Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-14 / 10. szám
M nvtít n. 5 Pontes-Sociorum, Dreibrücken, — Hidas HTD, HÍD, HÍD. Latinul, «émetüL, magyarul. Latinul a ^Társak hídja”, németül „Harst as híd”, magyarul Hidas newt kapott az öreg-patak völgyében elterüld ősrégi település. Aisenpreisz Dezső, a község kutatókedvű. nyugdíjas evangélikus lelkésze egészen ■ római korig vezette vissza ■ település történetét. Több évtizeddel ezelőtt, amikor még gabonaföldek és legelők voltak a mai bányatelep és brikettgyár helyén, szán toga tó parasztok, Hadriánus korabeli érméket forgattak ki a barázdákból, s ezek alapján indult el a nyomkeresés. A dicséretes szándékú félkész azóta is lankadatlanul gyűjtögeti helytörténeti dokumentumait így többek között a „Király híd” históriáját is eredménnyel bogozhatja. A dédapákról átmentett hagyományok szerint ennél a hídnál níhent meg a siklósi várfogságba tartó Zsi gmond király ést kísérete. Ez hát a története dióhéjban az őstelepü- Jésnek. De Aisenpreisz Dezső az újab kor történetét is kigyűjtötte. Az 1700-as évek negyedén valószínűleg gróf Mé- rey földesúr indította el art a telepítési akciót, amely az idók folyamán benépesítette • szén kincsről még aligha ismert, de földművelésre annál alkalmasabb gazdag vizű területet A BARNA SZÉN (lignit) felfedezése már az Iparosodó kapitalista Magyarország kls- és közép tőkéseinek nevéhez fűződik. Története pedig dr. Babies András kutató munkálkodásához. aki tudományos gyűjteményében Jelentős helyet adott Hidasnak Is. Eszerint a bánya első feltárása Riegel Antal nevéhez fűződik, aki 1860-ban három méter vastag lignit-telepet tárt fel, a nyomban ezután a bányatelek adományozását kérte. Azonban az Igen gyenge Igények miatt túl korainak bizonyult az üzlettel kecsegtető vállalkozás, hiszen annak idején még az igén értékes komlói, valamint az észak-mecseki Uász kőszénmezők is kiaknázatlanul hevertek. Hart évvel később három másik vállalkozó fogott hozzá a hidasi lignit kitermeléséhez és 1880-ban a három pécsi tőkés mellett még egy társulat alakult, de így is kis kapacitással termelj téik a szerény kalóriájú lignitet. A társaság az egyenetlen termelés miatt 1004-től kezdődően évről évre egyre gyakrab ban kért szüneteltetési engedélyt a Budapesti Bányakapitányságtól. így nem csoda, hogy ez idő tájt a bányatárók, lég- guritók bedőltek, egyszóval siralmas állapotba került a bánya, s még akkor sem mutatott vigasztalóbb képet, ŰTÉTEL amikor nem sokkal később felépült a sok reménnyel várt baja—bétaszéJd vasúti híd. 1913-ban a Budapesti Bánya- kapitányság elrendelte ugyan az üzembevételét, de a hidasi bányatársulat némi kínlódás után áruba bocsátotta a bányatelekhez fűződő jogait. Aztán jóidéig még. különböző vállalkozók kísérleteztek és marakodtak a tulajdonjog, a rés zvén y jogokon, de az 1919 után bekövetkező infláció és a velejáró gazdasági pangás még tovább csökkentette az 1800—2000 kalóriás szén kelendőségét. A sok csere-be re után a bányában fokozatosan megszűnt a termelőmunka, s valójában csak a felszabadulást követő utóbbi 14 évben lendült fel a bánya termelése. Az addig jelentéktelen kis bánya 1948-tól szinte egyik napról a másikra lépett újra a figyelem előterébe Fejlesztése gyors és céltudatos volt. amihez feltétlenül hozzájárult a sok millió tonnára becsült szén vagyon is. Voltak olyan esztendők, amikor a termelés meghaladta a napi 100 vagont is. A lignit további értékesítéséhez megépítették a kötő- anyagnélküU brikett előállítására alkalmas gyárat is, amely azóta váltakozó sikerrel tölti be feladatát. £S MA mit hallunk? Azt, hogy meg vannak számlálva a hidasi bánya napjai. Léte mindössze négy éves terminusra van Ítélve. Ez talán újra azt jelentené, hogy most már végérvényesen a „régi” sorsára jut? Ha a látszat így is mutatja, a valóság más. Nem arról van szó. hogy a mai szén igényes világban a lignit elveszítette értékét, jelentőségét. Különösen nem a még .eddig feltáratlan hidasi lignit, ami becslés szerint mi is meghaladja a 40 millió tonnát. Más tényezők szóltak bele a bánya leendő szüneteltetésébe. Egyszerűen olyan okok, hogy az amúgy is gyenge kalóriájú barnaszén újabb feltárása, s az ezzel járó beruházások egyelőre sokkal igényesebbek az összehasonlít- hatalanul nagyobb értékű fekete szén feltárási, művelési, előállítási beruházásainál. Amíg a kezdetben is előnytelen önköltséggel bányászták a lignitet, ezt csak tovább fokozták az egyre mélyebbre hatoló telepítések, amelyek a mélységgel arányosan növelik a nyomósviszonyokat. E kedvezőtlen geológiai viszonyokhoz hozzájárul az alsóbb szinteken egyre fokozottabban jelentkező vízveszély Is. Tehát a jelenlegi technikai színvonallal mindinkább gazda«ágtala- nabbá válik a termelés. Viszont akaratlanul is felvetődik a legnagyobb probléKlói helyéit ózonnal csíráttanítják a vizet ma. Mi lesz a sorsa annak a 800 bányásznak, akinek java része törzsállományát képezte a bányának. Nos, előrelátóan gondoskodott erről is az illetékes bányahatóság. A következő négy esztendőt természetesen a hidasi bányában töltik, s innen kerülnek el szervezetten a komlói, a pécsi bányákhoz. Garancia erre a mecseki bányák fejlesztése, s az ezzel kapcsolatos létszámigények. És mi lesz majd a parlagon maradó hidasi bányalétesítményekkel? Korai lenne még konkrét tervekről beszélni, de kilátásban van, hogy a meglévő épületekből (fürdő, iroda, stb.) könnyűipari létesítményeket alakítanak, ahol főleg a helyben lakó Idősebb munkások számára biztosítanak munkalehetőséget Ami pedig a Komlóra bejáró leendő munkásutasok helyzetét illeti, minden bizonnyal ez jár majd a legkevesebb problémával. A közismerten kiváló műút és a sűrített munkásjáratok azután is lehetővé teszik a gyors, kényelmes utazást A BRTKETTGYAR további sorsa pedig egyenesen örvendetes. Igaz ugyan, hogy az Is befejezi jelenlegi hivatását, de megújulva áttér az eddiginél sokkal értékesebb kötőanyagos kőszénbrikett gyártására. Mintegy 40 millió forintos beruházással új gyárrészleg épül, amely az idei év utolsó negyedében teljes kapacitással rátér a napi 50—60- vagonos értékes brikett gyártására. Az új gyár részben hazai, nagyrészt azonban export célokra termel, s ami az utóbbit illeti, főként nyugati exportra. Ha tekintetbe vesszük, hogy a' kötőanyago« brikett világpiaci ára kb. 17—18 dollár tonnánként, akkor nagyon előnyös üzletet jelent majd az új vállalkozás, P. Gy. Már hagyományos lett Pécsen. hogy a helyőrségben állomásozó alakulat kiskotonái — az újoncok — minden év januárjában nyilvánosan, a nagyközönség, a város, szülők, testvérek, feleségek előtt teszik le a katonai esküt. Így volt ez tavaly, így az idén is — a 48-as téren. Szombaton eltakarították a havat a térről, a híradósok telefonvonalakat húztak, a füzérek pedig felállították löve- geiket az egyetemi sportpályán, a Balokányban. Aztán emelvényt ácsoltak, mikrofont, hangositót szereltek és gyalogsági fegyverekkel díszítették fel az emelvény két oldalát. Ennyi hard előkészület után került sor — vasárnap délelőtt — hadműveleti idő szerint 9 óra 50 perckor az ünnepélyes eskütételre. Kürtszó — vezényszó fogadja Hálást Antal ezredest, a honvédelmi miniszter képviselőjét. Mögötte Kerékgyártó Béla őrnagy, az alakulat parancsnoka fogadják a felsorakozott kis- katonák tisztelgését... Először Krasznai Antal, a Hazafias Népfront városi titkára beszél, aztán Kerékgyártó Béla őrnagy, majd Halász Antal ezredes szól a katonákhoz ... Fogvacoglató hideg van, a kiskatonák, mint a cö- vek állnak a zsinórba szedett sorokban. Hátramegyek az egyik szakasz mögé. Itt, — a második lépcsőben — nyugodtan beszélgethetünk. — Helyes László honvéd vagyok. — És civilben? — Autószerelő, Pécsről, a 12-es Autóközlekedési Vállalattól vonultam be, tavaly, november 28-án. — Látom a katonaságnál is a szakmában ,.. — ...itt is a műhelyben dolgozom — mondja, de tovább nem beszélgethetünk, mert kezdődik az eskü. Én Helyes László esküszöm ... 1” Tovább lépek. Sűrű sorokban állnak körben a szülők és hozzátartozók. — Messziről jöttek? — Kátolyból' — mondja a néni. miközben toporog a csikorgó hidegben — Klárícs honvéd viszont feszesen áll, keményen markolja a fegyverét és mondja az esküt. — A csomagban mi van? — Hát mi lenne? Torta, hús, csirke, ünnep van, nem igaz? Az van, ünnep, ünnepi eskütétel. Ezért kerekedett fel százötven békési asszony, szülő, hogy már szombaton ideérjen Pécsre. Négy autóbusz hozta őket Békéscsabáról Benkő László alezredes vezényletével. — Sok a csomagjuk? Az alezredes tudja, miért kérdem, hál nevet: — Van, hoztak éppen elég csomagot. Viharsarokból jöttek, ne feledje. Azok nem fösvény emberek... Amíg a himnuszt játsza a katonazenekar, működésbe lép a telefon-hálózat. Tillhof százados és Kékesdi törzsőrmester telefonon Irányítják az egyetemi sportpálya lövegeit, ahol taktusia sütik el az ágyúkat — persze csak vaktöltény nyel... „Isten áldd meg a magyart (Kékesdi beleszól a telefonba: MOST... és bumm!) Jó kedvvel, bőséggel (Most — bumm). Hát így megy ez a himnusz alatt. Másféle vendégek is vannak, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a tömegszeiö vezeti vezetők körében — az emelvényen. Eljöttek a Budapesti Lódén Posztógyár képviselői, akik annak idején csapatzászlót ajándékoztak az alakulatnak. Most a gyár párttitkára beszámol a klska- ioknaknak, hogy tavaly milyen eredménnyel zárták az évet. Hadd tudják meg a fiúk, amíg ők ismerkednek a hadi- technikával, addig társaik « gyárakban nem akárhogyan dolgoznak. Már egy órája tart az ünnepélyes eskütétel pragramja. Következik a dfszelvonulás. de senki sem mozdul a helyéről, pedig a délelőtti fagy is kilenc fok alatt van. A Mór kollégium előtt első nyilvános szereplésük befejező aktusaként díszlépesben haladnak el a kiskatonák. Valaki meg is jegyzi az emelvényen: Nem gémberedett el a lábuk a fagyos földön! — Nem az — mondja egy honvéd-őrnagy, aki járatos az ilyen dolgokban. — Megtanulták bevonulásuk óta, hogy tűrni, bírni kell a nehézségeket. Látja, hogy milyen keményen verik a dszlépést. Ami igaz, az igaz. Nem vallottunk szégyent pécsi újoncainkkal katonáskodásuk harmadik . hónapjában, de büszkék lehetnek a békésiek is. akiknek az ünnepélyes eskütétel után megmutatták a laktanyát, a körleteket, a klubokat, ahol fiaik élnek, tanulnak, —megszokják a fegyelmet. Gáldonyi Béla fi Kritikát álló" női csizmakor készül idén Pécsett Az idei télen forgalomba hozott női csizmácskák sok bosszúságot okoztak viselőiknek. Jogos a vád. hogy a cipőipar csak szobai használatra készítette őket. A 9999., a 10 000. és a 10 001. látogató o Kísérlet: klór helyett ót önnel exfr&tlanftjlk a Tizet. A róvároel vfznjGveli megyeri felszíni víztisztító művénél nagyjelentfiségű kl- é !n !»e kezdtek: a Csepel Vas- éa Fémművek segítségével ózonfej- -*ar, !>e emlérést szerelnek lel, A nagy oxidáló hatású gáz elnyeli, etóleg .megsemmisíti a kellemetlen In éa szagot adó anyagokat, egyben esirátlanltja a» Ivóvizet. A* ózon alkalmazásával szflkség- telinoé válik az utólagos klórozás és es a pestiek örömei« nagy- nártciO*» javítja auJ4 aa Ivóváa ■Inósógóó. _ ___ A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán az e.múlt évben nyílott meg a Baranya Népe című kiállítás. A napokban nézte mog a kiállítási a tízezredik látogató. A Néprajzi Múzeumban néprajzi témájú kiadványokkal ajándékozták meg a 9 999., a 10 000. és a 10 001-ik látogatót. A tízezred k múzeumnéző S z ö 11 ő s s y Kálmánná volt, a Leőwey Gimnázium tanára. A varró-politechnikás, második osztályos lányokkal nézte meg a kiál-itást. Az iskolák tanterveiben szerepel a múzeumlátogatás. A véletlen — és a vaiTÓműhely műanyag- padlójának leragaszt ára — hozta úgy, hogy ezen a napon látogassanak múzeumot a lányok. — A régi szövőszék volt a fégfontosabb. A gyerekek az anyagismeretben tanulják a ruhaanyagok eredetét, feldolgozásának történetét. Éppen itt tartottunk az anyagban Aztán baranyai hímzéseket is lerajzoltunk, mert május elsején sajátkészítésű azsúrozott, hímzett b'úzban vonul fel az osztály. Ugyancsak baranyai mintáit kerestünk . a nyári ..egyenruhához” is: a dimdli iixgvá'lánsk kihímzéséhez — mondja SzöMőssy Kálmánná, aztán kisieh hogy a k:|,enc- v zer-k ilencszázk ifén cvenkilen- cest és a tízezeregyest megkeresse. A gimnázium II. E. osztálya varrni tanul. Az érettsági vei együtt minősítő vizsgát tesznek, és a gyakorlati idő letöltése után szakmunkás-vizsgát. A varrást és a hímzést a lányok még kiengesztelésre is használják: Úgy híriett, hogy ez az osztály nem áll valami fényesen magatartás dolgában. Ok voltak a „Rossz Példa". Egyszer aztán egy ünnepélyes fogadalom kíséretében átnyújtottak a tanári karnak agy gyönyörűen hl manót Mr tarló mappát. Azóta tartják a fogadalmat. A 9 999-ik látogató Pástján Ibolya volt Kollégista, Kisjakabfalvárói krault a pécsi gimnáziumba. Az ajándékkönyveket már kiolvasta és büszkén mutatja, hogy ezt a mellényt, ami most rajta van, ó varrta. — A múltkor az egész osztály egy egyenesvonalú, szűk aljat varrt magának.’ Otthon nem akarták elhinni, hogy én csináltam. Apu azt móri dia, ahogy engem ismer, el ke lrett volna rontanom... De ez más, mert varrni szeretek. — Kivétel nélkül minden sikerült még... ? ELszabás vagy fusi-munka nem volt? — De igen. A rézsútosfk ... De ez még tavaly volt Meghajtottam a ruhát, aztán mégis mindiig az egyenes ol- da’át vágtam le, és akkor csodálkoztam, hogy nem fekszik ki az e":varrásnál... A rézs- útcsík meg a fércelés, ez volt... De most már megy. A tfzezeregyedik múzeumlátogató viszont kijelenti, hogy sosem rontott el semmit, öt Gólyák Máriának hívják, és szenvedélye a varrás. — Szabni már korántsem szeretek annyira. A varráson kívül még olvasni szeretek, meg táncolni... Most járt az osztály tánciskolába. A tvisz- tet már nem is tanították, hanem a cserlsztont és a madi- zont — Még nagyon friss a lányokban a tánciskola élménye, mert kivétel nélkül minden szünetben nagy táncolásokat rendeznek — mondja a tanárnő. — A múzeumba többször ts elmegyünk — közti most Potyán Ibolya —, tavaly például kölcsön is kértünk egy kiállításból lemaradt baranyai hfmzésmintát és meg is csináltuk a függönyre felül, vit— A hímzés Is tantárgy? — Nem, csak szeretjük, és mint díszítéssel meg kell ismerkednünk vele. Mária a 4 plusz 2-ea varró- sokat ixigyli: — ök már az érettségi után mint szakmunkások kerülnek ki innen. Kár, hogy nem egy éwei később jelentkeztünk... 8. N. G. A pécsi bőrgyár szakembereinél rövid idő alatt foganatra talált a nők panasza. Az elmúlt hetekben kidolgozták egy új fajta, egészen puha „kritikát álló” női csizmaöőr előállításának technológiáját. Amint megérkezik a gjj áfához szükséges,.külföldi anyag, megkezdik a fo,lyaíijs- tos termelését is. Ebben' " az évben a tervek szerint 20 000 pár csizmácskára való finom bőrt adnak a feldolgozó iparnak. A szakemberek véleménye szerint az ebből készített csizmák puhák, nagyon köny- nyűek, melegek, vízállónk lesznek. Kényelmes viseletűk sok örömet szerez majd a vásárlóknak. Gyalus-marós SZAKMUNKÁST felvesz a Pécsi Porcelángyár A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. január 14-i, keddi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Fiatalok félórája. — összeállítás. Táncz.ene. 17.30: Német nyelvű műsor: Hírek, tudósítások. Lön dl erek. Érdekességek, 10 perc fúvószene. 18.00: Zenélő levelezőlap. 18.20: Változó emberek... — Kommentár. 18.40: Korvin Ottó Ismeretlen tárcái egy baranyai vidéki lapban. 18.55: A Pécsi Közlekedési Vállalat férfikara énekel. 19.05: Dél-dunántúli híradó. 59.20: Könnyű muzsika. 19.30: Dél-dunántúli Tükör. Művészeti folyóirat. Szerkeszti: De- fa itzky István. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Éjjeli menedékhely (ese 7 órakor), üray- bérlet. mozi: Parkt Szerelmesek találkozása (4, s és 8 órakor). Petőfi: Egy házasság hétköznapjai (4, í és 8 órakor). Koasuth: Honfoglalás (4 és 8 órakor, dupla helyárral). Kosmxth Híradó Mozi: Magyar híradó, Lengyel szvit, Mese a leggazdagabb verébről, Tapsi fülek, 12, s* *. sporthlradó. (Előadások U Építők Kultúrotthon*: Tücsök (5 és 7 órakor) Fekete Gyémánt (Gyárváros): Üzletemberek (fi órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Méhkirálynő (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Rákóczi (Mecsekalja): Az utolsó el ölti ember (7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas n.): Randevú Koppenhágában (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Válságos órák (7 órakor). Kossuth (Mohács): Az elhagyott férj (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Gázolás (8 órakor). Táncsics (Siklós): Folytassa nővér (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68, Kiadja: • Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. 11. __Tel ejtő n_: • 15-32, 15-33, 50-00__ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra V% Indexszám: I
