Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

m FEBRUAR n. napi6 Megyénk „népvándorlása“ A uépcsség egynegyede bevándorolt ~ A beköltözők többsége fiatal Harmincezer bejáró Parketta hatszáz lakáshoz A népszámlálásról megje­lent legújabb kötetben igen érdekes adatok találhatók a népesség vándorlásáról és ar­ról, hogy hányán dolgoznak távol lakóhelyüktől. Baranya megyében jelentős ipari be­ruházások történtek, felépí­tettük Komlót és nagymér­tékben fejlesztettük Pécs ipa­rát. Ennek köszönhető, hogy megyénkben nagyobb volt a bevándorlás 11 467 fővel, mint elvándorlás és az ország azon nyolc megyéjéhez tarto­zunk, melynél a vándorlási különbözet pozitív. 1 A pécsiek egyharmodo bevándorló Az I960, január 1-i nép- s mml álás Baranya megyében tPécsett .109 436 főnyi jelen­lévő népességet talált; Hogy a népesség vándorlását figye­lemmel kísérhessük, a nép­számlálás során megkérdez­tük mindenkitől, hogy 11 év­ié! előbb, az 1940. évi nép­számláláskor hol lakott. Ez természetesen csak a 11 éves­nél idősebb népességre vo­natkozhatott. Ezeknek száma 319 574. A népesség nagyobb része, 72 százaléka nem vál­toztatta lakóhelyét)- míg 28 százaléka 11 évvel ezelőtt nem ugyanabban a község­ben, városban lakott. A né­pesség egynegyede tehát be­vándorolt, ezeknek jó része azonban a megyén belül vál­toztatta meg lakóhelyét: f# % Megyén betol vándorolt « 812 SU Szomszédos megyéből vándorolt be M *J* *!,S Távol) megyélWi vándorolt be WS*8 20,# Budapestről vándorolt be 8 ISO S.S A bevándorlások nagyrészt a városok felé irányultak. Természetesen más a hely­zet. ha a megyén belül kü­lön vizsgáljuk Pécs városát, mert itt a népesség 32 száza­léka vándorolt be. A beköl­tözőitek «1 százalék* Baranya »egyébül, 23 százaléka szomszédos megyéből, 3* százaléka távoli megyéből és I százaléka Budapestről vándo­rait be. Komló városnál viszont a népesség 70 százaléka vándo­rolt be. A bevándoroltak 83 százaléka Baranyákéi külMMMt be, fi százaléka szomszédos megyék­ből, J! százaléka távoli megyékből te * százaléka Budapestről. Mohács az ország azon vá­rosai közé sorolható, ahol a bevándorlás közepes mérté­kű, 21 százalék volt. A beván­dorlók kétharmada a megye községeiből adódott. A távolabbi megyék közül Csongrád, Zala és Békés me­gyék adták a legtöbb beván­dorlót. A statisztikái adatok is igazolják azt a tapasztalati tényt, hogy főként a fiatalság igyekezett magának új mun­kalehetőséget teremteni. Eb­ből következik, hogy a be­költözőknek 40 százalékát a 15—29 éves korúak adták, a 40 év felettiek aránya 29 szá­zalék volt; < Baranyából költöznek legkevesebben Budapestre A népesség nagymérvű moz gésát a két népszámlálás kö­zött az is mutatja, hogy a 90 ezer bevándorló mellett 78 ezer elköltözött a megyéből. Az elköltözők nagy száma in­dokolttá teszi, hogy megvizs­gáljuk az elvándorlás irányát is. Legtöbben a saját megyén belüli községbe, városba köl­töztek: ségbe költözött és nem a vá­rosba. A Pécsről elköltözői­teknek 26 százaléka Baranya megyén belül maradt. — A szomszédos megyéken kívül Veszprém, Fejér, Pest, Győr megyék és Szeged város von­zották leginkább a megye né­pességét. Különösen figyelem­reméltó, hogy Hajdu-Blhar megyével együtt Baranya me­gye az, mely a Budapestre költözőiteknek legkisebb szá­zalékát adja. Mint már említettük, a la- í kóhely-változtatásra az ipari • kereseti lehetőségek