Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

Levelekből rovicen Levy Gyula olvasónk a közlekedési nehézségek csök­kentésére tesz javaslatot le­velében. Arról ír, hogy a leg nagyobb probléma a reggeli csúcsforgalom lebonyolítása. Véleménye szerint sokat ja­vítana Pécs közlekedési hely­zetén, ha a tanács engedé­lyezné a középiskolák ré­szére a lépcsőzetes tanítási kezdést 8 és 9 óra között. Hivatkozik arra, hogy a téli szünidőben érezhető volt a diákok kimaradása a köz­lekedésből, könnyebben ér­tek be munkahelyükre a dol­gozók. Várja a tanács vála­szát javaslatára. Muzikár Sándorné arra ké­ri a PIK-et, hogy intézked­jem a forgalmas útvonalakon lévő házak házfelügyelőinél, hogy a csúszós sarat hala­déktalanul takarítsák le a járdákról, ezzel elejét ve­szik különböző balesetek­nek. * A siklósi fiatalok közösen irt levelükben kérik, hogy a siklósi vár új étterme, mely­ben kiváló tánczenekar lép fel, ne este 10 óráig, hanem éjfélig tartson nyitva, így a szabad idejükben ők is to­vább szórakozhatnának. * Az apátvarasdi bányászok közösen írt levelükben arról számolnak be, hogy a 6-os országúton a községhez ve­zető bekötőútnál régebben volt egy autóbusz-váróterem. Ezt elbontották, mert egy korszerűbbet kívántak he­lyette ép teni. Az elbontás megtörtént, az új építését még meg sem kezdték. A hideg, szeles idő beálltával bizony nagyon hiányolják a Váróhelyiséget. Márkus Istvánná arról (r levelében, hogv a gépjármű- vezetők ném veszik figye­lembe a KRESZ-táblákat. Szemtanúja volt annak, ami­kor a CB 39—17 rendszámú Moszkvics személvgépkoesl a 48-as térnél figyelmen kívül hagyta a „Gyermek átkelő­hely” jelzésű táblát, ezzel több gyermek testi épségét veszélyeztette. Palackcsere Pécsett hosszas várakozás után hozzá zpalackhoz. Azonban korai, vol nehézkes a gázpalackok cseréj* t kell kérni a telepen a cseréi mert állandóan mással beszél izött van, így munkaidőben kel dig nagyon sokan vanva-k. aki, telepet. Ezután következik a c megmondani, mikor kerülői lepen nem lehet hagyni, mer ízben, is oda-vissza fuvarozol i. Mindez sok bosszúsággá’ iái jét fennakadás nélkül, keveseb MAKLÄRI JÁNOS PÁr« Rpkp ii 0 Nagyon oruivem, amvcor Iutottam egy propán-bután gá íz örömöm, mert Pécsett igen Egy héttel a kiürülés élőt Telefonon nem lehet felhívni, lek. A félfogadás 7—15 óra ki eltávozni a munkahelyről. Min tasonló ügyben keresik fel a előjegyzés, de azt nem tudjál torra. Az üres palackot a te irra ott nincs hely. Néha több t palackot taxin vagy szánk&i Vem lehetne a palackok cseré, méreggel megszervezni? Miér* nem iavít a GELKA villanyt oroivét ? Január 3-án a szigetvári GELKA-fiókba elvittem a vil­lanyborotvámat, mivel a szén­kefék elkoptak. A fiók átve­vője nem fogadta el, mond ván, ők nem vállalhatják. Ha ők nem vállalhatják, akkor hova vigyem el? És miért nem vállalhatják ők a javí­tást? Szalóki Tibor tanító Pettend Irodalmi est a Kesztyűgyárban A Pécsi Kesztyűgyár fiatal­jai jól sikerült irodalmi estet rendeztek Petőfi Sándor köl­tészetéből. Az est keretében a János vitéz című daljáték részleteit is előadták. A gyár KISZ-szervezete a sikeres est tapasztalatait felhasználva újabb irodalmi esteket ren­dez. Legközelebb Karinthy Frigyesről emlékeznek meg. Dallos Ferenc „Einer muss zum Bluthund verden!” — valakinek vál- alnia kell a véreb szerepét, rta cinikusan emlékirataiban Voske, aki 1919-ben Német- jrszágban a burzsoá kormány íadiigy minisztereként eltűrte, íogy az ellenforradalmár tisz- ,ek meggyilkolják a német nunkásmozgalom két nagy dákját, Karl Liebknecht és íosa Luxemburg elvtársakat. Karl Liebknecht 1871-ben ízületeit. Egyetemi hallgató torában csatlakozott a szocia- ista mozgalomhoz. Hamaro- ;an a Német Szociáldemok­rata Párt baloldalának egyik vezetője lett. Ö kezdemé- íyezte a szocialista ifjúsági izervezetek első nemzetközi conferenciáját, mely 1907-ben Stuttgartban ült össze. Alapító agja volt az 1916-ban, létre- iozott Spartacus Szövetség­iek. Rosa Luxemburg 1871-ben ízületeit Lengyelországban. 897-től kapcsolódott be a né- net munkásmozgalomba. For- ■adalmi munkássága miatt lebörtönözték. A véreb áldozatai Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg vezetésével 1918 december 29-én alakult meg a Német Kommunisták Párt­ja. Forradalmi programmal éptek fel, küzdöttek a meg- üKuvók ellen. 1919 január elején a ber- ini bizalmiak testületi: our- .soá rendet védelme' szo- iáldernokrata-polgári .oaií- iós Kormány ellen .ordult. lataimas volt a tömegek íyomása Is a kormányra. Ja­nuár 6-án Berlinben általá­nos sztrájk kezdődött A mun­kásmozgalom árulói tárgyalni kezdtek, hogy időt nyerje­nek, közben ellenforradalmi lisztek vezetése alatt álló csa­patokat vontak a kormány védelmére Berlinbe. Amikor katonai fölényre tettek szert, kiprovokálták a munkások felkelését. A felkelést kegyet­lenül leverték, amit az ellen- forradalom bosszúja követett Az első áldozatok között volt Liebknecht és Luxemburg is. Ma 45 esztendeje, január ls­én gyilkolták meg őket az ellenforradalmi tisztek. Ezt követte mintegy 15 ezer né­met munkás lemészárlása. A véreb Noske elégedett lehetett. Odadobta áldozatul az ellenforradalomnak a né­met munkásosztály két nagy­szerű vezetőjét, a német nép legforradalmibb osztályának legjobbjait. De a Véreb' ne­vére undorral emlékezik a történelem, a hősök, a mártí­rok nevét pedig kitörölhetet­lenül vésték a szocializmust, a szabadságot szerető és aka­ró emberek szívébe. M. E. f»Y p j r in íiacló aianyoK részére. A gepjarmu- adóalap a bevallás megtörtén­tének igazolására szolgál és azt a gépjármű használata közben a gépjárműtulajdono­sok kötelesek állandóan ma­guknál tartani, hogy a közúti vagy egyéb ellenőrzéseknél az előírt bevallási kötelezettség teljesítését igazolni tudják. r v *•' ?-.p' ..'.Oj. Masztak és álarcok — kiállítás A mohácsi városi tanács, művelődésügyi osztálya kö­zelmúltban Budapestén tár­gyalásokat folytatott a busó­járás idei programjának nem mohácsi vonatkozású rendez­vényeiről. Felkérték dr. Bod­rogi Tibort, a Néprajzi Mú- zum főigazgatóhelyettesét, hogy a város részére biztosít­sa a „Maszkok és álarcok” z.mű kiállítás anyagát és ve­gyen részt a kiá) ítás meg­nyitásán. Kérésükre kedvező választ kaptak. 0 "*W' A város! tanács pénzügyi osztálya felhívja a gépjármű­tulajdonosok figyelmét arra, hogy 1964. január 1-től a gép­járműadó befizetésének és nyilvántartásának eddigi rend szere megváltozott. Az adóz­tatással ez időtől kezdve a ke­rületi tanácsok adócsoportjai foglalkoznak. A gépjárműadót a folyó évtől a? együttesen kézéit adók főkönyvében ve­tik ki és azt- 1964. évre már nem az illetékkiszabási és vállalati adóhivatal illeték­bevételi számlájára kell be­fizetni, hanem a kerületi pénz­ügyi osztályok adókezelési számlájára. Ide kell fizetni az esetleges múlt évi hátra­lékot is. A gépjárműadó kivetéséhez a gépjárműtuiajdonosok 1964 január 31-ig a lakóhelyük sze­rint illetékes kerületi tanács adócsoportjához bevallást tar­toznak adni az ugyanott be­szerezhető nyomtatványon. Ehhez a bevalláshoz csatolni kell az 1963. évi gépjármű­adólapot is. A bevallás alap­ján az adócsoport kiállítja az 1964. évi gépjárműadólapot és azt postán megküldi az adó­i Cüiil, rvi aa voi. vagy keressék meg a hiba ok zóját. s találják meg a mód ját. hogy ne ismétlődjék me ilyen gyakran, hogy a hosz szú téli estéket világítás nél kül kelljen el lőtten ünk. Kováts Lajosné, iskolavezető, Husztót Túl sok az áram$7unet A műit év májusában kap csókák be községünket a vil­lanyhálózatba. Tetrmészeteser nagy örömmel vettük, hogs ezáltal életünk kényelmesebt lett Sajnos azonban igen sol kellemetlenségben van ré 5zünk. Ugyanis a rendszere! hálózatjavftást és viharszünet áramszünet mellett majdneir minden hónapban öt-hat nap nem ég községünkben villany Októbertől vagy 4—5 eset ben a felső faluból a libák le repüttek a vö'-gvbe, s nekivá gódtak a vezetéknek. Ezért a: alsó falu négy nap is né%ü lőzte a vü’anyvi’áeítást. De cember 31-én. január 1-én. 2 án, 3-án lámpáink alig pislog tnk készülékeinket nem hasz ná’tiattuk. Kevesek srernt i köd. zúzmara miatt. De hát ; szomszéd fa’uban nincs sem mi. zavar, egyedül a m-i fa ’útikban nincs világítás. Ké­Csak még ex egyszeri ójegyet is hozom magammal i-én e.víttem a kért szállító egyet. Ez sem volt elég, el tüldtek az Alkotmány utca fÜZÉP-telepre, érdeklődjél itt, talán tudnak valami nondanl. Munka után vol am. fáradtan már nem vol ced vem barangolni a tüzelőn lián. ígérem, többé nem fordu ílö. hogy az év utolsó hónap ában fizetek be tüzelőt, csal nég ez egyszer küldjék el ré szemre a szenet és a fát. Tóth József Pécs, István, u. 12. sz Kél k'rdéa a Mecsek utcából Évek óta panaszkodunk, hogy a Mecsek utca köz- világítása nem kielégítő, mert még a három gyenge fényerejű lámpácska sem mindig ég. Sokszor az Aradi vértanúk útja is sötét. Reméljük válaszol az Áram­szolgáltató Vállalat. 1963 októberében valame­lyik tatarozó vállalat egy kocsira való állványozó anyagot szállított a Mecsek utca 5-be. Azóta is a jár­dán gubbaszt. Vajon a téli tárolást így oldotta meg a vállalat? Kérünk erre is vá­laszt. A Mecsek utca lakói iVVVVVWVVWVVV Az év utolsó hónapjában fizettem be a TÜZÉP-nek öt mázsa szenet és a hozzá járó Tát. De ezentúl nyáron fogom majd befizetni, m:vel a tüze­lőt még a mai napig nem kaptam meg. Január 2-án bementem ér- dek'ődmi a Jászai Mari utcai irodába Azt a vá’aszt kap tam, csak úgy tudnak intéz­kedni ügyemben, ha a száll! Dider^unk megtöltik, s a Bodorfa, Péter fáról utazó gyakran beteg emberek és kis gyermekek kénytelenek a nyitott kocsi­ban utazni rossz idő esetén is Kérésünkre azt a választ kaptuk, hogy 1963 nyarától kezdve ezen a vonalon két rendes kocsit közlekedtetnek. Sajnos, az igazgatóság ígére­tét nem váltotta be, s így a Bodorfa, Péterfáról utazók Szigetvárig didereghetnek. Mi, tanítók azt tanítjuk az iskoláinkban, hogy az adott szó megtartása a szocializmus egyik alappillére. Kérek vá­laszt arra, hogy mit mond­jak annak a tanulómnak, aki megkérdezi tőlem, hogy az adott szó megtartása a pécsi