Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-21 / 43. szám
m FEBRUAR n. napi6 Megyénk „népvándorlása“ A uépcsség egynegyede bevándorolt ~ A beköltözők többsége fiatal Harmincezer bejáró Parketta hatszáz lakáshoz A népszámlálásról megjelent legújabb kötetben igen érdekes adatok találhatók a népesség vándorlásáról és arról, hogy hányán dolgoznak távol lakóhelyüktől. Baranya megyében jelentős ipari beruházások történtek, felépítettük Komlót és nagymértékben fejlesztettük Pécs iparát. Ennek köszönhető, hogy megyénkben nagyobb volt a bevándorlás 11 467 fővel, mint elvándorlás és az ország azon nyolc megyéjéhez tartozunk, melynél a vándorlási különbözet pozitív. 1 A pécsiek egyharmodo bevándorló Az I960, január 1-i nép- s mml álás Baranya megyében tPécsett .109 436 főnyi jelenlévő népességet talált; Hogy a népesség vándorlását figyelemmel kísérhessük, a népszámlálás során megkérdeztük mindenkitől, hogy 11 évié! előbb, az 1940. évi népszámláláskor hol lakott. Ez természetesen csak a 11 évesnél idősebb népességre vonatkozhatott. Ezeknek száma 319 574. A népesség nagyobb része, 72 százaléka nem változtatta lakóhelyét)- míg 28 százaléka 11 évvel ezelőtt nem ugyanabban a községben, városban lakott. A népesség egynegyede tehát bevándorolt, ezeknek jó része azonban a megyén belül változtatta meg lakóhelyét: f# % Megyén betol vándorolt « 812 SU Szomszédos megyéből vándorolt be M *J* *!,S Távol) megyélWi vándorolt be WS*8 20,# Budapestről vándorolt be 8 ISO S.S A bevándorlások nagyrészt a városok felé irányultak. Természetesen más a helyzet. ha a megyén belül külön vizsgáljuk Pécs városát, mert itt a népesség 32 százaléka vándorolt be. A beköltözőitek «1 százalék* Baranya »egyébül, 23 százaléka szomszédos megyéből, 3* százaléka távoli megyéből és I százaléka Budapestről vándorait be. Komló városnál viszont a népesség 70 százaléka vándorolt be. A bevándoroltak 83 százaléka Baranyákéi külMMMt be, fi százaléka szomszédos megyékből, J! százaléka távoli megyékből te * százaléka Budapestről. Mohács az ország azon városai közé sorolható, ahol a bevándorlás közepes mértékű, 21 százalék volt. A bevándorlók kétharmada a megye községeiből adódott. A távolabbi megyék közül Csongrád, Zala és Békés megyék adták a legtöbb bevándorlót. A statisztikái adatok is igazolják azt a tapasztalati tényt, hogy főként a fiatalság igyekezett magának új munkalehetőséget teremteni. Ebből következik, hogy a beköltözőknek 40 százalékát a 15—29 éves korúak adták, a 40 év felettiek aránya 29 százalék volt; < Baranyából költöznek legkevesebben Budapestre A népesség nagymérvű moz gésát a két népszámlálás között az is mutatja, hogy a 90 ezer bevándorló mellett 78 ezer elköltözött a megyéből. Az elköltözők nagy száma indokolttá teszi, hogy megvizsgáljuk az elvándorlás irányát is. Legtöbben a saját megyén belüli községbe, városba költöztek: ségbe költözött és nem a városba. A Pécsről elköltözőiteknek 26 százaléka Baranya megyén belül maradt. — A szomszédos megyéken kívül Veszprém, Fejér, Pest, Győr megyék és Szeged város vonzották leginkább a megye népességét. Különösen figyelemreméltó, hogy Hajdu-Blhar megyével együtt Baranya megye az, mely a Budapestre költözőiteknek legkisebb százalékát adja. Mint már említettük, a la- í kóhely-változtatásra az ipari • kereseti lehetőségek voltak a legnagyobb hatással. A lakóhelyet Változtató beköltöző keresőknek 42 százaléka iparban, 23 százalék mezőgazdaságban dolgozott, míg az elköltöző keresőknek 34 százaléka ipari foglalkozású, 26 százaléka mezőgazdasági foglalkozású volt, 530 településből járnak be Pécsre A népesség vándorlásának másik nagy fejezetét a mindennapi népvándorlások, a munkahelyre való bejárások adják. Ugyanis az ipari üzemek fejlesztésével az ipari centrumok kialakításával nem tudott lépést tartani a lakás- építkezés. A munkaerőt viszont mindenképpen biztosítani kellett, -ezért a munkások letelepítése mellett szükségszerű megoldás a munkás - szállások létesítése, továbbá a dolgozók munkahelyre történő utaztatása (ingáztatása), amit a statisztika inga-ván- dorforgalomnak nevez. Megyénkben ez az Inga- vándorforgalom elég nagymértékű. A 192 ezer aktív kereső közül 82 százalék dolgozott csak a lakóhelyén. A munkahelyekre rendszeresen bejáró dolgozók száma meghaladta a 30 ezret Míg Baranyából más megyébe 1676 dolgozó járt el, addig a bejárók közül más megyében lakott 3611. A mimikáira más községekből városokból bejáró dolgozóik aránya Komlóin volt a legmagasabb. Minthogy a községekben hevesebb a munkaalkalcum, álfa- Iában innen jártak el legnagyobb arányban máshová dolgozni. De nem ikicsd a Pécsről eljáró dolgozóik aránya sem. ez jóval magasabb, mint a töb bi megyed jogú városban. Itt, főként Komló vonzásának ha- j tása mutatkozik meg. A Pécsre járók 530 településiből (városiból, illetve községből) jártak be, ebből megyén belül van 289 település. A legtöbb bejárót Hosszúlhetény, Szent- lőrinc, Kozármdslemy, Szigetvár és Komló adta. Komlóra 287 helyről jártak dolgozni, \ Pécsről 853-an, ezenkívül még j Hosézúhetény, Sásd, Magyar- | szék, Szászvár, Magyar egregy adta Komlónak a legtöbb mun kást. Baranya megyében 17 olyan község volt, mélynél a keresőknek 3C|—40 százaléka nem helyben kereste meg kenyerét. A bejáró dolgozónknak nagyobb része, 87 százaléka fizikai foglalkozású. Az iparban a fizikai dolgozóknak 25 százaléka az építőiparban, 38 százaléka ingázó volt A Pécsié bejáró 8896 dolgozó közül Iparban dolgozott építőiparban egyéb fizikai szellem! SSlfi mi ... g M A Mecseki Állami Erdőgazdaság fagyártmánytermelö üzeme 580 köbméter parketta-frízt (félkész parkettát) gyúrt ebbén az évben, ami 600 lakáshoz elegendő. Ezenkívül készítenek még száz lakáshoz kész parkettát is. Képünkön Keresztes Pálné válogatja a félkészárut üzemi ámliemiitatók A Pécsi ÉdelmiszMkieeeSth-e de Imi Vállalat a közeljövőben számos üzletében és több üzemben rendez árubemutatókat. Jelenleg a Bem utcai 185- ös számú boltjában Mirelite- bemutatót tart két hétig. Itt reggel 7-től 12-ig és délután Ili ; 3-tól 5 óráig Mirelité jógbar- Äfe j lángban folyik a Mirelité áruk ■ bemutatása és értékesítése. A jövő héten, február 2ö-én és 26-án. a Kossuth fajos utcai 204-es Csemegeboltban kóstolóval egybekötött hidegkonyhai bemutatót rendeznek. - Március 6-án és 7-én pedig a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál, — a nemzetközi nőnappal egybekötve • 9 külföldi szardínia, gyümölcslé. , valamint édességipari bemutatót tartanak. Az árubemutatót I ankéttal kötik majd egybe. Ugyancsak üzemi árutx-mu tatót rendeznek március 19-én a Pécsi Bőrgyárban is. Ez alkalommal a