Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

jaicuAr m *- ' T*í**»*4V Mind elkerülhető lett volna Huszonöt halálos üzemi baleset — Áprilisban életbe lép az új rendelet Megyénk Iparában 1963-ban SÍ23 baleset történt, tizenki­lenc halállal végződött. Az üzemi balesetek következté­ben 92 574 munkaóra esett ki a termelésből. A balesetek száma csökkent 1962-höz ké­pest, a kiesett munkaórák száma azonban magasabb az előző évinél. Ez azt bizonyít­ja, hogy tavaly az üzemi bal­esetek súlyosabbak voltak, mert a felgyógyuláshoz több időre volt szükség. Nem kü­lönb a helyzet a mezőgazda­ságban sem, ahol igen nagy az üzemi balesetek száma. A termelőszövetkezetekben a bal esetek hat halálos áldozatot követeltek az elmúlt évben. SZAMOK ES TÖRTÉNETEK Nézzünk meg közelebbről néhány üzemi balesetet! Bor­bély Eszter Vajszlón a Ter­ményforgalmi Vállalat telep­helyén halt meg munka köz­ben 19 éves korában azért, mert egy villamoskábelt felü­letesen hosszabbítottak meg. A meghosszabbításnál hiány­zott a kábel szigetelése és amikor egy teherautó beállt a telephelyre, hozzáért a ve­zetékhez. A fiatal lány átha­ladt az udvaron, hozzáért a teherautó oldalához és az áram agyoncsapta. Egy jelzőberendezés meg­hibásodása miatt halt meg Thcisz József, a Pécsi Koksz­művek karbantartó lakatosa. A s?énfelvonó elevátorának időszakos karbantartásán, tisz­ti'fásán dolgozott. Nem hal­lotta meg az elevátor beindí­tását jelző csengőt és annak lapátjai halálra zúzták. ■ Németh Ferenc kubikos bri­gádvezető az erdészet tulaj­donát képező Zetor által von­tatott' oldalrész nélküli pótko­csin utazott. Menetközben fel­állt és egy meredek éles for­dulónál a pótkocsiról leesett, súlyosan megsérült és meg­halt. A balesetért ő maga és a - vontató .vezetője a felelős. Szekeres István 24 éves fia­talember, a pécsi 7. ÉPFU gépkocsivezetője a vasútnál ’ vágorikirakodásnál dolgozott teherautójával’ Figyelmeztet­ték, hogy a vágányokon to­latnak, álljon félre a teher­autóval. Ezt meg is tette, utána azonban figyelmetlenül kiszállt a gépkocsiból és a tolató mozdony halálra gázol- ’ ta, A baleset oka tehát figyel- ’ rhetlenség volt. Végül még egy példa: Fe­hér Sándor, a pécsvéradi Dózsa termelőszövetkezet al­kalmazásában dolgozott a ho­mokbányában. Egy 18 méter magas lépcsőn végezte mun­káját biztosító öv nélkül, ami­kor megriadva egy omlástól, elvesztette egyensúlyát, lezu­hant és meghalt. Elgondolkoztató számok és történetek! Mind elkerülhető lett volna, ha vezetők és mun­kások egyaránt többet törőd­nek a munkásvédelemmel. ERELYES INTÉZKEDÉSEK Április elsején életbelép a Népköztársaság Elnöki Taná­csának törvényerejű rendelete a dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsola­tos kérdések szabályozásáról. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy magasabb szinten szer­vezzék meg az iparban és mezőgazdaságban egyaránt a munkásvédelmet. A munkás­védelemmel kapcsolatos fel­adatok végrehajtásának irá­nyításával és összehangolásá­val a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát bízta meg -az állam. Az új rendelet átfo­góbb a réginél, kitér olyan vitatott kérdésekre is, ame­lyek korábban akadályozták a munkásvédelem eredményes megszervezését. A rendelet többek között kimondja, hogy új létesít­ményt létrehozni, üzembehe­lyezni, a meglévőt áthelyezni avagy korszerűsíteni, új gyár­tási eljárást bevezetni, új anyagot a gyártási folyamat­ban felhasználni csak egész­séges és biztonságos munka­végzés biztosítása esetén sza­bad. Ezekért a tervezők, a beruházók, az üzemeltetők a felelősek, elmulasztás esetén a munkakezdés engedélyét meg lehet tagadni. Szigorúan meghatározza a vállalatvezető felelősségét a védőintézkedé­sek meghozatalában. Kötelezi a vállalatot arra, hogy ha a dologzó testi épségét veszé­lyeztető baleset a munkásvé­delem elmulasztásából törté­nik, a sérültet keresetcsökke­nés miatt kártalanítsák. In­tézkedik a megelőzést szol­gáló, széleskörű balesetvédel­mi oktatás megszervezéséről. Több esetben vita volt bal­esetek után, amikor a felelős­ség megállapítására került sor, hogy a dolgozók nem tar­tották be a védelmi intéz­kedéseket. Az új rendelet segíti a gazdasági vezetőket is, hogy szigorúbb követelmé­nyeket állítsanak a munkás­védelem megszervezésében a dolgozók elé is. Kimondja, hogy a munkából kizár­ható az a dolgozó, aki a rendszeres balesetvédelmi ok­tatáson nem vesz részt, a kö­telező és biztosított védőesz­közöket nem használja, nem megy el az időszaki egészség- ügyi vizsgálatra. Ezek után nem lehet arra hivatkozni, hogy „figyelmeztették” a bal­eset áldozatát, hanem élni kell a munkából történő ki­zárás lehetőségével. Szélesítették a balesetvédel­mi felelősök büntető jogkörét A jövőben a munkavédelmi főfelügyelők 500 forint he­lyett 3000 forintig, a felügye­lők 200 forint helyett 1500 fo­rintig szabhatnak ki bünte­tést. Sőt még a társadalmi munkavédelmi felelősök is saját üzemükön kívül 200 fo­rintig terjedően büntethetik a rendelet megsértőit TARSADA.LM ASlTAS A szakszervezetek a dolgo­zók érdekvédelmében nagy feladatot kaptak az új ren­delkezés végrehajtásának meg­szervezésével és ellenőrzésé­vel. Éljenek jogukkal éppen a dolgozók érdekében! Tárják fel a dolgozókat munka köz­ben veszélyeztető körülménye két, biztosítsák a munkásvé­delem megjavítását, nagyobb fokú társadalmasítást. Jó munkájukkal elősegíthetik, hogv a halait vagy súlyos sé­rüléseket követelő, családok szomorú tragédiáját előidéző munkaközbeni balesetek mind ritkábban forduljanak elő! Mltzki Ervin Az GM Bctonelcmgyártó V. Pécsi Uctonárugyára hirdf üzemébe ECV ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUST meó csoport melói valamint egy érettségivel rendelkezőt MŰSZAKI MUNKAKÖRBE alkalmaz. Jelentkezés a vállalat fő- meósánál Pécs, Siklósi út 10. szám alatt. Honnan fúj a szél? Északnyugatról természete­sen. Ezt tudla mindenki, aki várost rendez, ipartelep vagy senéshízlaló helyé! jelöli ki. kéményt, vagy kórházat épít. A szél Maevarorszáeon mln- die és mindenütt északnyugat­ról fúj és masával visz min­den szennyezést: füstöt, per­nyét és trágyaszagot. Ez dog­ma. És nincs könnyebb, mint egy dogmában bízni kutatás és gondolkodás helyett. Van­nak persze kivételek Is. a nvá- ri viharok, melvek dél felől támadnak, de ezek gyorsak, amit hoznak, el is viszik Ezek kel nem kell a városrendező­nek törődni. Mindig északnyugatról? Aki tavasszal érkezik Pécs­re és elhagyva a pályaudvart a Mecsek felé közeledik, nem is fog kételkedni ebben a ter­mészettörvényben. Még nem érkezett a Széeh*>nvi térre, de már érzi a hársfák Illatát, melv a Sétatér és Hunvadi út felől árad szét a városon. És akit eltlkkaszt a nécst nvár hősége, estefelé hálásan léleg­zik fel a hős e«iti szélben, melv észak felől frissíti fel a vásoist. A viharok valóban dél felől támadnak: a Jakabhegv felett jelennek meg a vihar- tomvok. kldaeadnak és vétrig- szán^anak a városon.- kristály- tiszta levegőt és a zöld min­den árnyalatában tündöklő Mecsek oldalt hagyva maguk után. De előfordul közben, hogy felhőtlen az ég és a Mecseken mintha méeis köd feküdne. Jön a nyárutó és az ősz, ami­kor szinte eltűnik a hegyol­dal. mintha november volna, a köd hava. Nanról napra, heteken és hónapokon keresz­tül, szünet nélkül terül délke­let. felől a barna takaró a vá­ros fölé, felkúszik a Mecsek lejtőjén, elárasztja a völgye­ket és úszik északkelet felé. Dombóvárig, sőt még azon is túl. S szállítja magával a per­nyét, 150 tonnát naponta. Ebben az országban minden épífkezés helyét ú. n. „helyki­jelölés! eljáráson” jelölik ki; akár jelentős beruházásról van- szó, akár nem. akár erőműről, akár bölcsődéről. A „helykije­lölési eljáráson” minden érde­kelt fél részt vesz, meghall­gatják a sz.akérlőket és ismer­tetik az előzetes tanulmányok vizsgálati eredményeit. Persze, ha szükség van egy­általán előzetes tanulmányok­ra, vagy ha nem kell olyan sürgősen dönteni a beruházás elhelyezéséről, hogy olyan kér déscket, melyek nem vitásak, ywvwwvvvvYVWvyyyyvvvvv.yvwvvvywyvwvvvyyyvyyyyyyyyyyyyyyv lehet egész Jól tanulni, ha van ideje az embernek. — És mit kell még este megcsinálnod? — Hát szóval... Édesapám megcsinálja az ételt; vagyis­hogy odateszi, ahogy édes­anyám mondja neki, aztán legtöbbször én szoktam befe­jezni. Meg én adom , anyu­kámnak az orvosságot, mert... tud. olvasni édesapám, csak ' nincsen szemüvegje és szem­üveg nélkül nem Tátja, mi van az üvegre írva. Meg még van két kecskénk, azokat is meg kel’ etetni. Meg mosogatni is kell... — És hosszú az út Ilyenkor télen a vasútiig? — engedem meg magamnak ezt az utolsó kérdést, hadd panaszkodjon végre ez a szőke kis felnőtt, felnőttebb sok igazinál. De nem azt hallom, amire vár­tam .......... — így télen nem a legjobb. De nyáron nagyon jó! — ne­vet, vidáman, nyári derűvel, mntha nem dohogna a háta mögött az inkább füstöt, mint me’eget adó kis vaskályha. Az‘án csöppet, egészen csöp­pet ekomolvodik — így té­len, mondom ... néha eddig járunk a hóba! — Tenyere é'ével, nevetve rácsap a tér­dére. éppen oda, ahová már nem ér le a köoenvke. — De aztán tt az iskolában, ittelég meleg van. * És beszéltem még más be­járókkal is. Szentes Erzsivel mi" Rarka Máriával1 például, akik meg még edzettebbek Rozikánál Is, mert ők már nyolcadikosok és „megszok­ták”. Panasz helyett arról be­széltek. hogy milyen pályát kéne választani. Erzsi, aki ki­tűnő tanuló, közgazdasági tech rtikumba megy, bár a szülei (tsz-ben dolgoznak) inkább gimnáziumba küldték volna. Marika meg a fodrászság és a varrás között ingadozik, — vagyis ipari tanulónak megy. S közben hallottam azt is, ámint a tanárnők beszélget­tek egymás között, hogy a bábszakkörnek be kellene ne­vezni legalább a járási ver­senyre, mert egészen ügyesek a gyerekek. Meg hogy mi van az úttörő-énekkarral. Meg hogy az Imre. ez a kis cigány­gyerek sajnos nem tanul, de érthető, rengeteg fárasztó gya­loglás mindennap, rengeteg testvér, ici-pici szoba odaha­za, és az esze se vág a gye­reknek. pedig milyen készsé­ges, helyes k!s kölyök lenne kü önben... És sóhajtottak a tanárnők, akiktől utóiag Is bo­csánatot kérek e „hallgatózá­sért”. És -láttam, hogy ha raj­tuk múlna, inkább mindig a bábos gyerekekről beszélget­nének meg az énekkarról, meg talán arról, hogv az az Imre gyerek igyekvő ám és nincsen neki „családi problémája”. De kin múiiik? * Déri Antal igazgató szerint rengeteg mindenkin és 'min­denén, s a dolgok egy része, sajnos, gz időn. Ami rajta mú­lik.. az mindenesetre nem probléma már, vagy éppen most szűnik meg probléma lenni — Mennyi a bejáró gyerek? — Azonnal megmondom — lapoz bele egy dossziéba —, a gyerekeknek, már természete­sen a felső tagozatosoknak, körülbelül a feie, de a sta- t sztika komoly dolog, lássuk pontosan: 312 gyerekünk van jelenleg, akik közül 157 a be­járó. Csodálom ezeket a gye­rekeket ... És olyan edzettek mégis! Ha hiszi, ha nem, alig van közöttük beteg. Még eb­ben a cudar télben sem. Az igazgató megszervezte, hogy lega'ább ezek a gyere­kek mindig délelőttösök le­gyenek. Mert rettentő kies! az iskola, de mégis: napközit „muszáj volt csinálni” ;így mondta), a gyakorlati foglal­kozásokat is be kellett úgy osztani, hogv a bejárók a ko­radélutáni órákban legyenek lefoglalva, s közben helyet kel­lett adni a községi sportoló ifjúságnak („hová menjenek szegények, ez az egyetlen tor­naterem!”), de rrvóg a techni­kumi levelező tagozat is ide jár. — Majd .;; — tüzesedik neki az igazgató —, majd ka­punk új iskolát, modernet, na­gyot, szépet, ahol szertárunk is lesz, meg műhelyeink .. De rögtön itt van a mában. — Kacsóta. Csonkamind- szent, Tarcsa, Kereszitespuszta tartozik ide. Jön ez a sok sze­gény kölyök minden reggel Hagy? Hát egy részük félig- medd;g vonattal, a többi gya­log. Képzelje, autós loppozoak is! Hát persze, érthető egy ki­csit, nem? Tökéletesen érthető. De hogy lehetne ezen segíteni? Kin múlik még? Hogy nem kell délután járniuk, hogy ko­rán hazamehetnek, hogy az is­kola a tőle telhető meleggel fogadja őket — szinte semmi. — Tárcsáról minden áldott nap teherautó hozza be az ot­tani gyerekeket. És visz. ha­za. Ha délutáni rendezvény van, újból elhozza és Hazavi­szi őkel Nagyon hálás vagyok érte... ö, személy szerint. Persze, azt hiszem, még sokan hálá­sak érte. És sokan mnnd'ák volna el az igazgatóval együtt: — Van egy rendelet is az á’lnmi gazdaságokra minden­képpen vonatkozik. De mind­egy is. szerintem ez emoerség, belátás dolga. Csak azért jó vo'na, ha a gazdaságok és tsz-ek rájönnének arra, hogv ezt az áldozatot meg kellene hozni a gyerekekért... A gyerekekért. Lega’ább ennyit, ha mind­nek kollégiumot, rendezett családi körülményeket, vil- tanv’ámnás, szép. nyugodt ta­nulósarkot, tágas, nagy, meleg iskolát nem is tudunk adni. A gyerekekért, akik „edzet­tek” ugyan s nem betegsze­nek meg, há hóban térdig jár­nak se, de azért szenvednek ám. Fél hatkor kelnek, atfuj a szél a vékony kabátjukon, megdermeszti lábukat a fa­gyos föld. kicsipi aroukiat a hideg, és olyan oagyan-na- gyon sok lépés az iskola ... Haj Urna Erzsébet mint pl. éppen a szélirány, nem is kell tüzetesebben vizs- ! gálni. A Hőerőmű elhelyezé­séről sürgősen kellett dönteni Gazdasági érvek És ha a vizsgálatok arra engedtek volna következtetni hogy azok, akik már előzete sen döntöttek egy pesti író asztal mellett, tévedtek, a Hőerőműt nem Pécs határá­ban, hanem valahol távolabb kell elhelyezni, ahol a Mecsek déli lejtőjének klimatikus vi­szonyai nem termelik ki azt a szívóhatást, amelynek kö­vetkeztében a Hőerőmű füstje az év tekintélyes szakában szinte kiszámította« a várost lepi el: bizonyára gazdasági érvekkel hallgattatják el azo­kat akik ellen mertek volna szegülni felsőbb szervek dön­tésének. Valóban lehetséges, hogy hosszabb csillepályákra lett volna szükség, hogy a vasúti szállítás is drágult volna. De mit szóljanak egy város lakói az Ilyen egyoldalú gazdasági szemlélethez, mely csak a szó- banforgó beruházás költségeit tartja szem előtt és megfeled­kezik a hatások és kölcsön­hatások vizsgálatáról megfe­ledkezik arról, hogy minden Jelenséget a maga komplex mivoltában kell mérlegelni? A körülmények és meghatá­rozó tényezők részletes elem­zésének hiánya és az egyol dalú gazdasági szemlélet egy eléggé át nem gondolt hely- kijelöléshez vezetett, melyet a társadalom összességének ér­dekei helyett csupán a szóban- forgó beruházás szűkebb érte­lem,ben vett érdekei irányítot­tak. A szomorú következmé­nyek ismeretesek. De lehetséges-e egyáltalán egy-egy beruházás telepítése­kor az össztársadalom szem­pontjából figyelembe venni mindazokat a körülményeket, melyek döntőek lehetnek és ugyanakkor, 67-imultán, az egvidőben jelentkező beruhá­zásokat egymásrahatásukban vizsgálni és tekintettel lenni azokra az Igényekre is, ame­lyek a Jövőben fognak jelent­kezni? A városrendezési terv Nyilvánvalóan esetenként erre nincs mód. ezért szükség van egy olyan okmányra, tervre, mely az összes érdekek szintézisét tartalmazza és eze­ket a társadalom, a népgazda­ság és az egyes beruházások egymásrahatásának előterében rendezi. A rendezésnek térben és időben egyaránt meg kell történnie. Gondoskodni kell az adott helyzetben Jelentke­ző érdekek helyének biztosí­tásáról és tekintetbe kell ven­ni a jövőben feltételezett szükségletek kielégítését, vé~ ! gül meg kell határozni azok- I nak az intézkedéseknek a sor- ! rendiségét, melyek az adott álla I pót zavartalan átmenetét biz- ! tosítják egy jövőbeli, terve- I zett állapotba. Egy ilyen terv ' nyilvánvalóan nem egyetlen beruházás helyét határozza meg. hanem az egész település minden helykijelölési tervé- kenységét, tehát az egész vá­rost rendezi. Magába kell' fog­lalnia az összes ma Jelentke­ző, továbbá mindazon Igények­nek szintézisét, melyekre a ma még ki nem elégített szük­séglet és a jövőben feltételé- zet népgazdasági állapot alap­ján következtetni lehet. Az alapos vizsgálatok és nem előítéletek vagy dogmák alapján elkészített városren­dezési terv eleget tesz a fenti követelményeknek, még pedig az emberi élet minden vonat­kozásában. Azt lehet mondani, hogy születésétől haláláig gon­doskodik az emberről. A kli­nikától és bölcsődétől a teme­tőig mindent fel kell ölelnie, ami az emberi élethez tarto­zik. Meghatározza az ipar, a munkahelyek telepítését, kije­löli a lakókörzeteket, az igaz­gatás és kereskedelem köz­pontjait, gondoskodik az ok­tatás intézményeiről, a külön­böző emberi tevékenységek színhelyét összekötő forgalom megszervezéséről, helyet biz­tosít a szabadidő felhasználá­sára, kijelöli a sportegyesüle­teket, a szórakozóhelyeket, feltárja a kőmvék. a szabad természet megközelítési mód: ját és kapcsolatát a várossal, mérlegeli, hogy milyen érté­keket kell megtartani és nú érett a pusztulásra. És mivel mindaz, amit a városrendezé­si terv tartnlmaz, végül Is lát­ható formában jelenik meg, arról is gondoskodnia kell, hogy ez a látvány tetszetős, esztétikus legyen. Az épületek kölcsönhatása, a vízszintes és függőleges tömegek kiegyen­súlyozottsága, a beépített és szabad területek aránya, az utvonalvezeíés kelletne« .agy unalmas megjelenése egva ánt a városrendezési terv helyes vagy helytelen voltán _ múlik. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a város- rendezési tervnek nem ez a lényege. A városrendezés nem valami esztétikai többletigény, müvészkedés, épületformákkal és ritmusokkal, hanem az em­beri tevékenységek helyes szervezésének tudománya. A tetszetős megjelenés nem ön­cél hanem eredmény, a he­lyes szervezés látható, érzé­kelhető kifejezése. Erélyesen el kell oszlatni azt a félreér­tést, mely a városrendezést a valós élettől elvonatkoztatott játéknak tekinti. Ennek ellen­kezője igaz: az alapos vizs­gálatok alapján megfontolt városrendezési terv arra hi­vatott. hogy összhangba hozza a társadalom minden olyan igényét, melyhez a jelenben, vagy a jövőben területet kell biztosítani. Minden erőszakos beavatkozás a tervbe, meg­bonthatja ezt az összhangot és olyan következményekkel járhat, amelyek felgöngyölí­tése sokszor alig lehetséges. Ágazati vagy egyéni indokokból gyakran lépnek fel ilyen kö­vetelményekkel és vélt vagy valóságos érdekeiket gyakran támasztják alá egyoldalú gaz­dasági vagy tekintélyi érvek-: kel. Tartsák tiszteletben! Nagyon óvatosan kell ezeket elbírálni. Mert bár a város­rendezési terv Is emberi al­kotás, és mint ilyen, nem le­het tökéletes, és bár előfor­dulhatnak olyan változások a népgazdaság és társadalom szerkezetében, melyek a terv készítésekor nem voltak előre láthatók: el kell kerülni a tervszerűtlen, esetenkénti, „ad hoc” döntéseket. Egyetlen, nem megfelelő helyre irányí­tott beruházás, egyetlen elhi­bázott „helykijelölés” Is fel­boríthatja azt az összhangot, melyet a városrendező az össz- társadalom komplex érdekeit szem előtt tartva megállapí­tott. A követelmények nem eléggé mélyreható feltárása, „dogmák” kritika nélküli el­fogadása nem Jár mindig olyan súlyos következmények­kel, mint a Hőerőmű esetében. De a várost beborító füstta­karó eléggé szemléletes fi­gyelmeztetés lehet mindazok számára, akik egy város, egy közösség életét irányítják, vagy irányítására hatással vannak, hogy tartsák tisztelet­ben a városrendezési terveket és ha módositsára vagy pót­lásra szorulnak, hajtsák végre gonddal és körültekintéssel az összesség érdekeinek szem előtt tartásával nehogy újra és újra a magunk kárán, el­késve tudjuk meg, hogy hon­nan fúj a szél Virág Pál .főépítész DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u 11. Tetefon: 15-32, 15-35; 17 őrs után: 60-11. Belpolitikai rovat: J1-6S. Kiadja: a Ba ranya megyei La pkíadő Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u li. Telefon: * 15-32, 15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sí. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloké nil és kézbesítőknél. Előfizetési dfi 1 hónapra 12.— jy Indexszám.:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents