forintot kellett fizetnem” — vallja. Ugyancsak alaposan utána nézhettek a dolognak. De vall az ellenőrzésről más is. Az egyik tanú a következőket: „Ellenőriztek a pesti központunkból is. Minden ellenőrzést halászlé és pincézés követett. Úgy hallottam: a költségeket Lakatos fizette”. Ha fizette — rendben van. Az ő^dolga. Úgy látszik volt mibőL" Volt valóban. Lakatos mondja: „Vagyonom egy fél ház, ami még befejezetlen, de 3 szoba összkomfortos, szuterinos. Havi keresetem 2100 forint. Feleségem a háztartást vezeti. Egy 11 és egy 16 éves fiam van. Az én fizetésemből élünk négyen.” A 2100 forintos fizetésből négyes élnek, ő Opel Rekordon jár, közben hatalmas villát is épít... S mindez csak akkor szúr szemet, amikor már szinte teljesen elkészült a ház, amikor egy egész villát szinte házhoz szállítottak? Garay Ferenc A sugarak birodalmában RadloaSrtf» sugárzást mér Bökrét ás András is Drelicska Attila Húsvéfra készül az édesipar A magyar édesipar — tekintve, hogy ebben az évben korábban lesz húsvét —, a tavaszi idényt március elején befejezi, s március 14-ig több mint 100 vagon húsvéti édességet ad a kereskedelemnek. A magyar édesiparban rövidesen befejeződik a húsvéti idénymunka. Négy gyárban már túl vannak a nagyján, s eddig 15 vagon csokoládé nyuszit és tojást adtak át a kereskedelemnek. „Sugárveszély 111" — figyelmeztet a három felkiáltójeles felirat a KÖJÁLL sugáregészségügyi csoportja szobájának bejáratánál. Alatta rózsaszínű és sárga tárcsarajz, a sugárveszély nemzetközi jelzése. Ugyanezt a jelzést találom bent a szobában egy kis zöld színű páncélszekrényen is, ahol a sugárzó izotópokat és a műszerekhez tartozó munkaetalonokat tárolják. Dr. Urbán Aladár, a csoport vezetője a kalauzom. Az ablak melletti asztalon egy Orion gyártmányú Decimal sca- lert mutat. Bokrétás András közegészségügyi ellenőr kis alumínium foglalatban kobalt 60-ast helyez a számláló berendezés ólomtornyába. Gyü- di Sándor fizikus fehér köpenyben ül a Decimal scaler előtt, kezében stopperórával. Megnyomja a „start”-gombot és a következő pillanatban a számláló berendezésen apró kötvénylámpák rezgő fényei gyulladnak ki. A beérkező impulzusokat méri. Megnyomja a „stop”-gombot és megállapítja, hogy a fehér kobalt 60- as egy perc alatt 12 668 impulzust adott. Ezzel a műszerrel dörzsmintákat, talaj vagy egyéb anyagok aktivitását mérik. A felületszennyezettséget a Fast Couting Rate Meterrel, a gyorssugárzás átlagmérővel mérjük — mutatja be a következő műszert Drelicska Attila vegyésztechnikus. — Ennek a műszernek az az előnye, hogy az időt nem kell stopperórával mérni, mint az előbbi számláló berendezésnél, mert a gép maga mutatja ki a másodpercenkénti beütésszámot. Dr. Urbán Aladár főorvos, a sugáregészségügyi csoport vezetője egy bélelt fedelű ládából előveszi a szovjet gyártmányú PGR-műszert. Nyakába akasztja ezt az érzékeny, hordozható terepműszert, fülhallgatóját pedig a fülemre helyezi. A páncélszekrény felé vezet, ahol sugárzó izotópok vannak. Lépésről lépésre növekszik a recsegés, mint zivataros időben a rádióban. Ezzel a műszerrel az izotóplaboratóriumokban a felületszennyeződést mérik; Pontosan kimutatja, hogy a laboratórium asztalán, falán, a padlózaton, a ruhán vagy a kézen van-e szennyezettség. — Legtöbbet érő műszerünk azonban ez a húsz csatornás KFKI-rendszerű impulzus amplitúdó analizátor — mutatja a következő készüléket dr. Urbán Aladár. — Felső része 560 tiratron csövet tartalmaz. Ezenkívül rengeteg elektroncső valamint 6—7 beépített ventillátor van benne. Ez a hatalmas műszer a sugárzó anyagkeverékek meghatározását szolgálja. — Megmutatja, hogy egy-egy anyag milyen és mennyi egységet tartalmaz. A sugáregészségügyi csoport büszkesége a hordozható NEMCSAK NEZNI, LÁTNI IS KELL Skoda Béla 1852-ben került a komlói széntröszthöz. Soha jobbkor nem érkezhetett volna, hiszen akkor vette kezdetét a bányaüzemeket szinte máról holnapra forradalmasító gépesítés, korszerűsítés. Vagyis új világba, a korlátlan lehetőségek világába csöppent. Ugyanis a tröszt beruházási osztálya volt az a fórum, ahol szinte minden lényeges találkozott. Neki- hevülve sorolja, mondja: — Van-e annál szebb megbizatás, mint amikor kézhez kapom valamelyik létesítmény tervdokumentációját? Amikor már tudom azt, hogy a kivitelezése milyen célt szolgál, elmélyedhetek benne és kutathatom, kereshetem, hogy mi a jó, mi a hibás a tervben. Mi jön ezután? Termékeny vita a tervezőkkel, akik nyilvánvalóan körömszakadtáig védik „szülötteiket”. Talán nem is lennének vérbeli tervezők, ha nem védenék. Egy modern fürdőépületnél kivitelezésre érett meg egy sugárzó készülék terve. amelyről a vita során kiderült, hogy a tervezője külföldi szakirodalomból vette ki. Ez önmagában véve jó és hasznos dolog. — Azonban a tervező nem szerzett pontos tudomást a készülék műszaki adatairól, s ezért túlméretezte. A kérdéses sugárzó berendezés ugyanis 1800 fokos hőséget Árasztott volna a fürdő csar- Majd egy esztendőn át „ádáz” vita folyt körülötte, s a vége kötbértárgyalás lett, ahol a túlbuzgó tervezőnek 25 000 forintjába került a „kényelem tandíja”. Skoda Bélának viszont felbecsülhetetlen haszna származott abból, hogy teljes részletességében megismerhette egy új berendezés minden tulajdonságát. így terelődött a szó a külföldi utakon szerzett tapasztalatok jelentőségére. — Természetesen olyan külföldi utakéra, ahol a szemlélődő nem csupán a turisztikai élménytárát igyekszik gyarapítani, hanem hasonló szenvedéllyel gyarapítja szakmai ismereteit is. Ehhez a „turista” típushoz sorolható Skoda Béla is. Méghozzá ahhoz a típushoz, akit nemcsak a legszűkebb értelemben • vett „saját témakör” érdekel. Egyforma buzgósággal, kíváncsisággal időzik el olyan gépeknél, műszaki berendezéseknél is, amelyeket az övével homlokegyenest más rendeltetésű iparágakban használnak. Noha jól tudja, hogy évek múltán sem tudna mit kezdeni az ilyesfajta tapasztálatokkal, mégis gondosan elraktározza őket, hiszen mit lehessen tudni..; Szerteágazó érdeklődési körének köszönheti egyik rendkívül hasznos újítását, amihez a posnani nemzetközi ipari vásár segített« hozzá. Itt vette alaposabban szemügyre a nyugatnémet cégek által kiállított műanyagcső-gyártó gépeket illetve e gépek termékeit. Tudta, hogy a gyártmányokat drága valutáért vásároljuk. Mégsem a gyártási titkok megfejtésén fáradozott. Sokkal nagyobb fába vágta a fejszéjét. Szemlélődés közben felfedezte, hogy a műanyagcsövek kötési módozata nem megfelelő arra, hogy a csövet alkalmassá tegye a szilárdságának megfelelő használatra. Ekkor foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a műanyagcső bonyolult és amellett hibás kötési konstrukcióját hogyan lehetne hazai viszonylatban előállítani,— méghozzá egyszerűbb, olcsóbb és tartósabb formában. Ebből a gondolatból született meg a ma már országosan ismert, s ami még ennél is fontosabb, idehaza gyártott műanyagcső-kötés, amelynek az értéke szinte felbecsülhetetlen. Olyannyira az, hogy a magyar ipar szinte minden területén sikerrel alkalmazzák, sőt külföldi megrendelésekre is futja belőle. Újabban a nálunk még alig ismert, de a nyugati országokban már széles körben alkalmazott olaj- és gáztüzelés technológiai titkai foglalkoztatják. Különösen, amióta a trösztnél is komoly kísérletek folynak a metángáz tüzelésének megoldására. Hazai tervezőink sajnos nem rendelkeznek még olyan szakismeretekkel, hogy az import útján beszerzett drága külföldi berendezések segítsége nélkül tökéletes tüzelő- berendezést tudnának konstruálni. Nem is csoda, hisz az ezzel kapcsolatos szak- irodalmunk sem képes olyan tájékoztatást nyújtani, ami akár csak kiinduló pontot adna a kutatómunkához. A probléma megoldását nem kisebb bajok sürgetik, mint a szinte számolatlan kisüzemeink, és központi fűtésű lakótömbjeink, amelyekben az elhasznált kalória több mint 50 százaléka szökik el az ég alá. Skoda Béla ebben a kutató igyekezetében is a „külföldi” tapasztalatait iparkodott felhasználni. Ez a „külföldi tapasztalat” sajnos csak abból állt, hogy egy dán, műszaki vagy inkább reklám-prospektusból tanulmányozhatta azt a speciális gyújtófejet, amely állítólagosán alfája és ómegája a tökéletes olajtüzelésnek. Mégis annak ellenére, hogy a keveset mondó, színes nyomású képről csupán a gyújtófej, formáját és arányait „olvashatta” le, hozzáfogott a kísérlethez. Aztán hosszú hetekbe, hónapokba nyúló próbálkozások után végül is sikerült olyan tökéletes égést produkálnia, hogy a kísérlet céljaira feláldozott vaskályha szinte percek alatt elolvadt És vajon ml buzdította Skoda Bélát arra, hogy a bonyolult gépek, berendezések tökéletesítésén túlmenően „komolytalan" kísérletek!« te rászánja magát? Mert arról is beszélt, hogy hazai viszonylatban vajmi keveset törődünk az egyik legnépszerűbb, legkeresettebb cikk, a gyermekjátékok tetszetős, ötletes kivitelezésével, tömeggyártásával. De ha foglalkozunk is vele, az is majdhogynem „maszek”-alapon történik, amiből jobb híján legfeljebb bóvli áru kerül a vásárlók elé. Ezúttal is külföldi példákra hivatkozott, s bizonyításképpen felsorolta azokat az országokat, amelyekben fontos faladatként tartják nyilván a legifjabb nemzedék igényes kielégítését. Nagyon örvendetes azonban, hogy nemcsak az észrevételeit mondta el, hanem azt is, hogy ezzel kapcsolatban komoly szándékai vannak; Ezek a szándékok talán nem is olyan sokára testet öltenek, hiszen máris hozzáfogott egy saját kísérleti műhely berendezéséhez. — Egyszerre több mozgású műveletet, sőt tőmondatokat produkáló játékfigurákat tervez, amelyeknél a gond egyik felét arra használja fel, hogy a játékaival ne csak ötletes, hanem olcsó mulatságot szerezzen a gyermekeknek; Hogy félreértés se essék, Skoda Bélát nem üzleti érdekek fűtik ebben az igyekezetében sem, hiszen köztudomású róla, hogy a számolatlan újításaiért felvett tekintélyes összegek jó részét eddig is közhasznú kísérletekre áldozta fel« Lucs, amely a béta és gamma sugárzás mérésére alkalmas. Ez a kis kazettában lévő műszer a legkisebb porszemre is érzékeny. — Milyen értéket képviselnek ezek a műszerek? — Több mint másfélmillió forintot. A műszereket az Országos Atomenergia Bizottságtól, az Egészségügyi Minisztérium központi műszerbeszerzésétől, valamint a Mecseki Ércbánya Vállalattól kaptuk. ígéretünk van arra, hogy sor kerül majd a további műszerfejlesztésre is. A Baranya megyei KÖJÁLL hat tagú sugárzásegészségügyi csoportja —mely rövidesen egy vegyésszel gyarapodik majd — ellenőrzi jelenleg az összes radioaktív izotópokkal dolgozó ipari, orvosi és mezőgazdasági kutató munkahelyeket az egész Dunántúlon. Ebben az évben az orvosi röntgen-munkahelyek ellenőrzését is ez a csoport végzi majd. — Sajnos, röntgenmérő műszerünk még nincs — mondja dr. Urbán Aladár főorvos —. mert a hazai ipar ezt nem gyártja. Azután hiányzik a kémiai laboratórium. Megnehezíti munkánkat, hogy itt a Dózsa épületben csak ideiglenes a helyünk. Ezért nem kerülhet sor az elektromos hálózat kiépítésére és szívó-berendezések felszerelésére. — Szükségünk volna például elektrotechnikai laboratóriumra is, ahol saját magunk tudnánk műszereket és pótalkatrészeket készíteni. Ha felépül majd a KÖJÁLL új székháza Pécsett, akkor megfelelő, korszerű elhelyezést biztosítanak majd részünkre is. Kétszáz kötetes kis szak- könyvtára van a csoportnak. A magyar mellett főleg német, orosz és angol nyelvű szakkönyvek sorakoznak a polcokon. Itt van a legújabb, M. Haissnsky: „A magkémia és alkalmazása” című, 782 oldalas vaskos műve. Ezt Irene Joliot-Curie munkatársa írta, aki most az Institut du Radium vezetője Párizsban. Lapozgatom a sugáregészségügy bibliáját, a dr. Bonta János szerkesztésében megjelent Műszaki egészségügyi sugár- védelem című kézikönyvet. Mellette van a Praktischer Leitfaden der Radiochemie. Azután Borda és Schönfeld, bécsi egyetemi tanárok: „Die technische Anwendungen der Radioaktivität” című művét mutatják meg. — Két hónapig az ő intézetükben végzek majd tanul! mányokat — mondja dr. Ur- ; bán Aladár —, a közeli na> pókban utazom Bécsbe, Búcsúzás előtt még ! megkérdem a főorvos elvtár- 1 sat, hogy az egy év óta mű- | ködő csoportnak mik a to- ; vábbi tervei. A rutin ellenőrzések, az ; izotópokat, valamint ipari > röntgen-berendezéseket felhasználó helyek sugáregész} ségügyi ellenőrzését végezzük. J Emellett végezzük a sebésze- i ti, ortopédiai és traumatoló- ! giai mozgó röntgenberendezé- ! sek felmérését is. — A különféle anyagokat vizsgálat előtt nyilván elő kell készíteni. Hogyan történik az anyagok feldolgozása? — Az anyagokat elemzés előtt kémiai előkészítő műveleteknek kell alávetni. E műveletek során válik a vizsgálati anyag mérésre alkalmas preparátummá. Például a vizsgálni szándékolt kultúrnövényt — tekintettel annak alacsony radioaktív anyagtartalmára — úgynevezett dúsítási eljárásnak kell alávetni. Ennek során a növényrészeket elhamvasztjuk, a hamut feloldjuk, majd preparátum- tálakra visszük és azon fixáljuk. Az így készült preparátum már alkalmas radiometrikus meghatározásra. A hóié aktivitásának vizsgálatánál aránylag nagy térfogatú (5 liter) folyadékot kell bepárolni. Bécsben egyik feladatom éppen a gyorsbepárlási módszer tanulmányozása lesz — fejezte be szavait dr, Urbán Aladár főorvosi m. a