konyhán oh; i ételeket állítanak majd. e.o. amelyek a vállalat üzletei ben kaphatók. Az asztalokra pedig árumintákat helyeznek el ebéd idő alatt, hogy a dolgozol megismerhessék a vállal at üzleteiben kapható Mirelité hús féleségeket, főzelékeikét és egyéb árucikkeket A bejáró ipart doSgOzétanatc | mintegy kétharmada naponta, egyharmada pedig ritkább idő közönként utazott Pécsre is, meg Komlóra is a dolgozók nagyób többségié autóbusszal járt be, 216 dolgozó naponta 50 kilométernél nagyobb távolságról utazott munkahelyére, nagyobb többségének a munkahelytől való átlagos távolsága 20—30 km között volt. Négyéves adatok A népszámlálás 6a négy esztendő telt el és minthogy ez idő alatt is nagy voillt a népesség mozgása, a népszámlálási adatok már nem tükrözhetik híven a jelenlegi állapotot A népesség mozgásában megmutatkozó tendenciák és törvény szerűségek azonban nem változnak máról holnapra. Ezért a gazdasági és társadalmi élet irányítóinak igen nagy eegit- séget jelentenék etek a részletes adatok, jelen körülmények között isi mert a népesség mozgásának, vándorlásénak ily részletes felmérését, nem lehet minden érvben megismételni. Dr. Erdélyi Ernő Logarléccel nem mérhető RÁHAJOL egy ember a redőnyös amerikai íróasztalra. A csendben hallani a toll per- cegését. Fekete klott könyök- védőt használ. Feje fölött hosszú zsinóron zöld lámpaernyő. Barna, sivár bútorok, szúette szekrény, dossziék, ápórodott dohányillat, olajos padlózat, kalucsni és fekete ernyő a fogas alatt Zsírpapírban parizer, kenyérmaradvány. A könyvelő rezidenciája. — Volt valamikor. Ilyen könyvelő, ilyen környezet ma már nincs. De ha könyvelésről tartozjk-követel, bevételkiadás oldalakról, mérlegről van szó valahol, akkor e fenti kép jelenik meg előttem. Ez á kép — tudom — véglet. De nem szeretem a számokat és rubrikákat, csoda-e, ha a főkönyvelők így jelennek meg előttem. Mindez egy pillanat alatt fut át fejemben, amíg Itt, várakozom a főkönyvelői szoba előtt a titkárságon, ahol percenként fordulnak meg hivatalnokok a Jó ég tudja milyen Kisdér jól vizsgázott Családonként 24 ezer forintos jövedelem — Gazdálkodási eredményük első a pécsi járásban megyeix* bteytegl % kfiltSz&tt «JA Szomszédé« «Mgydha vándoron au TávoS megydfe «totem« i na Bn-lrtpoMm kaufet)** K! itrdekes jelenség a Pécsről mist na, hogy elköltözőiteknek ' käsKisdér eásaSgeteffit faftucsfca a pécsi járásban. Annyira elszigetelt, hogy még vasútállomása sincsen, Baksáról kell átgyalogolíná a vonaton érkező embernek. Amikor a falvak népe a közös gazdálkodás útját választotta, a kisdéri emberek nehezen indultak el az új úton. Sókat töprengtek, mdg végül Kiss Dezső helybéli! gazda vezetésével 1960-ban létrejött az „összetartás” nevet viselő terméLőszövetikezet Egy híján száz ember lépett be a szövetkezetbe, amely összesen 750 hold földön kezdte meg a gazdálkodást. Ebből a 750 hold bál 640 a szántó, a többi rét és kevéske legelő. Mint mindenütt, a kezdet nem volt zökkenőmentes Kisdéren sem, de ettől függetlenül 21 forint és 40 fillért osztottak ki minden munkaegységre. A problémák inkább a következő esztendőben jelentkeztek. Az is lehet, hogy az elnök, Kiss Dezső nem tudott megbirkózni a 750 holdas gazdasággal, vagy a tagok nem értették meg őt, tény, hogy 1961-ben egy munkaegység mindössze 14 taint 19 fiUlért ért. A kftvetfooő esztendő tavaszán. április elsejével új elnök került a közös gazdaság élére, as ócaárcH Szabó Jánfu sze- méüyőben. Az új elnök nagyot* tapasztalata és tertmé- ktvútt Icája eredményesnek bizonyult, mert 1962-ben 35 forint 60 Sülért ért minden ledolgozott munkaegység, mint az előző esztendőben. A jóbb jövedelem még inkább kedvet adott a kisdéri embereknek és reménykedve kezdték a kővetkező gazdasági évet A kilencvenkilenc tag közül hetvenötön dolgoztak a szövetkezet földjein, a többiek idős emberek lévén, nyugdíjat, illetve járadékot kaptak. A búza, az árpa gyengébben termett, ellenben a 120 holdas kufcoricavetésük igen szépen fejlődött és nagyon jó termést takarítottak be. A holdanként! termésátlaguk 35 mázsa volt Szép az állatállományuk is. Harminc tehenet és 35 kocát gondoznak az állattenyésztő brigád tagjai. Mint mondani szokás, a szövetkezet nem osztotta ki a „jövő évet”. A közös gazdaság állóeszköz-vagyonának értéke egymillió és 180 ezer forint, az úgynevezett fel nem osztható saját vagyon 566 ezer forint A múlt év végén vásároltak egy Zetor traktort pótkocsival és egy gépi morzsoló*. A kisdéri szövetkezet gazdálkodási eredménye járási viszony latban klemélkedő, ®5t etednek tekinthető. mivel egy szántóegységre pontooan 2398 forint gazdálkodási eredmény Jutott a múfflt évbes^. XT IMI Bit- ,e— ft. 1 r I, I rj - | « »WL. -»• » r 2.8 wJKm wBO VaRBEORMB €S fel lejt. kisdéri termeSőezövetkezei tagjai az évvégi zárszámadásukat. Egy Ledolgozótt munkaegység értéke 43 forint 50 fiáiért jelentett. Akik egész esztendőben szorgalmasan dolgoztaik, szép summával térhettek haza a műit héten megtartott zárszámadó közgyűlésről. Az egy főre jutó átlagos jövedelem meghaladta a 14 ezer forintot, az egy családra jutó átlag pedig a 24 ezer forintot. A kitűnő eredmények elérésében nagy segítséget nyújtott a szövetkezet elnökének a két hozzáértő brigádvezető, Wemer Péter az áLLattenyésztésnél és Fehér József a növénytermesz lésnél A tagok közül legtöbb munkaegységet Samu Péter szerzett, összesen 637-et, ugyancsak szépen „gyűjtögetett” Schiszler György is, akinek 586 munkaegysége vcdlt Az asszonyok és a lányok közül külön is dicséretet érdemel Bodonyi Lászlóné, aki a növénytermesztési brigádban dolgozva 215 munkaegységet teljesített. Nagy Mária munka egységeinek száma 366 volt A kisdéri „összetartó«” Termelőszövetkezet tagjai bizakodva néznek az idea esztendőre. Reménykednek abban, hogy legközelebb «lérik az 50 forintos municaegységértéklt, amely már csak azért is igen szép tesz, mert a tagok házügyekben? „Értekezik" — „A minisztériumból vannak nála...” — „Hagyja itt, majd aláíratom Bachmann elvtárssal....” — „Bachmann elv- tásnak már említettem:.A titkárnő Milike — mint egy forgalmi rendőr — irányít és válaszol és int türelemre, mert Bachmann Mátyás főkönyvelő ha most hétfelé vágnák, akkor is még tizenhét értekezletre beülhetne és tárgyalhatna. Aztán bejutok én is. ZÖLD lámpaernyő nincs. Modern szoba. Alacsony és kecskelábú íróasztal, könnyű fotelek, élénk mintás szőnyegek, freskó-terítő a dohányzó asztalon, a falon képek, lila- sárga-tűzpiros-sárga foltokból finoman üt át egy komlói bányaüzem kontúrja. — Ki festette? — A fiam. Itt végezte a művészeti gimnáziumot, most egyetemre jár. Építész lesz. Észrevette képein a Lantoshatást? — Igen. — Komlón lakunk. Néha a fiammal felsétáltunk Kenderföldre, onnét lelátni a bányára. Mondta a fiam: „Nézd a kormos, szénporos fótiakat, ablakokat! Este ezek színekké oldódnak. A színek jelzik, hogy a fényes ablakok mögött élet van.” — Messze esett az alma a fától... — Miért? Ne higgye! Valamikor a feleségem lánykorában festegetett A fiam nevetve legyint, azt mondja: „Mama, ezek giccsék...” De a fiam az anyjától örökölte a hajlamot a. festészetre. Én pedig a költészetért rajongok. Radnóti, József Attila, Cocteau.» Nagyón sok szép I könyvem van. — Diákkorban is könyvelőnek készült? — Nem. Volt nekem egy nagyon kedves mesterem, a Bárdos tanár úr. Magyart, franciát és irodalomtörténetet tanított ö volt a példaképem és akkoriban egyetlen álmom volt: pedagógus leszek. Mentem is volna a képzőbe, de olyan botfülem van, hogy ... így iratkoztam a kereskedelmibe. — Előbb említette a könyvtárát Mennyit költ havonta könyvekre? Riadtan pillant halkan válaszol: — Sokat összeget nem mondok, mert a feleségem... Szóval érti, ugye? BACHMANN Mátyás őszes, derűs, rokonszenves férfi, „ötven felé bandukolok már...” — mondja, és ez az ember reggel ötkor kel, Komlóról be Pécsre, itt aztán — mintha mindennap több és több munka szakadna iá i ről ennyit: hozzátartozik a számviteli, pénzügyi, revizori osztály, ügyvitel-szervezési csoport ügyvitel gépesítési csoport ezenkívül az üzemek összes adminisztrációs részleget meg aztán ... Nehéz ezt összefoglalni. A főkönyvelő a trösztigazgató második helyettese. — Mennyi az az érték, amiért felel? — Több millió forint — Ragaszkodik ehhez a szakmához? — Hivatáshoz — javítja ki — Olyan ez, mint más h i - v a t á s : szeretni kell, különben jobb, ha azonnal abbahagyja az ember. Én szeretem. Milike szól be az ajtón: — Matyi bácst & revízorók várják... — Megyek. Indulni készülök, int maradjak, még van néhány pere, amit a riportra szánt — Nem únja az örökös értekezést? — Nem, mert anélkül — legalábbis az én beosztásomban — lehetetlen dolgozni. Ezek nem olyan értekezletek, ahol száz ember között az ember elszundít a hátsó sorokban. Inkább megbeszélések, ahol minden egyes adatra, gondolatra, véleményre koncentrálnom keU, mert ahol én megjelenek, ott a „napirendek” mindig valamilyen vonatkozásban állanak a pénzügyi ügymenettel. S mondtam, milliókról van szó... FÁRADTNAK látszik. Pedig mozgékony, szívélyes, mosolygós, de néha egy-egy pillanatra behunyja a szemét, ami talán annak a jele, hogy egy másodpercre kikapcsolódik a környezetbőt csak másodpercekre, hogy ismét erőt gyűjtsön. Komlón, a Bajcsy- Zsilinszky úton van egy szol-, gálati lakás, a Mecseki Szénbányászati Tröszt tulajdona. Egy kis kert is jár hozzá, megterem benne a málna,, saláta, zöldhagyma, eper.' egyebek. Matyi bátyám várja a tavaszt, ledobná a nyakkendőt, fehéringet s rövidnadrágban ki a kertbe, fel kéne ásni a földet, ágyast alakítani a veteménynek és sütkérezni is egy kicsit a napon, csendben, ahol csak a bogarak röptét meg az ásóhoz csapódó kavicsos rögök finom neszét hallani. Este meg Cocteau-val beülni az ernyós lámpa alá, a szoba megszokott zugába. Igen, ha közben nem tolakodna szeme elé az íróasztalon álló naptár, amely órákra, félórákra „programozódott*’, mert a főkönyvelő idejét is, talán egész életét is mintha logarléccel mérnék... k