Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

JANUAR 11 SZOMBAT AZ MSZMP! h FS & világ'pMÄKÄiil XXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 50 FILLÉR 8. SZÁM Ülést tartott a megyei pártbizsttsii Megvitatták megyénk 1964, évi gazdasági feladatait 1964. január 10-én, pénteken délelőtt ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága. A pártbizottság ülés én részt vettek a pártbizottság tagjai, megyénk gazdasági életének több meghívott veze tője, a megyei és a Pécs vámosi Tanács vezetői. A pártbizottság ülése 1lapai Gyula elvtársnak, a pártbizottság első titkárának be­számolója alapján megvitatta az 1964. évi népgazdasági terv végrehajtása során me­gyénkre háruló feladatokat. Rapai Gyula elvtárs beszámolóba Rapai Gyula elvtárs elöljá­róban megállapította, hogy az 1963. évi népgazdasági tervün­ket egészében véve eredmé­nyesen teljesítettük, a nép­gazdaság alapjai szilárdultak és ezzel együtt az életszínvo­nal is emelkedett. Az elmúlt évi terv tapasztalatait azon­ban tanulmányozni kell, és feltétlenül fel kell használ­nunk azokat az 1964. évi nép- gazdasági terv teljesítésénél. A elmúlt évi terv egyik ta­pasztalata, — és ez komoly fi­gyelmet érdemel —, hogy a munka termelékenységének növekedése az előírtnál ki­sebb, több munkást és alkal­mazottat foglalkoztattunk, mint amennyivel a terv szá­molt. Ugyanakkor az elmúlt évben megyénkben is és or­szágosan is több üzem munka­erőhiánnyal küzdött. Uj je­lenség ez. Egyrészt népgazda­ságunk egészséges fejlődését mutatja, másrészt komoly gondot is okoz, hiszen a mun­kaerőhiány nem egy esetben komoly akadálya a tervek teljesítésének. Ezért a jövőben minden szinten többet kell foglalkozni a munkaerőgaz­dálkodással. Több figyelmet kell fordítani a nehéz munkák gépesítésére, az üzemszerve­zésre, a műszaki fejlesztésre, a belső szállítások gépesítésé­re, a női munkaerő racioná­lisabb foglalkoztatására, a fe­lesleges és párhuzamos admi­nisztráció megszüntetésére Ismeretes, hogy 1963-ban kenyérgabonaszükségletünket a tőkés piacon vásárolt téte­lekkel kellett kiegészíteni. Tő­kés fizetési mérlegünk meg­felelő alakulása érdekében szükséges, hogy csak a legfon­tosabb anyagok és legnélkü­lözhetetlenebb termékek be­szerzéséhez vegyünk igénybe újabb, tőkés országokból szár­mazó importot Ebből követ­kezik, hogy mindenütt takaré­kosan kell gazdálkodni az im­port-anyagokkal és erőfeszí­téseket kell tenni az import anyagoknak hazai anyagokkal való pótlására. A nemzetközi fizetési mérlegünk javításához az exporttervek teljesítésével és túlteljesítésével is hozzá kell járulni mindenütt, ahol erre lehetőség van. Fentiekből következik — mondta Rapai elvtárs —, hogy 1964-ben a gazdaságossági és minőségi követelményeket mindenütt magasabbra kell emelni. Pártszervezeteinknek részletesen meg kell ismer­kedniük a népgazdasági terv­ből adódó feladatokkal, hogy hatékonyan segíthessék a ter­vek teljesítését. Ezután Rapai elvtárs ismer­tette, hogy milyen feladatok hárulnak megyénkre a nép- gazdasági tervből. A legszigorúbb anyagíabaréhosságotl ' és egységes az irányító és ' ügyviteli szervezet is. A Pécsi Hőerőműinek biztosí­tania kell a villamosenergia termelés fejlesztése érdekében a további gépegységek határ­időre történő üzembehelyezé­séit, tovább kell folytatni a 100 megawattos bővítés beru­házásait, üzembe kell helyez­ni a mohácsi 120 kilovoltos ál­lomást. Jobban hi hell használni a szállí­tási kapacitást 1 A közlekedésnek 1964-ben 2.2 százalékkal több árut és 6.5 százalékkal több utast kell elszállítania. A Pécsi MÁV Igazgatóság, valamint a Pécsi Autóközle­kedési Vállalat feladata a kő és egyéb építőanyagok élő- és utószállítással való lebonyolí­tásának segítése. A vasútnak meg kell oldania a szénme­dencéből a járműpark jobb kihasználásával, irányvonalak segítségével történő szállítást. Az Autóközlekedési Vállalat fontos feladata a pécsi autó­közlekedési komplex telep épí tésének határidőre való létre­hozása. A megnövékedett szállítási feladatok megoldása érdeké­ben mindenütt törekedni tói a vasúti járműpark és a köz­úti járműpark jobb kihaszná­A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium irányítása alá tar­tozó vállalatok közül a Sopia- na Gépgyár feladata, hogy a tervben szereplő zöldborsó vonalakat jó minőségben, ha­táridőre leszállítsa. A Sopiana Gépgyárban az éves terv vég­rehajtása a legszigorúbb gaz­dálkodás bevezetését követeli meg. Ennek érdekében a vál­lalatnak biztosítani kell a terv fegyelmezett végrehajtá­sát, csakis a tervben szerep­lő kiemelt és tételes terméke­ket gyárthatja. A jelentke­ző szabad kapacitásokat, anyagfeleslegeket és egyéb tartalékokat az export, első­sorban a tőkés export túltel­jesítésére kell fordítani. Tö­rekedni kell a negyedévi és havi egyenletes, ütemes ter­melés és export kiszállítás megszervezésére, a szállítási határidők, kooperációs kötele­zettségek betartására. Különös gondot kell fordítani az anyaggazdálkodásra. Általános, valamennyi vál­lalatra vonatkozó fontos fel­adat, a gazdálkodásban a leg­szigorúbb anyagtakarékosság érvényre juttatása. Mindenütt törekedni kell arra, hogy csakis a terv teljesítéséhez szükséges anyag és fél- gyártmány mennyiséget ren­deljék meg, és ne képezzenek felesleges tartalékot. Fontos szerepe van az elő­irányzott termelékenység el­érésének, a termelékenység kí­vánatos és szükségszerű állan­dó emelésén túlmenően azért < is, mert a vállalatok által igé- ! nyelt létszám feltöltése nehéz j lesz. Ezért a munkaerőhiány j időben és megfelelő módon < való pótlása érdekében meg- < felelő műszaki intézkedéseket í kell kidolgozni, fontos figyel- { met kell fordítani a belső fe- j gyelem megszilárdítására, az < összevont vállalatoknál meg J kell valósítani a termelőerők i tényleges koncentrációját, ami ; a termelékenyebb és gazdasá- j gosabb termelés egyik fő tar- taléka. < A Nehézipari Minisztérium £ vállalatai között a Mecseki t Szénbányászati Tröszt fő fel- < adata 1964-ben, hogy az ipar- ) ági átlagnál magasabb terme­lésnövekedést érjen el. A fő feladaton túl biztosítani kell a korszerűtlen régi üzemek, Nagymányok és Máza fokoza­tos, és minél kisebb szénvesz­teséggel való felszámolását. A zobáki bányaüzemben a még hátralevő beruházások meg­valósítása mellett meg kell indítani az üzemszerű terme­lést és minél előbb el kell ér­ni a tervezett napi 150 vago- nos termelési szintet. A tröszt munkaerőgazdálko­dásának meg kell oldania a mintegy 500 főnyi munkaerő- hiány felszámolását, a lét­szám-átcsoportosításokat és az ezekkel kapcsolatos lakás- problémákat. Az átszervezés után kialakult gazdasági egy­séget egységes egésszé kell forrasztani, ahol egységes műszaka szemlélet uralkodik, lására, ésszerűbb elosztására, a kocsdfordulók idejének és a javítások idejének csökkenté­sére, a rakodások meggyorsí­tására, a rakodás gépesítésé­nek további szélesítésére, a meglévő gépi berendezések jobb kihasználására. A közlekedési feladatok megoldását segítik elő az idei év útépítései is. 1964-ben be­fejezik 38.6 kilométer hosszú út korszerűsítését és újabb 33.1 kilométernyi útszakaszt készítenek elő korszerűsítésre. Befejezik 6.2 kilométer hosszú út felújítását és előkészítenek 6.8 kilométer hosszban további útszakaszokat felújításra. A terv szerint kilenc helyen épül majd tsz-bekötőút 5.7 kilomé­ter hosszúságban. Könnyűipari üzemeink kö­zül a Pécsi Kesztyűgyár fel­adata a termékek minőségé­nek jelentős javítása, mivel termelésének 66 százaléka ke­rül exportra. Megoldásra vár a nappa kesztyűbőrök teljes gépi dilírozása, mivel ez oldja a szatoászikapacitásnál jelent­kező hiányokat. A gyár siklósa telepén jelentősen javítani kell a teljesítményeket, mert enélkül a tervek és export­tervek nem valósíthatók meg. Az exportszállítási határidők betartása érdekében javítsák meg a programozási munkát. Egyes könnyűipari üzemek előtt álló termelési feladatok a rendelkezésre álló termelési kapacitásnál magasabbak. Ezért műszaki és szervezési intézkedésekkel fél kell tárni a belső termelési tartalékokat és ezek segítségévéi bővíteni a kapacitást. A termelés je­lentős mennyiségi növelése mellett elégítsék ki a minő­ségi igényeket, a gyártmányok (Folytatás a 3. oldalon.) A szénbányászati tröszt kutatási osztályának geofizikai csoportja jelenleg ipari szeizmikus méréseket végez, alapo­zással összefüggő rezgésvizsgálatot, például kompresszorok alapozásánál. A mérőeszközül használt szeizmikus műszert a geofizi­kai laborban hitelesítik, mivel igen nagy pontosságra van szükség. Képünk: Helmli Gyula átvizsgálja és hitelesíti a műszert. Foto: Czakó Podgomij beszéde a havannai televízióban Podgomij, az SZKP Köz­ponti Bizottságának elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára beszédet mondott a havannai televízióban. Mint ismeretes, Podgomij annak a szovjet küldöttségnek a veze­tője, amely a kubai forrada­lom győzelmének 5. évfordu­lójára érkézéit Havannába. Beszéde kezdetén Podgomij az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Legfelső Tanács Elnök­sége. a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében me­legen köszöntötte a kubai né­pet. Podgomij beszámolt ar­ról a hatásról, amelyet a szov­jet küldöttség tagjaira ország­járó kőrútjuk tett. Méltatta a kubai forradalom nemzetközi jelentőségét, a nagyszabású belpolitikai, gazdasági és tár­sadalmi változásokat- Szólt a szovjet—kubai kapcsolatokról, párhuzamot vont a két ország fejlődése között. A szovjet kommunisták büszkék a kubai forradalom eredményeire. Podgomij erélyesen elítélte az Egyesült Államok reakciós és militarista köreinek Kuba-el­lenes próbálkozásait. Felhasz­náljuk az alkalmat, hogy új­ból kijelentsük — mondotta Podgomij — a Szovjetunió mind derűs időben, mind a megpróbáltatások óráiban, együtt van Kuba hős népével. Végezetül a szovjet—kubai ba­rátságról szólva rámutatott, hogy az méltó példája a pro- letárintemacdonalizmus lenini elvein, a teljes egyenjogúsá­gon és kölcsönös segélynyúj­táson alapuló kapcsolatoknak. Nincs hóakadály az országutakon A KPM útügyi osztályának tájékoztatása szerint az or­szágutakon nincs hóakadály, viszont majdnem mindenütt, különösen pedig a Nyírség tér­ségében, a Bakony vidékén csúszósak az utak. Legrosz- szabb a helyzet Hódmezővá­sárhely környékén, ahol ha­talmas jégbordák keletkeztek az országutakon. Kecskemét— Szeged—Hódmezé vásárheiy útjain a járművek, — így a MÁVAUT-buszok is — mindössze 25 kilométeres se­bességgel haladhatnak. Ifjúsági Divatház T egyen szives, mondja meg, merre találom a pénztárt?... Kérek egy 6 éves fiúnak való gyapjúpuló­vert! ... — hehet kapni bakfis kabátot?... Más szín­ben ez a fazon nincs? — zá­poroznak a kérdések az el­árusítók felé, akik kedves mo­sollyal válaszolnak az egyik vevőnek, miközben már a másik igényeit igyekeznek ki­elégíteni. „Pécsett, a Kossuth Lajos utcában megnyílik az Ifjúsági Divatházé hozták a vásárlók tudomására « hirdetések, a falragaszok. Két hónappal ez­előtt ebben a helyiségben még a Tertilnagykereskedelmi Vál­lalat raktára volt. Helyüket a kőművesek foglalták tí, majd néhány nappal ezelőtt autók álltak meg elölte: akasztókon csüngő ruhákat, kabátokat, át­kötött fehérnemű-, divatcikk- és konfekció csomagokat hord­tak a helyiségbe, majd a de­koratőrök, kirakatrendezők kezdték meg a munkát. Teg­napelőtt elkészült, s tegnap már meg is indult a forgalom a város egyik új üzletében, az Ifjúsági Boltban. — A Pécsi Ruházati Bolt Vállalat csaknem négyszáz ezer forintot fordított az át­alakításra tanácsi és miniszté­riumi támogatással — ismer­teti Hamvas József üzletve­zető. — Nekünk is nagy szük­ség volt már egy reprezenta­tív, modern, a város igényeit kielégítő üzletre, melyben egyszerre meg lehet vásárol­ni a fiú- és lányka-holmikat. A vevőknek szintén köny- nyebbséget jelent, legalábbis ezt reméljük, az új üzlet, hogy nagyobb választékával és árukészletével mindenki meg­kaphatja a neki legmegfele­lőbb árucikket. F alóban inpozáns, szép az üzlet. Kellemes hangu­latot teremtenek a falakon a gyermekfigurák, a pasztell színek, az ízléses kirakatok és a polcokon fekvő, fogasokon csüngő áruk. A hirdetések reggel 9-re írták a nyitást, de már nyolc óra után sétáltak az üzlet előtt vásárlók, s nyi­tás előtt több mint ötven em­ber szorongott a bejáratnál. Pillanatok alatt elárasztották az üzletet. Volt, aki azonnal vásárolt, volt, aki először szétnézett. A leányka kötött és fehérnemű osztályon, a fiú kötött és konfekció részlegen, valamint a cipő és felső- konfekció pultjai előtt egymás mellett szorosan álltak a vá­sárlók, de sokan nézegették a kiegészítő divatcikkek pol­cait is. Az üzlet 17 dolgozója az el­ső órában húszezer forint ér­tékű árut adott el. Különösen a lányka bundacipőnek és melegítő garnitúrának volt nagy sikere, a fiús szülők pe­dig sinadrágot és kötött puló­vereket vásároltak. A négy­millió forintos árukészlet va­lószínű, nagy örömet szerez a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. Bornemissza Istvánná kezé­ben nagy csomag. _ — A lányomnak vettem egy piros kulikabátot, kapucnival. Már karácsonyra szerettem volna megvenni, de akkor nem kaptam. Biztos vagyok benne azonban, hogy most is megörül neki. Tegnapelőtt vettem észre, amikor a kocsi­ról lerakták, gondoltam, meg­veszem anélkül, hogy tudná. Sikerült. Már alig várom, hogy hazajöjjön! A cipő osztályon bundaci­pőt próbál egy asszony. Kicsi a lába, 32-es cipőt kér. Toldy Miklósné így vélekedik az üzletről: — Hasznosnak, praktikus­nak tartom és roppant elége­dett vagyok, hogy itt végre találtam magamnak való láb­belit. ÍZ ovács Istvánná nem is akart vásárolni, de ép­pen akkor ment el az ajtó előtt, amikor megnyitották. — Gondoltam, bejövök, hát­ha találok valami érdekeset. Nem csalódtam, sikerült olyan pulóvert szerezni a lányom­nak, amilyet már régen keres­tem. Érdemes volt bejönnöm. — b — I I

Next

/
Thumbnails
Contents