voltak a legnagyobb hatással. A lakó­helyet Változtató beköltöző keresőknek 42 százaléka ipar­ban, 23 százalék mezőgazda­ságban dolgozott, míg az el­költöző keresőknek 34 száza­léka ipari foglalkozású, 26 szá­zaléka mezőgazdasági foglal­kozású volt, 530 településből járnak be Pécsre A népesség vándorlásának másik nagy fejezetét a min­dennapi népvándorlások, a munkahelyre való bejárások adják. Ugyanis az ipari üze­mek fejlesztésével az ipari centrumok kialakításával nem tudott lépést tartani a lakás- építkezés. A munkaerőt vi­szont mindenképpen biztosí­tani kellett, -ezért a munká­sok letelepítése mellett szük­ségszerű megoldás a munkás - szállások létesítése, továbbá a dolgozók munkahelyre törté­nő utaztatása (ingáztatása), amit a statisztika inga-ván- dorforgalomnak nevez. Megyénkben ez az Inga- vándorforgalom elég nagy­mértékű. A 192 ezer aktív ke­reső közül 82 százalék dol­gozott csak a lakóhelyén. A munkahelyekre rendszeresen bejáró dolgozók száma meg­haladta a 30 ezret Míg Ba­ranyából más megyébe 1676 dolgozó járt el, addig a be­járók közül más megyében la­kott 3611. A mimikáira más községek­ből városokból bejáró dolgo­zóik aránya Komlóin volt a leg­magasabb. Minthogy a községekben he­vesebb a munkaalkalcum, álfa- Iában innen jártak el legna­gyobb arányban máshová dol­gozni. De nem ikicsd a Pécsről eljáró dolgozóik aránya sem. ez jóval magasabb, mint a töb bi megyed jogú városban. Itt, főként Komló vonzásának ha- j tása mutatkozik meg. A Pécs­re járók 530 településiből (vá­rosiból, illetve községből) jár­tak be, ebből megyén belül van 289 település. A legtöbb bejárót Hosszúlhetény, Szent- lőrinc, Kozármdslemy, Sziget­vár és Komló adta. Komlóra 287 helyről jártak dolgozni, \ Pécsről 853-an, ezenkívül még j Hosézúhetény, Sásd, Magyar- | szék, Szászvár, Magyar egregy adta Komlónak a legtöbb mun kást. Baranya megyében 17 olyan község volt, mélynél a keresőknek 3C|—40 százaléka nem helyben kereste meg ke­nyerét. A bejáró dolgozónknak na­gyobb része, 87 százaléka fizi­kai foglalkozású. Az iparban a fizikai dolgozóknak 25 szá­zaléka az építőiparban, 38 szá­zaléka ingázó volt A Pécsié bejáró 8896 dolgozó közül Iparban dolgozott építőiparban egyéb fizikai szellem! SSlfi mi ... g M A Mecseki Állami Erdőgazdaság fagyártmánytermelö üze­me 580 köbméter parketta-frízt (félkész parkettát) gyúrt ebbén az évben, ami 600 lakáshoz elegendő. Ezenkívül ké­szítenek még száz lakáshoz kész parkettát is. Képünkön Keresztes Pálné válogatja a félkészárut üzemi ámliemiitatók A Pécsi ÉdelmiszMkieeeSth-e de Imi Vállalat a közeljövőben számos üzletében és több üzemben rendez árubemutató­kat. Jelenleg a Bem utcai 185- ös számú boltjában Mirelite- bemutatót tart két hétig. Itt reggel 7-től 12-ig és délután Ili ; 3-tól 5 óráig Mirelité jógbar- Äfe j lángban folyik a Mirelité áruk ■ bemutatása és értékesítése. A jövő héten, február 2ö-én és 26-án. a Kossuth fajos ut­cai 204-es Csemegeboltban kóstolóval egybekötött hideg­konyhai bemutatót rendeznek. - Március 6-án és 7-én pedig a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, — a nemzet­közi nőnappal egybekötve • 9 külföldi szardínia, gyümölcslé. , valamint édességipari bemuta­tót tartanak. Az árubemutatót I ankéttal kötik majd egybe. Ugyancsak üzemi árutx-mu tatót rendeznek március 19-én a Pécsi Bőrgyárban is. Ez al­kalommal a konyhán oh; i