Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

4 munio 1964- JANUÁR U. Az indiai IP tiltakozása Az Indiád Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizott­sága határozatban tiltakozott amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya az Indiai­óceánra is kiterjeszti a 7. flotta működési terét. A hét­főn elfogadott határozat rá­mutat, hgoy az Indiai-óceán térségében lévő valamennyi ország biztonsága veszélybe kerül, ha a 7. flotta az óceán vizeire indul. Az amerikai kormány tervének nyilván­való célja: megfélemlíteni a térség országait, aláásni az indiai kormány és több más ázsiai, afrikai ország el nem kötelezettségi politikáját. Az amerikai imperialisták kétségkívül arra törekednek, hogy az egész térséget agresz- szív katonai terveik körébe vonják. A párt befejezésül felhív minden indiai hazafit, erélye­sen tiltakozzék a 7. flottával kapcsolatos tervek ellen, fo­kozza a világbékéért, a gyar­mati rendszer ellen folyó küz­delmét. Emelkedik a választási láz Londonban Köves Tibor, az MTI lon­doni tudósítója írja: Kedden felhúzták a brit ál­lami lobogót a parlament tor­nyára, jeléül annak, hogy a karácsonyi szünet után ismét összeült a törvényhozás két háza. Az 1959-ben megválasz­tott parlament utolsó ülés­szaka a megélénkülő diplo­máciai tevékenység és a gyor­san emelkedő választási láz jegyében folytatja munkáját. Az első fontosabb vitára Thonteyerofí a miniszter- [ utalások látnak tanács keddi ülésén beszá- j amelyek szerint mól az északborneói hely­zetről, ahol jelentős brit katonai erőket köt le a gyorsan terjedő dzsungel- háború. A londoni Marborough Hou- se-ban szerdán megnyíló cip­rusi értekezlet ugyancsak szo­ros összefüggésben van az alsóházi vitával és a konzer­vatív kormánypárt belpoliti­kai helyzetével. Harold Wil­napvilágol, csütörtökön kerül sor. A Mun- ■ son, a Munkáspárt vezére káspárt kezdeményezésére tár- ugyanis a ciprusi válság ki- gyalják az_ ország katonai robbanása és az odairányí­helyzetét. Thorneycroft had­ügyminiszter, aki a miniszter- elnök utasítására lerövidítette délkeletázsiai szemleútját, hét­főn este visszatért az angol fővárosba, hogy kéznél le­gyen az alsóház csütörtöki vitájánál. Ügy tudják, hogy az iAirstíTTKai jtumatajA. eski vezetőnek Panamába, küldött békéltető bizottsága bejelen­tette, hogy Panama és az Egy* sült Államok Képviselőd ellő gadták a bizottság javaslatát amelynek értelmében közös amerikai—panamai „együttmű- ködési bizottságot” hoznak lét­re a két ország közti nézetel­térések rendezésére. Az Egye­sült Államok képviselői hoz­zájárultak ahhoz, hogy a Pa­nama-csatorna övezetében az amerikai záezűió mellett kitűz­zék a panamai lobogót is. A bizottság elnöke Manuel Truco nagykövet, Chile állandó kép­viselője az Amerikai Államok Szervezeténél. Panama fővárosában orszá­gos bizottság alakult az állam szuverénitásának védelmére. Több mint ötezer főnyi tömeg részvételével a bizottság hét­főn felvonulást rendezett Pa­nama utcáin, majd Roberto Ohiáari köztársasági elnöknek petíciót nyújtottak át, amely­ben tiltakoznak az Egyesült Államok Panamában elköve­tett agresszív cselekményed miatt és ki fejezik eltökéltsé­güket Panama nemzeti szuve­rénitásának megvédésére. Galileo Solis panamai kül­ügyminiszter sajtóértekezleten közölte, hogy Panama csak akkor hajlandó újból félvenni a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, ha „konkrét jelét” látja annak, hogy az Egyesült Államok kész árgyalásokat kezdeni a tott brit csapaterősítések kap­csán vetette fel a fegyveres erők „pattanásig feszített igénybevételének” kérdését és tett javaslatot a „kétparü védelmi politi­ka” kialakítására. Az ellen­zék részéről hangsúlyozzák: a brit fegyveres erők máris hadműveleteket folytatnak Aden és Eszak-Borneo tér­ségében, kényes a helyzet Kelel-Afrikában és Cipru­son, veszélyekkel terhes a Brit-Guaynna-i, dél-afrikai és » dél-rhodésiai helyzet is. A munkáspárt követeli a tengerentúli katonai kötele­zettségek csökkentését és a hagyományos fegyveres erők megerősítését a nukleáris ki­adási tételek rovására. A kormány részéről han­goztatják, hogy „egyelőre min­den rendben van”, de ugyan­akkor a sajtóban sugalmazott a kormány szükség esetén kivonhatja a NATO ren­delkezési állományában levő 50 000-es brit rajnai had­sereg bizonyos egységeit, vagy ismét bevezetheti a sorkötelezettséget. A Daily Telegraph keddi vezércikkében megállapítja, hogy az általános választások előtt egyik politikai párt sem merészelne ilyen népszerűtlen intézkedést kezdeményezni. Megfigyelők rámutatnak: a katonapolitikai válság egyike azoknak a tényezőknek, ame­lyek a választások közeli ki­írására kényszeríthetik a kor­mányt. Fidel Castro levele a Pravda és az Izvesztyija olvasóihoz TU—114-esan vele együtt uta- zó szovjet laptudósítóknák adott A levél szövege a kö­vetkező: A Panama-csatorna „életrajza“ Eltemették • Julius Haabot Kedden Bécsben ünnepélyes külsőségek között temették el Julius Raab volt osztrák kan­cellárt. Hétfőn a Stefansdóm- ban felállított ravatal előtt osztrákok ezrei vonultak el, hogy búcsút vegyenek a ki­emelkedő államférfitól. A te­metésen — az elhunyt vég­akaratának megfelelően — Leopold Figl volt külügymi­niszter mondott búcsúbeszé­det. A gyászszertartáson részt vett a bécsi diplomáciai tes­tület számos tagja, köztük Sebes István, hazánk bécsi követe. Magyar—rom án gazdasági tárgyalások Panama-csatornára vonatko­zóan a két ország között 1903- ban kötött szerződés revízió­járól. Havanna: A kubai főváros utcáin hétfőn este sok ezres tömeg tüntetett Panama mel­lett A felvonulók ilyen fel­iratokat vittek: „Panama is győzni fog!”, „Űzzétek ki a jenkiket Panamából!”. Urna: A perui békemozga- kxm vezetősége nyilatkozatot adott a sajtó számára, amely­ben elítéli az amerikai kato­naság panamai akcióját, az Egyesült Államok imperialis­tái által szított agresszív cse­lekményeket. Montevideo: Uruguay népe felháborodással fogadta az amerikai imperializmus pana­mai önkényes fellépésének hí­rét Montevideo házainak fa­lán ilyen feliratok jelentek meg: „Jenkik, takarodjatok haza!”, „Amerikaiak, vonulja­tok ki Panamából!” A közvé­lemény megelégedéssel érte­sült arról, hogy az uruguayi külügyminisztérium utasította az Amerikai Államok Szerve­zetéhez kiküldött képviselő­jét: támogassa Panama köve­teléseit. Párizs: A CGT hétfőn este küldöttséget menesztett az Egyesült Államok párizsi nagykövetségére és konzulátu­sára. A küldöttség petíciót adott át, amelyben a CGT til­takozik az amerikai imperia­lizmus panamai agressziója miatt. két ország közötti gazdasági együttműködés és az árucsere forgalom további növekedését szolgálják. Megállapodtak ab­ban, hógy a központi .tervező­szervek következő találkozó­jára ez év második negyedé­ben kerül sor Bukarestben. A Román Állami Tervbi­zottság elnöke által vezetett küldöttség kedden elutazott Budapestről, A delegációt a ferihegyi repülőtéren dr. Aj- tai Miklós, az Országos Terv­hivatal elnöke, továbbá a Kül­ügyminisztérium, a Külkeres­kedelmi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium és az Országos Tervhi­vatal több vezető munkatársa búcsúztatta. A ’cözép- amenicj.1 f&td- szoro.-: iegkes- Izenyebb részét átszelő Pana­ma-csatornáit, mely a két leg- "nagyobb világ­tengert, az At- lflnti-óceánt és a Csendes- ■óceánt kapcsol ja össze, 1914- ben adták át a forgalomnak. A 81,6 kim hosszú csator- ■rta a két óceán közötti — a délamerikai kontinens kö­rülhajózásából származó — tá válságot mint­egy 18 000 km-rel rövidíti meg. Építésében, mely még a múlt század nyolcvanas évei­ben kezdődött meg, eredeti­leg főleg francia tőkeérdekelt­ség vett részt. A századfordu­lóra azonban már az Amerikai Egyesült Államok biztosított magának teljes szabadkezet, s Kolumbiát (mely országnak felségterületéhez tartozott a csatorna, a jelenlegi Panama Köztársaság egész területével) olyan feltételek elé állította, hogy azokat Kolumbia vissza­utasítani kényszerült. Kerek hatvan évvel ezelőtt az Egyesült Államok támoga­tásával (VSA hadihajó fede­zete.. alatt) a 7S ezer négyzet- ’ nagyságú, és -ma Id millió lakosú Panama elszar- kadt Kolumbiától és „függet­lenségének” kikiáltása után néhány nappal megkötötte a csatorna-szerződést az USÄ- val. A szerződés szerint Panama 10 millió dollárért és további 250 ezer dollár évi használati díjért a csatornát és ennek két oldalán mintegy 8 km széles­ségű területet a Csatorna- övezetet „örök időkre” az USA felségterületének tekinti. A Budapestnél mintegy há­romszorta nagyobb, 1680 négyzetkilométernyi Csatorna- övezet több mint kétharmada vízterület, mert a Gatun-tó és a Madden-tó t» 9 aóssához tortánk. Az USA 1955-ben körülbelül 25 millió dollár értékű beren­dezés egyidejű átadása mel­lett a bérleti díj összegét évi 1,9 millió dollárra emelte fel A közép-amerikai forradalmi mozgalom nyomásának hatá­sára pedig 19.60-ban Panama szuverénitásáriaic névleges el­ismeréseként a Csatorna-Öve­zet területén a panamai zászló kitűzéséhez is hozzájárult. A Panama-csatorna az Egye sült Államok számára katonai és gazdasági szempontból egy­aránt fontos. Stratégiai jelen­tősége ugyan — a haditech­nikában bekövetkezett jelen­tős változások eredményeként — valamelyest esőkként, de gazdasági jelentősége m egyre fokozódó áruforgalom hatásá­ra évról-évre növekszik. A 100—300 m széles és átlagosan 13 m mély csatorna ugyanis a Szuezi-csatoma után a kapi­talista világ legforgalmasabb mesterséges viziútja. Forgal­ma az elmúlt 10 év alatt meg­kétszereződött és megközelí­tette a maximális (évi 75 mil­lió tonnás) átbocsátási kapaci­tást. (Mig 1950-ben csupán 6500 hajó 33,5 millió tonna áruval haladt át rajta, addig 1962-ben már 12 200 hajó 67,5 millió tonna áruval kelt át a csatornán). Az egyre növekvő forgalom következtében az utóbbi években a Panama- csatorna jelentős bővítésének, illetőleg egy teljesen új csa­torna építésének szükségessége is felmerült. A csatorna üze­meltetése az USA-nak. nagy jövedelmet jelent. 1958—1962 közötti öt év alatt átkelt 52 ezer hajó, 290 millió tonna áru után valamivel több, mint negyedmilliárd dollár illetéket fizetett. A csatorna teljes jö­vedelme öt év alatt azonban ennek az összegnek kétszerese; kereken 500 millió dollár volt. Ez összegből az USA bérleti díjként csupán nem egészen 10 millió dollárt bocsátott Panama rendelkezésére. Körív- nyen érthető tehát a Panamai Köztársaság azon törekvése, hogy szuverénitását rendkívül sértő, évtizedekkel ezelőtt, ked vezőtlen körülmények körött megkötött csatorna-szerződés felülvizsgálására törekszik, Akik nem váltak cinkosokká A z idős szocialista vezér " — szürke öltönyben, az évektől részidőssé vált han­gon, finom ráncok szabdalta sárgás arcával, a lapok fölé hajtott fejével, szemüvegét feltolva homlokára, nyilatko­zik. Csak két mondat a né­hány hónappal ezelőtt az Europeo című lapnak adott Nenni-nyilatkozatból: — Hadd intézzem még el ezt a dolgot, a kongresszust, a kormányalakítást — aztán befejezem, visszavonulok párt­elnöknek, visszavonulok For- miába, a kerámiáim közé, aki reformista, az merjen is az lenni... Most, amikor kettészakadt az Olasz Szocialista Párt, — megalakult a Tullio Vecchiet- ti-vezette Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja, kü­lönösen érdekes Nenni fenti mondataira visszaemlékezni. Nenni ugyanis részt vett párt­ja kongresszusán, belépett Al­do Moro úgynevezett balkö­zép kormányába, de nem vo­nult vissza Formiába kerá­miái közé. A második mon­datban foglaltakat azonban maradéktalanul teljesítette: mert reformista lenni, mert tovább jobbra lépni. Az Olasz Szocialista Párt legutóbbi kongresszusán már előrevetette árnyékát a mai drámai esemény, a párt ketté­szakadása. Nenni altkor olyan határozatot fogadtatott el pártjának 60 százalékos több­ségével, amely — ellentmond­va a párt egész történetének és politikai harcainak — igent mondott a NATO-ra és az olasz neokapitalizmus tel­jes gazdasági és politikai vrogramjára és nemet mon­dott a kommunistákkal ví­vott közös harc kérdésére. Az Olasz Szocialista Párt kettészakadása fájdalmas ese­mény. Palmi ro Togliatti, az Olasz KP főtitkára a Rinas- "!ta legutóbbi számában ele­Sűlyos vasúti szerencsétlenség Krakkó alatt, Nowy Sacz I közelében egy személyvonat a ködben beleszaladt egy vesz- j teglő tehervonatba. öt súlyos, és 59 könnyebb sebesültet a környékbeli kórházakba szállí­tottak. A súlyosabb kataszt­rófa elkerülése a két moz­donyvezető elővigyázatosságá­nak köszönhető, de az össze­ütközést már nem tudták el­kerülni. A környékbeli lakos­ság a vasutasokkal együtt azonnal mentőakcióba lépett A legsúlyosabb sebesülteket helikoptereken szállították el. Több száz vasutas jelentke­zett azonnali véradásra. niezte a szálkádé» előtti hely­zetet és leszögezte, hogy — a lehetőséghez képest — el kel­lene kerülni a szocialista párt szakadását. „Ettől függetlenül tisztában vagyunk azzal, mi­lyen értékes az egész munkás és demokratikus mozgalom számára a szocialista bal- szárny akciója, amelynek cél­ja ér-vényre juttatni az ellen­fél előtt való kapitulálás vél- i kitt fel nem adható létfontos­ságú elvi és politikai állás­pontokat” — hangsúlyozta Togliatti. Az új szocialista párt meg­alakulásáról szótea Vecchiettf főtitkár nagyon komoly és el­gondolkoztató szavakat mon­dott: „Senki közöttünk nem hozta meg a döntést könnyű szívvel. Miután azonban a vég sókig védtük a párt egységét, meg kell mondanunk: az egy­ség nem elvont formula, nem mítosz. A párt fölött állnak az olasz munkásosztály érde­kei”. Mi az, amiért szakadásig jutott a helyzet az Olasz Szo­cialista Pártban? A baloldal már a párt kongresszusán hangsúlyozta, hogy csak ak­kor támogathatják a kor- mánybalépést, ha a szocia­listák továbbra is meg tud­ják őrizni autonómiájukat és szocialista ideológiájukat. Bár a baloldal bizonyos lehetséges engedményeket tett, Nenni még azokat az elveket sem tartotta be, amelyeket saját maga szabott a kormányba- lépés elhatározásánál. A felté­telek egyre rosszabbak letté:: és Vecchietti joggal hivatkoz­hatott arra: a párt már odáig jutott, hogy elfogadta a multi­laterális atomhaderő tervét. I ami végeredményben Bonn atom-felfegyverzését jelenti.. A z olasz jobboldal Nen­M niéknél sokkal világo­sabban látta már élőbb, mit is jelent a Nenni-szárny egy re inkább jobb felé csúszó vi­selkedése. „A jó öreg Nennt miniszterelnök-hetyettessége nem egyéb, mint szimbólum” — írta a Resto Del Carlin« című lap. S hogy minek <r szimbóluma, azt világosa:' megmondotta a minap Vec chietti, amikor arra utal: ' hogy az egység formai erő- I szakolása a baloldalt „cinko I sokká tette volna az osztály- i ellenséggel való megalkuvó 1 ban”. A kereszténydemokrata Age; zia Di Informazioni sajtóügy nökség hétfőn már arré; hogy Nenni elhatározta: egye sül Saragat szociáldemokrata pártjával... A politikai tör­ténelem előtt az eseményei: kétségtelenül azt bizonvítiák, a szakadást a párt jobbszár­nya akarta és idézte elő azért, hogy kezében tarthassa a párt­vezetés összes kulcspozícióit. Hogy is mondta Nenni? ..Aki reformista, az merjen is c~ lenni..Nenni 40 éves szo­cialista műit után est > 4 Panamai helyzetjelentés Január 10-e és 13-a között megbeszélések folytak Buda­pesten a magyar és a román gazdasági küldöttségek között amelyeket dr. Ajtal Miklós, az Országos Tervhivatal el­nöke, illetve Gaston Marin, a Román Minisztertanács el­nökhelyettese, a Román Ál­lami Tervbizottság elnöke ve­zetett A barátság és a teljes egyetértés szellemében lefolyt tárgyalásokon megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kö­zötti - gazdasági együttműkö­dés kérdéseit az 1966—1970 közötti időszakra. A két delegáció intézkedé­seket dolgozott ki, amelyek a Amikor most ismét gyönyörű országukba érkezem, amelyről annyi kellemes és felejthetetlen emlék maradt bennem, szeretném legtestvéribb és forró üdvözletemet át­adni a kubai nép nevében. Tudom, hogy olyan időpontban érkeztünk, amikor itt nagyon hideg van és nagyon sok a hó. — ez teljesen isme­retlen dolog olyanok számára, akik hozzánk hasonlóan, tró­pusi országban élnek. Sokan felteszik maguknak a kérdést, hogyan fogjuk el­viselni a hideget? Úgy gondolom, hogy jól. Másfelől ez n táj merőben új számunkra és nagyon szép. Ezen kívül ezen a Földön világít egy Nap, amely soha nem megy le, nem ismer telet, — a legőszlntébb ba­rátságnak, a népek testvériségének, a békéért, az emberisé: jólétéért és boldogságáért folytatott harc napja: a konuno- nizmus napja. Ragyogó sugaraiban sok a fény és sok a me­legség, amely a nem is olyan távoli jövőben az egész embe­riség tulajdona lesz. Nagyon köszönöm önöknek és a szovjet sajtónak azt r vendégszeretet, amelyben ismételten részesítenek bennünket Testvéri üdvözlettel: FIDEL CASTRO 1964. január 13.” Az Izvesztyija hétfő esti és a Pravda kedd reggeli száma közli Fidel Castrónak azt a levelét, amelyet kevéssel a TVTz-tiC'T-irTra'Ha Ar-lro ía.lrvt+ a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents