Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
Tervezzünk nagyüzemi módra! ★ AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 50 FILLÉR 4. SZÁM Cipruson továbbra is feszült a helyzet Makariosz ciprusi elnök vasárnap találkozott több parlamenti küldöttel és a görög lakosság vezetőivel. Megvitatta velük a szigeten kialakult helyzetet és azt az álláspontot, amelyet a köztársasági kormány a január 15-re tervezett londoni értekezleten elfoglal. A tanácskozás résztvevői helyeselték a Makariosz-kor- mánynak a belső helyzet rendezésére tett intézkedéseit ás az elnöknek azt a hivatalos nyilatkozatát, hogy a köztársaság kormánya a küszöbönálló londoni értekezleten a garanciális és szövetségi szerződések hatálytalanítására törekszik. A szigetország lakosságának többsége támogatja a Maka- riosz-kormánynak azt az elhatározását, hogy a londoni tanácskozásokon szembeszegül a kulisszák mögötti NATO- intrikákkal és nem engedi, hogy az értekezleten a nyugati hatalmak Ciprusra kényszerítsék akaratukat. A ciprusi nép haladó pártja, az AKEL nyilatkozatot adott ki, amelyben félszólítja a ciprusi népet, hogy még szorosabban tömörüljön a kormány köré a mostani válság leküzdésére. Az AKEL helyesli a kormánynak azt a döntését, hogy az ENSZ-ben felveti a garanciális és szövetségi szerződések érvénytelenségét. Támogatja továbbá a görög lakosság vezetőinek ama hivatalos nyilatkozatát, hogy a londoni értekezleten a Ciprusi Köztársaság függetlenségének és egységének tiszteletbentar- tására. o külföldi beavatkozás megszüntetésére és a garanciális, valamint szövetségi szerződések azonnali hatálytalanítására törekednek. Kücsük ciprusi alelnök szintén nyilatkozatot adott ki. amely ismét vádaskodik a sziget görög lakossága ellen. Á nyilatkozat a többi között azt állítja, hogy a görögök „újabb támadásra készülődnek” és a török kisebbséget .közvetlen veszély fenyegeti”. Kücsük szerint Makariosz elnök a garanciális szerződések hatálytalanításával azt akarja megakadályozni, hogy a törökök az ankarai kormány segítségét kérhessék. Heves harcok Dél-Vietnamban Saigon: A dél-vietnami szabadságharcosok tevékenysége újév óta felélénkült — a leghevesebb harcok Tanan városánál fejlőditek ki a megerősített állásokból harcoló gerillák és az állásokat támadó kormánycsapatok között. A Saigonban kiadott kormányjelentés szerint a támadó vietnami páncélkocsikat és ejtőernyősöket erőteljes tüzérségi tűz fogadta. A jelentés 15 katona elestét és 40 megsebesülését ismeri eL Kiderül az is, hogy a harcokba beavatkoztak a gépfegyverekkel és rakétalövedékekkel felszerelt amérikai helikopterek. Ezeket több találat érte, de képesek voltak visszatérni támaszpontjukra. Három amerikai pilóta megsebesült, egyikük súlyosan. Az AFP legújabb jelentése arról tanúskodik, hogy a dél- vietnami kormány a hadsereg vezetőségének átszervezésével igyekszik menteni a menthetőt- Hétfőn reggel Saigonban hivatalosan bejelentették, hogy Duong Van Minh államfő vette át a legfelső parancsnoki tisztséget, Tran Van Don hadügyminisztert kinevezték a hadsereg főparancsnokának, Van Kim tábornokot pedig vezérkari f önöknek. Egymillió 2S0 ezer nyugat- berlini as NDK fővárosában Tizennyolc nap alatt összesen több mint 1 200 000 nyugat-berlini látogatott a város demokratikus részébe. Most szombaton és vasárnap, a két utolsó napon, valósággal megszállták az NDK fővárosát a nyugat-berliniek. Szombaton 240 000, vasárnap pedig 280 000 ember kereste fel a város demokratikus részében élő rokonait, s ez a demokratikus Berlin 1,1 milliónyi lakosságát tekintetbe véve, annyit jelentett, hogy a mostani hétvégen minden ötödik ember nyugat-berlini volt az NDK fővárosában. Ez a pélFüto: Czakó dálián méretű népvándorlás mégis minden zökkenő és — egy-két kisebb kivételtől eltekintve — sorbanállás, torlódás nélkül zajlott le a demokratikus Berlinben. A január 5-i határidő lejárta után egyre jobban kibontakozik az első berlini megállapodás jelentősége. Az egyezmény Igen sokirányú jótékony hatása közül hadd soroljuk fel a következőket: 1. Az NDK fővárosában járt mintegy egy és egynegyed milliónyi nyugat-berlini polgár előtt lelepleződött az a hazugság, hogy a demokratikus Berlin „a siralom völgye”, ahol „éheznek, fáznak és nyomorognak” az emberek. 2. Lelepleződött az a másik nyugati hazugság is, hogy a berlini fal létesítésével az NDK „embertelen cselekedetet” hajtott végre, mivel elszakította a rokonokat egymástól. A berlini védelmi fal persze — amely szilárd állami határokat teremtett az NDK számára a világnak ezen a kritikus pontján — valóban felvetett egy sor emberi problémát. De ha az NDK-n múlott volna, Nyugat-Berlinben már közvetlenül a határlezárás után felállíthattak volna utazási irodákat. Ez azonban csak most valósulhatott meg, amikor a nyugat-berlini szenátus aláírta az egyezményt. Az ehhez vezető tárgyalások az NDK kormányának a javaslatára indultak meg, s a nehézségeken is mindig az NDK kormányának rendkívül rugalmas és nagy önmérsékletre valló tárgyalási politikája segítette át a feleket. 3. A nyugat-berliniek mostani „népvándorlása” csak még inkább bebizonyította, hogy az NDK megbízható, szilárd állami határokkal rendelkezik Berlinben, hiszen a 18 nap alatt több mint 1 200 000 nyugat-berlini csakis az egyezményben az NDK által megjelölt átkelő helyeken és pontosan előírt feltételek közepette, hivatalos útokmá- nydkfkal léphette át ezt a határt. Ez a lábbal való népszavazás azt mutatja, hogy az egyszerű nyugat-berlini túlnyomó többsége elítéli a bonni ultrák uszító politikáját és az NDK-val való viszony normalizálása a bonni ultráktól független, valódi berlini politika folytatása mellett van. 4. Az egyezmény bebizonyította: tárgyalások útján Németországban is köthetők ésszerű, hasznos megállapodások, illetve, hogy a rendkívül bonyolult és sokágú német probléma számos kérdése megérett a tárgyalásos rendezésre. 5. A megállapodásnak máris hatása van a nyugatnémet politikai pártokra is: a két legnagyobb párton, a CDU-n és az SPD-n belül polarizálódnak azok az erők, amelyek támogatják, illetve ellenzik a berlini egyezmény aláírását. 6. A berlini egyezmény ismét aláhúzta, hogy az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársaság kormányának tevékeny részvétele nélkül nem lehet előbbre jutni az egész világ békéje szempontjából oly fontos német probléma megoldásában; M ennyit építettek 1963- bam a baranyai termelőszövetkezetekben? A kérdésre látszólag néhány számadattal, statisztikai adattal hozzávetőlegesen helyes választ lehetne adni. Azért mondom, hogy „hozzávetőle gesen”. mert azért a statisztikai adatok és számok nem merítik ki a témát teljesen. Mégis kezdjük a számadatokkal. Tavaly a baranyai termelőszövetkezetek tervében 61 milliós építési beruházás szerepelt. A statisztikai adatok szerint ebből ötmillió forint híján minden terv megvalósult. A fennmaradó ősz- szeg — azaz az ötmilílió értékű objektumok — a komoly tavalyi tél és az időnként fellépő anyaghiány miatt csúszott, illetve csúsztak át erre az esztendőre. A számok részletezve is szépek. Elkészült hét téhénistéílió, huszonhét növendék'istálló, hét borjiineveló, tizenegy hizlalda, három juhhodály, négy törzsbaromfi-telep, három csibenevelő, kilenc magtár, húsz góré, és nyolc dohánypajta. Három növendékistál- ló, egy borjúnevelő, három sertésfiazitató, egy hizlalda, egy csibenevelő és egy magtár maradt ki a tervfeladatok közül, ezeknek a felépítésére már csak ebben az évben kerülhet sor. Hogy ez a mennyiség elegendő-e Baranya jelenlegi igényeinek, azt nagyon nehéz lenne megmondani. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a járási tanácsokra befutó igénylések összesítésékor —■ holott a járási tanácsnak ia kötelessége a szelektálás, és él is véle — jóval meghaladják a beruházás lehetőségeit Ez azonban csak első pillantásra látszik egyoldalúan negatív jelenségnek, hiszen az igénylések mindig alapos felülvizsgálásra szorulnak és sohasem a gazdasági adottságok lehetőségeit tükrözik. Sok olyan tsz is igényel nagyobb beruházást, amelynek gazdasági ereje, gazdálkodási módja és lehetőségei erre nem adnak lehetőséget Ezért vizsgálnak meg fokozott gonddal minden beruházási, építkezési kérelmet. A döntés általában — nagyon helyesen — nemcsak a termelőszövetkezet pillanatnyi gazdasági állapotától függően születik, hanem távlati tervek alapján a belátható jövő fejlődési lehetőségeit mérlegelve. Ezért fordul elő néha az a fura helyzet, hogy egy jó állattenyésztő tsz nem kap igénylésére istállót, míg egy a közelben levő gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezet kap. Itt már számításba vették a tsz-összevonások lehetőségeit, megtervezték a kialakítandó major-központokat, ahol a nagyüzemi állattenyésztés minden követelményének megfelelő épület-komplexumot alakíthatnak kh Természetesen nesn lehet azt mondani, hogy az építkezés ilyen ütemével a nagyüzemi gazdálkodás igényeit teljes mértékben ki . tudjuk elégíteni. A kapacitás azonban csak ekkora — és jó ha mindenki addig nyújtózik, ameddig a takarója ér. Nagy baj persze nincs, mert hasonló értékű építkezés még nem volt a megyében s ezek a beruházások a népgazdasági szinten jelentkező igény döntő százalékát ki tudják elégíteni. Az építkezés általában típusterveik alapján történik. Ezekről a típustervekről már sok jót, és rosszat hallottunk. Valóban az elmúlt években sok baj volt — különösen az új tetőszerkezetekkel. Ezt a csorbát azonban már 1963-ban sikerült kiköszörülni, új konstrukciójú tetőszerkezetekkel dolgoztak és a régieket is megerősítették és megtették, a szükséges óvintézkedéseket, melyek betartása esetén valamennyi még hibás konstrukcióval épült épület is hasonló élettartamúvá válik, mint a hibátlan konstrukciójúak. Itt kell megemlítem, hogy Baranya megye Tanácsa megvizsgálva a típusterveket, egy ajánlattervet készített, amelyben változásokat eszközölt a típusterven — a baranyai igényeknek megfelelően. A felettes szervek ezt az ajánlattervet el is fogadták — s azóta a megyei tanács változtatása szerint épülő típus-istállók egy-egy férőhelye körülbelül 10 ezer forintba kerül, míg az eredeti terv szerint készülők 12 ezer forintba. C zeknek a sürgetően “ fontos építkezéseknek mégis van egy nagy szépséghibájuk. Nevezetesen a gazdaságossági számítás elhanyagolása! Nem mindegy ugyanis, hogy egy istállót milyen élettartamúra építenek, meny nyi idő alatt térül meg a rá áldozott összeg és milyen mértékben lehet modernizálni, az állandóan fejlődó állattenyésztés követelményeinek megfelelővé tenni. Ezek a számítások kétségtelenül körültekintő, óriási munkába kerülnek, de elmulasztásuk alapvető hiba, « tervgazdálkodás aranyszabályának semmibevevése. Szerencsére égető szükségességét már központi hivatalos helyeken is pengetik s erre esete. azt mondhatja az ember — jobb későn, mint soha! Az 1964-es terv egyébként újabb, az ideinél nagyobb, 63 milliós összeget tervez termelőszövetkezeti építési beruházásokra és külön 26 milliót az öntözéses gazdaságok kialakítására. Reméljük ebben az évben már a gazdaságossági számításokat sem hanyagolják el — a nemcsak a gazdálkodás, a tervezés Is „nagyüzemi’’ lesz. Lázár Ervin 'Vizsgázik az aut&mata épeslap árusító automata "* v már volt a pécsi nagyposta csarnokában. Most — pontosabban — tegnap felszerelték a bélyegárusító automatákat. Nagyon egyszerű és praktikus szerkezet az egész. Amikor a lipcsei szaktársak meglátták, felkiáltottak: Hogy mi erre nem gondoltunk! — Mert ők is kísérleteznek vele, csakúgy, mint szerte a vilái- rgon. Az NDK-ban 150, a Szovjetunióban csaknem ötszáz szakember foglalkozik az ilyen automatizálással — de a legkedvezőbb eredményt a mar gyár posta tíztagú kísérleti gárdája érte el ezekkel a bélyegárusító automatákkal. Jön egy férfi, elolvassa az utasítást, aztán előkeres három húszfillérest, egymásután bedobja a gépezetbe, kétszer megforgatja a kart és az üvegablakocska mögött megjelenik a hatvan filléres bélyeg. Kinyitjuk a szürke, 12 kilós kazettát. Benne tekercsban a hatvan filléres bélyeg. Egy tekercsen ezer darab. Ha elfogy, akkor egy szerkezet elzárja a pénzbedobó nyílást... és újabb tekercset tesznek az automatába. Nincs sorbanállás. Nemcsak a nagypostán, hanem a vasútállomáson és Xjj- Mecsekalján sincs. Oda is felszerelték már a bélyegárusító automatákat. Kapott még belőle Komló, Szigetvár, Siklós és Mohács. A Postaigazgatóság — négy megyében — most hetven ilyen automatát szerel fel 20, 40 és 60 filléres bélyegek kiszolgálására. Még ebben az évben további negyvenet kapnak. Akkor a járási székhelyek jönnek sorra és Harkány. Később olyan helyekéin is felszerelik, ahol távol a posta- hivatal és képeslapokat árusítanak. Például számításba vették az állatkertet, a vidámparkot, vagy a hírlapárusító pavilonokat, csakhogy ma még igen érzékeny a bélyeg ragasztója a hőmérsékletingadozásokra. De majd kitalálják az összetételét és akkor a szabadba is Mkerülhetnek ezek az okos berendezések. Bár, vannak már sokkal okosabb testvéreik is a kísérleti műhelyekben. Például a postaműszakiak feltalálták azt az automata-berendezést, amelyikbe az ember egyszerűen beledobja a megírt, megcíme- ^ zett képeslapot. Aztán egy erre szolgáló nyíláson át bedobja utána a bélyeg árát és azon túl már semmi gondja. A gép lebélyegzi és továbbítja a képeslapot az automata alatt elhelyezett levélszekrénybe. . A kísérleti példányt már üzembe is helyezték a fővárosban. Ha beválik, ha elkezdik a sorozatgyártását — Pécsre is kerül belőle. Sőt, először Pécsre és a legtöbb a Postaigazgatóság területére, mert tudják és értékelik a központban, hogy a pécsiek kedvelik az automatizálást és mindig támogatják az új módszerek bevezetését. Az első nap jól Vizsgáztak a bélyegárusító automaták. Nerc volt fennakadás. A műanyag dobozokban sok húszfillérei összegyűlt, sok ' '-'reg elfv gyott a tekercsről. t. s 2 » *