ételeket állítanak majd. e.o. amelyek a vállalat üzletei ben kaphatók. Az asztalokra pedig árumintákat helyeznek el ebéd idő alatt, hogy a dolgozol megismerhessék a vállal at üz­leteiben kapható Mirelité hús féleségeket, főzelékeikét és egyéb árucikkeket A bejáró ipart doSgOzétanatc | mintegy kétharmada naponta, egyharmada pedig ritkább idő közönként utazott Pécsre is, meg Komlóra is a dolgozók nagyób többségié autóbusszal járt be, 216 dolgozó naponta 50 kilométernél nagyobb tá­volságról utazott munkahelyé­re, nagyobb többségének a munkahelytől való átlagos tá­volsága 20—30 km között volt. Négyéves adatok A népszámlálás 6a négy esz­tendő telt el és minthogy ez idő alatt is nagy voillt a népes­ség mozgása, a népszámlálási adatok már nem tükrözhetik híven a jelenlegi állapotot A népesség mozgásában megmu­tatkozó tendenciák és törvény szerűségek azonban nem vál­toznak máról holnapra. Ezért a gazdasági és társadalmi élet irányítóinak igen nagy eegit- séget jelentenék etek a rész­letes adatok, jelen körülmé­nyek között isi mert a népes­ség mozgásának, vándorlásé­nak ily részletes felmérését, nem lehet minden érvben meg­ismételni. Dr. Erdélyi Ernő Logarléccel nem mérhető RÁHAJOL egy ember a re­dőnyös amerikai íróasztalra. A csendben hallani a toll per- cegését. Fekete klott könyök- védőt használ. Feje fölött hosszú zsinóron zöld lámpaer­nyő. Barna, sivár bútorok, szúette szekrény, dossziék, ápórodott dohányillat, olajos padlózat, kalucsni és fekete ernyő a fogas alatt Zsírpapír­ban parizer, kenyérmarad­vány. A könyvelő rezidenciá­ja. — Volt valamikor. Ilyen könyvelő, ilyen környezet ma már nincs. De ha könyvelés­ről tartozjk-követel, bevétel­kiadás oldalakról, mérlegről van szó valahol, akkor e fenti kép jelenik meg előttem. Ez á kép — tudom — véglet. De nem szeretem a számokat és rubrikákat, csoda-e, ha a fő­könyvelők így jelennek meg előttem. Mindez egy pillanat alatt fut át fejemben, amíg Itt, vá­rakozom a főkönyvelői szoba előtt a titkárságon, ahol per­cenként fordulnak meg hiva­talnokok a Jó ég tudja milyen Kisdér jól vizsgázott Családonként 24 ezer forintos jövedelem — Gazdálkodási eredményük első a pécsi járásban megyeix* bteytegl % kfiltSz&tt «JA Szomszédé« «Mgydha vándoron au TávoS megydfe «totem« i na Bn-lrtpoMm kaufet)** K! itrdekes jelenség a Pécsről mist na, hogy elköltözőiteknek ' käs­Kisdér eásaSgeteffit faftucsfca a pécsi járásban. Annyira el­szigetelt, hogy még vasútállo­mása sincsen, Baksáról kell átgyalogolíná a vonaton érkező embernek. Amikor a falvak népe a közös gazdálkodás út­ját választotta, a kisdéri em­berek nehezen indultak el az új úton. Sókat töprengtek, mdg végül Kiss Dezső helybéli! gaz­da vezetésével 1960-ban létre­jött az „összetartás” nevet viselő terméLőszövetikezet Egy híján száz ember lépett be a szövetkezetbe, amely összesen 750 hold földön kezdte meg a gazdálkodást. Ebből a 750 hold bál 640 a szántó, a többi rét és kevéske legelő. Mint mindenütt, a kezdet nem volt zökkenőmentes Kis­déren sem, de ettől függetle­nül 21 forint és 40 fillért osz­tottak ki minden munkaegy­ségre. A problémák inkább a következő esztendőben jelent­keztek. Az is lehet, hogy az elnök, Kiss Dezső nem tudott megbirkózni a 750 holdas gaz­dasággal, vagy a tagok nem értették meg őt, tény, hogy 1961-ben egy munkaegység mindössze 14 taint 19 fiUlért ért. A kftvetfooő esztendő tava­szán. április elsejével új elnök került a közös gazdaság élére, as ócaárcH Szabó Jánfu sze- méüyőben. Az új elnök na­gyot* tapasztalata és tertmé- ktvútt Icája eredményesnek bizonyult, mert 1962-ben 35 forint 60 Sü­lért ért minden ledolgozott munkaegység, mint az előző esztendőben. A jóbb jövede­lem még inkább kedvet adott a kisdéri embereknek és re­ménykedve kezdték a kővet­kező gazdasági évet A kilencvenkilenc tag közül hetvenötön dolgoztak a szö­vetkezet földjein, a többiek idős emberek lévén, nyugdí­jat, illetve járadékot kaptak. A búza, az árpa gyengébben termett, ellenben a 120 holdas kufcoricavetésük igen szépen fejlődött és nagyon jó ter­mést takarítottak be. A hol­danként! termésátlaguk 35 mázsa volt Szép az állatállo­mányuk is. Harminc tehenet és 35 kocát gondoznak az ál­lattenyésztő brigád tagjai. Mint mondani szokás, a szö­vetkezet nem osztotta ki a „jövő évet”. A közös gazdaság állóeszköz-vagyonának értéke egymillió és 180 ezer forint, az úgynevezett fel nem oszt­ható saját vagyon 566 ezer fo­rint A múlt év végén vásárol­tak egy Zetor traktort pótkocsi­val és egy gépi morzsoló*. A kisdéri szövetkezet gazdálko­dási eredménye járási viszony latban klemélkedő, ®5t eted­nek tekinthető. mivel egy szántóegységre pontooan 2398 forint gazdálkodási eredmény Jutott a múfflt évbes^. XT IMI Bit- ,e— ft. 1 r I, I rj - | « »WL. -»• » r 2.8 wJKm wBO VaRBEORMB €S fel lejt. kisdéri termeSőezövetkezei tag­jai az évvégi zárszámadásukat. Egy Ledolgozótt munkaegység értéke 43 forint 50 fiáiért je­lentett. Akik egész esztendő­ben szorgalmasan dolgoztaik, szép summával térhettek haza a műit héten megtartott zár­számadó közgyűlésről. Az egy főre jutó átlagos jövedelem meghaladta a 14 ezer forintot, az egy családra jutó átlag pe­dig a 24 ezer forintot. A ki­tűnő eredmények elérésében nagy segítséget nyújtott a szö­vetkezet elnökének a két hoz­záértő brigádvezető, Wemer Péter az áLLattenyésztésnél és Fehér József a növénytermesz lésnél A tagok közül legtöbb mun­kaegységet Samu Péter szer­zett, összesen 637-et, ugyan­csak szépen „gyűjtögetett” Schiszler György is, akinek 586 munkaegysége vcdlt Az asszonyok és a lányok közül külön is dicséretet érdemel Bodonyi Lászlóné, aki a nö­vénytermesztési brigádban dolgozva 215 munkaegységet teljesített. Nagy Mária munka egységeinek száma 366 volt A kisdéri „összetartó«” Ter­melőszövetkezet tagjai biza­kodva néznek az idea eszten­dőre. Reménykednek abban, hogy legközelebb «lérik az 50 forintos municaegységértéklt, amely már csak azért is igen szép tesz, mert a tagok ház­ügyekben? „Értekezik" — „A minisztériumból vannak ná­la...” — „Hagyja itt, majd aláíratom Bachmann elvtárs­sal....” — „Bachmann elv- tásnak már említettem:.A titkárnő Milike — mint egy forgalmi rendőr — irányít és válaszol és int türelemre, mert Bachmann Mátyás főkönyvelő ha most hétfelé vágnák, akkor is még tizenhét értekezletre beülhetne és tárgyalhatna. Aztán bejutok én is. ZÖLD lámpaernyő nincs. Modern szoba. Alacsony és kecskelábú íróasztal, könnyű fotelek, élénk mintás szőnye­gek, freskó-terítő a dohányzó asztalon, a falon képek, lila- sárga-tűzpiros-sárga foltokból finoman üt át egy komlói bá­nyaüzem kontúrja. — Ki festette? — A fiam. Itt végezte a művészeti gimnáziumot, most egyetemre jár. Építész lesz. Észrevette képein a Lantos­hatást? — Igen. — Komlón