Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

lUAPLO 5 Tizennyolcezer mohácsi véleménye Megvalósulnak a tavalyi javaslatok — Járdaépítés, útfelújítás, a villanyhálózat bővítése szerepel az idei tervekben EM ptBmMm 4gy tön*, hogy sok: és talán felesleges to az az adminisztráció, amit • mohácsi városi tanácson vé­geznek a községfejlesztési fel­adatokkal kapcsolatban. Eze­ket a feladatokat « lakosság jelölte meg még tavaly a választási előkészü­letek alatt és nyújtotta be a aok száz felszólalás során. A 18 ezer Un véleményéi, kérését pedig nyilvántartásba kell venni — ami adminisztrá­cióval jár. A tanácson szét­választották, mely tik gazdasági jellegű, melyik kulturális vagy igazgatási, esetleg egészség­ügyi feladat Aztán úgy osztá­lyozták, melyik kérést lehet a helyi adottságokkal megvaló­sítani és melyikhez kell kérni a megyed tanács segítségét Végül pedig úgy to csoporto­tA/W-f/? lÁÚtnO iJlluWttik fi v J ( V\/j\ÄJJ \J í> XtopfuU a csárdást rcjrae^lar FALAZÁS? Történt pedig s tél Héjén, hogy s Pécsi Hőerőmű bő­vítése kapcsán beszereltek a főépületbe egy Ideiglenes fűtőberendezést potom 690 ezer forintért. A beszerelés teljesen indokolt volt, mert a VERTESZ, a Magyar Hajó és Darugyár, az Április 4. Gépgyár dolgozói máskép­pen a téli hidegben nem tudnak dolgozni Még he­geszteni sem lehet, mert mí­nusz 5 fok alatt kétséges as eredmény. Igen ám, de a fű­tőberendezés üzemeltetésé­hez az kellett volna, hogy a 26-os Építőipari Vállalat el­készítse a főépület végfalát, valamint a nyitott tetőrészt, mert másképpen a fűtőbe­rendezés üzemeltetése csak tréfa marad. Az építők azon­ban nem készítették cl a vég falat, nem zárták le az épü­letet. A fűtés lehetetlen véli Megpróbálták ugyan, de nem sikerüli Lefagytak a berendezések és a szerelők­nek a legnagyobb erőfeszí­tés kellett a további munka­végzésre. Telt, múlt as idő és szé­pen elmúltak a „nehéz" hó­napok is. A gépházi részt nagy nehézségek lírán si­került már lezárni, de a kazánházi szakasz még min­dig nyitott. Csak február végén lehet majd olyan kö­rülményeket teremteni, hogy a fűtés valóban hatásos le­gyen. Ml volt as oka ennek as egyáltalán nem harmonikus együttműködésnek?... Az építők szerint a két alvál­lalkozó, mégpedig az LM. Fémmunkás Vállalat kecske­méti vasszerkezeti gyáregy­sége, amely képtelen volt a végfal ablakszerelési mun­kált leszállítani, valaml.it az EM. Országos Szakipari Vál­lalat, amely az üvegezésen „nézett keresztül” Kit tart hibásnak a két alvállalkozó? A MÁV-ot. Nem volt va­gon, nem tudták idejében leszállítani a pécsi erőmű­höz tartozó berendezéseket. A MÁV? Szóval mindenki megma­gyarázza a dolgot, hoppon itt csak a népgazdaság ma­radhat. Egy ilyen nagy be­ruházásnál, mint a Pécsi Hőerőmű, nem hisszük, hogy időben történő kooperáció­val, munkakoncentrációval ne lehetett volna a végfalat elkészíteni. Jellemző esetet mesélt el az erőmű főmérnöke: a víz­lágyítónál majdnem minden készen van, indulhatnának vele, de... 3 motoralap hiányzik. Ezt nem építették meg, s emiatt a múlt évi május 31-i batáridő erős módosítást szenved. Pedig a régi erőművet le lehetne már állítani, népgazdasá­gunknak sok pénzt megta­karítani. Mulasztások ezek a javá­ból, s a „dél-dunántúli" fű­tésért reméljük önbírála'ot fog valaki gyakorolni! Ho­gyan is szoktuk mondani? — Ami sok, az sok! SZÜTS ISTVÁN A Dunántúli Napló február 7-i számában megjelent egy cikk a dencsházi zárszámadó közgyűlésről és az ott látottak­ról. Én most arról írok, amit már nem láthatott az újságíró. A közgyűlésnek vége, min­denki hazafelé sietett, hogy időben odaérjenek a közös va­csorára. A gazdaasszonyok közben nagy üstökben főzték a levest, előkészítették a haj­szálvékonyra metélt tésztát, amelyet hamarosan fiataiasz- szonyok csinos csoportja hord­ta a tagság és a vendégek elé. öröm volt nézni, a csinos te­rítést, az asszonyok odaadó munkáját, és ez mind-mind bizonyítja, hogy Dencsházán elégedett a tagság. Hát még milyen elégedettek voltak a borjúpörkölt, a rántott hús és a zöld szilvánl után! A zenész sftották az elmondott javas­latokat, hogy mit tudnak az idén valóra váltani és mi ma­rad jövőre, sőt a következő évre. Mindez* közöltök a tanács­tagokkal, azok pedig tovább adták a választóknak, meg­nyugtatva őket: nem veszett el egyetlen javaslat sem. A tavalyi számvetés már eiL- készült Kérte a lakosság a kultúrház környékének rende­zését Megtörtént Általános parkosítás volt az Újvárosban. Rendbehozták a Szepessy par­kot, járda épült az Alkotmány utcában. Minden évben vissza­térő feladat a szőlőhegyi szur­dokok, utak rendezése. Ezt is elvégezték. A sokac révnél kutat Javítottak, de most újra kell fúrni, ha azt akarják, hogy hosszabb időre is jél mű­ködjön. Víztelenítették a Kóló teret éa a piacteret A esónakház elkészült, a kenyérszállítást moderni­zálták és rekeszekben, higié­nikusa bban viszik a kenye­ret a boltokba. A szőlőhegyi autóbuszjáratot meghosszab­bították a vízműig is itt ebben az évben fordulót is építenek — társadalmi mun­kával Csupán a szemétszállítás nem valósult meg. Pedig a 18 ezer lakos, a négyezer lakás nagyon várja, hogy korszerű eszközökkel, gyorsan és gyak­ran vigyék el a szemetet. Egy KUKA-autó 760 ezer forintba kerül Csak ez a megoldás Je­lent változást a mohácsi sze­métszállításban. Az idén nagyarányú Járda­építés, útfél-újítás a villanyhá­lózat fejlesztésű szerepel a mohácsi tervekben. Járdaépi. tésre 3CO ezer forintot költe­nek Az útburkolatot 1.2 mil­lióért újítják fel A DÉDÁS2 75 lámpahelyet létesít a vá­rosban és fejlesztik a hálóza­tot is. Jövőre? Villanyvilágítást kell fejleszteni, mert tovább növekszik a város, hiszen csu­pán családi háziból 200-at építenek Megnyitják az em­léktárgy-boltot és a déli vá­rosrészben kiépítik a telefon­hálózatot A téglagyár felé pedig rendezik az utat A megye segítségét kérték a kandai villamosításhoz, a városi vízvezeték megépítésé­hez, a filmszínház és a mú­zeum létesítéséhez. Mind olyan feladatok, amiket egyedül a város nem tudna megvalósí­tani A módszer helyes, A lakosságot nemcsak tájé­koztatják az általa javasolt feladatok megvalósításáról, hanem bevonják a mun­kába. Tavaly hétszázezer forint ér­tékű önkéntes munkával já­rult hozzá a lakosság a város szépítéséhez. Az idén ez a tár­sadalmi munka tovább fejlő­dik és a munkáskezeket a leg­fontosabb célok megvalósítá­sához — a gyalogjáró építésé­hez, parkosításhoz, fásításhoz, tereprendezéshez — mozgósít­ják Ez az adminisztráció — te­hát — nem felesleges. A né­hány oldalnyi községfejlesztési terv minden sora azt szolgál­ja, hogy a lakosság javasla­tait, kérését fokozatosan meg­valósítsák ... Növényvédelmi tanácskozás Az országos növényvédelmi szolgálat vezetői, a kutatóin­tézetek küldötteivel és a me­gyei növényvédő állomások vezető szakembereivel, ked­den a Földművelésügyi Mi­nisztériumban tárgyalták meg a növényvédelem időszerű kérdéseit. A tanácskozást dr. Sándor Ferenc, a növényvé­delmi szolgálat osztályvezető­je nyitotta meg, aki bevezető előadásában összegezte a nö­vényvédelem múlt évi ered­ményeit. Elmondotta többek között, hogy a termelőüze­mek tavaly kereken 800 mil­lió forintot költöttek növény­védő vegyszerekre. Ezek a költségek azonban 4—5-szörö- sen térülnek meg a hozamok növekedése és minőségi javu­lása révén. A tájékoztató előadást kö­vetően a megyei szakembe­rek számoltak be szervezési és szakmai tapasztalataikról, majd dr. Nechay Olivér, a növényvédelmi szolgálat he­lyettes igazgatója, az idei fel­adatokat ismertette. Hangsú­lyozta, hogy az üzemi növény- védelem munkájának jobb megszervezésére az idén 1500 szakmunkást, illetve növény- védelmi felelőst képeznek ki tanfolyamokon. A vegyszeres gyomirtást 250 000 hold ku­koricára és kereken 1 millió hold kalászos gabonára ter­jesztik ki. Kiskanál helyett A sótal&n étül valóban nem étet, tudják ezt a Tej bisztró­ban Is és ezért van tfibbhe- lyütt elhelyezve a Ids sóstól kanálkával. A baj azonban ott kezdődik, hogy a kiskanál rit­kán van forgalomban. Kanál- lal nehéz finoman elhinteni ezt az ételízesítőt • így bi­zony a többség a mindig kéz­nél levő ujjalhoz folyamodik ás kivéve egy csipetnyit, szé­pen elhinti a jól elkészített ételek ízlés szerinti ízesítésé­re. Gondolom, a sószóró sem kerülne sokkal többe, legfel­jebb a só minőségével és így a kiszórási lehetőséggel volna baj. GELENCSÉR JANOS rákezdett egy jó csárdásra, s még az öreg nyugdíjasok is a fiatalok körében járták a tán­cot. így tartott reggelig. Ak­kor már a jókedv a tetőfokára hágott, amit a kisüsti mégin- kább felkorbácsolt. Nem volt könnyű jó ered­ményt elérni, de sikerült. Nem utolsó sorban sok függött az elnök, Háttá József kitűnő szervező munkáján és Mare- tics József könyvelőn, aki eb­ben az évben már nem nálunk dolgozik. A magam és a tsz tagsága nevében e lap hasáb­jain keresztül mondok köszö­netét odaadó és szorgalmas munkájukért. De megköszön­jük mindazoknak a segítségét, akik tanácsaikkal hozzájárul­tak a dencsházi termelőszö­vetkezet jó eredményéhez. Darabos József állattenyésztési brigádvezető Felszabadulági emlékaibum Lelkes kis csoportunk, a h osszúhetévn honismereti j szakkör tagjai elhatároztuk, ! hogy felszabadulási emlélcal- j bumot kér,? tünk. É tnek ér­dekében szakkörünk minden tagja kutatómunkát végez. Foglalkozunk a felszabadulás eseményeivel és a felszaba­dulás óta megváltozott falu életével. Felosztottuk a fel­adatokat egymásközt. A szakkör egyes tagjai közvet­len adatokat gyűjtenek, el­beszélgetünk a felnőttekkel, írásbeli munkát végzünk, fényképekkel illusztráljuk. Azonkívül tervünk: az is­kola történetének feldolgozá­sa és egy kis iskolai múzeum létesítése. A Honismereti Szakkör tagjai, Hosszúhetény Lesz-e eszpresszó Ürömben? Elsősorban a pécsi vendég­látó ipar felé fordulunk a lap hasábjain, hogy minket, úgynevezett kültelkieket se te­kintsenek mostoháknak. Sze­retnénk, ha itt, Ürögben is lé­tesítenének egy hangulatos presszó-cukrászdát. Ürög nemcsak a saját la­kosaival biztosítaná a kívánt cukrászda megfelelő forgal­mát, hanem a szépséges tájat kedvelő kirándulók is hozzá­járulnának ahhoz. Természe­tesen olyan cukrászdát képzel­KUKAÜIOI A rendeltetésszerű használat folytán a Kuka-edényekben keletkező és összegyűjtött házi szemét elszállítását kizáróan és kötelezően a Köztisztasági Vállalat látja eL Megértjük, hogy vannak nehézségek. Azt is megértjük, hogy egyes fe­lelőtlen személyek téglát, cse­repet, vasat és egyéb faága­kat helyeznek el a Kuka-edé­nyekbe, ami műszaki hibát okoz. Az is előfordul, hogy a Kuka-edény mellett gyűjtik egyes helyeken a hulladéko­kat. Ez tilos. Panaszunk jelen esetben az, hogy a Kuka-gép­kocsihoz beosztott munkások a félig telt Kuka-edényeket nem ürítik ki. Sietnek, futnak és csak a telt edényeket ürí­tik. De arról elfeledkeznek, hogy mire legközelebb jönnek, a félig telt edények megtel­nek, sőt, hely hiányában a la­kók kénytelenek a Kuka-edény mellé önteni a szemetet Több esetben felhívtuk erre a fi­gyelmüket, azt la mondtuk, jelentést teszünk feletteseik­nek, mire azt felelték, hogy „csak jelentse, majd jó kine­vetik”. Berts Lajosáé Pécs, Uj-Mecsekalja 83. ép. nénk el, ahol a kávé mellett mást is lehetne kapni, üveges sört, fagylaltot, kocsonyát, sü­teményt, valamint cukorkákat. Az üzlethelyiség tekinteté­ben is lehetne megoldást ta­lálni, mert a legjobb helyen levő ház — a volt Nemeskéri- féle pékség — tudtunkkal el­adó. Az leginkább megfelelne hangulatos presszó-cukrászdá­nak. Ürög dolgozói nevében Borbás Béla tanácstag Szerkesztői Szenet Kubai András, Pécs: Pana­szával a vállalati egyeztető bizottsághoz forduljon, ahol azt elintézik. Németh István, Siklós: Igen, kisajátítani lehet Ha viszont Önöknek ez sérelmes, akkor a kisajátítási határozatot majd fellebbezzék meg. A MAGTAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK UM. február 19-1, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — Össze­állítás. Dalok a Dunáról. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállító*. Uj tánczenei felvételeinkből. 18.00: Napirenden a takarékosság. — Interjú. 18.0S: Zenéről zenére. Közben: 1. A tanácselnöknő gondjai. 1. Ke­reső egyetemisták. 1. Egy lekö­szönő brigádvezető. AZ ÉN ALMÁSDERESEM Borozgató kedvében talál­tam rá Bárdi Ferencre Sze- bényben. Megkínált engem is, aztán megkérdezte. — Jó bor, ugye? Néhány pohárral megiszik, s olyan vi­rágos kedve támad, hogy a verbunkost is eljárná! — Maga tud verbunkozni? — Na hallja! Én voltam a szebényi együttes fő verbun­kosa — még Pesten is tán­coltunk! Nem én, még az al­másderesem is eljárja, ha akarja! — Micsoda? — Az almásderes, a nyer­geslovam. Tudja, milyen okos állat az? Tavaly bementem vele a véméndi kocsmába is!«• • — A lóval? — Igen, a lóval. Május el­sején történt Ketten mentünk a felvonulás élén: az almásde­res és én. A hátán ültem, s olyan könnyed, tánclépésekkel lejtett, hogy nem akadt párja. Az emberek csak néztek. Feri bácsinak aztán kiszá­radt a torka és eszébe jutott: jó lenne inni egyet. Nosza gyerünk: megveregettem az almásderes nyakát s beug­rattunk vele a kocsmába. •— A hátán? — Természetesen. — É* nem — Miért tették volna? In­kább büszkék voltak Mondta is az italboltos felesége a fér­jének: Gyuri, gyere gyorsan, mert ilyet még nem láttál! — S utána kiszolgálták? — Magától értetődik' Fel­hajtottam a féldecit, megfor­dultunk él; elindultunk kifelé. Az én almásderesem olyan ügyesen lépkedett lefelé a lépcsőn, mintha örökké azon járt volna. — És amíg bent voltak, nem félt attól, hogy a ló... vala­mi nyomot hagyhat maga után? — ö, kérem, jól nevelt ló az! A tsz csikógondozója és tanítója nevelte. — Vagyis maga. — Igen, én. — És mit ért a csikók taní­tása alatt? — Látom, maga sem konyít a lovakhoz! A csikótanítás kü­lönös mesterség, a legszebb a világon, ami elképzelhető. Kü­lön tehetség kell hozzá. És szeretet Mert a ló olyan, mint az ember. Ott van pél­dául a Eolygó. Látott már csa­vargó természetű embert? Mert ha nem, kérdezze meg, milyen volt a Bolygó. Volt már hirtelen haragú ismerőse? Mert ha nem volt megmuta­tom magának a Babát Igaz, nem ajánlom, hogy közel men­jen hozzá, úgy megrúgja, hogy esetleg a másvilágon tér ma­gához. A Sümegi Imrét is lám úgy hasbarúgta, hogy öt hó­napig feküdt a kórházban. Megrúgta még a Tarr Jánost a csácsi Fazekas Jánost se*5 embert kidobott az már! — És magát? Magát nem bántotta még? — Engem még nem rúgott meg ló, pedig gyerekkorom óta azzal foglalkozom. Baba sem bántott pedig a sok rúgás után már csak én mertem odamenni hozzá. Odamentem hozzá és azt mondtam neki: Baba, én vagyok! — És megértette? — Megértette hát mert a lónak esze van. Megszagolta a kezemet meg a zsebemet és szent volt a béke. Nyugodtan befoghatom bármikor, olyan mint a kezesbárány, mert lát­ja, hogy nem félek tőle. Ha ijedős volnék, akkor én is szorulnék! — És az almásderes, ax is goromba? — Hát rúg is, meg harap Is, de Feri bácsit nőm bántja. Ha bemegyek az istállóba, már messziről röhög rám. Ha azt mondom neki: Vigyázz! Jobb­ra nézz! — akkor rámnéz. — Eszerint nincs te szelíd ló? — Dehogyis nincs! Van az is. Az Ida meg a Dóra például szelídek. Persze, nem minden ló szelíd csikókorától fogva, van amelyiket be kell törni előbb, mint a makacs me­nyecskéket Ugy-úgy. Talán semmi sem hasonlít annyira egymásra, mint a lovak és menyecskék sok szokása. Ne­kem elhiheti, hiszen ismertem én azokat is!... No, de ne beszéljünk erről, mert asz- szony is van a világon, és ahol asszony van, ott minden­képpen baj van. Még a fizetés­sel is. Kifosztják az embert elviszik az utolsó garasát is. — És sokat tudott magától elvinni? Mennyit kapott a tsz- től a csikós mesterségért? — Kishíján havi kétezret Éppenséggel nem kevés. — Akkor hát minden rend­ben van? — Dehogyis van rendben! Csak akkor lenne rendben, ha itt lenne az almásderes, magának pedig fényképezőgép lógna a? oldalán. Fotografálni Bérdi Ferencet az almásderes hátán, miközben a verbunkost járják. Az lenne ám csak az igazi kép! 19.«*: Dél-dunántúli híradó. 19.2«: Baráti népek dalaiból. 19.30: Könyvespolc. — Az Ifjúsági irodalomróL 19.39: A Történelmi Társulat dél- dunántúli csoportjának előadás- sorozata. Természettudományi Ismeretek elemi iskolai tanítása az 1840-es években Baranyában. Baranya Margit előadása. 19.45: Tánczene. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZI Nemzett Színház: Hamlet (este 7 órakor). Uray-bérlet, ZENE: Uazt-terem: Verdi—Wagner-mű- vek. Középiskolai bérlet m. hang­versenye. B/3. sorozat (délután 3 órakor). MOZI: Fark: A nagy riport (fél «. « és fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: A nagy riport (4, fél 7 és 0 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Gitár és szerelem (4. 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 64/2. sz. világhíradó, üze­net a fővárosból, Ceruza és radír. Dallamok és ritmusok. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Négy szerzetes (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Optimista tragédia (6 órakor, szélesvásznú) Rákóczi (Mecsekalja): Bérgyil­kos (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Jánoslk (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Prágai tréfa­csináló (8 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Az élet kapujában (8 órakor). Táncsics (Siklós): Sámson (fél S órakor, szélesvásznú). DÜNANTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesziő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u 11 Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u 11. ___Telefon: • 15-32. 15-33, 50-00.___ P ÉCSI SZIKBA NYOMDA Pécs. Munkácsv Mihály n 1'- -z Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetnető a helyi postahivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj I hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents