Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-22 / 44. szám
BTEBRÜÄÄ £L 3 Közelebb a városhoz! A ▼áros és * falu közötti különbség megszüntetésének nehéz és hosszú folyamatot igényló munkája különösen nehéz a régi uradalmakból, nagybirtokokból alakult álla mi gazdasagokban. Itt él legelevenebben a régi félfeudális Magyarország szelleme, itt van még a legtöbb javítani való. Ha sok helyen át is építették a régi cselédházakat, könnyebbé tették a dolgozók életkörülményeit, nagyobb lehetőséget teremtettek a gyérékeknek az iskolába járáshoz, emelték a művelődési és szociális fejlődés lehetőségeit — mégis ezek a területek esnek legmesszebb korunk ilyenirányú célkitűzéseitől. Ez nem is csoda, hiszen legmesszebbről indultak. UJ szármát tanulnak Tanulságos megvizsgálni néha egy-egy állami gazdaságot, vajon mit tettek, mivel segítették elő a fejlődést. A leg több helyen azt tapasztaljuk •— ha nem is mindenütt —, hogy a gazdaságok vezetői mindent megtesznek dolgozóik jobb anyagi és szociális körülmények közé juttatása érdekében. Nézzük meg például a Bikák Állami Gazdaságot! Nyolc ezer holdon gazdálkodnak, profiljuk: állattenyésztés. Az utóbbi években a gazdaság — a többihez hasonlóan — erőteljesen gépesített Ez a folyamat a fogatok szinte teljes A keresetek alakulása: Növénytermelés Állattenyésztés Segédüzemágak Építkezés Általános munkák A kereseteik emefflcedése különösen a kombájnosoknál és traktorosoknál volt szembetű nő. A kombájnosok kereseté — egy hónapra vetítve eléri a havi 5 ezer, a traktorosoké a 2200—3000 forintot De az állattenyésztésben dolgozók is elérték a havi 1500—2200 forintos jövedelmet. A szakmai tudás növekedése és az felszámolását hozta magával s az addig fogaton vagy kézi munkában dolgozók nagy részét új szakma tanulására kényszerítette, az emberek többsége gépekre került Ez eleve szükségessé tette a különféle tanfolyamok megindítását — s ezek a tanfolyamok eredményesek voltak, az elmúlt évben 70—80-an végeztek alapfokú traktorvezetői tan folyamot A szakmai képzés nemcsak a gépesítéssel került előtérbe, a megnövekedett igények az állattenyésztésben is szükségessé tették az itt dolgozók szakmai szintjének emelését Általánossá váltak a szaktan folyamok, melyeken többek között 35 állattenyésztő szerzett magasabb szakmai képesítést Ezek a szaktanfolyamok — és ez nagyon fontos — nemcsak a gazdaságnak jelentettek előnyt, hiszen náluk jóformán minden fontosabb munkahelyen , szakmunkások dolgoznak, de segített a környező tsz-eknek is, mert jó- rtéhány szakmunkás került az állami gazdaságból termelőszövetkezetbe. MAGASABB KERESETEK A szakmai képzéssel együttjáró természetes folyamat a dolgozók anyagi körülményeinek emelkedése. A következő táblázat jól szemlélteti az e téren egy esztendő alatt beállt változást Növelték a kulturális lehetőségeket is. Minden telepen rádió, televízió áll a munkások rendelkezésére, s a Pécsi Nemzeti Színház évente átlagosan 6—8 előadást tart a gazdaság területén. A gazdaság ezt a munkát évről évre fokozni kívánja, tervbevették a régi cselédházak korszerű lakásokkal való felváltását és szeretnék megszervezni az üzemorvosi szolgálatot is. LE 1962 1963 4,77 Ft/Ő 5.12 Ft« 5,53 * 5,74 * 6,77 „ 6,91 k 6,73 „ 7,01 , 5,27 „ 5,42 „ Kezdik a mák vetését A tavalyi mostoha időjárás sok kárt tett a mák vetésekben $ ezért a tervesett 600 mázsa helyett csak 325 mázsát tudott a MSK felvásárolni és feldolgozni. Most újra elérkezett a mák vetésének az ideje. A MEK a tél folyamán 300 hold mák termelésére kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel. de ha az időjárás kedvező lesz, még pótszerződéseket is kötnek. ezzel Járó magasabb keresetek növelték az állandó dolgozók számát. A gazdaság feladatul tűzte ki a szociális, kulturális helyzet állandó javítását is. A korszerűtlenné vált üzemi konyhát és étkezdét már 1962- ben átalakították, lakásokat építettek és újítottak fel. Az alsómocsoládi sertéstelep dolgozóinak rádióval, televízióval ellátott társalgót építettek. 1962-ben ezekre a felújításokra félmillió forintot költöttek. TISZTA RUHÁBAN Tavaly ez az összeg megkétszereződött, egymillió forintot költöttek szociális, kulturális beruházásokra. A fürdőkön, öltözőkön, lakásokon kívül nem árt felhívni a figyelmet egy nagyon érdekes és a mezőgazdaságban nemrég még ritkaságszámba menő dolog bevezetéséről. Megvalósult a „ruhacsere” — azaz már nem munkaruhában jönnek dolgozni, hanem rendesen felöl tözve, s ugyanígy tisztán távozhatnak munka után. 11 lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint az esztergomi Petőfi Sándor Művelődési Házban megtartott lottó-sorsoláson a 8. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 6, 33, 43, 50, 51 Valuta — negyedmillió forintért 25000 forintért Tokióba — 8000 kilométer repülőgépen Vonat, repülőgép, autóbusz — Francia- ország, Egyiptom, Anglia, olasz körút és Tokió — szerepel többek között az IBÜ&Z terveiben. A legdrágább út természetesen a tokói. Repülőgéppel oda- vissza; október 2-án indulnak a jelentkezők és október 29-én érkeznek haza. — Van jelentkező a 25 000 forintos útra? — Heten kértek helyet a tokiói tu- ristaútxa — mondja Bérezi Pál, a pécsi IBUSZ-kirendelt- ség vezetője — közöttük egy házaspár Tizenötezer forintot kell előre befizetni személyenként. Vagyis egy házaspárnak csaknem egy Moszkvics ára, ha részt akar venni a. tokiói olimpiai játékokon. Azt mondják megéri, mert nemcsak az út gyönyörű, hanem Japánban is sokféle programról gondoskodik az IBUSZ amellett, hogy megnéznek jó pár versenyt. A rendkívüli tokiói út mellett a legdrágábbak közé tartozik a Taskent — Szamarkand — Buchara — Aima-Ata-i út. A nyolcezer kilométeres kirándulás 5000 forintba kerül. Legolcsóbb a négynapos kolozsvár— tordai kirándulás — csak 790 forint. Az IBUSZ 30 személyes autóbuszokkal és ötszáz főt magába fogadó különvonatok- kal bonyolítja le a társasutazásokat. Tavaly a rekordot a lipcsei vásár jelentette, ahová hétszáz személyes különvo- natot indítottak. Ami különösen érdekli az utazókat: hol kaphatnak és milyen valutát? — Nálunk beszerezhetik a külföldre utazók a lírát, dollárt, schillinget, NDK és NSZK-márkát. cseh koronát, leit és dinárt Tavaly januárban 79 ezer forintért adtunk ki különféle valutát, az idén — egy hónán alatt — 230 ezer forint értékben szolgáltattunk ki szocialista országok pénzét Ugyanakkor a külföldre szóló jegykiadásunk csak háromezer forinttal emelkedett Ez azt mutatja, hogy egyre többen utaznak' külföldre személygépkocsival. A jegyekről azt is tudni kell, hogy nem érdemes az utolsó pillanatban megváltani, mert a külföldre szóló vasúti jegyek két hónapig érvényesek. Újdonság még az IBUSZ-nál, hogy olcsóbbak lettek a szocialista országokba induló társasutazások. A hatnapos moszkvai repülőút 590 forinttal, a hétnapos cseh körút 440' forinttal, a 15 napos Karlovy Vary-i út 380 forinttal, s hétnapos szlovák körút* 245 forinttal és a nyolcnapos szász- svájci utazás 130 forinttal kerül kevesebbe. Múzeumi restaurátorok Ax ásatásokból előkerülő régészeti teleteket meg kell tisztítani, vissza kell adni lehetőleg az eredeti legjobban megközelítő forrná- jukat. Ezt a munkát a régészekkel szoros együttműködésben végzik Kemény Miklós és Bessenyei Vendel, a Janus Jannonlus Múzeum régészeti osztályának restaurátorai. Utána még tartósítják is a tárgyakat, ezzel megvédik őket a további pusztulástól. Munkájuk nagy ' figyelmet és szaktudást követel, a restaurátornak is ismernie kell a kor történetét, amelyikből a leletek származnak. Képünkön Kemény Miklós egy gipsz-ágyba helyezett textil leletet preparál. Elfecséreljük a juhtejet Megfelelő feltételeket kell teremteni a hármas hasznosításhoz Elgondolkodtató cikk jelent meg a Dunántúli Napló január 28-i számában „Elfecséreljük a juhtejet” címmel. A cikkíró felvetett egy problémát, melyet azonban — úgy érzem — nemcsak a fejés kapcsán, hanem több oldalról kell megvilágítani. A juh valóban hármas hasznosítású állat. Termékeinek fontossági sorrendje: gyapjú, hús, tej. A gyapjú fontos, műanyaggal nem helyettesíthető ruházati alapanyagunk, melyből — sajnos — hazai piacról még szükségletünk 50 százalékát sem tudjuk fedezni. A másik 50 százalékot tőkés országokból kell beszereznünk. A juh második haszna a húsa. Bár hazánkban a juhhús nem népélelmezési cikk, mégis óriási jelentősége van egyrészt a belföldi fogyasztás, másrészt külföldön, elsősorban tőkés piacon történő előnyös elhelyezhetősége miatt. A tőkés piacok érdeklődése a magyar hízott ürük, pecsenyebárányok és húsvéti bárányok iránt egyre nagyobb, s ez jórészt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jó minőségű hízott anyagának köszönhető. 1958-ban csak 14 268 hízott állatot vittünk ki, 1962-i hízott ürü-, pecsenye- és húsvéti bárány-kivitelünk meghaladta a 265 000 darabot. Ennél azonban még jóval többet tudnánk külföldön elhelyezni. Bajcsy ZsCRnszfcy üt ős Re> ©5s utca sarok. Üres, sártól cuppogd* kis telek. A nagypiacról ide szorultak a sátras kereskedők és iparosok. A sarki határostól fakanalat vásárol egy nagykendős néni. A szomszéd sátorban papucsok, mamusaak, arrébb kendók és sátrak. Majd óriási csődület keletkezük. A Köztisz tasági Vállalat két kocsija salakat szállít, — valószínű a szeméttelepre. Az árusok megállítják a kocsikat és kérik, hogy egy lépést se tovább, rakják le a terhet ott nyomban. Az alku kész. Lapátokat fognak az eladók és planírózsák a terepet. Ezen újabb vita kezdődik, mert mindenkinek maga felé hajlik a keze, csak a saját sátrát menti a Idától és sártól. Igazi üzleti érzék, hiszen a vevő inkább megy a szárazon, mint a bokáig érő sárban-vízben. Lecsülapodnatk lassan a kedélyek, persze nem mindenki elégedett, van aki rendőrért siet és segítségével szeretne igazságosabb calakelioestást biztosi tani Az egyik hazán» előtt íesar ©ok és nézem a silány portékát Két fiatalember pecsét gyűrűt próbálgat Sárgasztaú valamiből készült, Nehezen lei, sen hídja tovcnöL SZEMERKÉLŐ ESŐBEN — Szokatna« még, — mondja a bazáros asszony, — majd ráidomul. A fiú két tízest, nyújt, három egyforintost kap vissza. Ujább vevő lép melllém. Aprócska tükröket forgat. Rám szól az asszony; — Mi tetszik? Én is forgatná kezdem a tükröket. Féltenyérnyi nagyságúak. Egyik felől tükör, a hátulján pedig fürdőruhás női képek, vagy még hiányosabb ruházatú, dagadó keblű hölgyek- jelentik a mézesmadzagot — Mennyibe kerül? — mutatok fel egyet — Hat forint — Drága, — mondom és leteszem. Félreállok és bámészkodom tovább. Jön egy középkorú férfi a feleségével és gumiszálon mászó majmot vesznek. Próbálgatják, húzzák a gumit alól-felől, mire a majom lépdel felfelé rajta. Fizetnek és mennek tovább • buszmegállók leto. A kőfal mellett bCMÚ Bátor, Minden van benn«». Merőkanál, kendő, szatyor, oötor- szij. % amit csak el Ss&et képzelni egy bazáros sátorban. A sátoraisztalról rikító színű falvédők lógnak lefelé a szokásos képekkel. Patait, őzek, hintázó nyalka leány és legény, satöbbi és a többi. A sátor mellett a legújabb Opel-Ca- raván. Szemben a bszárossal egyik kendős sátor sarkánál állok. A tulaj férje mellettem. Beszédbe keveredünk A salakelosztással kezdjük. — A tizenöt forint kézpénzt elkérik; de rendes hely az nincs, — panaszolja. — Ha mi nem gondoskodnánk, felkopna az áiflHmk Az Opel felé intek a szememmé!. Érti a célzásit — Ja kénem, a kereskedők könnyen beszélnek Nekünk, szegény iparosoknak sose lesz kocsink Akik dolgoznak, azok nak nincs. Ezek csak vásárolnak és eladnak. Kocsival mindenhova könnyen eljutni. — Vásárolják sast » __ rik ító fajvédőt? — De még mennyi««! Abban van a pénz uram, abból a kocsi. Hiába írják az újságok, hogy így giccs, meg úgy geau.- -fté- dTit—‘ — Mindennap kirakodnak? — Mi csak szerdán és szombaton, de akinek kocsija van, az bejárja a fél országot. Kedden és pénteken Siklós vagy Szigetvár, de elmennék ezek még az állami gazdaságba is, ha éppen fizetésnap vau, meg Kamtóra. — Lehet? Csak úgy egyszerűen egy gazdaság elé rakodói? — Ki kérdi azt? Ha az igazgató megengedi, miért ne. Látom, hogy a félesége sűrűn pislog felénk. Már megint sokat fecseg ez az ember, s azt se tudja, kivel áll szemben. A férj nem sokat törődik asszonya tekintetéve], köz lékenyen csevegünk tovább. A vásárokra panaszkodik. — Ekkora várté, és atSg vas vásár. Valamikor tizenkettő volt egy esztendőben, most pedig csak négy: januárban, májusban, októberben és decemberben. Pedig tndja-e, bogy a májusi vMr nem sóimé ér, — magyafráAmHk geszttfcuJÄv*, — húsvért etóWt kéUem • vásár, man májasban, — Itt hogy megy? — tsm— Ez se sokat érne, ha nem Itt volna a buszállomás. A falusiak, azok még vásárolgatnak, de már ók sem a régiek... Végre az ő sátruk előtt is megáll két falusi asszony. Tapogatják a kendőket. Ötöt— hatot is megnéznek, majd visszahajítják a többi közé és mennek tovább, a fésűs sátor előtt megint megállnak. A kendős még beszél hozzám, de én már megyek tovább. A Kossuth téren az öreg Bereczki bácsival találkozom. Ül a kétkerekű „speditőrén”, arcába száll a kukoricát pattogtató tűzhely füstje. Lehajtja a fejét és tűri csendesen, örül a találkozásnak. — Volt-e már fuvarja, Bereczki bácsi? — Semmi az ég-világon. Még tíz fillért se kerestem ma. Nagyon sovány napok járnak manapság. — Az egészség? — Azzal nincs baj. néz rám az egyenes tarfcású öreg ét nyújtja a kezét — Azt kívánom minden hazámfiának, hogy hetvenhárom éves korában, mert én annyi leszek matat március elsején, — Így álljon az egészséggel, mint én. Megrázom hosszan az öreg harcos késiért, aofc jó fuvart kívánok neki év tovább sétálok a szemerkélő esőben. A juh harmadik haszna a teje. A juhok fejősének hasznosságát a fent említett cikk jól kihangsúlyozta és annak főbb pontjaival egyet is értünk. Azonban hogy ezt a bevételi forrást kihasználhassuk, ahhoz termelőszövetkezeteinknek alaposan fel kell készülniük. Mindezek előrebocsátásával I vizsgáljuk meg azt, hol van a „fecsérlés” fő kiindulópontja és mi annak káros következménye Elsősorban nincsenek megfelelő hodáiyaink, ahol az ellést a korszerű követelményeknek megfelelően január —februárban le lehetne vezetni. Nincsen elegendő szakjuhászunk és főként nagyon kevés az utánpótlás. Változtatni kell azon a szemléleten, hogy a juh mellé olyan embert tesznek, akire már egyéb munkát úgysem lehet rábízni. Biztosítani kell a juhok számára is a téli takarmányt, mert a juh csak szerény, de nem igénytelen állat Fel kel! számolni azt a már szinte vétkes közömbösséget: „Ha él uráé, ha dőglik kutyáé”, amit sok tsz vezetősége, tagsága a juhhal szemben mutat. Sok tsz-vezetőnek a juh csak akkor jut eszébe, ha bankfede- zetre van szüksége. Lekötik a gyapjút, leszerződik az ürü- bárányokat exportra, a jerkebárányokat eladásra, lekötik a tejet exportra. Mondom leszerződik, de azzal, hogy juhászaiul jól működjön, nem törődnek. Jó gyapjút, sok gyapjút csak egészséges, jól táplált állomány produkál. Az ürübárány csak akkor lesz export minőségű, ha áz anyák az ellésrei jól elő voltak készítve és a bárányokat valóban abrakkal hizlalták, nemcsak megmutatták az abrakot nekik. Sok juhtejet is csak abban a tsz-ben tudnak előállítani, ahol télen meleg ho- dályban ellenek az anyák, jól takarmány ózzák az anyákat és bárányokat,’ szakképzett juhász kezeli az állatokat, aki a fejősen kívül a juhtej kezeléséhez is ért A juh valóban hármas hasznosítású állat de az ebből származó lehetőségeket csak akkor tudjuk kihasználni, ha a feltételeket biztosítjuk. Ézek pedig a jó elhelyezés, takarmányozás és gondozás. Amelyik tsz csak a három hasznot akarja biztosítani a maga számára, a feltételeket nem, az pórul jár, mert vagy egyik, vagy másik, esetleg mind a három hasznot el vesztheti. A 3004. «. kormányhatározatok nagy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek abban, hogy juhászai tálkát fejlesszék, a tenyésztés jő föltételeit megteremts élt. Cximer József. * Gyapjú és. Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat kírendeltaég- vesetőio