lakunk. Néha a fiammal felsétáltunk Kender­földre, onnét lelátni a bányá­ra. Mondta a fiam: „Nézd a kormos, szénporos fótiakat, ab­lakokat! Este ezek színekké oldódnak. A színek jelzik, hogy a fényes ablakok mögött élet van.” — Messze esett az alma a fától... — Miért? Ne higgye! Vala­mikor a feleségem lánykorá­ban festegetett A fiam nevet­ve legyint, azt mondja: „Ma­ma, ezek giccsék...” De a fiam az anyjától örökölte a hajlamot a. festészetre. Én pedig a költészetért rajongok. Radnóti, József Attila, Coc­teau.» Nagyón sok szép I könyvem van. — Diákkorban is könyvelő­nek készült? — Nem. Volt nekem egy nagyon kedves mesterem, a Bárdos tanár úr. Magyart, franciát és irodalomtörténetet tanított ö volt a példaképem és akkoriban egyetlen álmom volt: pedagógus leszek. Men­tem is volna a képzőbe, de olyan botfülem van, hogy ... így iratkoztam a kereskedel­mibe. — Előbb említette a könyv­tárát Mennyit költ havonta könyvekre? Riadtan pillant halkan vá­laszol: — Sokat összeget nem mondok, mert a feleségem... Szóval érti, ugye? BACHMANN Mátyás őszes, derűs, rokonszenves férfi, „öt­ven felé bandukolok már...” — mondja, és ez az ember reggel ötkor kel, Komlóról be Pécsre, itt aztán — mintha mindennap több és több mun­ka szakadna iá i ről ennyit: hozzátartozik a számviteli, pénzügyi, revizori osztály, ügyvitel-szervezési csoport ügyvitel gépesítési csoport ezenkívül az üzemek összes adminisztrációs részle­get meg aztán ... Nehéz ezt összefoglalni. A főkönyvelő a trösztigazgató második helyet­tese. — Mennyi az az érték, ami­ért felel? — Több millió forint — Ragaszkodik ehhez a szakmához? — Hivatáshoz — javítja ki — Olyan ez, mint más h i - v a t á s : szeretni kell, kü­lönben jobb, ha azonnal ab­bahagyja az ember. Én szere­tem. Milike szól be az ajtón: — Matyi bácst & revízorók várják... — Megyek. Indulni készülök, int ma­radjak, még van néhány pere, amit a riportra szánt — Nem únja az örökös ér­tekezést? — Nem, mert anélkül — legalábbis az én beosztásom­ban — lehetetlen dolgozni. Ezek nem olyan értekezletek, ahol száz ember között az em­ber elszundít a hátsó sorok­ban. Inkább megbeszélések, ahol minden egyes adatra, gondolatra, véleményre kon­centrálnom keU, mert ahol én megjelenek, ott a „napi­rendek” mindig valamilyen vonatkozásban állanak a pénzügyi ügymenettel. S mondtam, milliókról van szó... FÁRADTNAK látszik. Pe­dig mozgékony, szívélyes, mo­solygós, de néha egy-egy pil­lanatra behunyja a szemét, ami talán annak a jele, hogy egy másodpercre kikapcsoló­dik a környezetbőt csak má­sodpercekre, hogy ismét erőt gyűjtsön. Komlón, a Bajcsy- Zsilinszky úton van egy szol-, gálati lakás, a Mecseki Szén­bányászati Tröszt tulajdona. Egy kis kert is jár hozzá, megterem benne a málna,, saláta, zöldhagyma, eper.' egyebek. Matyi bátyám várja a tavaszt, ledobná a nyakken­dőt, fehéringet s rövidnadrág­ban ki a kertbe, fel kéne ásni a földet, ágyast alakítani a veteménynek és sütkérezni is egy kicsit a napon, csendben, ahol csak a bogarak röptét meg az ásóhoz csapódó kavi­csos rögök finom neszét hal­lani. Este meg Cocteau-val beülni az ernyós lámpa alá, a szoba megszokott zugába. Igen, ha közben nem tola­kodna szeme elé az íróasztalon álló naptár, amely órákra, félórákra „programozódott*’, mert a főkönyvelő idejét is, talán egész életét is mintha logarléccel mérnék... k

Next

/
Thumbnails
Contents