vasútigazgatóságra áll-e, vagy sem? 1 Szalai János iskolavezető 1962/83. év telén Péterfa puszta összes család jána aláírásával azzal a kéréssi fordultunk a MÁV Igözgatl Sághoz, hogy a Szigetvár- Bánfa—Kafádfa között közié kedő kisvasúton ne egy, ha nem legalább két fedett ke csit közlekedtessenek. Kéré sünket azzal indokoltuk, hog az egy kocsit Simonfa, Bónfí Katádfáról utazók teljese ötven méterre a villanvosztoptől megállóméi még villany bekötése, mindig nincs vil- mivel csupán 40—50 lány. Szeretném méterre van a vil- megkérdezni ezúton lanyosziop. a vasúti igazgató- Crünwald Géza Ságot. dolgozóink érdekében nem len- párttitkár, ne-e megoldható a Szava. Pártszervezetünk vezetősége az utób­bi időben igen so­kat foglalkozott a község dolgozóinak problémáival, Így többek között azzal is, hogy a vasúti A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának 1SS4. január 15-1, szerdai műsori a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb-horvát nyelvű műsor Falusi hétköznapok. — Össze­állítás A népdalok kedvelőinek. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Összeállítás. Tánczene. 18.00: Népszerű egyvelegek. 18.30: Takarékoskodjunk saját hasznunkra ... — Riportműsor 18.45: A Pécsi Stúdió hangverseny dobogóján. Cser Tímea és Mar czis Demeter énekel. 18.00: Del-dunántúli híradó. 18.20: Táncrítmusban. 18.40: Tallózás a háztáji gazdasá gok körül. — Interjú. I. rész. 18.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Szinnáz: Férfiaknak tilos (este 7 órakor), 15 százalékúi szelvények. MOZI: Park: Szerelmesek találkozása (4. 6 és 8 Órakor). Petőfi: Egy házasság hétköz­napjai (4. 6 és 8 órakor). Kossuth: Honfoglalás (4 és * órakor, dupla helyárral). Kossuth Híradó Mozi: Magya híradó. Lengyel szvit. Mese a leg gazdagabb verébről. Tapsi fülek 12. sz. sporthíradó. (Előadások 1 órától folytatólagosan J óráig). Építők Kultdrotthona: Tücsök (5 és 7 órakor) Fekete Gyémánt (Gyárváros): Üzletemberek (6 órakor). , Jószerencsét (Pécsszábolcs): Méhkirálynő (délelőtt 9 órakór é: délután 5, 7 órakor, szélesvásznú) Csak 18 éven felülieknek! Rákóczi (Mecsekalia): Az utolsl előtti ember (7 órakor, széles­vásznú). Kossuth (Mohács): Az elhagyót férj (6 és 8 órakor). Vörös Csillag (Bóly): Válságos órák (7 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Gázolás (8 órakor). Táncsics (Siklós): Folytassa nővér (fél 8 órakor, szélesvásznú) DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspár Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállala Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal- Pécs Hunyadi u 11 Telefon: ♦ 15-32 15-33 SQ-np pScst szikra nyomda Pécs. Munkácsy Mihály u 10, «az Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok« nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— gft — Hordják a parkettát be a kapu alá névreszólóan. Aztán el-tűn k egy- egy köteg. Egyik lakó a saját nevére szóló kötegel a biztonság kedvéért el­helyezi a fás-kamrába, hogy el ne lop­ják, mire leraknák vele a szobáját Vizsgálatot akarnak inditam ellene, —< mondván; „ellopta az anyagot...” Jön a pincér, kiüríti a hamutartót, lecsapkodja az asztalt, fejével biccent egyet: — Hozhatok va’amit, kérem, a ked­ves vendégnek.. .7 Igen. Hozzon valamit. Szóval... a minap bosszankodva meséid valaki „Megyek a Jókai tér 5. szám alá. A kapualjban bele a vízbe. Bokáé ér. Itt is tataroztak, a víz megáll és ami asz t- ja a faladat.. .** öntudat? Tényleg, hol is kezdődik? Miért bosszantják agyon az embere­ket? Egészen apró-cseprő dolgoktól kezdve, mondjuk... a vasbo?toki<ati nincs tűzpiszkáló. mert nincs, egé­szen addig, hogy egy tizenhat'akásos épületet jó másfél mfflió forintért fol­toznak másfél esztendeje? Azt mondja egy gyár igazgató: „X ” hanyag munkás, de mit csináljak vele? Küldjem el? Családja van, jör nekem sírni...” Küldje el! Az igaz­gató attól fél, hogy szidják-hordják szívtelennek, embertelennek kiáltják világgá. Ne féljen! Unalmas már na­gyon a szervezet’ensóg, a selejt és í széffeslett munkafegyelem. Ez na. gyobb. súlyosabb teher egy vezetőnek Ettől szabaduljon meg, okozójává; egyetemben. S akkor nincs fé'nivalója •— Az öregek? Nos, nekem egy öreg kőműves mondja a naplókban: „Nézze, barátom! öt évem van a nyugdíjig, normában dolgozom s ez a kereset be­számít a nyugdíjba. Nem sokat pepe­cselhetek." Mit szólsz ehhez? Előkotrok a zsebemből egy feljegy­zést. „SaMai utca 14.” Apró betűkkel néhány megjegyzés: „Két ajtót elvittek a lépcsőházból, hidegek a falak. A boltíves kapualj mennyezetéről lehul­lott a frissen felrakott gipszminta, mert fölötte- átverték a konyhakövet. Festik, p>arkettáz7ák a lakást: a festő nem sze­di le a padlószegélyt, a parkettás nem kezrii ej a munkát Leszakítiák a sze­gélyt jön a friss fa!... — Az ú j cse- répkáivhába nem szerelnek dugót — nem lehet tisztítani. — Betonozzák az udvari járdát, a korlátvasafknak szánt hm kákát három arasznyira odébb fúr­ják”. — így pocsékolják a pénzt.. a így bizony. A tervdokumentációk sok mindent „megmagyaráznak”, azt is, hogy minden fillérnek hol a helye, mire és miért költötték. De a laikus ember (alti nem is olyan „la-kus”) vi­szont azt mondja: a Sallai utca 14. sz. alatti házat 1 miüliió 600 ezer forintért tatarozzák. Másfél esztendeje folyik a munka, s nem kész. S amit megcsinál­tak. az sem jó. Legalábbis nem min­denütt. — Ez semmi! Hát a Kossuth utcát és a Széchenyi teret összekötő a1 járó- házat mennyi ideje tatarozzák? — Ki tudja? — Piszokban, mocsokban járkálnak A sztaltársaság, s az asztalon kis ” fröccs. megunt, szikkadt pogácsí hamutartó — tele cigaretta végekké Valaki azt mondja: „öntudat,.,*! * másik felhúzza szemöldökét: — E! koptatott szó. — Csak a szó eikoptatott. Érteim ősrégi. — Rendesen kell dolgozni. Minder rendesen kell megcsinálni, ahogy el vár ják az embertől. Mindent? Falat emelni, ácsolni, uts építem, utcai lámpát és vízcsapot sz« relni, lábbelit fabrikálni, fogaskerék« maratni. Vagyis mindent rendesen ke cs-'ná’ni. Tervezni, számolni, teljesíi ménvt jelenteni, kalkulálni, keneskec ni. autóbuszt vezetni. — Akkor is, ha nincs benne pénz Mert van. amiben nincs pxénz, össze csapják, meg is értem az ilyent E z az, amit nem lehet megérten Az öreg mester — aki vá lunk fölöl a satura hajolva fogta kezünket, hog megmutassa mként kell ráfektetni szí pen. egyenesen, könnyedén a reszeli av anvagra. azt dohogta fé”hangosaT „Ha már elvállaltad, csináld becsül« te^en!” S az ember meg akkor válla amikor beadja munkakönyvét és mur kába áll. Dolgozni mindig keiül s h már kell, akkor... Az öreg iparoso viszonya a hajdani munkáltatóval mi volt. m’nt ma, de amit a kezükből k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents