Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

VI1AG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! A magasra emelt exportmérce * Az újságolvasó, rádióhall­gató és tévénéző emberek ma már nagyjából tisztában van­nak azzal, hogy mát jelent hazánknak a szocialista mun kamegosztás. Ugyanezek az emberek viszont sok esetben értetlenül állnak szemben a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi problémák-, kai. Azt látják, hogyan bő­vülnek kereskedelmi kapcso­lataink a nyugatá tőkés vi­lággal, és hogy néfha dollár- milliókat adunk a behozott árukért. Ugyanakkor felme­rül bennük a kérdés: mi­ből fizetjük mándfizt? A válasz erre a kérdésre egyértelmű: mindabból, amit megtermelünk. Üzemeink or­szágszerte bizonyítják e vá­lasz igazságát: itt hűtőgépe­ket, ott telefonkészülékeket, amott tehergépkocsikat ad­nak a külkereskedelemnek, itt mezőgazdasági szerszámok kai, ott villamossági cikkek­kel, amott csapágyak milliói­val járulnak hozzá export- tervünk teljesítéséhez. A KG­ST országai között hazánk Csehszlovákia és az NDK itám harmadik helyen áll az -így főne eső külkereskedelmi forgalom tekintetében. Gaz­dasági partnereink mind a szocialista országokban, mind a tőkés nyugaton várják ter­mékeinket, elismerik az ipa­rosodó Magyarország gazda- godó eredményeit A magyar ipar ma már nem azonos a főváros és né- lány vidéki bázis iparával A legutóbbi évekig még ki .ehetett mutatni, mennyi jut az ipar eredményeiből a fő­városra és mennyi a vidékre. A szocialista ipar átszerve­zésével, a nagyvállalatok és trösztök, kialakításával az eredmények ma összességük­ben jelentkeznek. A vidéki Ipartelepek építéséért, bőví­téséért, termelésének fokozá­sáért az állami szervek hatá­rozott lépéseket tesznek, szinte minden megyében 300, 500, 300 főt foglalkoztató új ipari izem létesült, illetve létesül. Ipari munkásaink az ország minden táján közvetlenül vagy közvetve részesei a nemzetközi munkamegosztás­nak, az új szocialista életért vívott nemes harcnak. A kisüzemből, a két-há- •om holdról vagy a fakanál mellől jövő tízezrek nem ér­tik meg azonnal, hogy terme- ésünkben milyen jelentősége van a határon túlról szár­mazó drága importanyagok­nak. Az importanyag, a búza, a gép pénzbe kerül, sokszor nagyon kemény nyugati va­lutába. S akár a szűkebb családnak egy-egy nagyobb vásárlásnál, úgy kell össze­adni a társadalomnak is új ■.érmékéit, megtakarított anya gát, újításait, ötleteit, hogy az ország exporttermékeit el­adva, megvehesse mindazt, amit akar. Ebből gazdagodik tovább a népgazdaság. Külkereskedelmi forgal­munk állandóan növekszik. Az 1964. évi külkereskedelmi tervünkben a kivitél 6,8 szá­zalékkal, a behozatal 7,4 szá­zalékkal növekszik. Gép- és 'inommechandikai termékeink bői 12,1 százalékkal, könnyű­ipari cikkekből 3,6 százalék­kal növeljük exporttervüntoet. A népgazdaságilag fontos be­hozatali terve* csak akkor tudjuk teljesíteni, ha az ex­porttervünket maradéktala­nul végrehajtjuk. Az export- terv teljesítése biztosítja ugyanis a behozatal lebonyo­lításához szükséges fizetési eszközöket A világpiaci (és két tábor közti!) verseny egyre maga­sabbra állítja a mércét, egyre nagyobb korszerűségi, minő­ségi és termelékenységi kö­vetelményeket kell teljesíte­ni. Valamennyi exportra ter­melő üzemben a műszaki ve­zetők és politikai munkások összefogásával kell megke­resni azt a termelési csomót, amely sokszor gátolja a jobb munkát. Az egyik gyárban műszaki változtatásokat kell végrehajtani, hogy az export­minőséget megjavíthassák. Más üzemben a magas önköltsé­gen kell javítani. Az üzemi pártbizottságok helyesen cse­lekednek, ha évről évre meg­vizsgálják, hogy egy dollár deviza nyereség hány forint ráfordítást kíván, s eszerint intézkednek. Ha az üzemek­ben a tapasztalatok és érvek ilyen példáit ismertetik a dolgozókkal, biztos, hogy mindenütt zöld utat kapnak a legfontosabb exporttermé­kek. Az igazi, gyümölcsök azon­ban ott érnék be teljesen, ahol a termelési értekezletek, az eleven szakszervezeti és pártcsoportok a tájékoztató adatok, érvek minél közvet­lenebb összegezésével, minél több dolgozónak magyarázzák meg a gondokat, a tennivaló­kat, egy-egy gyártmány je­lentőségét, az exporttermékek útirányát. Ezen túl a nemzet­közi munkamegosztás kölcsö­nös előnyeit kell felvázolni a felvilágosító munka minden eszközéveL Számos vidéki üzemben kevés a párttag, műhelyen­ként, brigádonként egy-kettő. A mozgósító munka eredmé­nye azonban nemcsak a kommunisták számától, ha­nem elsősorban aktivitásától függ. Jó szervező munkával messzire elér egy-egy akti­vista hatása Segítsen a KISZ is, hiszen egyre több az olyan fiatal technikus és mérnök, aki műhelye dolgo­zóival állandó kapcsolatban áll. Egyre több az olyan szo­cialista brigádtag, akit sze­mélyében bánt, ha a mellette dolgozó selejtet. rossz minő­ségű terméket gyárt. A nagy világ termékeinkről is meg­ítél bennünket A jó politikai felvilágosító munka eszköze lehet a jó és színes faliújság, egy-egy amatőr filmvetítés, kiállítás a külföldet járt mű­szakiak és szerelők emléked­ből. Az ipari üzemek átszer­vezése lényegében lezárult egy sokat ígérő és sokat kö­vetelő tesrvév áll előttünk. Az ipari termelés 7 százalékkal, az exportterv mintegy 8 szá­zalékkal nő. Az új és a régi munkásokat, valamint a mű­szakialkat már holnaptól kezd ve sokoldalúan tájékoztassuk a kooperációs és exportfel­adatokról. Az indulás biztató; sok üzem máris meg- kezdte az új év exportter­mékeinek szállítását Ebben az esztendőben is mindenki előtt az a óéi lebegjen, hogy minél több megbecsülést sze­rezzünk külföldön a magyar tear Tartatomból: Velencétől — Palermói^ Megyénk „népvándorlása“ Kisdér jól vizsgázott Rádió és tv-müsor mmmm ■ 1’ .’Sí;::.: <Ér Mintegy húszezer darab paprikapalántát ültettek holland melegágyakba a harká­nyi kertészetben. A paprikapalánták kezdenek virágozni, áprilisban már fogyasztásra al­kalmas termést szedhetnek a kertészetben. __ Szokolai felv. __ F oltokban fehérük a hótakaró Biztosították a vetőmagot — Mütrágyáznak Siklóson Egyre ritkul a hótakaró, itt-ott a földeken csak fol­tokban fehérük, s az őszi ve­tések élénkzölden nyújtózkod­nak a még gyenge napsütés­ben. Minden jel arra mutat, hogy közeleg a kemény tél vége, s a mezőgazdaságban újraéled a munka. A tsz-ek- ben megkezdődtek a tavaszi előkészületek. Barta János, a turonyi Tenkesalja Termelőszövetkezet elnöke: — Az előkészület a gépjaví­tásokkal kezdődött. 14 erőgé­pünk van, kettőt még javíta­nak Villányban a gépállomá­son, de a korai munkagépek, tárcsák, vetőgépek, simítok, fogasok indulásra készen áll­nak a traktorosgárdával együtt. A fejtrágyázás nagy részét az ősszel elvégeztük. 170 hold őszi búzára holdanként 1,5 mázsát, azonkívül a tavasziak alá 350 holdon foszfortartalmú műtrágyát szórtunk. Mihelyt megengedi az idő, még 500 holdat műtrágyázunk. A kellő mennyiség részben a raktá­runkban van 17 vagonnal, s várunk még 9 vagon nitro­gént és foszfort. A vetőmag a cukorrépa kivételével már megvan, a csíráztatás is meg­történt, a másik szobában két ládával tartok most is, a ke- lési százalék megfelelő. A ter­vek szerint a tavasszal 380 holdon kukoricát (ebből 160-at hungasinozunk), 130-on napra­forgót, 80-on Viktória borsót, 25-ön cukorrépát, 15-ön ken­dert, valamint silókukoricát és egyéb vegyes takarmányt ve­tünk. Az idén különös gondot fordítunk a növénytermesztés­re. Bíró János, » kémest „Közös Ut” Tsz főagronómusa: — Nálunk még nem tava­szodig szinte teljesen zárt a hótakaró. A kertészetünkben viszont már kikelt a 10 hol­landágy retek, a 7 ágy kara- láb, s vetjük a paradicsomot. A paprikát és paradicsomot tápkockán neveljük, 130 ezret készítettünk. 52 holdas ker­tészetünkben a 20 hold öntö­zéses területen korai növény- termesztéssel próbálkozunk, ez kifizetőnek ígérkezik. A tava­szi vetőmagok nagy része bir­tokunkban van 150 mázsa hib­rid kukorica, lucerna, vöröshe­re, s a nyáriakból 100 mázsa napraforgó. A napraforgót röldtrágyázásra jük majd el. Nem kaptuk meg a fűmagot, amellyel 10—11 hol­dat szeretnénk elvetni és hiányzik még 20 mázsa szó­jababunk is. Hétfőn megkezd­jük mindegyik üzemegység­ben a fejtrágyázást, gépi és kézi erővel. Ha a talaj és idő­járás kedvező lesz, 2—3 nap alatt elszórjuk a műtrágyát az 1800 hold területen. A gépek készen állnak a munkára, a 30 erőgépből már csak kettőt kell megjavítani. Sajnos, elő­reláthatólag sokáig tart, mert értesüléseink szerint a vajszlói gépállomás nem tudja kicse­rélni a motort. Hiánycikk. Májéi Béla főagronómus, Siklós: — Épp az előkészítéssel fog­lalkozom, újfajta tervet készí­tünk a hagyományos terv mellé. Kísérleti példány, min­den egyes növény önköltségét előre kikalkuláljuk, egyszóval pénzügyi tervet is készítünk. Most több munkát igényel, de a későbbiekben nagyon jól használhatjuk. Jelenleg is dol­goznak a tsz-tagok nálunk, 1 millió szőlőoltvány készítése megkezdődött. Ez a kétnapos eső kicsit akadályozott ben­nünket, mert a föld már al­kalmas lett volna a cukorbor­só vetésére. Negyvenöt holdat vetünk el mihelyt megszik­kad a szántás. A műtrágyá­zást is megkezdtük, 25 vagon­nal áll rendelkezésünkre, va­lamint még érkezik 2,5 va­gonnal. A tavaszi vetőmago­kat megkaptuk a burgonya kivételével. A 800 mázsa bur­gonya kicsit késik, most még nem baj, csak nehogy túl ké­sőn érkezzen... A kertésze­tünkben, amely 68 holdas, 20 holdon dinnyét termesztünk, a többin pedig szántóföldi kertészetet alakítunk ki. A hajtatóházban, Harkányban a korai zöldségfélék, palánta nevelése és a korai burgonya válogatása folyik. A 27 erőgé­pünk és a munkagépek üzem­kész állapotban várják a tava­szi munka kezdetét. Szabadon engedték a kubai halászokat Neu> York; A floridai hatóságok hat havi börtönbüntetésre és öt­száz dollár pénzbírságra ítél­jék a jogtalanul elkobzott ku­bai halászhajók kapitányaik Az ítélethirdetéskor a bíró közölte, hogy a pénzbírság ki­fizetése esetén a börtönbün­tetésre vonatkozó ítéletet fel­tételesnek tekintik. Újabb jelentések szerint Csehszlovákia washingtoni nagykövetsége, amely ez idő szerint a Kubai Köztársaság amerikai érdekeit is képvi-. seli, a kubai kormány nevé­ben befizette a négy kapi­tányra kiszabott pénzbírsá­got. A floridai hatóságok ily- módon kénytelenek voltak fog­lyaikat szabadon bocsátani még az ügy felülvizsgálata előtt. Mint az AP jelenti Key Westből, mind a huszonki­lenc halász — akiket egyéb­ként az amerikai hatóságok tizennyolc napig tartottak jog­talanul fogságban — még csü­törtökön hazaindult a vissza­szolgáltatott hajókon, Felmérik a mecseki szénbányák telepének porveszélyességét A szénporrpbbanás ritkán bekövetkező, viszont sok ál­dozatot kívánó bányász-sze­rencsétlenségek közé tartozik. A magyar bányászatban al­kalmazott védekezési módsze­rek külföldi tapasztalatok át­vételével honosodtak meg anélkül, hogy a szénpor-ve­szély kísérleti vizsgálatának hazai gazdája lett volna. — Emiatt a magyar szenek rob­banóképességét nem is igen ismerték. Ezt a hiányt pótolják most Az a céljuk, hogy a szénpor valamennyi olyan tulajdonsá­gát, „titkát” feltárják, ami ki­hatással van a robbanásra. A vizsgálatok két részből áll­nak. Egyrészt meghatározzák a bányában azokat a helye­ket és feltételeket, ahol veszé­lyes mennyiségben képződhet szénpor. Ezeknek a helyeknek a meghatározására és kijelö­lésére szolgálnak a porképző­dési vizsgálatok. Másrészt azt keresik, hogy az ott nyert po­rok robbanás-veszélyesek-e? Néhány évi munka eredmé­nyeként különféle. vizsgálati berendezéseket és módszere­ket alakítottak ki a Mecseki Szénbányászati Tröszt kuta­tói. Ezek segítségével a bá­nyatérségek 9 porképződési és egyéb jellemzőjét, továbbá a szénporok hat kémiai, három fizikai és hét robbanóképes- ségi, gyúlékonysági tulajdon­ságát tudják megvizsgálni. Ennek következtében ma már elegendő adat áll rendelkezés­re akár egy bánya vágy más szénporos üzem veszélyessé­gének megítéléséhez. Ennek jelentősége igen nagy, mivel a porveszély mértéke a gépe­sítéssel növekszik. A szállí­tási módok megváltozása kö­vetkeztében egyes helyeken például négy-ötszörösére emel­kedett a porképződés. Tehát a bánya fejlesztése, új tech­nológiák bevezetése a védeke­zési eljárások módosítását kí­vánják a biztonság növelése érdekében. Ez év első felében fejezik be a pécsi és komlói bányák valamennyi művelés alatt álló telepének porveszélyességi felmérését. Sok ezer vizsgá­lattal kb. ötven fajta szénpor valamennyi jellemzőjét hatá­rozzák meg. Eddig száz fej­tésről készült vizsgálati törzs­lap, amelyen a kutatók azt is feltüntetik, milyen védekezést javasolnak. A laboratóriumi és üzemi vizsgálati módszerek között jelentenek átmenetet a György aknán felállított robbantó- itazánbaa folyó kísérletek. — Ezek során a bányákban hasz­nálatos robbanóanyagok szén­porokkal szembeni gyújtóha­tását vizsgálják meg kifúvó- lövés körülményei között. A szénporveszély elleni vé­dekezésnek csak egy részét ké­pezik a veszély létezésére, il­letve annak mértékére vonat­kozó vizsgálatok. A másik, ha még lehet fontosabb feladat, a bányarobbánások megelőzé­sére, illetve lokalizálására irá-' nyúló kutatások. E kérdés ta­nulmányozási lehetősége a meglévőnél is nagyobb fel- készültséget kíván. Ennek ki­elégítése és előfeltételének megteremtése céljából György aknán 120 méter hosszú kí­sérleti robbantótáró épül rö­videsen. Ennek segítségével kerülhet majd sor új, hatásof védekezési eljárások kidolgo­zására. A pécsi kutatók saját terü­letükön kívül eddig már öt szénbányászati trösztnek és számos egyéb intézménynek végeztek méréseket, adtak szakértői véleményt, javasla­tot porveszélyességi kérdésed­ben. Ezenkívül vizsgálataik nemcsak a szénre, hanem más robbanóképes porok — például festékek, műanyag- porok, üszt, dohányporok — vizsgálatára is kiterjednek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents