Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-17 / 13. szám
% AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 13. SZÁM Törődjünk többel a falusi iskolákkal Községi tanácselnökök és igazgatók tanácskozása Pécsett a Petőfi filmszínházban keletben találták meg helyüket a cigányok. Közülük ki kell emelni a rózsafai termelőszövetkezetet, ahol sok segítséget adnak részükre. Palkó Sándor elvtár«, a megyei tanács elnöke beszámolóját tartja A megye művelődésűgyi helyzetéről, a soronlévő feladatokról tanácskoztak tegnap Pécsett a Petőfi filmszínházban a községi tanácselnökök, iskolaigazgatók, művelődésügyi szakemberek. A tanácskozáson Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke mondott beszédet. A tanácskozás előtt több mint hetven községi iskolát kerestek fel a megyei tanács megbízottai, hogy képet kapjanak a közoktatás helyzetéről. Kiderült, sok helyen el- hanyagolják az iskolákat, bedőlt kerítések, elhanyagolt ’ osztálytermek, piszkos falak, omladozó tetők fogadták a látogatókat. Népi államunk nagy segítséget ad az iskolahálózat fejlesztéséhez. Baranyában 102 millió forintos állami beruházással 40 új iskola és 160 új tanterem épült. Számos helyen építettek új pedagógus- lakásokat. A közeljövőben újabb 24 általános iskolai és 22 középiskolai tanterem épül a megyében. Azonban az iskolák építése * és gondozása nem oldható meg csak állami beruházással. Többet kellene fordítani fejlesztésükre, rendben tartásukra o községfejlesztési alapból is. Ez azonban élmarad. Míg országosan 31 százalékát fordították erre a célra a tanácsok, addig Baranyában csak 28 százalékát használták fel községfejlesztési alapból az iskolák részére. Pedig nagy gond a közoktatás eredményes megszervezése a megyében. 44 441 az általános skola és 4173 a középiskolai tanulók száma. Megfelelő tanulási körülményeket biztosítani részükre — ez minden tanács, s igazgató feladata. Szomorú példákat lehet felsorolni arról, hogy még az új létesítmények megóvását is elhanyagolják egyes községekben. Palkó elviére kérte a községi tanácsok elnökeit, törődjenek többet az iskolákkal Vegyék igénybe az eo« a célra szánt pénzt, melyet az fiiam biztosít. A megyei tanács távlati tervei között szerepéi, hogy a termelőszövetkezetek egyesülésével párhuzamosan átszervezik a közigazgatást is. A tervek szerint a megyében •90 körzeti központot hoznak létre. Ezekben a központokban nagyobb lehetőség nyílik majd a művelődésügy fejlesztésére. Itt megszervezhetik az osztott iskolákat. Bentlakásos kollégiumokat tudnak biztosítani majd a bejáró gyerekek részére. Több lehetőség nyílik a pedagógusok lakásproblémáinak megoldására. A körzeti központokban a művelődési lehetőségek más formái is fejlődhetnek. Elsősorban a kultúr otthonok, melyek fejlesztésére több pénzt tudnak fordítani, biztosíthatják részükre a függetlenített igazgatókat. Mindezek megvalósításában nagy szerepük van a községi tanácsoknak, amelyektől azt várják, tegyenek javaslatokat az új körzeti központok kialakítására. A cigányok két élete elevenedett meg a beszámolóban; az elmaradottság, az igénytelen és kultúrálatlan életmód az egyik oldalon, és a dolgozni, tanulni akarók, az új házakat építők, az írni-olvasni készülő cigányok élete a másik oldalon. Palkó Sándor elvtárs ismertette a melyed tanács határozatát a cigánykérdés megoldására megyénkben. Elmondotta, hogy Baranyában mintegy 14 ezer cigány él és majdnem azonos vele az analfabéták száma. Mindez azt is bizonyítja, hogy itt nem valamilyen nemzeti kérdésről van szó, hanem kulturális feladatról. Ma már sok példát Mw* megemlíteni, ahol eredményesen oldották meg a cigánykérdést. A vízügyi szervek, az Útfenntartó Vállalat, az állami gazdaságok munkaJe- hetőségeket biztosítottak azá- i mukra. Több knariÓMilwtHidegben, a szabad ég alatt A kemény hideg ellenére sem szünetel a munka a Korvin Ottó úton a csatornázási munkánál. Vastag vattauihába öltözött munkások csákányozzák a kővé fagyott földet, készítik a betoncsövek helyét. Békét a határokon A Pravda cikk« A Pravda csütörtöki száma közli M. Lvov kommentárját a Szovjetunió újévi békejavaslatainak nemzetközi fogadtatásáról. Sehol a világon senki nem vállalkozott arra, hogy egyenesen és nyíltan szembehelyezkedjen a szovjet javaslatokkal — hangoztatja a cikkíró. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy senki sem próbálja gátolni ezeknek a javaslatoknak a megvalósítását Az amerikai és a nyugatnémet sajtó állhatatosan Igyekszik terjeszteni azt a gondolatot, bogy a határok sértetlenségéről szóló egyezmény megkötésére vonatkozó, szovjet javaslat semmiféle új elemet nem tartalmaz, mivel a területi sérthetetlenség elvét már az ENSZ alapokmánya is rögzítette. Ily módon próbálják a javaslatot „propaganda gesztusként” feltüntetni. A cikkíró részletesen elemzi ezeket az „ellenérveket”. Rámutat, hogy a szovjet indítvány messze túlhaladja az ENSZ alapokmányának tételeit, konkretizálja, fejleszti, lényegesen kiegészíti azokat. Az egyezmény megvalósítása folytán széthullana az a „bűvös kör”, amelyről oly sokszor esett szó a tizennyolchatalmi leszerelési értekezleteken. A leszerelési tanácskozásokon a nyugati hatalmak tudvalevőleg állandóan a területi vitákra és egyéb politikai problémákra hivatkoztak, mint a leszerelési megállapodás akadályaira. A nyugatnémet revansisz- tákat természetesen ijeszti a két német állam jelenlegi határai nemzetközi jogi rögzítésének lehetősége. „De vajon kételkedhet-e valaki is abban — jegyzi meg a szemleíró —, hogy Enrópában és m egész világon elképzelhetetlen a szilárd béke, amíg a re- vansisztákat nem fosztják meg veszélyes tevékenységük folytatásának minden lehetőségétől Nyugat-Német- országban? Elég feleleveníteni, hogyan kezdődtek a múltban a hódító háborúk, hogy megértsük az agresszió és a revans- poiitika híveinek félelmét. A világ közvéleménye azonban — állapítja meg Lvov. — szilárdan és határozottan állást foglal az új szovjet javaslat mielőbbi megvalósítása mellett „Most azoké a szó, akikhez a Szovjetunió javaslatát címezte. Európa, Amerika, Afrika, Ázsia kormányaié a szólás joga. A népek várják a választ.” Landen visszavágásra készül — hangoztatják Párizsban Pearson kanadai miniszter- elnök második napja Párizsban tartózkodik ugyan, a francia politikai körök érdeklődése azonban Erhard londoni tár gyalásai és Segni washingtoni látogatása felé fordul. A kancellár és az olasz élnök néhány hét múlva Párizsba érkezik, hogy De GauHe-lal az Európai Politikai Unióról tárgyaljon és így a francia kormányköröket elsősorban az érdekli, hogy Nyugat-Német- ország és Olaszország milyen mértékben kötelezi le magát Nagy-Britann iának. De Gaulle a nyugat-európai politikai kó- aösoéget * hatok ügyének tekinti. Erhard Londonban tett kijelentésedből viszont arra következtetnek Párizsban, hogy a kancellár nemcsak Angit* későbbi csatlakozásának híve, hanem már az el 6- tárgyalásokba te beaks* ja vonni a brit kormányt. A francia lapok rámutatnak, hogy Erhard múltheti beszéde után, amelyben a kancellár ismét felélesztette az „Európai Politikai Unió” tervét, London azonnal tudatta az érdekelt fővárosokkal — Párizs kivételével —, hogy részt akar venni az előkészítő tárgyalásokon. „A brit kormány — hangoztatja a Gombait —, visszavágásra kész De Gaulle ellen, meg akarja hiúsítani * hatokra korlátozott politikai közösség tervét”. A brit politika sikereként értékelik Párizsban azt te, hogy a Strasbourgban ülésező Európa Tanács szerdán angol főtitkárt rétasztortt, Smith era államtitkár, konzervatív képviselő személyében. Tagadhatatlan — Írja az Aurone —, hogy a mi politikánknak csen sok ktfi» i A befagyott csapóajtókat olvasztják ki a Vfz- és Csatornaművek szerelői. Deák Sándor és Bódis József reggel 7 órától délután négyig járja a várost és a csatorna- hálózat csapóajtait, szelepeit ellenőrzik, hogy az esetleges csörepedést azonnal kijavíthassák. A vasutasokat Is többször próbára tette a tél. A pályaudvarokon például a hóeltakaritáson kívül a váltókat állandóan sózni és tisztítani kell, hogy a fagy meg ne b# alte* a liba ás a aaeaoély forgalmat. t
