Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

r FEBRÜÄR t&. (UAPié 3 Tovább korszerűsítik a megye villamos hálózatát ^egyvennégymillió forintos fejlesztés — 100 kilométer vezetéket cserélnek ki — (JRH-összeköttetés üzemvezetőségek között Javul az energiaellátás Az Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzletigazgatóságának ve­zetőivel, Mezei Béla igazgató­val és Kisteleki Gusztáv fő­mérnökkel beszélgettem arról, hogy az idei esztendőben mi­lyen beruházásokat, felújítá­sokat végeznek Pécsett és Ba­ranya megyében. Minden falubon von villany — Van-e még Baranya me­gyében olyan község vagy je­lentősebb település, ahol nincs villanyvilágítás? — Község nines egyetlen egy sem — válaszolta az igaz­gató elvtárs —, ahol ne volna villany. Talán négy-öt kisebb település van csak villany nél­kül, de ezek a települések nem nagyok, néhány házról lehet szó. Hogyan állnak a 220 voltos egységes vezeték kiépítésével? — Az áttérés mindenütt megtörtént az egységes 220-ra. Az áttérés igen nagy munka volt és körülbelül 27 ezer fo­gyasztót érintett Pécsett, Mo­hácson és Barcson. — Pénzben kifejezve? — Nem tudjuk pontosan, de sok-sok millió forintot áldo­zott államunk erre a munká­ra. — Régen milyen feszültség­szintű vezetékek voltak? Mezei elvtárs válaszában visszakanyarodott a régi villa- mosenergia-ellátás szervezésé­re, helyzetére. A megyében három erőmű szolgáltatott energiát, a pécsújhegyi, amely a DGT tulajdona volt, a kom­lói, amely ugyancsak az ottani bányatulajdonosok birtokát képezte és a mázai erőmű. A villamos társaságok, — A Pé­csi Közüzem, a Drávavölgyi Rt. és a Baranya megyei Vil­lamossági Rt — ezektől az erőművektől vásárolták az energiát és adták el a fo­gyasztóknak. A két szomszédos erőmű, — a pécsújhegyi és a komlói — között semmiféle kooperáció nem volt, a háló­zatuk sem volt összekötve. — S jelenleg? — Jelenleg az egységes or­szágos hálózat lát el minden területet energiával, elszi­getelt jelenség nincsen sehol. Ezt az utat az elmúlt tizenöt év alatt, az államosítások óta tettük meg. Négyszázmillió kWó — Mennyi villamos energiát fogyaszt Baranya megye? — Jó lenne tudni a felsza­badulás előtti fogyasztást is, de éppen az akkori széttagolt­ság miatt nincsenek pontos ada­tok. Most, illetve az elmúlt 1963-as esztendőben közel négyszázmillió, egészen ponto­san, 398 millió és 136 ezer kilowattóra volt a fogyasztás a pécsi üzletigazgatóság terüle­tén. — Az ellátásban voltak né­ha problémák. Többek között éppen szilveszter estéjén. — Sajnos voltak. Az erős zúzmarásodás miatt például 270 szakadásunk történt. Na­gyon nagy erőfeszítésbe ke­rült, hogy 4—3 nap alatt min­denütt helyreállítottuk a veze­tékeket. — Talán akkor az idei fel­adatokról hallhatnánk vala­mit? — Ebben az esztendőben 10 százalékkal magasabb progra­mot kell megvalósítanunk, mint tavaly — mondja a fő­mérnök —. Forintban kifejez­ve 44 milliót költünk az idén fejlesztésre. — Mi érinti ebből a lakos­ságot? — Lényegében majdnem minden. A régi vezetékeket kicseréljük nagyobb átmérőjű vezetékekre, mintegy 100 kilo­méter vezetéket építünk át. Számottevő lesz a pécsi és a komlói átépítés. — Pécsett például hol cse­rélnek vezetékeket? — Kicseréljük a Hal tér környékét, a városi tanács körzetét, a Színház körül, a Perczel utcában, a külső kör­zeteken pedig Ürögben, Bá­nomban, György-telepen és még több helyen. Csökken q kilengés — Milyen eredményeket hoz ez a vezetékcsere? — Javulni fog az energiael­263319 forint taxira! * Í A 12. se. Pécsi Autóközle­kedési Vállalat készítette ki­mutatás arról tájékoztat, hogy a megye különböző vállalatai 1963. évben mi- ■ lyen összeg erejéig vettek j igénybe személytaxit. Az > összegek egy-két vállalatnál ) százezrekre rúgnak. A Bm. 5 FŰSZERT Vállalat az el­múlt évben például 157 132 > forintot fizetett ki személy- . taxi-használat címén. De S még ezen is túltesz a Kom- l lói Helyiipari Vállalat, ahol .; az elmúlt esztendőben ; £63 319 forintot taxiztak el. ’ Közlekedési eszköz dolgá- , ban pedig egyáltalán nem ‘ mondható a helyzetük rossz- i nak. A vállalatnak van egy > 2.5 tonnás, egy 0.9 tonnás, > egy 0.5 tonnás tehergépko- < csín kívül egy személygép- 1 kocsija, három nagy motor- ; kerékpárja, négy kis mo- ! torkerékpárja és egy Panni > robogója. Van tehát mivel ; közlekedni! A magas taxiköltséget a ;> Komlói Helyiipari Vállalat ; azzal magyarázza, hogy igaz, ; van egy személygépkocsijuk, ' de az felújított, nem üzem­biztos. Eire hivatkozással állandó használatra egy [ taxit béreltek. Tény, hogy I crre joguk volt, hiszen a Komló városi Tanács VB Ipari és Kereskedelmi Osz­tálya még 1961. szeptembe­rében írásban engedélyezte > a taxi használatát, „ahogy azt a termelési és kereske­delmi érdek megkívánja”, jj Azóta is ennek a több mint ■ .mnrrmMrmtCTwwi-Mi kétéves engedélynek birto- > kában taxizgatnak el száz- ) ezreket! Hegy mennyit, pon- í tosan nem is tudják! A < Magyar Nemzeti Bank kom- ? lói fiókjának feljegyzésében ez áll: „A vállalat tájékoz- S tatása szerint az 1963. év- \ ben felmerült és kifizetett i taxiköltség 230 000 forint”. > A taxit adó vállalat pedig az $ említett 263 319 Ft-ot mutat- £ ja ki. De rosszul számolja a <, taxiköltséget a Komlói He- 1 lyüpari Vállalat 1964. ja- í nuárjára is. Szerintük 1964. S első havában a taxiköltség < 19 000 forint. Ezzel szemben \ a bank kigyűjtése szerint !; 28 337 forint! A bank a fel- \ jegyzéséhez ezt a kommen- > tárt fűzi: „Tekintettel a fel- s merült megengedhetetlen ? nagy költségekre és a vál- ? lalat nagy számú gépkocsi- '/ és motorparkjára, nem tart- s juk indokoltnak a bérelt személygépkocsi ilyen mér- l tékfl igénybevételét”. A költ > ■s ég eket persze el lehet szá- S molni — indokot vagy álin- s do kot könnyű találni De <; ezek a kiadások hatással < vaunak a vállalat eredrné- í nyeire is! > Helyes lenne, ha elsősor­ban a vállalatok vezetői ala- ;< posabban vizsgálnák meg, \ mire használják fel a taxi- költséget, s ha az ellenőrző 1 szervek is gyakrabban ellen- $ őriznék ezeket a kiadásokat ■ Ne csak akkor, amikor már í százezrekre nő. £ «GARAS) < látás minősége, a 220 volt nem ingadozik számottevően se alá, se fölé. Ez például igen jelen­tős a villamos berendezések üzemelésére. — Mekkora „kilengés" érez­hető a berendezéseken, pél­dául a televízió vagy más be­rendezések üzemelésénél? — A fogyasztói készülékek mindkét irányban kényesek a feszültség hullámzására, 20 százalékos eltérés már befo­lyásol, érezhető még a mosó­gépnél is. — Milyen eltérés lehetsé­ges? — A szabvány 10 százalékot enged meg, bár a kifogástalan minőség 5 százaléknál jelent­kezik, sőt, az a legjobb, ha még annyi eltérés sem jelent­kezik, — És az idei vezetékcserék esetében biztosítják majd az 5 százaléknál nem na­gyobb ingadozást? — Ahol kicseréljük a veze­tékeket, ott nem lesz nagyobb eltérés, s azt már nem érzi meg semmilyen berendezés, s mi arra is vigyázunk, hogy magasabb se legyen az áram­erősség. — Egyéb tervek? — A nagyfeszültségű veze­tékek mindenütt a legjobb automatikákkal vannak ellát­va, s így biztosítjuk azt, hogy üzemzavar esetén a legrövi­debb idő alatt megjavítsuk a hibát és az üzemzavar a lehe­tő legkisebb területre korláto­zódjék. Az üzemzavarok mi­nél gyorsabb elhárítása érde­kében modernizáljuk hírközlő berendezéseinket, hiszen köz­tudott, hogy áramszünetek, üzemzavarok esetén a távbe­szélő összeköttetéssel is prob­lémák adódnak. Ezért URH-ás berendezést létesítünk egyelőre két üzemvezetőség között, s egy gépkocsinkat is ellátunk ilyen berendezéssel. — A közvilágítás terén gya­koriak a panaszok. Sok a sötét utca, sőt, egyes területeken, például az új-meésekaljai pa­nelházak körül, ahoi van ugyan már vezeték, még sincs világítás. Mi ennek az oka és várható-e valami intézkedés? — A panelházak környéké­nek a hálózatát még nem vet­tük át, valami hiba történt az építés során, ha rendben lesz, akkor világítás is lesz. A lám­pák cseréjét általában havonta szoktuk végrehajtani. Sajnos, még több lámpahely kellene, hogy jobb legyen az utcák ei- lágítása. Egyébként sok he­lyütt csak egy-két napig tart a villanykörte, meri kidobdl- ják, ísz-mojorolt, külterületek — A termelőszövetkezetek majorjai és azok a községek, ahol gombamódra nőnek új házak, utcák, el vannak-e lát­va villannyal? — Az ilyen helyek villa­mosítása folyamatosan törté­nik. Az idén például ötmillió forinton felül végzünk terme­lőszövetkezetek részére villa­mosítási munkát. Ugyancsak jelentős munkánk lesz a kül­területek és az új falusi há­zak, utcák vezetékeinek a ki­építése. Ilyen építési munkát végzünk Pécsett, Mohácson, Harkányban, Máriagyűdön, Pogányban, Hosszúhelényben, Ceglédpuszián, Dióspusztán... összesen tizenhét helyen. Ugyancsak villanyt kap az idén Nagymáté külterületi helység is. — Tehát az idei esztendőtől további javulást várhat Pécs és Baranya megye villamos energiát fogyasztó közönsége? — Igen. Jobb feszültséget biztosítunk és az esetleges áramszünetek sem lesznek ki- bírhatatlanok, az üzemzavaro­kat gyorsabban megszüntet­jük — fejezték be nyilatkoza­tukat az Áramszolgáltató Vál­lalat pécsi üzletigazgatóságá­nak vezetői. A szocialista országok építőipara RiállítiS« n Pí«si Porcéi ánírvár Művelődési Házában Megnyílt egy kiállítás szer-1 dán délután 3 órakor, amely bemutatja a szocialista orszá­giak építőiparának fejlődését A táblákat a Pécsi Porcelán­gyár Művelődési Házának nagytermében helyezték ét A hazai építőipar egy kis törté­nelmet idéz fél a képsorokon az építőmunkásak hajdani nagy bér- és politikai sztrájk­jairól, majd a félszabadulási időszak fejlődési szakaszait taglalja. Adatokkal utalnak az 1960— 62-es esztendőkre, miszerint ebben asz időszakban a magyar építőipar húszezer létesítményt adott át a népgazdaságnak mintegy 25 milliárd forint értékben. Eme három év alatt 120 ezer lakás épült az ország­ban. Érdemes elidőzni ennél az egy adatnál. A program 15 esztendőt határoz meg egy­millió lakás felépítésére. Lát­szólag kedvezőtlen arányt mu­tat a három év 120 ezres la­kásépítési teljesítménye, azon­ban ma már köztudomású, hogy például • már ebben az évben is nagyarányú gépesítés zajlik le az építőiparban, to­vábbá új technológiai eljárá­sok realizálódnak majd a gya­korlatban, tehát a 15 éves program végül is valóság tesz. A baj inkább az, hogy ezt csak a szakembereit tudják, de a fejlődés várható és már a jelen pillanatban is ténye­ken alapuló momentumai a tablókról nem derülnek ki. Okos öűtet voüt, hogy adatok kai, grafikonokkal bemutatták a kiállítás látogatóinak: ho­gyan fejlődött három év alatt a szocialista brigádmozgalom 28 ezer főről 60 ezer főre, vagy mondjuk azt, hogy azo­nos időszakban miként emel­kedett 227 millióról 304 mil­lió forintra az az érték, ame­lyet az építőmunkások hasz­nos újítások bevezetésével ta­karítottak meg a népgazdaság számára. Azonban néhány budapesti új lakótelep és kü­lönböző ipari létesítmények képein kívül még csak nem is érzékelhető az építőiparban alkalmazott új eljárások, épü­let-típusok sokasága, ami vi­szont tény. Nem mutatták be a panelgyártást, a kísérleti zsaluzása rendszereket vagy az új típusterveiket, amelyekről egyébként a napi sajtó mindig is hírt ad. A szovjet, román, bolgár építőipar tablód megszüntetik ezt a hiányérzetet Látható például a jelen pillanatban Minszkben épülő új lakótelep. A szövegből kiderül, hogy egy 5 emeletes, 59 lakásos egy— háromszobás lakásokból álló épületet pontosan 25 nap alatt teljesen elkészítenek és fel­szerelnek. Kivéve az alapozási munkálatokat, amelynek ide­je természetesen a talajtól is függ. Ezeket a lakóházakat úgynevezett „óriáspanaL”-rend- szerrel építik, ami annyit je­lent hogy daruval emelik be egymás mellé és fölé a komp­lett lakásokat. Szófiát, illetve a fővárosban nemrég felépült Rila-szállót látjuk a következő képsoron, majd a várnai üdülőket, ame­lyek inkább beillenénel, palo­táknak is. A bolgár építőipar jóllehet a szállodák,, üdülők vonatkozásában híres, de már — a kiállítás ís tanúsítja — egyre inkább figyelembe ve­szik a korszerű követelménye­ket a lakóházak tervezésénél is. A szófiai L«niíi-lakóne- gyed képsora számunkra még szokatlan hatást gyakorol: vi­lágos, levegős homlok zaV.k, tágas nagy erkélyekkel, nagy ab LakfelületekkeL Azonos igyekezet észlelhető a román lakónegyedek építő' sénél, pontosabban a terveaé. sénéi is. Sőt, itt a tervezik nemcsak arra törekedtek, hogy a napfénynek minél na­gyobb helyet adjanak a nyílás­záró-szerkezetek raéret&rá. nyalnak kialakításéban, ha­nem széles, saallős parkók és gyorsforgalmat élbíró múutak közé helyezték el a tíz—tizen­négy emeletes lakótömböket. Peking délkeleti külvárosá­ban is új munkásnegyed épül, Nagyarányú építkezést mutat be a tabló. A látképen — bár hiányoznál: a karcsú torony - daruk — mégis nyolc—tíz­emeletes lakóházak emélked - nek a magasba: a toronydaru kát máglyaszerűan összeállí ­tott állványzat helyettesíti. Feltűnő, hogy a kínai lakóhá- zak homlokzatain az ablakok hagyományos méretűek, tehát eléggé ezűkek, viszont tágas, széles balkánokat építenék a lakásokhoz. Érdekes látvány a lengyel tervezők elgondolá­sa: több emeletes lakóház jó­formán teljesen üveg homlok­zattal, vagy egy nemrég fel­épült új koreai falu egy- és kétemeletes társash ázakka., vagy az NDK építőipar kapa­citásának aránya, miszerint. 1962-ben 63 százalékát a la­kóházépítés kötötte le, szem ben a hatvanas évi 33 száza­lékkal A kiá&'táscn szerzett impresszió feltétlenül karnál, reményekre jogosíthat bennün­ket a szocialista országok épi. tőipara rohamos fejlődését il­letően. Nemesített vetőmagvak a termelőszövetkezeteknek Közeleg a tavasz, Itt az ide­je, hogy a termelőszövetkeze­tek gondoskodjanak a raktá­raikból még hiányzó vetőmag­féleségek beszerzésérőL Felke­restünk néhány illetékes vál­lalatot, hogy megtudjuk, hol tartanak a vetőmag-akciók­kal. lágy az érdeklődés az aprómagvsk írást A vetőmag vállalat bara­nyai kirendeltségén elmond­ták, hogy igen nagy az ér­deklődés a lucerna-, vörös­here-, és más aprómagvak iránt. Ez jórészt a tavalyi si­kereknek köszönhető. A múlt év tavaszán ugyanis a vállalat a megye több ter­melőszövetkezetében vegysze­res védekezési bemutatótren­dezett, melyekre a környező termelőszövetkezeti vezetőket is meghívták. így széles kör­ben elterjedt a lucerna és vö­röshere kártevőinek vegysze­res irtása, összesen 6500 hold pillangós területen alkalmaz­ták a vegyszerei védekezést a tsz-ek, s így a mostohább idő­járási viszonyok ellenére is az aprómagvak szépen fizettek. A vetőmag vállalat a terve­zett 3700 mázsával szemben 6000 mázsa lucerna- és vörös- heremagot vásárolt fel a me­gyében mintegy 18 millió fo­rint értékben. Ennek egy ré­sze — tisztítás után — ex­portra került, nagyobb része * pedig hazai felhasználásra. Ezen a tavaszon a nagy ér­deklődés miatt a pillangós te­rületben újabb felfutás vár­ható. A vállalat már a tél fo­lyamán megkezdte a pillan­gós magvak, a lucerna, vörös­here, fehérhere stb, kiszállí­tását a tsz-ekbe. Ötszáz vagon kukoricát szállít a bólyi hibridüzeiB A bólyi hibridgyárban ezek­ben a hetekben történt a kü­lönböző fajta hibrid kukoricák utántisztítása és fémzárolása. Március végéig, a kukorica vetésének megkezdéséig, a kül földi és hazai megrendelések­nek egyaránt eleget akar ten­ni a gyár. Addig 30 vagon Vi­gor hibridkukorica-vetőmagot szállít az üzem Lengyelország nak, 93 vagon ugyancsak Vi­gor hibridet Ausztriának, 57 vagon KC hibrid vetőmagot a Német Demokratikus Köz­társaságnak. A hazai vető­magellátásra 240 vágom MV 1-es hibridet, 64 vagon MV 40-es hibridet és 12 vagon KC hibridkukorica-vetőmagot dol­goznak fel, illetve fémzárol- nak. A kukoricán kívül más ve­tőmagvak szárítását, osztályo­zását és fémzároláfeát is vég­zik az üzemben. Ebben a sze­zonban például 220 vagon bú­zát, 80 vagon árpát, 12 va­gon lucerna- és vöröslóhere- magot, 18 vagon borsót dol­goztak fel, illetve fémzárol­tak. 1964-ben 300 vagon gabó- ! Hát, 400 vagon kukoricát, 1(M vagon borsót, 120 vagon rep­cét, 15 vagon aprómagot, 30 vagon fűmagot kell feldol­gozniuk fémzárolásra. Két-három nap múlva » hibrídüzemben megkezdik i szója tisztítását, amiből 4 va­gonnál termelt és ad át ha­zai vetőmagellátásra a gazda­ság. Ezzel egyidejűleg kezelik meg 6 vagon NK-cirok fel­dolgozását is, amit takar­mánynak vetnek el tavasszal a tsz-ek és állami gazdasá­gok. 400 vagon fémzárolt vetöguoie A Vetőmag Felügyelőség szakirányításával még az ősz­szel 368 vagon nemesített ve­tőburgonya-gumót fémzárol­tak a baranyai taz-ekben. Ez! a mennyiséget még a nagy h: • degek beállta előtt ki is szá’ lították a burgonyatermev_.es sei foglalkozó közös gazdasá­gokba. További 50—60 vagon veíőgumó prizmákban, illetve vermekben várja a tavaszt, összesen több mint 400 va­gon nemesített vetőguiyiót kapnak a tsz-ek a legjobban bevált és keresett fajtákból régi, leromlott burgonyájuk felújítására, illetve b^rgonya- I vetőgumó-szaporításra. Az | időben kiszállított vetőgumó i lehetővé teszi, hogy a burgo- I nya-ha.itatást időben meg­kezdjék és a tavalyinál töl korai hajtatott burgonyát tei- meljenek.

Next

/
Thumbnails
Contents