Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Mi JANUAR 1*. RtAPLÓ 3 A mezőgazdaságban is teljesítjük a második ötéves terv céiküűzéseit Interjú Czégény József elvtárssal, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjével Három év — nem nagy idő. De e három esztendő eredmé­nyeiből már lehet következte­téseket levonni a mezőgazda- sági ötéves terv egészére. Van­nak. akik a mezőgazdaság fej­lődéséről, s vannak, akik egy­helyben topogásáról beszélnek. A gyenge gabonatermést em­lítik és arra a következtetésre jutnak: nem érdemes a me­zőgazdaságra áldozni, mert az még a beléje fektetett össze­get sem adja vissza. Ezekkel a rxroblémákkal kerestük fel Czégény József elvtársait, a mérvéi pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetőjét. — __Ml » véleménye Ctégtny e lvtárs, Baranya mezőgazdasá­gának feJlfldásérfll__M__nt6bbl három évben? —- Először kezdjük a ke­nyérgabonával. Sokan azt mondják: azelőtt búzát ex­portáló ország voltunk, most meg behozatalra szorulunk. Ez igaz. Kénytelenek vagyunk behozni búzát, mert gyenge volt a termés. 1931—40-ben Baranyában 107 882 holdon termesztettek búzát. Tavaly az összes búza-vetést erű'et 104 805 hold volt. A terü'et kisebb, de az eredmények job­bak. Baranyában az 1931—40- es évek holdanként búzater- mésátlaga 8.5 mázsa volt. 1951 —80 között 8,2 mázsát, 1960— 63-ban, tehát az utóbbi három év átlagában ped g 10.7 má­zsa búzát takarítottunk be. Még a tavalyi eredmény is lényegesen stz 1931—40-es át­lag fölött volt Tava’v ugyan­is a megvet át'ae 10,1 mázsa vo't. Tények, számok mutat­ják. hogy lényegesen növeltük a búza hozamát; itt tehát nem volt hiábavaló a befektetés. — De lemérhetjük a fejlő­dést az állattenyésztésben Is. A terme’ősz.övetkezetá gazda­ságok 1960-ban ' 63 634 sertés­sel, 29 302 szarvasmarhával és 24 75j juhval rendelkeztek Jelenleg 101 412 sertés. 42 29.) darab szarvasmarha és 58 142 juh van a terme'őszövetkeze- tekben A számok itt is töb­bet mondanak, mint a szavak. A döntést bízzuk a számokra. -Nem álThatom meg, hosv mé? ©srv dolgot meg ne említsek, ez is a tsz-ek feiWjZcZt mu­tatta: 1960-ban még 16 5 szá- za’ékos vo’t a sertősothujlás • termelőszövetkezetekben. — 1 1963-ban már csak 6,7 száza­lékos. 1960-ban 28,05 forintot fi­zettek a tsz-ek eigy-egy mun­kaegység után, 1962-ben már 32,80 forintot ért egy-egy munkaegység. Az 1963-as is ekörül mozog majd. — Mit adtak i termeldszSvet- kezetek az államnak: mennyi búzát, húst, tejelt — Gondolom helyes, ha Itt is a számoknak adjuk át a szét Itt van egy kimutatás. Ebből látszik, hogy 1963-ban 31.5 száza’ékkal több kenyér- gabonát, 18,2 százalékkal több sertést, 18 százalékkal több vágómarhát, 244.8 százaékkal több vágóbaromfit és 38,8 szá­zalékkal több tejeit adtak el az államnak, mint 1980-ban. •Ezek a számok világosan mu­tatják: ezen a területen is megtették a martukéit a ter­melőszövetkezetek. — B« mit kaptak m eredmé­nyek eléréséhesT — Amit kaptak, az mind lényegesen hozzájárult a me­zőgazdaság arculatának meg­változtatásához. Az 1931—40- es években 4—6 kiló műtrá­gyát használtak fel holdan­ként Baranyában. 1950-ben ez a mennyiség 17 kilóra emel­kedett, tavaly pedig már 114 kilót haszná'tak a tsz-ek. Lé­nyegesen nótt a megye trak- torállománya is. Tavaly 54.4 százalékkal több traktor volt a megyében, mint 1960-ban. És milyen traktor! A régi G— 35-ös traktorokat egyre job- | ban kiszorították a modem. | univerzális' traktorok. A gépi j aratásról is érdemes szólni, j 1980-ban még csak a gabona 1 48,9 százalékát arattuk gép­pel. Tavaly már az aratás 92,3 százalékát géppel végeztük. Jólesik kimondani az ember­nek; 63-ban az össz gépi ara­táson belül a kalászosok 50 százalékát kombájnok vágták Lényegesen nőtt az öntözött terület is. Gondolom, ez meg­mutatkozott tavaly nyáron a piacon is. amikor gondot oko­zott, hová tegyük a sok meg­termelt zöldséget. Mert tavaly már ilyen gondjaink voltak Jobb gond a sok, mint a ke­vés. Azt hiszem, hoev ebben mindenki egyetért velem. De tériünk vissza az öntözésre. 1960-ban még csak 613 hold ön+özött terület volt a me­gyében. Tavaly már 12 958 hold. *— sntwdl-s Barmnym mezBír»?­disárSnak m4«odlK Stévc» ter­Tétteljrsjtpnlet — Sikerül. És ezt meelnt számokra alaoozom. A máso­dik ötéves terv cé'k'ttV/ésej szerint a terménvfelvásárl ást 62, az á’lat- és állati termék- felvásárlást pedig együttvéve 45 százalékkal kefl növelni 1060-hoz viszonvftva 1085-r© Medvénk a főbb cikkekből 1965-re mesárapftott tértét mér eüd'g is mr-WA-i-eOitim te’ jerf*e*te. Vágómarhából, ba- romfibó’. télből már eló-tp. sőt meg Is ha’ndtn a célkitűzése­ket. A lehetőségek adottak. Minden a mező-azd arádban dolgozókon múlik. Mi bízunk bennük, mert nemegyszer ta­nújelét adták annak, hogy bízhatunk szorga'mukban, tu­dásukban — fejezte be nyi­latkozatát Czégény József elv­társi Szalai János CsöLItenídílk a kölcsönzési (Irakat A Belkereskede’ml Kölcsön­ző Vállalat, amely a Bajcsy Zsilinszky út 3. szám alatt működ k. keddtől kezdve le­szállította a kölcsönzési díja­kat. A centrifuga díja huszon­négy órára kikölcsönzés ese­tén az eddigi 30 forint helyett 26 forint lett, reggeltől estig való kö’csönzésnél pedig 15 forint helyett 13 forintra csök­kent. A varrógép havi bárle­tét 80 forintról 72-re, heti bérletét pedig 30-ról 24 forint­ra csökkentették. A lemezját­szó egy hétre kikölcsönözve 48 helyett most csak 40 fo­rint, a napi bérlete pedig 12- ről 10 forintra csökkent. A tranzisztoros rád'ó napi bére 12-röl 10 forintra mér- sék’ődött. A magnetofon heti bérét az edd gi 125 forintról 80-ra, a napi díját viszont 30- ról 20 forintra szállították le. a r Néhány évtizeddel ezelőtt Magyarországon is oldalakat foglaltak el a hirdetések napi­lapokban és folyóiratokban. Az olvasó első do’iga az volt, hogv a hirdetéseket böngés­sze. Megtudták, hogy ki kinek Ttunk kell a felekkel, mert mogy. Tolna újságaiban hir- a jegyese, kj kitől véít el és nem értik meg, hogy a kért detnak, de vettek már fel kiért nem vállal felelősséget,’ napra már nem fér az újság- Pécsett Kecskemétre, Szeged- és felhívták figyelmét egy- ba több hirdetés. Ezért' azt re és Győrbe küldendő hirde- egy hajnövesztő csodaszerre, ajánljuk, hogy a megjelenésié léseket is. A mai újságok apróhirdelé- kitűzött nap előtt 3—4 nap- — Nálunk legtöbbet a Pá­séi mást tartalmaznak: állá- fal adják fel hirdetéseiket az ^ Kiskereskedelmi Válla’at, sokat hirdetnek, lakást keres- olvasók. az Állami Áruház és a Ru­nek és cserélnek, adnak és Nagy a forgalom Pécsett: házati Bolt Vállalat hirdet. Az vesznek, vagy az üzemi anyag- havonta 25—30 ezer forint ér- ipari vállalatok munkaerő fel­beszerzőket tájékoztatják el- tékű kartonos apróhirdetést vételről, az elfekvő készletek- fekvő árukészletről. A plaká- adnak fel az emberek, s a ről tájékoztatják az olvasókat tok egy-egy új könyvet vagy sajtóban 50—60 ezer forint ér- — magyarázza Lenk Lrén. — filmet reklámoznak, a kar- tékű hirdetés Jelenik meg. En- Az apróhirdetések zöme lakás- tonhirdetések többsége pedig nek 40 százalékát az apró-, ról szól. Sokan ingatlanközve- kiadó lakásokra, szobákra hív- 60 százalékát pedig a keretes títönek néznek bennünket, ja fel a figyelmet. hirdetések alkot iák. Január- ezt már megszoktuk, de meg­NT-ta 90—120 ügyfél lép ban azonban pangás van, magyarázzuk, kihez fordul- be a Magyar Hirdető pécsi ki- vagyis az ünnepek és az év janak. rendeltsége Sallai utcád helyi- vége után nincs mit hirdet- Az emberek szívesen hasz- eégébe. niük a vállalatoknak. Hason- nálnadc jeligét, főként azért, Ilyenkor előveszik az előre ló a helyzet az ingatlanhir- hogy ne szerezzenek harago- megfogalmazott szöveget, vagy detéssel is, kevés a házasság sokat vagy kényelmetlenséget arra kéri kFüzi Árpádnál, hogy is. maguknak. Néhé.ry jelige az segítsen röviden, de jól meg- A hirdetések nemcsak a elmúlt évekről; Aki ad, az szövegezni a hirdetést. Dunántúli Naplóban, han-un nyer, Aranyvirág. Hiányzik a — Volt olyan eset, hogy a többi megyei lapban, vala- párom. Hullámfürdő, Magá- egv fiatalember három olda- mint országos, műszaki kiad- nyos. Pénzforrás, Újévi' köl- las házassági hirdetést szere- ványokban is megjelennek. A tözködés, Jó anyuka, Jó le­tett volna közölni, de amikor megyed nyomtatványokban is leség, Jó csere, megtudta az árát, ránk hagy- tekintélyes helyet foglalnak el: És a szövegek? Sokat mo­ta, hogy az jelenjen meg belőCe, a menetrendekben, prospektu- solyogmak rajtuk a hirdető ami fontos — emlékezik visz- sokban, az ajándéktanácsadó- dolgozói, de néha az olvasók sza egyik kedves epizódra ban, a KRESZ-füzetben és a is. Mert miket is hirdetnék? Nagy Miklós, a kirendeltség Mecsek Kupát ismertető kiad- — Nemrég jött hozzánk egy vezetője. — Sajnos, megtör- vány ban. A baranyaiak fő’eg férfi, aki egész birkanváiat fenik az is, bőgy vita tkoz- a környező megyék, Zala, So- kinőtt eladásba. £s volt o)yaa TÁRULJ SZEZÁM! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről zőgazdaság és az élelmiszer­ipar termékei. A mezőgazda© (Folytatót ax 1. oldalról) zettnél, mind az előző évinél több termést takarítottak be. A szálastaikarmánvok termés- eredményed is kedvezőek vol­tak 1963-ban. A rétek és le­gelők hozama a számítások szerint mintegy 20 száza’ők kai magasabb volt mint 1962 ben. Egyes gyümölcsfélékből — körte, szilva, őszibarack — 1963-ban kevesebb, bogyósok­ból, kajszibarackból viszont több termett, mint az előző évben, almából pedig kima­gasló termés volt. A szőlőter­més mennyisége is meghaladta az utóbbi évek átlagát. Az 1963-ban beruházott me­zőgazdasági gépek értéke eey- harmaddal több volt. mint amennyit az előző évben be­ruháztak. 1963-ban a felvásárlás kh. 6 százalékkal volt több. mint az előző évben, de'nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi ter­mékek felvásárlása 11 száza­lékkal. a vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonlítva. Közlekedés A behozatal 55 százaléka anyag és 30 százaléka gép és gépi berendezés volt. A kivit* áruk közül 34 százalék volt a gép és a gépi berendezés, 23 százaléka anyag, 20 százaléka ipari fogyasztási cikk és 23 százaléka élelmiszer és élelmi szeripari alapanyag. A fejlett tőkés országokba kivitt áruk 49 százalékát tették ki a me­Itcrul>úzA«ok 1963-ban a népgazdaság szo­cialista szektorában a beruhá zásokra és felújításokra for­dított összeg — az előzete számítások szerint — körül­belül 12—13 százalékkal ha­ladta meg az 1962 évit. Mind 1963-ban. mind a második öt­éves terv eddig eltelt három évében együttesen a beruhá­zások és felújítások összege több volt. mint a tervezett. A beruházások 40 s-ázalék’ az iparnak. 20 százaléka a mezőgazdaságnak jutott. Az előír'nál kisebb volt az épí­tési jellegű beruházások és nagyobb a gépek — külö­nösen az Importgépek — be­ruházásának aránya. 19G3-ban az építőipari vál­lalatok termelése mintegy 5 sági és az élelmiszeripari ter­mékek kivitele összességében is — és főként a tőkés orszá­gokba — jóval meghaladta az 1962. évit és több volt annál* mint amivel a terv számolt A gépek és gépi berendelések 1963. évi kiviteli tervét nem teljesítették. — éliídíoiíspli százalékkal haladta meg aa 1962. évit. Áz építőipar 1963- ban termelési tervét nem tel­jesítette, a második ötéve» tervben az 1963-ra előirány­zott szintet azonban túltelje­sítette. Az építőipari terme­lés tervezett növelését — töb­bek között — munkaerőhiány, építőanyag szállítási nehéz-é­vek. továbbá munkaszervezési hibák is gátolták. Az ötéves terv első három évében több lakást építet­tek. mint amennyivel az öt­éves terv erre az Időszakra számolt. Az állami építő­ipar 19íí3-ban valam'vel több lakást adott át. mint 1962-ben, de lekásál idáJ tervét nem teljesítette. 1963-ban a közlekedési vál­lalatok összesen — árutonna- kilomé’er alapján számítva — 8 százalékkal nngvobb teljesít­ményt értek el. mint 1962-ben és többet, mint amennyit a terv előirányzott. A vasúti teherszállítás tel- jesíttnénve 6 százalékkal. a tehergépkocsiké 22 százalékkal nőtt. A megnövekedett tel'e- sfttnények ellenére az év fo lvamán voltak szállítási ne­hézségek. A közlekedés a rendelke­zésre álló iárműálíománv é~ technikai felszerel K-éz rn-lktt nem tudta rnnreriAvtalamul ki­elégíteni — különösen a tor­lódások folvtán — meövé­kedé tt szállítási Igényeket. Kfl»­licretilrdclcm K ü Tkereskedélmá forgal­munk 1963-ban Jelentősen nőtt. A behozatal 14 szá-a'ékkal, a kivitel 10 százalékkal volt több, mint egy évvel koráb­ban. Ezzel a kCl'ceskedel- ml forralom nö-ekedé-e megh-ladta az ötéves terv első három évére tervezett előirányzatot. A külkereskedelmi forgalom egészének 70 százalékát a szo­cialista országokkal lebonyo­lított forgalom tette ki. A laKossúsr fogyasztása» Jö vedelnie Előzetes számítások szerint 1963-ban a lakosság körülbe­lül 5 ,.százalékkal többet fo­gyasztott és körülbelül 6 szá­zalékkal több szolgáltatást vett igénybe, mint a megelőző évben. 1960-hoz képest a fo­gyasztás szintje 9 száza ékkal. a szolgáltatásoké 17 százalék­kal nőtt. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre Jutó nominál keresete 1903-han mintegy 4 százalékkal ha­ladta meg az 1962. évi szin­tet. E növekedésben kisehh mértékben szerepet játszott egy rendkívüli tényező Is: a túlórákra kifizetett több­let. A fogyasztói árak színvo­nala 1963-ban mintegy 1,5 szá­zalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez elsősorban abból adódott, hogy 1963­ban a zöldség- és a gyü­mölcsárak jóval alacsonyab­bak voltak, mint 1962-ben. A nominál keresetek 4 szá­zalékos növekedéséből és a fogyasztói árszint csökkené­séből adódóan az egy kere­sőre jutó reálbér 1963-ban — előzetes számítások szerint — 5,5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. A foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek növekedését Is figyelem!»