Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
FEBRUAR *3. tU£K»«.Ö Jobb munkaszervezés — vastagabb boríték * A9 építőiparban végrehajtott normarendezés néhány tapasztalata Az. építőiparban 1963. Június elsejével új normákat vezettek be. Ezeket gondos felmérés előzte meg, kidolgozásukba* sokan részt vettek. A vállalatoknál a normákat megbeszélték a brigádokkal, az emberekkel és azok a jelzett időpontban életbe léptek. Az- , óta sok hónap telt él, a tanulságokat tehát le lehet vonni és érdemes is levonni. Gondos kidolgozás Mást, mint a címben szereplő megállapítást, nem lehet új normakönyvekről írni. A -normák jók, feszesek ugyan, de pontosak. Persze nem hibátlanok, de úgy hisszük, hibádban normákat senki aem tudna készíteni. Az új normáknak, az új bérrendszernek azért vannak pozitív és negatív oldalad. Először talán a pozitívakat vegyük szemügyne. legpozitívabb az új bérrendszernek a Jó munkaszervezésre. való törekvése. Talán sokan ebben nem értenek egyet, de ezt kell először is kiemelni. Az új normákat ugyanis csak úgy lehet teljesíteni, ha az építkezésen jó munkaszervezés van, ha biztosítva van az anyag, az ember, az eszközök. A műszaki vezetőknek nyitva kell tartaniuk a szemüket és minden tudásukat latiba kell vetni, hogy az emberek, ez építő- trrunkáscfc jó eredményeket érhessenek el és ez bérükön is meglássék. Különösen jól sikerült a kőművesek, az ácsok, a szakipari részlegek dolgozóinak normáját kidolgozni. Igazságos, ésszerű, teljesíthető, ha a feltételek megvannak. Az utolsó fél év fizetési céduláit, a bérelszámolási íveiket megnézve láthatjuk, hogy az új normáikat igenis lehet teljesíteni. Nehézségek ott adódnak, ahol az építkezés, például a tsz-ekben, messze esik a centrumtól. Itt bizony az utak gyenge állapota befolyásolja az anyagszállítást, nehéz a vízellátás megtervezése, nincs annyi mozgási, intézkedési lehetőség, mint a központban. Am itt is jó munkaszervezéssel teljesíthető az új norma. Kisebb hiba van á berende- nési tárgyak felszerelésének munkabérei körül Általában az épületiek átadásakor kétszer kell a szerelőnek a csapokat felszerelnie, egyszer kipróbálás kor, másodszor az átadásnál Erre viszont a ootmakönyv nem tér kL A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál a tapasztalait szerint az építkezéseken komplex-brigádok dolgoznak. A brigád tagjai úgynevezett „bér súlyozáson” mennek keresztül, mindenki szolgálati évei, szakképzettsége szerint bizonyos alapbérre besorolt A segédmunkásoknál 4.50-től 8 forintig, a kőműveseknél, ácsoknál szántén bizonyos minimális és maximális határokig van minden ember besorolva. Az átlag a vállalatnál például a segédmunkásoknál 5.80, a kőmű veséknél 8 forint, az ácsoknál 7.50. Ha valaki egy bizonyos munkát teljesít 100 százalékra, akkor megkapja alapbe- sorolásd órabérét. Ha többet teljesít — aminek semmi akadálya — akkor arányosan többet keres. Más munka, más bér \z új normakönyv szerint rmntíen munka más-más kategóriába esik. Egy-egy munká-- nál meg van szabva, mit lehet azért fizetni,' sőt az is, hogy hány segédmunkást lehet alkalmazni. A falazásnál többet, a vakolásnál kevesebbet Igen ám. de a brigád nem szívesen adja le emberét Ha leadja, más brigádban már nem éri el esetleg a „megszokott” alapórabérét, • ezzel befolyásolja a brigád keresetét is. Az új aormarandsner ítóté- Wsd, hogy a brigádok csak megszabott létszámú dolgozót íoglaikazjtanear.iík egy-egy munkán, • szinte tökéletes «aerveaettsége*. tételez ML Előfordulhat olyan akadály nem a vállalat hibájából adódik, országos anyaghiány vagy egyéb. Ezeket bizony »fent" 1* ki kell küszöbölni, hogy a dolgozókait károsodás ne érje. Az általános tapasztalat szerint az új normák bevezetése óta nőtt munkahelyi szervezettség, de maguknak a brigádvezetőknek aktivitása is. A pécsi tejüzemnél pl Svélecz József beta- nozó brigádvezető nem vár a felsőbb intézkedéseikre, ha nincs anyag, azonnal telefonál a betoniközpontnak, de még a vállalat központjával is veszekszik, kéri a sürgős közbelépést. Az új normarendszer óta a dolgozókat élénkébben foglalkoztatja a gépkihaezná- lás, a szerelvényezettség, a technikai lehetőségek kihasználásának kérdésed. A célprémium veszélyei A célprémium magában véve nagyon hasznos és nagyon ösztönző dolog. Ha egy épí tkezésen kitűznek mondjuk március 15-re egy elvégzendő feladatot és azt mondják egy brigádnak: ha teljesítitek már dús 5-re, akkor kaptok 3000 forintot, a brigád pedig szorgalmas munkával végrehajtja a feladatot és kifizetik a célprémiumot, akkor ez ösztönzőleg hat mindenkire. Vannak azonban tapasztalatok arra is, hogy nem minden esetben használják fel a célprémiumot helyesen. Köztudomású volt az építőipariban az úgynevezett „homokolás”. Ha egy munkát nehezen lehetett elvégezni és az embereknek anyaghiányból vagy egyéb szervezetlenségből állniuk kellett, akkor a brigádvezető „homokozott". Oda írt olyan munkák elvégzését is a munkalapra, ami mögött nem volt munka, nem volt termelés. A művezetők, építésvezetők tudták, hogy kevés az építőmunkás, nem szívesen engedték ed őket, s ha nem tudták megkeresni a megfelelő bért, hát beleegyeztek a „homofeozásiba”. Nos a jelenlegi normák és a célprémium bizonyos esetekben a 'homokozást „államosította”. Azon az építkezésen ugyanis, ahol rossz munka- szervezésből kifolyólag nem tudják az emberek teljesíteni még a 90 százalékot sem, ott célprémium formájában „kárpótolják” az érdekelteket. Miért hibás alapvetően ez a sajnos nem ritkán előforduló gyakorlat? Azért, mert olyan munkabért fizet ki, amely mögött nincs termelés, károsítja a vállalatot, a népgazdaságot, másrészt a valóban jó brigádok kedvét szegik. Nem kevés brigádvezető mondta rosszalva: lám, X. nem igyekszik, lógnak az emberei, majd kap célprémiumot, hogy a keresettel mégsem legyen hiba. ,Ez a gyakorlat semmit sem javított a „homokozás” káros jellegén és ez ellen a legszigorúbban fel kell lépni. Nem mond igazat, áld azt állítja, az új normákkal nem lehet keresni. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál például 1963-ban az egy építőmunkásra jutó béralap 19 800 forint volt 1964-ben viszont az egy főre eső összeg 630 forinttal több. Van tehát mód többet keresni és senki sem akarja a béralapot megtakarítani. Csak szorgalmas munka és termelés legyen mögötte. A műszakiak felelőssége Tökéletes bérezési forma persze, amely hibátlanul méri le a munkavégzést és biztosítja az arányban álló keresetet nincs. Gondoljunk csak az ötvenes évek normáira, sztár-ugratásaira. Azóta a bérezés sokat fejlődött. Az új normák jói befolyásolják az építőipari dolgozók tevékenységét, serkentik a segédmunkásokat kőműveseket ácsokat, de a technikusokat a mérnököket is a jobb munkavégzésre. Nem hiába teljesít például az Albert és a Sáros! brigád 120 százalékot a bolgárként! építkezésen, mert ott az építésvezetőség is nagyon jól szervezte meg a munkát Az emberek keresete és a munka-' szervezés összetartozó dolgok, ! s ezért a gazdasági vezetőknek. a műszakiaknak fokozottabban kell törekedniük aura, hogy a meglévő, alapjaiban jó „normafára” 'megfelelő gyümölcsöket, vastag borítékokat helyezhessenek. Szflts István Április 1-151 lehet személyautót bérelni üj szolgáltatást vezetett be a fővárosi tanács közlekedési Igazgatósága, a személygépkocsik bérbeadását. A taxivállalat már január közepe óta ad bérbe külföldieknek kocsit. Eddig már jónéhány külföldi vendég vette igénybe ezt a lehetőséget. Április elsejétől kezdve gépkocsivezető jogosítvány- nyál rendelkező budapestiek és vidékiek Is kaphatnak bérbe személyautót. A bérbevétel legrövidebb idej8 24 óra. Egyheti igénybevétel esetén a vállalat kedvezményt is ad. Rendelkezésre állnak Volga, Moszkvics kocsik, sőt családi kirándulásra még tíz- személyes mikrobuszok is. Az igényt a taxivállalat Kertész utcai telepén lehet majd bejelenteni. Tavaszra készöl a yillánykövesdi Ül Élet Tsz J Mind a tizenöt erőgépüket már kijavították, a tiúajrnecr- munkáló- ét vetőgépek nagy rétze ti kijavítva várja a jó időt, a tavaszi munkákat KIS FALVAK SORSA Elnéptelenedik as ország legkisebb községe — Fellendülő építkezés a központban A lapos lejtőjű hegyek között szarvas, vaddisznó és mókus él. A hosszan elnyúló völgyben pántlikázó patak mosott magának medret. A hegyhátakon a fáktól kímélt táblákon megterem a búza, a kukorica, lucerna. Kívánni sem lehetne ideálisabb helyet településnek. Itt alakult ki a hegyháti Járás egyik legszebb kisközsége. Valamikor Hetfühely volt a neve, a XVI. század derekán Hetvehelyre változott és ma is az. IS XX. század népvándorlása Érdekes környezetben él Hetvehely. Az ország legkisebb falvai tartoznak hozzá Karácódfán a választásokkor alig hetven lakost találtak az összeírók. Kán sem a legnagyobbak közé tartozik a maga 171 lakosával Okorvölgy még csak-csak meglehetős, hiszen 201 lakosa van, de mind között a legnagyobb Szentkatalin, bár Képes-pusztával sincs több lakója 250- néL Igaz, a központi község yj UTAKON A sötétzöld sörösüvegek között sűrű cigarettafüstben tíz- tizenöten hallgatják Borsa bácsi jóízű tör téneteit a mániái kultúrház pártirodáján. Félcsattan a nevetés, amikor a macska-történet végéhez ér. Egy órával előbb közel sem volt ilyen jó a hangulat, az emberek guny- nyasztva hallgatják a nagy teremben Márton Istvánt, aki most már a mániái Mecsekvölgye Termelőszövetkezet elnöke. A közgyűlés egyhangúlag rá szavazott, — Én nem ígérek semmit — mondotta az új elnök —, csak a terveket mondom el. Azokat a terveket, amelyeket meg tudunk valósítani, ha az egész tagság segít A termelőszövetkezet ebben az évben állami támogatással működik majd s a munkaegység értéke mindenképpen 25 forint lesz. Nyolcvan százalékát havonta fizetjük. Aid rendszeresen dolgozik, keres is. Morgás fut végiga termen, két asszony ősasMÚg. mellettem. — Minden évben csak ígérnek. Dolgozunk, de nem keresünk. A kimért cukorrépáért meg a krumpliért is mit kaptam, 3,6-et. Pedig egész nyáron dolgoztam rajta. Minden évben rosszabb, az első évben 22 forintot, a másodikban 14,40-et fizettek, az idén meg örülünk, ha tíz forint lesz. Az elnök a tervekről beszél. Első dolognak tartja a tsz- demokrácia teljes érvényesítését, rendszeresen tartanak közgyűléseket — (tavaly az elnökválasztás után egyszer sem volt) —, hogy mindenki elmondhassa a baját, mindenben közösen határozzanak, és létrejöjjön az egység. A termelésben pedig rámegyünk az állathizlalásra és a juhtenyésztésre. A megyének nincs még egy olyan területe, amely erre megfelelőbb volna. 204-ből álló juhállományunkat 1000-re szaporítjuk. Szeretnénk építeni saját erőből egy 500 férőhelyes Juh- hodályt, valamint még egy hasonlót a komlói városi tonics segítségével. Fó cél a pecsenyebá- rány-előállítás és a gyapjú. Az állatállomány a múlt évben javult valamennyit, az idén megkezdjük a törzskönyves tehéntörzs kialakítását a borjádi és a nagy- nyárádi üzemekből. A jelenlegi 3,6—4 literes istállóátlag nagyon kevés. 1965-re el kell érnünk a hol- dankénti 70 kilogrammos húshozamot, Ez nem lehetetlen, és az sem, hogy az 5,7 mázsás (májusi morzsolt) hol dankénti kukoricaátlag 10—13 mázsára emelkedjen. Csak megfelelően kell kezelni. A túl munka- igényes növényeket, mint a cukorrépát és a burgonyát kikapcsoljuk, s amit csak lehet, géppel munkálunk meg. — Nem lesz köny- nyű ez az év. Meg kell alapoznunk a gazdaságot, s akkor már könnyebben megy. Néma csend. ▼»Jón hisznek-e aa elnöknek? Bizonyára, mert egyhangúlag megválasztották, s mindjárt kérdésekkel, kérésekkel Is fordultak hőssé. Pfi Mihály, • tsx kocsisa: — Három éve a tsz-ben dolgozom. Hat tagú családot kell eltartanom. Ha nem keresek többet, én is megyek a többiek után az iparba. — Rendezzük a normákat — válaszol az elnök — s a kocsisok elég Jól keresnek minden tsz-ben. Tudom, hiszen 12 éve foglalkozom a tsz-ekkel. A 25 forintos munkaegységérték havonta 1500 forintot jelent, ha nem többet — Ha annyi biztosan meglesz, akkor számíthatnak rám, nem megyek sehová. Becsületesen dolgozom, nekem mindegy hogy hoL Volt még néhány hasonló bizonytalanságról árulkodó hozzászólás, s véget ért a közgyűlés. Néhá- nyan még összegyűltek a pártirodában, s ott is folyt a vita, ax elnök pedig türelmesen magyarázott. Igyekezett meggyőzni az embereket Bízik benne, hogy az első fizetés után újra megjön az emberek munkakedve Mánián. m. K. — Hetvehely — 625 lrfhei számlál, de ha az öt települést egybevetjük, akkor aincs több lakója 1250-nél. Egészséges vándorlás indult meg a piciny falvakból a nagyobb község felé. A napokban arról beszélgettünk Papp Józseffel, a végrehajtó bizottság elnökével és Takács Imre titkárral, hogy ml vonza az embereket Hetvehelyre? — A munka — ezzel az egy szóval határozta meg a titkár a XX. századbeli népvándorlást. Hetvehelyen erdészet van, vasút van, mészégetők működnek, a Bükkösdi Állami Gazdaság üzemegységet tart fenn a Szabadság majorban, munkásszállása is itt van a faluban. Sokoldalúan elhelyezkedhetnek az emberek. így egy családból van, aki az erdészetnél dolgozik fix fizetésért * másik egyenruhás a vasúton, a harmadik a termelőszövetkezetből búzát, krumplit és kukoricát hoz haza. Kenyeret a családnak, takarmányt a hízónak. Ezért jönnek ide, a keresetért, ami egy-egy családnál eléri a négyezer forintot is. A bevándorlás nagyon érezteti hatását. Ha Hetvehelyről képeit akarunk kapni, nézzük a számokat: 1933-ban 625 lakosa van. 1949-ben 541 lakosa van. 1960-ban 610 lakosa van. 1964-ben 625 lakosa van. Visszaérkeztünk hát az utolsó háború előtti béke esztendőhöz. A háborús évek csaknem százzal csökkentették a falu lakóinak számát, de azóta újra megerősödött és éppen a hozzá tartozó négy apró faluból kapott pótlást Bontják a házakat — Kánban például — magyarázza a titkár — négy év alatt hetven fővel csökkent a lakosság, Karácódfán tíz év alatt 28 lakos költözött el, Szentkatalin lakóinak száma ugyanez idő alatt 86 fővel csökkent — Észrevehető ez a csökkenés úgy is, hogy megüresednek a házak, hogy bontási engedélyt kérnek? A titkár azzal kezdi, hogy hetenként kétszer kijár a falvakba. — Ezért eléggé megfigyelhetem, hogyan pusztulnak az ország legkisebb falvai. Ka- ráeódfa például valamikor igen gazdag község volt. Jellemző, hogy a házakat vályogból építették, vagy vertfalúak, de az istálló, a gazdasági épületek mind kőből rakottak. Egy-egy háznál harminc jószág is volt valamikor az istállóban. Most pedig sorra kérik s bontási engedélyt s ki- ürült házakra. Nem a fejük fölül bontják el az emberek a házat, hanem előbb beköltöznek, Szentlő- rincre, Bükkösdrs, Pécsre — Hetvehetyen hárem 4» alatt 23 új ház épült és »a 55 állami házból már csak huszonegy vár eladásra. Kényelem és hitén De mi lesz a csöpp falvakkal a hegyekben, elzárva a külvilágtól, út, isfcote és kultúra szűkiben? — Azért ez a vándorlás nem jelenti azt, hogy megfeledkezünk a külközségekről — mondja az elnök —, hiszen tavaly Okorvölgy kövesutat kapott a termelőszövetkezet segítségéveL A KPM pedig ingyen adta a tervdokumentációk Most elkészült az 1250 méteres szakasz a falu közepéig, de az idén tovább építjük a falu végéig. Szentkatalin klubot kap a kőzségíej- lesztésből, Okorvölgyön tv- termet létesítenek és így tovább. Persze, az nem lehetséges, hogy nagy kultúrotthono- kat építsünk, mint azt egyesek szeretnék. Erre nincs szükség, nem lenne kihasználva. A fontos — ezt a tanácsi vezetők jól látják —, hogy biztosítsák a kis külközségek lakóinak ellátását, legyen út, villany és víz. Más szolgáltatás k mint például orvosi rendelő, nagyobb kultúrotthon — a központi községben kell kialakítani, ahol rendelkeznek minden adottsággal és anyagiakkal is a fenntartásához. Egészséges és a korral járó vándorlás indult meg a nagyobb, központi fekvésű községek felé. Nem kipusztulás — mint azt egy időben próbálták magyarázni — csupán vándorlás a jobb munkalehetőségek után. Ha egyszer a hetvehelyi termelőszövetkezet fejleszteni akarja a háromke- mencés mészégetőjét, ha az országnak több mészre van szüksége, akkor oda embert is kell szerezni, aki berakja a követ és kezeli a kemencét. És jönnek az új munkások Kánból, Karácódfáróü, Képes- pusztáról Hasznosítani kefleRe a gazdasági Épületeket Azért valami, aggasztó js van abban az egyre erősödő vándorlásban. Nemcsak a lakások ürülnek meg a parányi falvakban, hanem az istállók is. Kőből épült, masszív istállók, pedig valamikor a Hegyháti járás éppen állattenyésztéséről volt híres. Ezeket az istállókat mindenképpen hasznosítani kell, hiszen bármilyen méreteket ölt is a sorvadás, azért a hetvehelyi jobban és jobban működő termelőszövetkezet üzemegységeket tart fenn mindenütt. Od* pedig sok jószágot tehet telepíteni, hasznára a Közösnek, a tagságnak, de az ország javán is Oáldaayi Bél* V I
