Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

I TÉL A MOHÁCSI DÜH A-P ÁRTOM m XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 23. SZÁM Realista magatartás Arts bejelentést, hogy s '*■ Kínai Népköztársaság és Franciaország felveszi egy­mással a diplomáciai kapcso­latot, a nemzetközi közvéle­mény érdeklődéssel és he­lyesléssel fogadta. A népek ebben a lépésben azoknak az erőknek újabb sikerét lát­ják, amelyek az államok kö­zötti kapcsolatokban a józan ész diadaláért szállnak síkra a úgy vélekednek, hogy ez a lépés hasznos a békés együtt­élés elveinek érvényesülése szempontjából, De Gaulle kormánya meg­értette, hogy a népi Kína el­ismerése előbb-utóbb elke­rülhetetlenné válik. Ezért elhatározta, hogy kül- és bel­politikai téren igyekszik a le­hető legnagyobb hasznot húz­ni ebből a tényből Úgy véli, hogy a fenti lépés fokozza Franciaországnak, mint nagy­hatalomnak a jelentőségét. Ez a lépés egyezik az üzleti világ azon köreinek óhajai­val is, amelyek érdeküknek tartják Franciaország és a Kínai Népköztársaság keres­kedelmi kapcsolatainak fej­lesztését. Mint a külföldi sajtó több­szőr rámutatott, a diplomá­ciai kapcsolatok felvételében szerepet játszott De Gaulle kormányának az a tüntető törekvése is, hogy kihangsú­lyozza külpolitikai álláspont­jának függetlenségét. A nyugati sajtó közlemé­nyei már napokkal ezelőtt elárulták, hogy küszöbön áll a kapcsolatok rendezése Fran­ciaország cs a Kínai Népköz- társaság között. Az Egyesült Államoknak, Nyugat-Német- országnák, valamint az ag­resszív tömbök más tagálla­mainak reakciós körei meg­kísérelték megakadályozni a diplomáciai kapcsolatok fel­vételére vonatkozó francia— kínai megállapodást, igyekez­tek olyan benyomást kelteni, hogy az — úgymond — a jelenlegi helyzetben „nem időszerű’*, jegyes nyugati lapok arra is célozgattak, hogy — úgymond — a Szovjetunió is „helyteleníti” a diplomá­ciai viszony megteremtését. Ilyen fogásokhoz csak azok folyamodhatnak, akik nem viselik szívükön a normális államközi kapcsolatok kifej­lesztésének ügyét. A Szovjet­unió álláspontja világos és változatlan s az egész világ előtt jól ismeretes. Kifeje­zésre jutott ez az álláspont a szovjet kormány hivatalos dokumentumaiban. Mindenki tudja például, hogy a Szov­jetunió több mint tíz éve ha­tározottan sürgeti, hogy a Kínai Népköztársaság meg­kapja törvényes jogait az ENSZ-ben. A Szovjetunió következetes elvszerűséggel síkraszáll azért, hogy a népek érdeké­ben, a világbéke megszilár­dítása érdekében jó kapcso­latok fejlődjenek ki minden állam között. Kína és Fran­ciaország diplomáciai viszo­nyának megteremtését a Szovjetunió olyan lépésnek tekinti, amely a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélését szol­gálja, ez pedig minden ■dadlista ®«rsság séljA ­Eredményes zárszámadások a baranyai termelösxöveihexeiekben Szajkón 50, Csertőn 48, Űj>Mohácson 44 torint a munkaegység értéke Míg a műit héten csak há­rom, addig ezen a héten már 16 baranyai tsz-ben tartják meg a zárszámadási közgyű­lést A jóik közül kiemelhet­jük mint legjobbat, a szajki Úttörő, a csertői Kossuth, a mohácsi Uj Ut és a szigetvári Uj Elet termelőszövetkezeteiket. A szajki Úttörő megtartotta tavalyi jó eredményét, a mun­kaegység értéke csak úgy, mint tavaly, most is 50 fo­rint, ami az egyik legjobb eredmény a megyében. A szántóegységenkéniti 2018 fo­rintos gazdálkodási eredmé­nyükkel is a legjobbak közé tartoznak a szajkiak, de az egy tagra eső évi részesedés­ben több tsz megelőzte őket. Megelőzte a szajídakat min­denek előtt a szigetvári Uj Élet, ahol közel 15 000 forint, a mohácsi Uj Ut, ahol ugyan­csak közel 15 000 forint, a csertői Kossuth Tsz, ahol 12 200 forint, a teklafalui Egyetértés Tsz, ahol 12 848 fo­rint, valamint a patapoklosá Vörös Lobogó Tsz, ahol 11018 forint a tagok évi átlagos ke­resete. A csertői Kossuth Tsz-ben, ahol kedden délelőtt tartották meg a zárszámadási közgyű­lést, 48 forint volt az egy munkaegység értéke 1963-ban, 8 forinttal jobb, mint az elő­ző évben. Ez az eredmény az évek óta jól működő csertői tsz-ben várható volt. Annál meglepőbb a paitapoklosi és a telel«,falui tsz-ek gyors fejlő­dése. Az előzőben 31,35, as utóbbiban 32,50 forint lett az egy munkaegység értéke, • mindkét tsz jelentősen növel­te gazdálkodási eredményét is A mohácsi Uj Ut Tsz-ben február 1-én tartják meg a zárszámadási közgyűlést Az egy munkaegység értékét a ta­valyi 43 forinttal szemben 44,42 forintra növelték a mo­hácsiak, gazdálkodási eredmé­nyük pedig 2540 forint, egyik legjobb eredmény a megyé­ben. Sikerrel zárta az évet a szigetvári Uj Élet Tsz is, az egy munkaegység értéke 37,52 forint az egy szántóegységre eső gazdálkodási eredmény pedig 1903 forint, 127 forinttal magasabb a tavalyinál. Növelni tudták az előző gaz­dasági évhez képest eredmé­nyeiket, s a tagok részesedését a helesfad, garéi, bogdásai, mozsgód és mohácsi II. Rákó­czi termelőszövetkezetek is. Valamennyi felsorolt tsz e héten tartja zárszámadási köz­gyűlését A helesfai Táncsics Tsz-ben 29, a garéi Közös Aka rat Tsz-ben 33, a bogdásai Egyetértés Tsz-ben 25.10, a mozsgói Zrínyi Tsz-ben 32,92, a mohácsi II. Rákóczi Tsz-ben pedig 30 forint lett az egy munkaegység értéke. A hirdi Béke Völgye Tsz, ahol 23,25 forint lett a munkaegység ér­téke, az elmúlt évhez képest több mint ezer forinttal nö­velte az egy tagra eső évi ré­szesedést Foto: Túri Mária A magyar kcrn ány válasza Hruscsov iizeneííra Kádár János, a Miniszter­tanács elnöke január 28-án fogadta G. A. Gyeniszovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét és átnyújtotta a magyar kormány válaszát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek a világ állam-, illetve kormányfőihez intézett 1963. december 31-i üzenetére, amelyben a szovjet kormány­fő javaslatokat tett a terü­leti viták és a határkérdések békés megoldására. N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének, Moszkva Tisztelt Hruscsov Elvtárs! Kézhez vettem az állam- és kormányfőkhöz intézett üze­netét Az üzenetet — amit kormányunk és közvélemé­nyünk is nagy érdeklődéssel fogadott —■, nagy jelentőségű kezdeményezésnek tartom, mert mindenekelőtt a béke megőrzését célozza. A javasolt nemzetközi egyez mény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai Először a parlamentben Az asztalon egy levél és egy piros kötésű igazolvány. A levél az országgyűlés el­nökétől érkezett. Elolvasom. „A Baranya megye és Pécs megyei jogú város választó­kerületében megüresedett or­szággyűlési képviselői helyre az 1945. VIII. törvény 7. § rendelkezése értelmében, mint pótképviselőt behívom. Vass Istvánná. Országgyűlés el­nöke." Es már itt van a frissen kiállított országgyűlési iga­zolvány is. Rajta a keltezés: 1964- január 27. A közéleti szereplés nem új dr. Szabó Pál Zoltán életében. Volt már városi népfront­elnök Pécsett. az Úttörőhöz elnöke. De mindenekelőtt mint tudományos kutató ismert Pé­csett és a megyében. 1943 óta igazgatója a Dunántúli Tu­dományos Intézetnek. Akkor jött létre ez az intézet, ami­kor a pécsi egyetem bölcsé­szettudományi karát megszün­tették, a tudományos dolgozó­kat szétszórták az országba és egyre nagyobb mérvet öltött a német imperialista propa­ganda. A magyarság önvédel­mi harcának egy része volt ennek az intézetnek a létre­hozása. Azóta becsülettel dol­gozik, tudományos munkát végezve az intézet élén. A legutóbbi választáskor pótképviselőnek választották. É& punt képviselő tett, — Először veszek részt a parlament munkájában — mondotta, amikor képviselői tervei iránt érdeklődtem. — Nagy megtisztelésnek érzem, hogy a megye képviselője le­hettem- Természetesen to­vábbra is a tudományos mun­kámat tartom a legfontosabb­nak, de mint képviselő töb­bet kívánok foglalkozni a választóimat érdeklő kérdé­sekkel. Szeretném elérni, hogy a jövőben intézetünk, tudományos munkájával job­ban segítse a népgazdaság előtt álló feladatok megoldá­sát. A képviselői megbízatás arra kötelez, hogy a dolgozók érdekeit szolgáljam. Igyek­szem munkámban a szocialis­ta törvények szellemében te­vékenykedni. Szívügyemnek tekintem az idősek és a gyer­mekek szociális körülményei­nek figyelemmel kísérését. Szeretném képviselői lehető­ségeimet mindezek érdekében hasznosítani. Így mondta el, kissé szűk­szavúan, de őszintén azokat a gondolatokat, melyek a par­lament, számára első ülése előtt foglalkoztatják. Egy feljegyzés kerül elő. Az országgyűlés soronkövetkező ülésén az éves költségvetést vitatja meg. A vitában hozzá­szólásra jelentkezett dr. Szabó Pál Zoltán is. — A pécsieket foglatkoz- mtó fontos kérdésről nék felszólalni a vitában■ Ez a pécsi ivóvíz kérdése. Az országgyűlés, az illetékes mi­nisztériumok segítségét aka­rom kérni az' ivóvíz minősé­gének megjavításához. Remé­lem sikerülni fog! Sorolja mindazokat a ténye­ket és adatokat, melyeket hozzászólásának elkészítéséhez egybegyűjtött. Alapos munkát végzett. A siker nem marad­hat el. Holnap reggel megnyílik az országgyűlés ülésszaka. A ba­ranyai és pécsi képviselők so­rában első ízben vesz részt a tanácskozáson képviselőnk: dr. Szabó Pál Zoltán. WL K. törekvésével Mi, magyarok most az új társadalom felépí­tésének útján járunk, népünk nagy sikereket ért el szocia­lista társadalmunk építésé­ben, népünk és kormányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, ösz- szefogva minden békeszerető erővel, szoros egységben a szocialista tábor országaival küzdünk a népek közötti meg­értés, a szocializmus győzel­méért. Az emberiség békéjének megóvásáért, a háború nélküli világ megteremtéséért, a né­pek e nagy évezredes álmá­nak valóraváltásáért folyó harc szerves és elengedhetet­len részének tekintjük a gyar­mati rendszer teljes megsem­misítését. A gyarmati elnyo­más által megalázott és ki- uzsorázott népek harcra kel­tek szabadságukért, a szocia­lista országok teljes együtt­érzéssel támogatják nemzett függetlenségükért folyó küz­delmeiket. A felszabaduló né­pek nagy győzelmet aratnak, csapásokat mérnek az impe­rializmusra a gyarmatvilág minden térségében. De még vannak gyarmati sorban or­szágok és országrészek, ezek népei szabadságot követelnek és szívósan küzdenek érte. Az elnyomott népek harcát az önálló állami létért olyan ügy­nek tekintjük, amelyet min­den erővel támogatnunk kell. Üzenetében ön teljes joggal állapítja meg, milyen veszélyt jelentenek a békére, milyen sok szenvedést okoztak már a népeknek a területi viták, a határviszályok. A tőkés ha­talmak háborús köreinek szá­mításaiban a katonai össze­ütközések kiváltásában, há­borúk kirobbantásában az ilyen viszályok mindig nagy szerepet játszottak. Az impe­rialisták mohó területvágya az elmúlt 50 esztendőben két világháború szenvedéseit zú­dította a világra. A világ különböző térsé­geiben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon eltérőek, veszélyes voltuk nyilvánvaló: elmérgesítik az érdekelt államok viszonyát, útiát állják a néoek összefo­gásának, s lehetőséget nyúj­tanak az imperialista körök­nek arra, hogy kijátsszák a népeket egymás ellen. Ezért is nagy jelentőségű lenne az ön által ajánlott nemzetközi egyezmény az államok közöt­ti határviták kizárólag béké­sen, tárgyalások útján történő rendezéséről. Az ön által javasolt nem­zetközi egyezmény segítene lehűteni a szenvedélyeket, nyugodtabbá válna a világa Meggyőződésem, hogy a java­solt egyezmény, — amely messze túlhaladja a területi sérthetetlenségnek az Egyesült Nemzetek Szövetsége alapok­mányában rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi fe­szültséget, javítaná a külön­böző társadalmi berendezke­désű országok közötti vi­szonyt elősegítené a fegyveres konfliktusok kiküszöbölését. A magyar nép, amely ke­resztülment mindkét világhá­ború szenvedésein, kétszer is elvesztette életerős fiatalságá­nak javát, pusztult az ország, majdnem megszűnt önálló nemzeti léte. Minden okunk megvan arra, hogy a legha­tározottabban elutasítsuk a békebontó kísérleteket, ame­lyek közül Európa és a világ népei számára, közöttük a ma­gyar nép számára is különö­sen veszélyes a nyugatnémet revansisták és támogatóik kí­sérlete, amely a területi viták és viszályok teremlésével újra a háborúk pusztító tüzét lob- banthatja ki, ez jelenleg, az atomkorszakban minden eddi­ginél szörnyűbb következmé­nyeket rejt magában. Biztosíthatom önt arról Hruscsov elvtárs, hogy kor­mányunk és népünk messze­menően támogatja a béke megóvását célzó kezdeménye­zését. A népek iránti felelős­ségérzettől vezérelve kijelent­hetem, mi helyeseljük: köt­tessék nemzetközi egyez­mény, amelyben a kormányok kötelezzék magukat, hogy az államok közti mindenféle te­rületi és határvitákban le­mondanak a katonai erőszak alkalmazásáról. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amely elősegítheti egy ilyen egyezmény megkötését. Kérem, fogadja igaz nagy­rabecsülésem kifejezését. Budapest, 1964. január 28. őszinte tisztelettel: Kádár János,' a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke U Thant afrikai út fa U Thant ENSZ-főtitkár ked­den afrikai körútra indult. Űtjának első állomása Ma­rokkó, ahol előreláthatólag február 1-ig tartózkodik majd. Ezt követően a világszerve­zet főtitkára ellátogat még Algériába, Tunéziába, Szene­gálba, Guineába, Ghánába. Háromhetes körútja során U Thant első ízben lép köz­vetlen érintkezésbe a világ- szervezeten belül egyre na­gyobb jelentőségűvé váló af­rikai kontinens népeivel. Az ENSZ-nek jelenleg 35 afrikai tagállama van és így Afrika a legnagyobb földrajzi «so­ft világszervezeten belül <

Next

/
Thumbnails
Contents