® véve a munkások é® al­kalmazottak egy főre Jutó reáljövedelme 1963-ban kö­rülbelül 7 százalékkal volt több, mint aa előző évben. Ennél kisebb mértékben nőt­tek a parasztság reáljövedel­mei. Az 1983. (t»l yilieiTskcdelml forgalom 1962. év m 1983. évi terv •sázalékában százalékában Élelmiszerek 106,7 102,4 Ruházati cikkek 106,9 105,1 Vegyesiparcikkek 111.5 104,1 összes forgalom 108,1 103,4 Népesség-* és Kulturális el.iitoitsáj» 1963. év folyamán az áru­ellátás jobb volt, mint az előző évben. A választék ál­»r™"r I,, .M MWmSy,* “““ fiirdőkátfat hirdetett Meg- p soiaseg es gyümölcs kérdeztük tőle, milyen. Azt mondta, hogy nagy, mert ők beleférnek ketten — meséli Lénk Irén. — Mostanában vi­szont sok az „étkészletet el­adunk” hirdetés. A nyáron pe­dig nagy port vert fel egy egyetemi tanár házassági aján­lata. ö több mint kétszáz le­velet kapott. Egy Szezám jeligéjű hirdető feleséget keresett, de a hét le­vél fróia közül három még a férjével élt. Szezám meglepő­dött. milyen könnyedén tárul­kozott a kapu és csaknem le­tett a nősülési szándékáról. — A plakátokkal kapcso­latban annyit mondhatok, hogy a három ragasztó bácsi havonta körülbelül 3—5 ezer plakátot ragaszt vagy tűz a Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10 100 000 fő volt. 1963-ban az élveszü- letések száma kismértékben emelkedett, a halálozások szá­ma kisebb volt, mint 1962- ben. Ennek folytán a termé­szetes szaporodás mértéke 1963-ban meghaladta az előző évit. A természetes szaporo­dás aránya azonban — első­sorban a születések kis száma folytán — továbbra is ala­csony volt (mintegy 3 ezre­lék). A csecsemőhalandóság ará­nya (ezer élveszülöttre jutó falakra, hirdetőoszlopokra. Eb- . , ,, m haltak á_ bői legtöbbet a mozik kérik,1 gy even alu11 meßnnltak 3zS termés jelentősen javította az élelmiszerellátást. Az impor­tált cikkek közül a kávé fo­gyasztása ez évben is jelen­tősen tovább emelkedett. ezerötszáz—kétezret egy-egy hónapban. S ha már a plaká­toknál tartunk, el kell mon­danom egy kedves esetet: be­jön hozzánk egy fiatalember, mint később kiderült, orvostan hallgató, aki albérletben élt és plakátokat kért tőlünk, de sokat. Megkérdeztük tőle, mi­re kell ennyi. Először szabad­kozott, hogy kell. de később elmesélte, hogy olyan a szo­bájának a fala, hogy azt el kell takarni valamivel. így lettek a plakátok tapétázó- alanyok. 1 ma) körülbelül 42 volt, kisebb mint eddig bármikor. A társadalombiztosításba bevontak száma 1960-hoz viszonyítva mintegy 1,3 mil­lióval emelkedett és 1963- ban már 9,8 millió főre, az összlakosság 97 százalékára terjedt ki. Az egészségügyi hálózat fej­lesztése több területen '(kór­házi ágyak, szakorvosi ren­delőórák, orvosi körzetek, böl­csődék stb.) nem tartott lé- pést a megnövekedett igé- Sarolta , nyekkel és kisebb volt annál, mint amivel az ötéves terv 1963-ig számolt. A nyugdíjban és járadék­ban részesülők száma három év alatt több mint 230 000 fővel emelkedett és 1963. vé­gén meghaladta az 1 044 000 főt. A nyugdíjasok számának növekedéséből 153 000 főt a termelőszövetkezetekbe tömö­rült parasztok teszik ki. A kiadott művek példány­száma 1963. évben több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen beiül több mint 4000 darab könyv, 44 millió pél­dányban jelent meg. A televízióelőfizetők száma egy év alatt majdnem más­félszeresére emelkedett s az év végén meghaladta a 465 000-et. A színház- és mozilátogatók száma 1963-ban az előző év­hez képest csökkent. A külföldre utazó magya­rok és Magyarországra beuta­zó külföldiek száma jelentő­sen emelkedett 1963-ban 572 000 magyar állampo’gár utazott külföldre és 585 070 llföld: kereste fel hazánkat­Budapest, 1964. január 19. KÖZPONT? STi ’’’SZTIKAl HIVATAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents