Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

% XXI. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 5. SZÁM Megkezdődtek a szovjet—amerikai kulturális tárgyalások Kedd délben a szovjet fő­városban megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások az 1964—65. évi kulturális csereegyezmény megkötéséről. A szovjet küldöttség veze­tője Szergej Romanovszkij, a Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, az ame­rikai küldöttséget F. Kohler moszkvai nagykövet és Frank Siscoe, a külügyminisztérium képviselője vezeti. A rövid ünnepélyes megnyi­tás után az első ülésen a két küldöttség vezetője beszédet mondott. ” a lélek tükre. Ha ez így van, és ebben nem kételked­het senki, akkor a terv, a termelőszövetkezet életének, jelenének és jövőjének a tük­re. Nagyon kell vigyázni erre a tükörre, mert hamar ferde képet mutat, szépíthet, csu- nyíthat. A termelőszövetkezetekben most párhuzamosan zárják és kezdik az évet. Terveznek és zárszámadást készítenek. Mind a kettő igen fontos: az egyik a múlt év eredményeit mutat­ja, a másik az idei teendőket. Az év végén készítettek már előterveket a termelőszövetke­zetek, de ezek őszintén szólva nem a legjobban sikerültek. Néhány olyan fontos megyei tervszám nem jött vissza, mint a cukorrépa. A cukorrépa köz tudomásúan népgazdaságukig fontos növény, ezért is emel­ték meg a vetési területet. De még az eredetit sem tervezték be a közös gazdaságok. 320 hold hiányzott az előteirvekből nem is beszélve a 600 hold póttervrőL A jó terv pedig egyaránt tükrözi a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekét. E kettő csak együtt- képzelhető el. összhangban kell hogy le­gyen és az összhang megte­remtésében nagy szerep jut a termelőszövetkezeti és járási vezetőknek. Lehetetlen a tervezés min­den mozzanatáról beszélni. A helyszűke szorít, ezért csak néhány olyan kérdést raga­dunk ki. a sok közül, amely problémát okozott az elmúlt években a termelőszövetkeze­tekben. Ide tolakszik mindjárt elsőnek az elővetemény. Nem volt még olyan év, hogy az elővetemények miatt kisebb, vagy nagyobb területen ne kellett volna felrúgni a vetés- szerkezetet. Az ősszel is prob­lémát jelentett a búza vetése, mert a termelőszövetkezetek döntő többségében csak azt tervezték be. hogy ekkora és ekkora kukoricaterületbe vet­nek majd búzát. Hogy az eze­ken a területeken termelt ku­korica későn érő volt? Ezzel nem sokat törődtek. A kuko­rica persze nem érett be idő­ben és így kénytelenek voltak az eredeti tervhez képest lé­nyegesen nagyobb területen kalászos után kalászost vetni. Igen sok panaszra adott okot, hogy a termelőszövetke­zetek' egy része gondolt ugyan a premizálásra, de azt a ter­vében népi szerepeltette. Ami­kor itt, vagy ott szorult a hu- íok, kiesés mutatkozott ebből »agy abból, akkor igen hely­Kegyvenncgj községijén épül törpevízmű Elkészült a távlati fejlesztési terv—75 millió forint a jó minőségű ivóvíz biztosítására — Segít a tanács és a Vízügyi Igazgatóság A falusi lakosság egészsé­ges, jó mónőségű ivóvíz ellá­tása érdekében sorra épülnek Baranyában a iörpevízművék. A lakosság anyagilag és mun­kájával is támogatja a taná­csok vizműtársulást szervező munkáját. A megyében jelen­leg kilenc törpevízmű-társu­telenül a prémiumhoz nyúl­tak. Ebből akarták pótolni a kiesést Maguk is tapasztalhat t&k, hogy milyen veszélyes eh­hez hozzányúlni. Mintha han­gyabolyba nyúltak volna. Fel- bolydult az egész tagság. Ha­sonló volt a helyzet a célpré­miummal is. Azzal a különb­séggel, hogy ezt a termelőszö­vetkezetek döntő többsége egy általán nem tervezte be. A prémium, az anyagi ösztönzés a termelés növelésének igen hatásos eszköze. De valóban csak akkor hatásos, ha erre a tag minden körülmények kö­zött számíthat, ha ez a ter­vekben is szerepel A premizálásira az idén kü­lönösen nagy gondot kell for­dítani. És különösen hagy gon dot kell fordítani a differen­ciálásra. Mert lesznek például dikonirtozott és hungazinozott kukoricák és lesznek tisztán kapások is. Helytelen lenne mindegyik után egyformán adni a prémiumot. Az egyik­kel több munka van, a másik­kal kevesebb. Az idén pél­dául nem kevesebb, mint 30 ezer hold kukoricát diikonirto- zunk. Ezt is szerepeltetni kell a tervekben és az idén össze­sen 25 700 hold „kapálásnél­küli”, hugazLnos kukorica lesz a közös gazdaságokban. Ha a dikonirtozott és hungazinozott területeket összeadjuk, akkor kiderül, hogy idén már a ku­korica 51 százaléka vegyszere- zett lesz. Ezt a nagy fordula­tot a terveknek is tükrözniük kell, mint ahogy már most a tervekben helyes gondolni a különböző kártevők elleni vé­dekezésre is. Tények bizonyítják, hogy mennyi baj volt a gépállomá­si díjjal, az üzemanyaggal, a javítással és alkatrésszel egy­aránt. Ezeket a termelőszövet­kezet egy része egyszerűen el­felejtette betervezni. És csak év végén csodálkoztak. De ak­kor aztán igazán, mert a fele- dékenység nem egyszer a munkaegységérték rovására ment. K ettős feladat van most a termelőszövetkezetekben. Lezárni egy évet és megkez­deni egy újait Ez a kettő ösz- szefügg. A kezdettől függ,- hogy milyen lesz a befejezés. Ha jó, megalapozott terveket készítenek a termelőszövetke­zetek és ennek alapján, szor­galmasan, jól gazdálkodnak, akkor a jó zárszámadás sem marad el. Ezért nem mindegy, hogy milyenek lesznek a ter­vek. Főleg milyen megalapo­zottak. Sxftlal Jfaoi lat működik: Pécsváradon, Siklóson, Sásdon, Baksán, Bi- csérden, Pellérden, Vémén- dan, Tésenyben és Mohácson. 33 EZER ÜJ FOGYASZTÓ A törpe vízmű társulatok ta­valy — az év végéig — 29 kilométer hosszú nyomócső­hálózatot építettek és a mun­ka értéke meghaladta a 2 mil­lió forintot. Ebből az összeg­ből az érdekelt lakosok 1,5 millió forintot fizettek be. A társulatok az OTP-től köl­csönt vesznek fel, amit 10 év alatt fizetnek vissza- A víz­ügyi igazgatóság 400 000, a tanács pedig 300 000 forintot biztosított támogatásképpen eddig a törpevízmű társula­toknak. A törpevízmfivek építése Baranyában nagyobb ütem­ben 1964-ben folytatódik. Az előzetes terveik szerint a tör­pevízmű társulatok 9,8 millió forint értékű munkát végez­nek el — nagyrészt vállalatok segítségével. A 9,8 millió fo­rintból az érdekelt lakosok 8,8 milliót viselnek. A vízügyi igazgatóság 800 000 forint támogatást nyújt számukra az úgynevezett vízügyi alap­ból, a tanács pedig 200 000 forintot biztosít a társulatok­nak. A jelenleg működő 9 törpe­vízmű társulat vízmüveinek megépítése után már 33 000 fővel emelkedik megyénkben a közműves vízellátásiban ré­szesülők száma. ÉVENTE 9,4 MILLIÓ FEJLESZTÉSRE A megyei tanács szakigaz­gatási szervei és a vízügyi igazgatóság közösen elkészí­tették a megye távlati törpe- vízmű fejlesztési programját, amely 1963—1970-ig meghatá­rozza a feladatokat. A prog­ram szerint 1970-ig összesen „Erdő mellett nem jó lak­ni ...” — Igaza van-e a kis dalnak? — kérdem Kulcsár Lajosnétól, a megye egyetlen erdésznőjétől a villányi állo­máson Péter Györgyöknél. A vasúton túl terül el a rábí­zott kerület, s bejött kicsit jelmelengetni meggémberedett végtagjait. — Majdnem így van — vá­laszol vidáman — vagy in­kább jordítva. Nekem éppen az nehezíti a munkámat, hogy nem az erdő mellett lakom, hanem innen 7 kilométerre Magyarbólyban. Reggelente vonattal vagy busszal jövök. Ha sokan vannak és lemara­dok, gyalog is. Nyáron, jó idő­ben kerékpárral járom meg az utat. Azelőtt, még lány ko­romban itt laktam a „Füle- müle’’-csárda mellett, közvet­len az erdő szélén. Nagyon jó volt... — Azt mondja „azelőtt’. Ezek szerint régóta erdész? — Mondhatnám az erdőben nevelkedtem. Pécsbányán az erdő mellett laktunk, sokat 44 községben épül törpevízmű és öt faluban bővítik a már meglevő vízmüvet. A terve­zett program megvalósítása után újabb 102 ezer fővel emelkedik az egészséges, kor­szerű vízellátásban részesülő lakosok száma. Ahhoz, hogy ezt a nagyará­nyú vízmű fejlesztési távlati programot megvalósítsák, 75 millió forintra van szükség. Évenként átlagosan 9,4 millió forintot használnak fel Ba­ranya megyében a törpevíz- rnűvek és a falusi vízvezeték­hálózat kiépítésére a követke­ző esztendőkben. A törpevízmű társulatok munkája szorosan beleillesz­kedik az országos vízgazdál­kodás rendjébe és szorosan kiegészíti azt. Közvetlenül szolgálják a lakosság igényei­nek kielégítését, megkönnyí­tik a tanácsi és az állami vízügyi szervek munkáját azáltal, hogy sok, kisebb rész­feladatot elvégeznek és lehe­tővé teszik a helyi erőfor­rások mozgósítását a tervek megvalósítása érdekében, TÖBB SZAKEMBERT Ha egyáltalán hiányosság­ról lehet beszélni a törpevíz- mű társulatok eddigi munká­jában, akkor az az, hogy még nem rendelkeznek megfelelő képzettségű szakember gárdá­val, akik mindenütt elvégzik a műszaki feladatokat, de ugyanilyen hiány van pénz­ügyi szakemberekben is. A szakmai, műszaki felügyele­tet a vízügyi igazgatóság lát­ja el, míg a pénzügyi segítsé­get a Nemzeti Bank fiókjának szakemberei nyújtják a társu­latoknak, hogy eredeti célki­tűzéseiknek megfelelően, a lakosság igényeinek kielégí­tése érdekéből működjenek. jártam gombázni, ágat gyűjte­ni. Később meg a kozári va­dászháznál a csemetekertben dolgoztam. Már tizenöt éves koromban ... Szerettem volna tanulni, de a családi körül­mények nem engedték, kellett a pénz. — Hogyan lett erdész? — Egy napon jött a sze­mélyzetisünk, és megkérde­zett, hogy volna-e kedvem ta­nulni. Persze, hogy volt. Az ásotthalmai erdészeti szakis­kolába kerültem. Onnan az­tán vissza a kozári vadász­házhoz, de már mint kerület­vezető. Ez 54-ben volt. Négy év múlva ide kértem magam, s azóta itt is dolgozom. Tíz éve járja az erdőt reg­geltől estig, télen hóban, fagy­ban, s megállta a helyét ebben a kimondottan férfiszakmá­ban. — Nem félt soha? — Sohasem. Pedig jöttem már egyedül az éjszaka köze­pén a vadászháztól. Az erdő­ben biztonságban érzem ma­sam, jobban mint a szobában, AZ ERDÉSZNŐ Még csak gyakorlat A Központi Statisztikai Hivatal Gépi Adatfeldolgozó és Ügyvitelszervező Vállalata az országban először Pécsett telephelyet létesített. A legmodernebb lyukkártya-rend- szerű adatfeldolgozó gépekkel vannak felszerelve, intézmé­nyek, vállalatok ügykezelésének a gépesítését végzik. Előre­láthatóan április 1-től teljes kapacitással dolgoznak, akkor­ra készül el az új hivatali helyiségük. Képünk: a lányok gyakorolnak az új gépeken. öt ér alatt egyötödére csökkent a ssiéikósisos megbetegedés Végleges statisztikai ada­tok még nem állmaik rendel­kezésre arról, hogyan alakult a közegészségügyi helyzet az eflmulit esztendőben, az Egészségügyi Minisztérium il­letékesei máris több érdekes tapasztalatról tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda mun­katársát. — örvendetes, hogy a fer­tőző betegségek, a dizentéria és a hepatitisz kivételével erősen visszavonulóban van­nak. A kedvező helyzetihez nagyban hozzájárult, hogy 1963-ban nem volt influenza- járvány. Gyakorlatilag telje­sen megszűnt a fertőző gyer­mekbénulás. Előzetes adatok szerint az év első tíz hónapjában kereken 25 százalékkal csökkent a kanyarós, 33 szá­zalékkal a skarlatos megbe­tegedések száma, a beje­lentett diftéria-esetek szá­ma száz alatt volt. Nem szabad félnem, férfias­nak kell lenni egy kicsit, kü­lönben nem boldogulnék a munkában. Negyven-ötven ember dolgozik a területemen, s azokat mindennap ellen­őriznem kell. — Puskája van-e, hisz anél­kül nem is erdész az erdész? — Szolgálati fegyverem van, ritkán viszem magam­mal. Nem használom, de azért mindig rendben hagyom. A múltkor a szolgálati szabály­zati vizsgán és a „puskavizi­ten” megirigyelték a kollé­gáim, olyan szépen kitisztí­tottam. — Nem lőtt vele sohaT — Egyszer lőttem egy ve­rebet. De ezt ne Írja meg! Nem félek a fegyvertől, a szakiskolában megtanultam bánni vele, mégsem használ­nám szívesen. Szeretem a va­dakat. Bérelt vadászterület az erdőm, sokszor figyelem őket az etetők körül. Csak apróvad él itt, őz, nyúl, róka, fácán... Sokszínű munka az erdészé. Télen a fakitermelés, tavasz- szal-nyáron a csemetenevelés, erdőtelepítés, gondozás, s egyik legnehezebb, védeni az erdőt. Bozsér Erzsébet Keréken kétezerrel keve­sebb dizantériás megbetege­dés történt tiz hónap alatt, mint az előző év hasonló idő szakában, ennek elleneve 17 000-rem felül volt a megbe­tegedések száma. A hepatitisz esetek viszont 16 százalékkal szaporodtak. Változatlanul a szív- és ér­betegségek állnak első helyein a halálokok között, bár az el­icit évhez viszonyítva 13 százalékkal csökkentek az ilyen természetű halálesetek. A második helyet sajnos szilárdan tartják a rosszin­dulatú daganatok, ame­lyekben az első félévi sta­tisztika szerint egy száza­lékkal többen haltak meg. A tuberkulózis elemi 'küzde­lem az életviszonyok javulá­sával együtt azt eredményez­te, hogy a halálozás okai kö­zött csak a hatodik helyen szerepaL. Világszierte növekvő tenden­ciát mutatnak az ételmérge­zések. Nálunk a múlt év el­ső felében .5009 megbetegedés történt az előző évi 4250-nel szemben. A halálesetek Szá­ma 12, illetve 10 volt. Az egészségügyi szakem­bereik szerint az ététaoérge- zésék oka elsősorban az, hogy még mindig nem tartják meg a közétkeztetésben, a ke­reskedelemben és az élelmi­szerek szállításában a n-egkí- vámt tisztasági követelménye­ket és gyakori a rakt^ozás i probléma is. Az 1963-as évben tovább haladtunk eWre a szilikózis néven ismert leg­félelmetesebb foglalkozási betegség leküzdésében. — 1958-ban, amikor az első nagyszabású Intézkedések történtek, még 545 új meg­betegedés fordult elő. Ta­valy az első félévben 98 esetet szűrtek ki és megbíz­ható becslés szerint az egész évben összesen mintegy lift új szilikózisos beteget vet­tek gondozásba. A fejlettebb technológiák bevezetése és a védőintézke­dések fejlesztése eredménye­ként a legtöbb foglakozási megbetegedés, köztük a hi­gany- és bemzplmérgezésefc, a zaj okozta hallásromlásofc száma erősen csökken. A i 1 i Kezdés és befejezés

Next

/
Thumbnails
Contents