Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

r Mi. janeAr t Illeti*! 6 Szabályozzák a Fekete-vizet ' "Az akták arról tanúskodnak, gsogy a Fekete víz medrének építése 1870-ben kezdődött. Azóta megnövekedett a város, lakói, üzemei, gyárai és a bá­nyák egyre több vizet hasz­nálnak fel, s így a szennyvíz mennyisége is napról napra emelkedik. Ezt vezeti el a Drávába a Fekete víz. A Víz­ügyi Igazgatóság a legalsó 11 kilométeres szakasszal tavaly készült el. Szaporcánál egy nagy kanyart átvágtak és egy vasbeton hidat építettek. 1963- ban befejeződött a vízrend­szerhez tartozó Pécsi víz tor­kolatának rendezése is. A tervek szerint a Gyöngyös fa Almás patak torkolatáig az idén és jövőre jutnak el a munkások. A rendezés célja a kiöntés veszélyét legkisebbre csökkenteni. A Fekete víz szélessége a jelenlegi 20—25 méterről 35 méterre nő a két töltés között. Ez art jeleníti, hogy csaknem egymillió köbméter földet kell megmozgatni. Biz a munka má­jusban kezdődik, s ha befeje­ződik, akkor a nagy vi­zek ellen biztos védelmet nyújt a 4—6 méter mély me­der. Az idén 5, jövőre és az­után évi 12 millió forintot for­dít az igazgatóság a Fekete víz 'medrének rendezésére. Tizenhatezer javaslat sorsa Az embereik a tavalyi Jelö­lőgyülések ajkaiméival nem rejtegették véka a'lá gondjai­kat, észrevételeiket és 16 000 felszólalásban 12 800 közér­dekű problémát érintett a j eiö 1 őgy üléseken részt vett 140 ezer választó. Vagyis lassan- lassan eltűnik az emberek beszédéből és gondolkodásá­ból is az „én portám”, az „én érdekem” nagyonis ego­ista hitvallása, és felváltja a közösséget megbecsülő „mi falunk”, a „mi érdekünk” ki­fejezés. No, persze azért az egyéni panaszokat sem dobják a pa­pírkosárba. Mindazokat, ame­lyek törvényeinkbe nem üti köznek, amelyek jogosak és méltányosak a községi, járá­si tanácsok elintézik vagy elintézték. Mégis, ha vizsgálni akarjuk — éppen a választók, a nagy közösség szempontjából — . a j éö'.őgy üléseiken elhangzott javaslatok sorsát, akkor nem fogta 'kozhatunk egyénieskedő panaszokkal. Azt sem lehet mondani, bogy. a csaknem 13 ezer köz­érdekű felszólalás mindegyike faiuszépítéssel, kulturális és egészségügyi gondokkal fog­lalkozott. Sőt! Nagyon is so­leam feszegették az államigaz­gatási munkáiban, a terme'ö- ? zö vetkezetek működésében még ma megtalálható tubá­kat. Nem is helyileg, nem a községekben kezdték meg ezeknek a javaslatoknak a megvalósítását, hanem sok­kal magasabb „ szinten: a me­gyénél­Mégis volt a jelölőgyűlése­ken elhangzott javaslatok kö­zött nagyon is sok olyan, ame lyiket hamar kézbe vették a tanácstagok és segítségükkel azóta már elkészülitek. Hiva­talos nyelven úgy nevezik ezeket, hogy kommunális be­ruházások, községfejlesztési tervek. Némelyiket már ta­valy beütemezték, másokat erre az évre soroltak be. de akad olyan is, amelyiket csak 1965-ben tudnak sorra venni. Minden az anyagi lehetősé­gektől és nem utolsó sorban a lakosság társadalmi segít­ségétől függ. Jó péCda erre a Hzalatnaki bekötőút. Igaz, hogy Somogyiné elvtárs­nő, tanácstag sokat taposott érte esőben, sárban, csakhogy meglegyen, igaz, hogy pénzt is biztosítottak hozzá, de mindez még kevés lett vol­na, ha a falu nem jár ki az útra — dolgozni. A szigetvá­ri és a hosszúit etényi vízmű- hálózat bővítését is tavaly kérték a jelölőgyűléseken, és azóta már 180—260 000 forin­tot fordítottak erre a célra. Megvolt ez a pénz a javasla­tok elhangzása e'őtt. is, de éppen a je!Ő ogyűlések han­gulatából ébredt rá a helyi tanács, hogy milyen igénye van a lakosságnak. Mert ez is az egyik célja a választók­kal! folytatott rendszeres be­szélgetéseknek, tanácskozá­soknak. Megtudni: mit, mi­kor és milyen társadalmi se­gítséggel lehet megvalósítani. Azt is látni kell, hogv nem minden javaslat valósítható Szökőkút épül Pécsvaradon Pécs váradon, a művelődési otthon előtti teret és környé­két parkosítják és a parkban szökő kutat ••létesítenek, köze­pén szoborral. A községi ta­nács a szobor elkészítésével a Képzőművészeti Alapot bízta meg. melynek munkatársai — még tavaly — hét szobor gipsz mintáját és fényképfelvételeit elküldték Pécsváradra — köz­szemlére. A hét minta ‘ közül a • legtöbb szavazatot' az 1. számú szobor kapta. Garami ’ László" alkotása, egy ülő női aktot ábrázol, kezében a Föld ­golyóval. A szobor májusiban kerül Pécsváradra A művelő­dési otthont április elejére készítik el a kivitelezők, és április 3-án — az előzetes ter­vek szerint — itt tartják a lottó-húzást A medencét és a szobrot augusztus 20-án szeretnék fel­avatni. A szobor a talapzattal együtt 2 méter magas lesz és a négyszögletű szökőkút kö­zepén helyezik el. A község- fejlesztési alapból 80 ezer fo­rintot biztosítanak a park ki­alakítására. Gyermekbénulás elleni védőoltás Pécs város KSzegészságflgyl- arvinyügyi Állomása közli a vá •os lakosságival, hogy az 196( •k! ober 1. és 1963. szeptember 30 lözött született gyermekeknek ; lyerniekbénulás elleni vakéin; násodík részletét 1964. január 13­7. között adják be a lakóhe:; zerint illetékes egészségvédeim anácsadőkban. Felhívják a szülői jgyeimét arra, hogy azokat a kis lyermekeket is vigyék el a védő iltásra, akik valamely hetessé] olytán az oltás első részletét nen :apták meg. meg. Vannak közérdekek és vannak költségvetési tervek. Vannak takarók, amelyeket nem lehet tovább nyújtani. Szaporcán például kultúrhá- zat akartak építeni, ugyanak­kor a falu másfél kilométerre van Kémestől, ahol megfelelő kultárház, áű a lakosság ren­delkezésére. Nem lenne ész­szerű ilyen lehetőségek mel­lett a közeliben újabb kultu­rális centrumot létrehozni. Ezzel esek megosztanák, az erőket, a lehetőségeket is. És ilyen kérés több is akadt a javaslatok között. A tanács­tagok — akik a választók bi­zalmából kerültek a taná­csokba — eldöntötték, hogy melyiket lehet és kell is be­iktatni a községfejlesztési vagy éppen a költségvetési tervekbe. Természetesen hiba volna csak a jót látni az elmúlt esz­tendő munkájában. B!zony nem minden okos és ésszerű javaslat kapott megfelelő he­lyet a tervekben. Oka ennek, hogy a kezdetben jól műkö­dő ideiglenes bizottságok egyes helyeken elvesztették munkák ed vüket, nem dolgoznak a kezdeti lendülettel és ennek következtében ki­került - a tanácsok látóköréből ez a fontos feladat. Éppen ezért tűzte napirendre a me­gye legfelsőbb fóruma a ja­vaslatok sorsát és hozott lét­re egy társada'imi bizottsá­got, megbízva tagjait a válasz tők okos észrevételeinek meg vizsgázásával. Azt is számba veszik, hogy mi va'ósult meg ezekből és mit kell szorgal­mazni a tanácsokon, a tanács­tagoknál. Gáldonyi Béla A nyolcadikosok felét felveszik a középiskolákba Gimnáziumok részére körzeteket állapítanak meg Az idén nem kü dik vissza a jelentkezési lapokat A Művelődésügyi Miniszté­riumban elkészült az 1964— 65-ös oktatási évre szóló is­koláztatási rendelkezés, amely a korábbiakhoz képest több, figyelemreméltó új vonást tar­talmaz. Az idén a, rendelkezés hamarabb jelenik meg, mint a múlt évben. így az iskolák a továbbtanulással kapcsola­tos adminisztrációs és tartal­mi feladatok elvégzésére kel­lően felkészülhetnek. A miniszteri rendelkezés ki­mondja: a tanulmányait eredménye­sen folytató, s továbbta­nulásra jelentkező vala­mennyi általános iskolás részére lehetővé kell tenni a felvételt valamelyik kö­zépiskolába, vagy szakmupkás-tanuló (ipa­ritanuló) iskolába. Azzal kap­csolatban, hogy előreléíható- lag milyen aranyú lesz az idei felvétel, közölték: ebben a tanévben az általános isko­lák 8. osztályát körülbelül 153 000 fiatal végzi el. Közü­lük — a tervek szerint — mintegy 78 000-ret vesznek fel a különböző középiskolák első évfolyamaiba. Ez 51 százalé­kos arány, szemben a jelen tanévi 46,7 százalékkal. A nyolcadikat végzett többi fiatal szakmunkástanuló isko­lákban, gép- és gyorsíró isko­lákban, vagy másutt folytat­hatja tanulmányait. Egyik új vonása az iskoláz­tatási rendelkezésnek, hogy ezúttal először együtt adják közre a középiskolai és a szakmunkástanuló iskolai fel­vételekre vonatkozó tennivaló­kat. Egyszerűsíti az iskolázta­A „FEKETE KÉZ" Az ügy nem a jelentősebb bűnügyek közé tartozik s mégis tegnap a tárgyalás nap­ján az érdeklődők sokasága csaknem zsúfolásig megtöltöt­te a bíróság legnagyobb tár- ' gyalótermét. Nádé Rajmond, valamint két társa, Csik Jó­I zsef és Rózsa József álltak Vádlottként a bíróság előtt. Történt pedig, hogy a pécs- szabolcsi Puskin Művelődési Otthonban 1963. szeptember 15-én bált rendeztek. A vád­lottak is — mindhárman jól ismerik egymást — részt vet­tek a közös szórakozásban. Állt a bál, a zenekar húzta a talp alá valót s egy ideig minden ment a rendes kerék­vágásban. Mindaddig, amíg az egyik kislány kezébe cédulát nem csúsztattak, „A fekete kéz bosszút áll! Vigyázz!!” — írták a papírszeletre és a szö­veg alá egy kezet is rajzol­tak. Gyerekes dolog, nem ér­demes . vele foglalkozni — mondhatná valaki. Igen ám, de a cédulán Zsolt József aláírás is szerepelt. A táncolok között pedig ott volt Zsolt József is, barátjával, Madarász József­fel. A kislány a cédulát meg­mutatta a szórakozók között levő egyik önkéntes rendőr­nek s ő maga is elmondta ismerőseinek az esetet. Kevés idő múlva már az egész tánc­terem beszélt a dologról és az addig nyugodt légkör kezdett izzóvá válni. Miért írta Zsolt József a cédulát? Madarász ezt vallja: „Szeptember 14-én, szombaton barátom Zsolt József előttem irta meg a három cédulát azonos szöveggel, elmondása szerint azért, mert a kislány szülei és az ő szülei össze­vesztek, így akarta a kislányt megfélemlíteni.” A cédula-okozta szóbeszéd során a légkör már odáig fe­szült, hogy Zsoltot meg akar­ták verni, Erre Madarász, — hogy barátját mentse — el­mondotta; a cédulát ő írta s bizonyításul mutatott is egyet belőle. Verekedésre itt nem került sor, mert közben zár­óra lett, a bálozók hazafelé indultak. A művelődési ott­hontól nem messze azonban rász igazoltatása, ne akarják a döntőbíró szerepét játszani, különösen ne akkor, ha itta­sak. Mindhárman elismerték, hogy nemegyszer fogták meg az este folyamán a sörös po­harat. A másik: jogos vagy jog­talan sérelmet' senki ne akar­jon késsel megtorolnia A sé­relem orvoslásának van hi­vatalos útja. A harmadik: ismét itt a báli szezon. Az ilyen őszi bá­lozás tanulságait nem árt mindenkinek a saját érdeké­ben megszívlelni. Drága mu- laság az, amely a börtönben végződik. Garay Ferenc tási munkát, hogy megszünte­tik a jelentkezési lapok visz- szaküldését az általános isko­lához. Ha az első helyen meg­jelölt középiskola vagy szak­munkás-tanuló iskola nem tudja felvenni a diákot, akkor jelentkezési lapját közvetlenül a második helyen megnevezett intézménybe továbbítják. Ez­zel egyrészt gyorsul a lebo­nyolítás, másrészt megkímé­lik a szülőket az utánjárástóL Az iskoláztatás egységesítésé­nek eredményeként az új je­lentkezési rendszer érteimé­ben a középiskola mellett má­sodik helyen meg lehet je­lölni szakmunkás-tanuló is­kolát, vagy szakmunkástanuló isko* la mellett gimnáziumot. A szakmunkás-tanuló Isko­lákba felvételt kérők számára új jelentkezési lapot adnak ki. Ezen ismertetik a mező- gazdasági szakmákat, vala­mint azokat az ipari szakmá­kat, amelyek tanulóotthoni el­helyezést is biztosítanak. A mezőgazdasági szakmunkás- képzésre jelentkező fiatalok minden szakmában helyet kapnak tanulóotthonban. Ta­nulószobai felvételre a bejáró és a magánházaknál lakó kö­zépiskolás diákok, valamint a nevelőszülőknél elhelyezett ál­lami gondozottak jogosultak. Ugyancsak új vonása az is-' koláztatásnak, hogy a gimnáziumok részéra körzeteket állapíthatnak meg. A körzetesítés elősegíti, hogy az egyes iskolákba arányosan kerüljenek jobb és gyengébb előmenetelű tanulók, ne le­gyen e téren aránytalanság azokon a helyeken, ahol több gimnázium is van. A körzete­sítés egyben könnvíti az álta­lános iskolával közös igazga­tású gimnáziumok benépesí­tését. Szóvátették még, hogy sok gondot okoz a minisztérium­nak, hogy egyes szülők azt hiszik, minden Iskolatípusnak a művelődésügyi tárca a fő­hatósága, s a fel nem vett tanulók ügyében fellebbezé­sükkel oda fordulnak. Ezúton is felhívják a figyelmet, hogy a technikumok a különböző szakminisztériumok hatásköré­be tartoznak, ilyen esetben tehát a fellebbezést — az is­kola útján — az illetékes szaktárcához kell benyújtani, nem pedig a Művelődésügyi Minisztériumhoz. kában. (Előadások 11 órától 1 óráig folytatólagosan). . . Építők Kulturált hona: Egy nyár története (5 és 7 órakor). Fekete Gyéuíánt (Gyárváros): Foto Háber (6 órakor, szélesváss- nú).' Jószerencsét (Pécsszaboics): Boccaccio 70 11. (negyed 6 és fél 8 órákor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Rákóczi (Mecsekalja): A bok­szoló és a halál (7 órakor). Május l. (Vasas II.): Az utolsó Iche öség (7 órakor). Vörös Csillag (Boly): A Mllady bosszúja (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth tMohács): Zsuzsanna és a fiúk (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Egy kislány iskolába megy (8 órakor). Táncsics (Siklós): A hosszútáv­futó magányossága (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magya: Szocialista Munkáspárt Baranya megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi 'ános út 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat; 31-68. Kiadja: • Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Karo,v Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11. __fel efon: • 15-32. 15-33. 50-00 P ÉCSI SZIKRA NYOMDA " Pécs, Munkácsy Mihály u 10. s*. Terjeszti a Magyar Posta! Előfizethető a helvt postahivatalok­nál és kézbesítőknél Előfizetési dii 1 hónapra 12,— Indexszám: 75J1S4. 4 k i 4 sottan vártáit íviaaaraszi, kg: dóré akarták vonni: mié rontotta el a hangulatot, szóban forgó önkéntes renc őr pedig igazolásra szólított fel. Ekkor ért oda Nádé, Csi és Rózsa, valamint a bálbi édesanyjával hazafelé tari Hetesi Mária is. Az igazolts tás során szó szót követett - közben már mintegy félszáza jöttek össze. A szóváltás dl lakodássá fajult és a fiats lányt is megütötte valaki. Hs tesi Mária jajveszékelr kezdett, ezt meghallotta édes apja — a közelben laknak - és kést ragadva kiszaladt a utcára. Nádé, Csik és Rozs — a dulakodás részvevői - amikor megpillantották Hete sít, késsel a kezében, feléj szaladtak. Hetesi pedig mej fordult és a közelben lev házuk felé futott, majd kertből kihúzott egy karc és az elsőnek oda érkező Re zsát megütötte. Ezután fele ségével és lányával a kon> hába szaladt és az ajtót belül ről magukra zárták. Nád< Csik és Rózsa nekiestek az aj tónak, azt szinte sarkostc kifordították és benyomulta! Hetesiék lakásába, ahol foly tatták a dulakodást. Csak rendőrség gyors megjelenés akadályozta meg a verekedé folytatását. A „Fekete kéz” ponyvare génybe illő „együttes” tagjai val már foglalkozott a bíró ság. Ezen a tárgyaláson csal Nádé, Csik és Rózsa ügyé tárgyalták. Nádé már vol verekedés miatt büntetve, Csil is „erős gyerek” ha feíhaj néhány pohárral. A bíróság a tárgyalás le folytatása és a tanúk meg íiallgatása után Nádé Raj mundot 1 évi, Csik Józsefet é: Rózsa Józsefet pedig 8—8 hó napi szabadságvesztésre ítélti magánlaksértés és garázdái codás miatt. Nádé fellebbe tett, Csik és Rózsa belenyu äodott az ítéletbe. Az esetből hármas tanulság fonható le. Az egyik: akire vagy akik- •e valami nem tartozik — mint jelen esetben Nádéra ~!KÍkrf» ÁR RÓ7.cára _ AT ■, ,T A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. január 7-i, keddi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.0«: Szerb—horvát nyelvű műsor Fiatalok félórája. — összeállítás Hangszerparádé. 17.30: Német nyelvű műsor; Hírek. Néger spirituálék. Ez sem mellékes ... — Jegyzgi Fúvósegyüttesek műsorából. 18.00: Operet, részletek. 18.30: A Pécsi Orvostudomány: Egyetem népegészségügyi szol­gálatának előadás-sorozata. — A bányászok egészségügyi védel­mének korszerű eljárása. Űr. Bank József bányaüzemi főor­vos előadása. L8.40: Hangversenydobogón. Borsai Pál zongorázik, Kiss Vilmos Pé­ter hegedűi, a Zeneművészeti Szakiskola leánykara énekel, vezényel: Agócsl László. .9.00: Dél-dunántúli híradó. 9.20: Zenélő levelezőlap. .9.50:, Az állategészségügyről. — Jegyzet. 9.57: Műsorismertetés^ 10.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ! Nemzet! Színház: Éjjeli weite, lékhely (este 7 órakor). Törzs- )érlet. MOZI! , Park: Boccaccio 70 TI. (4, ne­lyed 7 és fél 9 órakor, széles- •ásznú). Csak 18 éven felüliek- iek! Petőfi: Az élet kapujában (4. g s 8 órakor). Kossuth: Emberek és farkasok !, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magvár csoportvezetőnő pi­rultam tiltakozik, mondván, nem tud­ja, hogy, került a százas a szatyorba. — Kérem — szó- ; lal még a kalauz, közben olvassa a tízeseket a hölgy kezébe — én azért utazom havonta több ezer kilomé­tert és gondját vi­selem sok ezer uta3 nak és teszem ezt 22 esztendeje, mert én ezzel tartom el a családomat. Én nem azért élem ezt a nehéz életet, hogy mások nekem indo kolatlanul kárt okozzanak. Beszéd köziben be fejezte a pénz visz- szaolvasasát, há (át­fordít és kimegy a kocsiból. Az ajtó üvegén keresztül látni lehet, ahogy a kocsi végén meg­áll, rágyújt, gyor­sakat és nagyon mélyeket szippant a cigarettájából, ősz haja mellett arcának pirossága még szem beötl óbb és távolról is tehet látni, hogy nagyon fel van háborodva. Valószínű az em­berek miatt. Puskás Attila Nagyobb csoport utazik együtt, tér mészetes. kedvez­ményes áron. A kalauz, egy őszha­jú, halkszavú, igen nyugodt ember, ala posan megnézi a jegyeket, az utaso­kat is és amint az az ilyen csoportos utazásoknál történ­ni szokott, talál is olyan személyt, akit nem illet meg a kedvezmény. A megállapítást vita követi, , az utasok, elsősorban a cso­port tagjai, élénken részt vesznek a szó- csatában. amiből természetesen a ka­lauz kerül ki győz­tesen. A csoport vezető­je, egy nő. megle­hetősen agilisén és női szóbőséegol ve­szi ki . részét ebből a vitából és annak eldőlte után neki kell tálkájába nyúl­nia a pénzért. Von­tatottan meg is te­szi ezt. kezében van egy százas, a kalauz kezében nedig a tömbje és kezdi ir- . ni a jesvet. Fkkor állomáshoz érkezik a vonat, a jegy-vizs­gáló kimegy, le­száll. kikiáltja *7­majd visszatér, be­fejezi a jegyet. — ötvennégy-öt- venet kérek. — Már odaad­tam a pénzt — fe­lel a csoportvezetőn* és a szatyrán nyug­vó két . tenyerét szétnyitja igazolá­suk — Nem tetszett ideadni, csak a ke­zében volt. Nem szoktuk addig el­venni a pénzt, amíg a jegyet el nem készítjük. — teszi hozzá magya­rázatképpen a ka­lauz. A csoport tagjai megszólalnak. de most már megosz­tottan, egyik állítja, hogy a kalauz át­vette a pénzt, a másik nem. A ka­lauz hallgatagon áll kezében a kitépett jegy, nézi a szerep­lőket, kivár egy csendes pillanatot. — Nézzük meg talán a szatyorban — és máris odaha­jol az ülésre helye­zett holmikhoz, egy kicsit megmozgatja a nylonhálót és kőt könyv közül kieme­li a negyedrétre hajtott számst. Min Már odaadtam...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents