Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

Hogy lehet valaki vadász? Egy pendg se hittem, hogy fij lesz a kérdés Molnár Gá­bornak, de azért erre nem szá­mítottam ... — Hogy hogyan lehet vala­ki Brazíliában tudós, gyűjtő és vadász? — finoman elmo­solyodott és folytatta. — Gye­rekek és fiatalok ezrei kérdez­ték már meg tőlem levélben vagy szóban. S a kérdésre mindig csak ezt tudtam vála­szolni: tudás, tudás és tudás. Az őserdő néma marad an­nak, aki nem kellő felkészült­séggel megy oda. Először is lelkiismeretes tanulás az isko­lában, majd az egyetemen.'Is­merni kell az állatfajokat, a madárvilágot, a növényeket, az őserdő vadjait és halait. Ki­tűnő lövőnek, evezősnek, sport embernek kell lenni. Közeli, baráti viszonyba kell kerülni a kaboklókkal, az ottani bra­zilokkal Ezen is minden ösz- szeomolhat, mint például egy német gyűjtő esetében, aki csaknem üres kézzel távozha­tott, mert nem találta meg a hangot az emberekkel Pedig ez roppant egyszerű: ' ők ba­rátságot barátsággal viszonoz­nak. Ez volna hát ami az eflöfeä- l tételeket jelenti. Az I. kerületi tanács egy kis szobácskájábán beszélge­tünk, Molnár Gábor egyszerű ; szürke ruhájában feketét szür­csölget, odakint autóbuszok , járnak, pécsi kislányok ken- , dói lobognak a szélben. Ho . gyan is kerül ide az a varázs­latos vadon, az állatok és kü- , lönös növények távoli világa, ■ amelyet pedig nemcsak én, de oly sokan ismernek Molnár Gábor könyvedből? A válasz, amit erre a megszokott kér­désre adott, persze kielégítő. , De még mindig nem Látom az átmenetet Bátortalanul teszek fed egy suta kérdést: | — De például... egy kígyót : megfogná ... Azt csak nem : tudhatta, mielőtt Brazíliába 1 ment? Vidám nevetéssel oldódik l Sei a (hangulat: 1 — Dehogynem... Az első : erdei kígyót kilencéves korom­ban fogtam Hűvösvölgyben. A i villamosra nem engedtek fel­szállni, hát bedugtam a siklót 1 az ingembe és úgy vittem az < Allatkertbe. Odaajándékoztam 1 a terrarium számára... Ez < volt egyben az első ajándékom i a pesti Allatkertnek. Később ■ küldtem egy hatméteres ana- 1 kondát és egy négyméteres 1 boa constrictort... i Molnár Gábor 1930-ban ment < ki Brazíliába, s három észtén- 1 dót töltött az őserdőben, a 1 nagy folyamok mentén. VI- < szonylag tehát nem sok időt I élt az indiánok és az őserdői vadak között. Mégis annyi éd- i ményt gyűjtött, hogy még most i fe ír újabb könyveket Vitai l Brasil életrajzát például, aki ] a kigyómarás eLLemá szérumok kutatásával foglalkozó intéz*. i tét felállította Brazíliában. ■ Virgulino Larmi ao a másik bra i nil, akiről ír, 6 afféle brazil i fcftózsa Sándor" volt, az err- • dobén éit bandájával együtt, ■ kirabolta a gazdagokat és töb- { kék között orról veit nevez*- i tea, hogy ha lóra szállít, négy- i gaa kfióoál kevesebb pAn-yTirfl Lakta é a Pécsi Nemzeti Színházban Delibes operáját február 21-én mutatják be Rendező Huszár Klára ti kulturális életből Min dolgozik? VINCZE GYŐZŐ festőművész — A múlt nyáron Szászváron töltöttem egy hónapot, az ott kezdett bányásztémájú képei­met fejezem be. Az azelőtti évből, amikor egy állami gazdaságban voltam, még szintén ma­radtak befejezetlen képeim. Ezeket idővel rendezem, s ahogy a körülmények hozzák, egy kiállításon is bemutatom majd. Ezenkívül egy gipsz-stukkó technikával kísérletezem, amely belső faldíszítésként lesz alkalmazha­tó. A mozgást szeretném kifejezni vele, sport és balett témák segítségével. Ez utóbbi mun­kám még csak kísérlet, többet nem is igen lehet mondani róla... Vasárnap délelőtt a Liszt- feremben, hétfőn este pedig a Nemzeti Színházban vezényel Komor Vilmos, az Állami Operaház Kossuth-díjas kar­nagya. — Régi ismerősként jövök mindig Pécsre, — mondja és pályájának kezdő éveire em­lékezik, amikor Fodor Oszkár volt a pécsi színiigazgató és bizony nem egyszer előfordult, hogy nem tudott színészeinek gázsit fizetni. — Ilyenkor az­tán feltelefonált Pestre, hogy jöjjünk és húzniuk ki a víziből. Ez annyit jelentett, hogy az operastaggione tagjaival leutaz tunk Pécsre. A pécsi közönség előtt mindig nagy sikerűn! volt, az igazgató pedig ki tud ta fizetni a társulatát. A felszabadulás óta három szór járt városunkban. — Milyen volt találkozási a Pécsi Filharmonikus Zene karral? — Négy évvel ezelőtt, ami kor legutóbb dirigáltam a pé esi zenekart fejlődőképes, jt erőkből álló együttessel dől gozhattam. Most más oldalá­ról, operajátszási készségéről mutatkozott be az eddig fölei szimfonikus műveket megszó­laltató zenekar. Fiatalos lelkesedéssel beszél komlói és pécsi hangversenyé­ről és arról a korát meghazud­toló rengeteg feladatról, me­lyet naponta megold. A Ber­lini Állami Operaházban éven te húsz előadást vezényel. — Lipcsében is rendszere­sen dirigálok. Két évvel ez­előtt én tanítottam be az Ai­dát az újonnan, 70 millió már kás költséggel elkészült, hiper­modern operaházban. Idehaza is sokat dolgozik. Az ó nevéhez fűződik a Sám­son és Delila, valamint a Tu- randot legutóbbi, Erkel-szín- házi felújítása. Az elmúlt hé­ten négy nap alatt három es-, tén dirigált, ugyanakkor a bolgárok nálunk vendégsze­replő kiváló tenoristája Nico­la Nikolovval rádiófelvételt készítettek Komor vezényleté­vel. — Lipcsében is minden év­ben készítünk rádiófelvételt. Ilyenkor magyar művek ke­rülnek előadásra. Legutóbb Járdányi; Vörösmarty-szimto- niáját. és Szervánszky: Klari­nét-szerenádját dirigáltam Az Idei évadban nagyon szeret­ném, ha előadhatnánk Bartók Béla I. szvitjét. Úgy érzem, hogy ez a mű méltatlanul ke­veset hangzik el, pedig Bar­tók életművének megismeré­séhez elengedhetetlenül szük­séges. Jövő héten, 25-én a bu­dapesti rádióban lesz előadá­som. Sok mindenről beszélgetünk még: akusztikai kérdésekről, miképp lehetne a pécsi szín­ház akusztikáján javítani, hogy a zenekar, főleg a vonó­sok fénye ne tompuljon el. Elismeréssel forgatja a Fil­harmónia pécsi hangverseny- füzeteit. Nemcsak a külső ki­állítást, de a tartalmat is na­gyon rangosnak tartja. És be­szélünk a műsorról, melyen Delly Rózsi, Czanik Zsófia, Jámbor László és Joviczky József működik közre, de kü­lön érdekességként a vasár- lap délelőtti egyetemi bérleti hangversenyen, másirányú operaházi elfoglaltsága miatt Joviczky József helyett a pé- :si Csongor Józsefet hallhatja i közönség. Kíváncsian várjuk Wagner- inekesi bemutatkozását! Vasárnap és hétfőn KOMOR VILMOS vezényli a Pécsi Filharmonikus zenekart • • • McpíttlttrttBIII CMHM kúszni, észrevétlen mamán annyira, hogy sokszor az c* désztől négy méterre halad tar el gombás zsákommal a háta mon. — És eflmegy-e még Brazí líába? — Igen. Elmegyek még oda felkeresem az indiánok lakú területeket, a vadont. A vadá ezatot és a gyűjtőmunkát a; indiánokra, a kísérőimre bízón majd, én csak c feljegyzések kel foglalkozom. Remélem hamarosan sor kerül erre Nem olyan út lesz, mint a ha■ darú, -de bizonyosan szép lesz A szándék, az erő az, arm előreviszi az embert. Sok-sok olvasója, az őserde és az állatok sok-sok titkot szerelmese fogja végigizgulni még vele ezt az utat. Hallania Erzsébet nem tnduR «4L KénA mé| egy könyv. Vadállatok, vada nők, vadászok lesz a címe, i időben szoros követője a Pál- makunyhó az őserdőbem-nefc Ezek és a többi könyvek azó­ta születnek, amióta egy rob­banás következtében Mólnál Gábor elveszítette szetmevilá. gát, s a régi, rövid naplójegy­zeteket rendezgetni, s lassacs­kán könyvekké formálni kezd­te. A vadász, a gyűjtő íróvá lett. s Molnár Gábor szerint az író világa sem kevésbé szép élménygazdag a vadászénál Mert vegyünk csak egy szá­mot: a tavalyi évben 102 elő­adásit tartott összesen az or­szágiban! Óriási szám ez, • csupán szerény kiegészítője az a tény, hogy a pécsi előadás meghirdetése után következő hatalmas érdeklődés miatt itt is hirtelen háromra kellett növelni az előadások számát. Fárasztó, de szép feladat ez is. A gyerekeknél nincs hálá- sabb közönség. Olyannyira nincs, hogy Mol­nár Gábort, aki édesapa is „civilben”, egyizben behívatta kisfiának az óvó nénije. — Nem lehetne-e — mond­ta félénken az óvó néni — egy kicsit kevesebbet mesélni a gyereknek Brazíliáról? — Lehetni lehet — vála­szolta Molnár Gábor. — De íróért? — Mert — mondta kimerül­tén az óvó néni — azóta az egész óvoda hason csúszkát Kajmánt játszanak. De ugyanígy zajlott le egy másik behivatás és beszélge­tés az iskolában. ■— A Gabi felmászott a fo­gasra, hogy 6 a jaguár — mondta a tanító néni, már sokkal szigorúbban. — Szólt, i barátjának, hogy osonjon be íz ajtón, ő lesz a törpeszarvas, ikit a jaguár élejt. — Értem — mondta Molnár "tábor, de mosolyognia kellett. — Csak azt nem, hogy mi eb­ien a nagy baj7 — Hát az — mondta sava- íyúan a tanító néni — hogy ín jöttem be... Hát így van ezekkel a gye­rekekkel. . De mi is, kedves felnőttek, együk csak a szívünkre a ke­lünket A brazíliai őserdő ak­téra. hogy Magyarország hait- zor elférne benne... És az tmazonas átlagszélessége 2 álométer, a deltánál meg :60 ... Brazíliában örök nyár fan. s a kidöntött fákon nem ehet évgyűrűket találni. A egnagyobb növényevő, a ta- lír, átlag 3 mázsás, a vadá- z.ok — az ottaniak! — elöltöl- ös puskákkal lövik le mégis, iát szem sörétteL, mint itthon i nagy vadászok a nyuLafcat.. I ott, mielőtt az ember beug- ama a vízbe, hogy utolérje az Isodort csónakot, bedobja iőbb az elejtett majom te té­riét, nem lepik-e el a piranák, izek a rémes kis állatok, akik «illanat alatt csontvázat csi- láinaik akármilyen élőlényből is ott megbámulhatja az em- >er a világ leglustább állatát, i lajhárt, aki három lábbal mpaszkodva, hanyatt csüng az gon, negyedik lábával ké- lyelmesen tépegeti és máj szol- iatja a leveleket. És ott papa- ájt lehet enni, mert annak inom a húsa, mint a barom­ié, csak éppen azt nem lehet udni: egyéves-e a papagáj] agy százhúsz. Pzz a kondér- >an derül ki: ha százéves, ak- :or mind keményebbre és ke- oényebbre fő... — Hányszor volt közvetlen letveszélyben ? — Mindig? Vagy soha? Ne- éz ezt megmagyarázni. Az serdöben az ember a legfé- zlmetesebb lény, többméteres nakondák tűnnek el villám­ebesen, ha észreveszik. Ét régig, az életveszély ott les- elödik minden levél alatt, rinden fa tövében. Három ven át éltünk az őserdőben kígyók között, és nem volt álunk szérum. Drága ix>lt, ,em tudtuk megvenni. Egye­di az óvatosság volt az esz- özünk ellenük. — Azt a sok csodálatos pizódot az őserdő életéiből, únd látta? Az óriási ana- onda és a kajmán párharcát léidéül? — Hogyne. Aki megtanul szrevétlen maradni, annak regnyílik az őserdő élete a raga teljes gazdagságában. En órán kezdtem tanulni ezt « rüvészetet... Nagyapám <tn- \akidején bányász volt a esin- er-völgyi szénbányában. Ott Item a Bakonyban, szedtem gombát, szamócát, lehetőleg így. hogy a kerülő észr* ■> — Baja (tenw tisztás. — A fák indái között hindu templom kontúrjai. A lépcső két oldalán istenszobrok. Haj- nalodik ... Nilakanta, a bráh- ma-templom angoloktól üldö­zött főpapja megáldja a népet és megátkozna a betolakodó­kat... Ezzel a drámai Jelenettel kezdődik Delibes: Lolámé cí­mű operája, melyet február 21-én mutat be a Pécsi Nem­zeti Színház operatársulata. A próbák Huszár Klárának, az Állami Operaház rendezőjének irányításával már javában tartanak. HUSZAR KLARA az utóbbi időben több, érdekes művészi feladatot oldott meg: többek között 6 rendezte a múlt évadban az Állami Operaház­ion Cimarosa Titkos házassár- jónak előadását, és mint egyik egizgalmasabb munkáját a Varázsfuvóla nyári, szambat- relyi bemutatóját említi, mely íek színhelye a nemrég fel­árt ízű-szentély lett volna — iá el nem ázik aa. előadás, dost Pécsre jött a Latoméi •endezni. Míg a próbateremben Lak­úé szerelemre gyullad az an- ;al tiszt iránt, mi a korszerű >perarendezés néhány gyakor- ati kérdéséről beszélgetünk. t— Amikor operát rendezek — mondja Huszár Klára — nindig úgy dolgozom, mintha rrózai rendező lennék. Hiszen i legkisebb nüanszokat, a szín radi mozgást, a váltásokat, az érzelmeket éppen olyan ma- jasrendú színpadi eszközökkel cell kifejezni, akár prózai izínpadon. A közönség ugyan- r a filmekből megszokta már i legmagasabbrendű színját­szást, így nem elégszik meg tzzal, hogy egy operaénekes a rugólyuk elé áll és énekel. Azt cívánja, és jogosan kívánja, logy az opera színpadán ze- iében elhangzó drámát vagy ngjátékot lásson. — És hol jelentkezik az a öbblet, ama az operarendeaó nunkáját jellemzi? — Ott, hogy az operarende­lőnek mindig a zenei parti- árából toell kiindulnia. Sze­rencsés esetekben, igazi re- nekműveknél a szövegkönyv Is a zene minősége azonos. De vagyon sokszor előfordul, hogy i szövegkönyv más síkon mo­zog, nem egészen ugyanazt éjezi ki, mint a zene. Véle- nényem szerint az operaren- lezés egyik legfontosabb alap­éltétele, hogy mindig a zenét, .nnak mondanivalóját fejezze et A Latomé nem tartozik a egismertebb operák közé. Nin seriek olyan kialakult hagyo- nányaá sem az előadásnak, em a rendezésnek, mint péü- lául a népszerű Verdi vagy Vlozart operáknak. Ez bincnyá- * máris sok problémát vetett, él Huszár Klára munkája arán. — A legfőbb probléma az, vagy a szövegkönyv és Deü- >« zenéje között meglehetősen tagy az eltérés. A történőt tzerimt ugyanis a »épét szán­tói iga lerázására Isikeaítő Nilakanta főpap, bár vallásá­nak fanatikus híve, egyben lá­zadó forradalmár. Ragyogó, lángoló egyéniség. Ennek a forradalmi lángolásnak, ennek az ideges, nyugtalan, előretö­rő akaratnak, amit a szöveg­könyv felidéz, Delibes zenéjé­ben nyoma sincs. A Nilakan- tát jellemző zene nyugodt, harmonikus, befelé forduló, inkább papi zene, mint forra­dalmi. Ugyancsak hiányzik a forradalmi kar is. Éppen ezért nagyon nehéz feladat a szöveg­könyvben feltűnő forradalmi motívumokat hozzávaló zene nélkül megvalósítani. — Hogy kísérli meg mégis áthidalni ezt a szakadékot? — Ügy, hogy az operának ezt a motívumát csak a hát­térben jelezzük. Ezzel szem­ben kidomborítjuk mindazt, ami a szövegkönyvben ma ak­tuális, és a zenében óriási te­re van. Gondolok itt az örök­érvényű emberi érzésekre, az emberréválásra, a szerelemre, az egymáshoz való ragaszko­dás igaz, szép érzelmeire és a hazaszeretetre. Latomé embe­ri tragikumát helyezzük elő­térbe, akit apja a maga fana­tizmusával meg akar fosztani emberi mivoltától és isten- tzoborrá merevíti. De belesze­ret egy angol lisztbe, Gézáid­ba .és ráébred, hogy nő. Ket­tőjük szerelmének lehetetlen- tégé, ahogy saját társadalma, vallása, országa mindkettőt visszahúzza, ez okozza tragé­diájukat és Lakrné halálát. Mi ezeket az emberi tulajdonsá­gokat szeretnénk az előadás középpontjába állítani, főleg Lakménak istenből emberré válását. A PÉCSI bemutatón az ope­ra címszerepére Ágoston Edit j äs Bárdos Anna készül Igé- ' nyes művészi feladat Lakrné j íraelemgazdag világának hű J ábrázolása. Bizonyos fokú j művészi alázatot is követel, | úszan ebben a rendeződ fel- I fogásban a híres Csengettyű- • íria sem mint virtuóz pro­dukció szerepel, hanem mint i rendkívül drámai cselek­mény egyik csúcspontja. — Általában drámát, embe­ri drámát szeretnénk játszani i színpadon még ebben a Jcis- lé érzelmes, nagyon operasze­rű operában is. — erősíti meg az elmondottakat Huszár Klói­ra. — E romantikus történelmi operában milyen lehetőségeket kap a korszerű operarendezés? ; — A már elmondottakon , tál megnyilvánul ez a díszle­tekben, jelmezekben, az opera 'xclettjében. Nagy balett-lehe­tőség van a II. felvonásban. Ennek a stilizált indiai szer­tartástáncnak a koreográfiá­ját Eck Imre tervezi. A dísz­letekről is sokat beszéltem már Lux Adorjánnal. Delibe« ze­néje ugyanis a jelzettséget nem viseli el Viszont mi nem viseljük el a naturalizmust. Ki kellett találni egy olyan ttilizáltsdgot, ami több, mint ielzettség, de elrugaszkodik a taturalizmustói. Legalkalma- ‘ rabbitok tartottam volna az '■ ndiai miniatum-festészet stí- ; tusát, de miután azok a színek i színházi festékekkel nem ál- ■íthatók elő, viszont csak szí­veikben élnek, kitaláltunk va­dmit, aminek alapihletése négis a miróatura-festészet volt. És máris mutatja a készülő liszteteket. Rendkívül ötletes is eredeti megoldással az ős- :rdő lombjainak, fáinak, a jell­egzetes hindu templomoknak s házaknak kontúrjai, tehát i vonalak megelevenítésére lülönböző színű műanyagcsö- reket alkalmaznak. Megpró- >álják a modem műanyag, nint korszerű kifejezőeszköz egltségével kifejezni azt, amit z a romantikus opera sugá- oz. A PRÓBA folytatódik. A két 7 er aki: Wagner József és Csongor József, valamint a Hlakanta szerepén osztozó Fo­ot Pál és Berczeli Tibor to- ábbá Pécsváry Gabriella je- anetóre vár ... Még egy utol- 6 kérdés Huszár Klárától so- onkövetkező munkájáról. — Sietek vissza Budapestre, hol izgalmas feladat vár rám: lenotti operáját rendezem, a ‘e lefont A pécsi balettegyüttes kö­vetkező bemutatójára készül Űj műsorát március 20-án mu­tatja be a Pécsi Nemzeti Szín­házban Balett 1964. címmel * Péntekien tartották a TIT Munkácsy Mihály Szabad­egyetemének keretében folyó sorozat, a XX. század képző- művészete, februári előadását a Városi Művelődési Házban. Dr. Kampis Antal A szobrá­szat esztétikai sajátosságai címmel tartott előadást. * Ez év áprilisában, Shakes­peare születésnapján, őt ér­tékből álló bélyegsorozatot ad uak ki Angliában. Négy bé­lyegen a nagy drámaíró arc­képe, az ötödilcen pedig a Szentivánéji álom. főszereplői láthatók. Az angol bélyegek történetében egyébként ez az első alkalom, hogy az uralkodó arcképén kívül más személy is szerepet • A Magyar Néphadsereg Vö­rös Csillag érdemrenddel ki­tüntetett művészegyüttese hangversenysorozatának má­sodik előadását február 28-án tartja a Fegyveres Erők Klub­jában Pécsett A szimfonikus zenekart Görgei György alez­redes vezényli. Közreműködik Molnár Miklós (ének) és Már­kus Éva (hegedű). Händel, Haydn, Mozart és Wagner mü­veinek részletei, továbbá Liszt: Les Preludes című szimfoni­kus költeménye szerepel a mű sorban. * Andrzej' JarecH Marysia és Napoleon című zenés komédiá­jában ismét életre kelt Wa-• leweka grófnő alakja. A var­sói Teatr Powszechny színpa­dán igen nagy sikerrel jáls:- szák a komédiát, amely ne muzsikáját Jaroslaw Abramov szerezte. A varsói színházi vi­lág szerint a darab hamaro­san átlépi a lengyel határo­kat * Legjobb közönségszervező) jutalmazta pénteken délután a Pécsi Nemzeti Színház. Több száz forintos ajándéktárgyak­kal kedveskedtek a legszebb eredményeiket elért közönség­szervezőknek, szám szerit: i nyolcnak, s további tizenket­tőn könyvjutalomban részesül­tek. Az ankéttal egybekötött jutalmazáson a színház'művé szed rövid műsort adtak közönségszervezőknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents