Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

Síenzi QLafiLá RÖVIDEN MAR hírül adtait, hogy ismét «egtfenfe te­vékenységét a Magyar Zeneművészek Szövetségének, dél-du­nántúli tagozata. Várakozással tekintünk működése elé, hi­szen többek között ettől várják a szakosztályokba tömörült ■zenei előadó- és alkotóművészek problémáik, korlátozott pó­diumlehetőségeik megoldását. Hogy ez a probléma fennáll, arra utalt a fiatal művészek közelmúltban megrendezett modem-zenei hangversenyén Tillai Aurél is: „Pécset szívesen és némi büszkeséggel emlegetjük a mu­zsika. városaként. Szép és igényes koncerteknek valóban ta­núi lehetünk olykor. De egy város zenekultúráját nem a be­hozatal alapján mérjük. A döntő nem az, hogy hány orszá­gos nevű vagy éppen világjáró művész fordul meg köztünk, hanem az, mit tud maga a város. Zenekar, opera van már városunkban, színsen hallgatjuk a Liszt kórus estjeit, né­hány jó énekkar színvonalas produkciókkal lép olykor a kö­zönség elé. De előadóművészeivel mikor és hol találkozhatik B közönség? Egy-két kiválóbbal is legfeljebb évente egyszer. Talán sokan emlékeznek a régi Pécs nevezetesebb előadó­művészeire: Kürschner Emanuelre, Kalliwoda Olgára és ta­nítványaira, Sass Dezsőre, Horváth Mihályra, Takács Jenőre, Piovesan Siriora, a Női Vonósnégyesre, Maros Rudolfra. Mi­lyen szoros kapcsolat volt köztük és városunk zeneközönsége között! Horváth Mihály könyvéből tudjuk azt is, hogy a múlt században szinte minden házból kamarazene hangjai szűrődtek az utcára. Hová tűntek a muzsikáló emberek?” Tillai Aurél elgondolkoztató szavai nyomán érdemes kissé körülnéznünk. Hiányoznak a muzsikáló emberek? Hiszen vitathatatlan, hogy magas színvonalú zeneoktatásunk következtében ma többen és jobban tanulunk zenét, mint bármikor a múltban. A zenét tanuló ezrek közül természetesen csak kevesen ér­nek el művészi fokot és kapnak belépőt a pódium világába. Persze nem is ez a célja zenetanulásuknak. A kevesek, a leendő művészek útját azonban tovább kell egyengetnünk. Tartozunk a teljes igazságnak azzal, ha elmondjuk, hogy el­vétve a pódiumra kerülőkben is van hiba: visszaélnek a ka­pott lehetőséggel. Nemrég tanúja voltam egy Zeneművészeti Szakiskolát végzett, több ízben szólisztikus feladatot is szé­pen megoldó, ma az ifjúságot zenére oktató tehetséges fiatal nyilvános szereplésének. Többed magával magyar nótákat énekelt. Ez még nem elítélendő cselekedet. Csak az volt a megdöbbentő, amikor repertoárjáról beszélgetve kiderült, hogy szinte nyoma sem maradt benne a többéves, gondos és hozzáértő, a kodályi alapokon nyugvó, a népdalt zenei anyanyelvűkké tevő oktatásnak: egyszerűen nem tartotta fel­adatának, hogy a pódiumon a magyar nóták helyett vagy leg­alább mellett, az igazi értékű népdalok terjesztője legyen! Az ilyen kirívó, egyedi példákat hiba volna általánosítani, mint ahogy az is pozitív jelenségnek tekinthető, hogy a ta­nárképzős fiatalok közül nem egy tánczenekarban játszik. Ez csak színvonalasabb muzsikálásra ad lehetőséget szóra­kozóhelyeinken. A FIATAL művészjelöltek többségénél azonban az a helyzet, hogy a diploma megszerzése, a szép reményekre jo­gosító sikeres diplomahangverseny után csak ritkán jutnak pódiumra. Örvendetes eredménynek kell tekintenünk, hogy az. ifjúsági bérleti hangversenyeken már több fiatal előadó­művész nevével találkozhatunk. Ezért dicséretes a Városi Művelődési Ház koncertsorozata is, mely növeli a szűkös pódiumlehetőségeket. Senkiből sem válik ugyanis egy csa­pásra művész, mégoly tehetséges legyen is. Bizonyos rutin megszerzése, az olykor kínzóan jelentkező lámpaláz leküz­dése hosszú folyamat. Tapasztalhattuk a legutóbbi koncer­ten is, hogy némelyik fiatal előadó tehetségéből mennyivel többre futotta volna, ha nem gátolja görcsösen az első, je­lentős nyilvános szereplés izgalma. Ezért kell a minél több muzsikálási, szereplési lehetőség. A múlt századbeliek a gya­kori házimuzsikálások során már gyermekkorban megszok­ták a kisebb-nagyobb nyilvánosság előtti szereplést. Ezért volt helyes és követésreméltó városunk zongoraművészének, Banky Józsefnek kezdeményezése, aki meghívta néhány mu­zsikus barátját és azok legközelebbi hozzátartozóit egy kis házimuzsikálásra. Bár a lakásviszonyok általában nem ked­veznek az ilyen házikoncertek rendezésének, mégis úgy gon­doljuk, hogy ha házibulikat oly gyakran lehet rendezni, ak­kor talán itt-ott akadna hely a házimuzsikálásokra is. A ba­ráti, szinte családi kör igen jó előkészítő a további szerep­lésekhez. Az őszinte segítő szándékú bírálatok pedig szintén segíthetik az előadóművészt éppúgy, mint azt a fiatal zene­szerzőt, akinek megint csak az ilyen házimuzsikálások ad­hatnak lehetőséget kompozíciója első megszólaltatására. A Bánky-féle házimuzsikáláson például a házigazda saját szer­zeményeit, a Barth-házaspár pedig Károly Róbert fuvola- zongora kompozícióját mutatta be. Városunk festőművészei, írói, költői, fotósai rendszere­den megkapják a nyilvánosság fórumát a különböző kiállí­tásokon, tárlatokon, irodalmi és szerzői esteken, folyóiratok­ban. Zenei alkotóművészeink munkáinak gyümölcsét azon-: ban ritkán van lehetőségünk hallani. Elő probléma ez is, bár hallottunk olyan véleményt, hogy ha fiatal zeneszer­zőink letesznek az asztalra megfelelő műveket, úgy azokat bemutatják. Hogy vannak ilyen művek, azt bizonyítják a fiatal szerzőknek a városi tanács gondozásában szépen ki­nyomtatott, de mindmáig kötetben rekedt kórusművei, me­lyek pedig megfelelnének a pécsi műsorprogramnak is. A Városi Művelődési Ház modem zenei sorozatának egyik kö­zeli koncertjére is összejött egy teljes hangversenyre való anyag pécsi szerzők müveiből. De ne riadjanak vissza attól se, hogy műveiket elsőízben esetleg vidéken adják elő és nem mindjárt a Liszt-teremben vagy éppen a Nemzeti Szín­ház színpadán. A MAGYAR Zeneművészek Szövetsége dél-dunántúU tagozatára Vár a feladat, hogy rendszeresen és intézménye­sen felkarolja a tehetséges fiatálolcat (előadókat és alkotókat egyaránt), őket munkára buzdítsa és lehetőséget teremtsen számukra, hogy az arra érdemes előadók és kompozíciók pó- fiimmu kerüljenek, a nagyközönség elé. — wá — A/öttel-díjgA magyarok. Lénárd Fülöp A most elmúlt 1963. esztendőben a fizi- kai Nobel-díjat — megosztva — ma­gyar származású tudósnak, Wigner Jenő ame­rikai professzornak ítélték oda. A magas ki­tüntetés híre méltán okozott nagy örömöt hazánkban, büszkék vagyunk arra, hogy a svéd akadémia Nobel-díj bizottsága a világ valamennyi fizikusa közül a három jutalma<■ zott egyikeként magyar tudóst talált a díjra legérdemesebbnek. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a No- bel-díjjal kitüntetett magyar tudósok sorában Wigner Jenő immár a hetedik. Kik voltak elődei, mikor és mivel nyerték el a magas kitüntetést? I I kutatás terén tűnt ki a kémiá­ban. A Nobel-díjat 1926-ban kapta. Szentgyörgyi Albert Az első volt Lénárd Fülöp, az 1862-zen Pozsonyban szü­letett fizika-tudós, akinek ne­ve a katódsugarak területén végzett kutatásaival és az atomelmélet új rendszerezésé­vel emelkedett világhírnévre, ö volt az első, aki az anyagok legvégsőnek hitt részét, az atomot még kisebbre, dyna- midokra osztotta. Németor­szágban több helyen működött egyetemi tanárként. Tagja volt a Magyar Tudományos Aka­démiának. A Nobel-díjat 19Ó5- ben nyerte el. Budapesten, Stockholmban. Manchesterben és Koppenhá­gában volt egyetemi tanár. A hafnium nevű elemet fedezte fel. Az atom békés felhaszná­lására hívta fel a figyelmet. 1943-ban tüntették ki Nobel­éi jjal, 1959-ben pedig az „Atommal a békéért” című kitüntetést is megkapta. Békési György Bárány Róbert Negyedszer Szentgyörgyi Al­bert személyében érte magyar tudóst a Nobel-díj odaítélése. 1893-ban született Budapes­ten. Tanulmányait ugyanitt végezte, a cambridgei egyete­men filozófiai doktori címet szerzett. A szegedi tudomány- egyetemen az orvosi kémia tanára volt. Kutatásaiban az égési folyamatok kémiájával foglalkozott és jelentős felfe­dezést tett a paprika vitamin- tartalmának vizsgálata terén. A Nobel-díjjal 1937-ben tün­tették ki. Hevesi Gy örgy 1961-ben hatodik magyar­ként Békésy György orvostu­dóst részesítették Nobel-díj kitüntetésben. 1899-ben Buda­pesten született. Tanulmánya­it Budapesten és Svájcban vé­gezte. 1946 óta a Harward- egyetem tanára. Halláséletta- ni kutatásokat végzett, főmű­ve: „Experiment in Hearing”. Felfedezésének lényege a fül­csigában lejátszódó energiaát­alakulás folyamatának tisztá­zása. A nagyotthallás és si- ketség gyógyításában kiemel­kedően fontos eredményeket ért eL Wigner Jenő megosztva adták ]d olyképpen, hogy a díj egyik felében Wig­ner Jenő részesült, a másik felén ketten osztozkodtak: egy kaliforniai és egy nyugatnémet professzor. Wigner Jenő Bu­dapesten született 1902-ben. Középiskoláit is itt végezte. Minthogy az egyetemre néni tudta magát felvétetni, Ber­linbe költözött, ahol a techni­kai főiskolán tanári oklevele; szerzett s egyideiig docenskén működött. A fasizmus elől nemsokára Amerikába ment- kült. ahol a princetoni egye tem fizikai intézetében hozzá foghatott kutató munkájához. A második világháború kitö­rése után Wigner volt az, aki — miután két tudóstársával együtt résztvett az első atom­bomba előállításának kísérle­tezésében, — Roosevelt elnök figyelmét felhívta az atom­bombának az emberiségre ki­ható borzalmas következmé­nyeire. Később elméleti kuta­tásai során a részecske-szim­metria elvének felfedezésével és az atommag szerkezetének felvázolásával, valamint a ..mágikus számok” kérdésének tisztázásával érte el kiemel're­dő eredményeit. • A felsoroltakon kívül Ma­gyarország természetesen még sok-sok világhírnévre szert tett nagy tudóssal dicsekedhe­tik, régiekkel és ma is élők­kel, akik kimagasló felfedezé­seikkel. kutató és alkotó mun­kásságuk kiváló eredményei­vel vitték előre a haladás fák­lyáját az egész emberiség ja­vára és bár Nobel-díjban nem részesültek, mégis világszerte "lismert és megbecsült bajno­kaivá váltak a tudománynak. Vecsey Ferenc A következő Nobél-díjas magyar Bárány Róbert orvos­tudós, fülgyógyász. Bécsben született 1876-ban, 60 éves ko­rában agyvérzés következté­ben halt meg. Középiskoláit és az egyetemet is Becsben vé­gezte, ugyanitt lett 1909-ben magántanár. 1907-ben jelent meg nagy műve: Phisiologie und Pathologie des Boden­gangapparates beim Men­schen, majd több munkája a labirint, a kisagy- működésé­ről, rnystagmusról. Az első vi­lágháború idején Przemisl vá­rában orosz 'hadifogságba esett, a mervi fogolytáborban érte­sült 1915-ben arról, hogy No­bel-díjjal tüntették ki. 1917- től az upsalai egyetem tanára volt haláláig. Zsigmondi Richárd ötödik Nobel-díjasunk He- vesy György vegyésztudós. 1885-ben született BudSpesten, ugyanitt járt középiskolába, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti, berlini és frei- burgi egyetemeken végezte. Végül a hetedik Nobel-dí- jas magyar Wigner Jenő. Az 1963. évi fizikai Nobel-díjat Zűrzavar Peer Gynt korul Maga Peer Gynt alakja Ibsen alkotásában rengeteg bajba kerül és szerencsét­lenül éli le az életét. Úgy látszik, ez a sorsa a róla szóló két nagy műnek is. Tavaly Norvégiában be­tiltottak egy rajzos soroza­tot Peer Gyntröl, mondván, hogy kiadása a norvég szer­zői jogba ütközik. Legutóbb viszont Grieg Peer Gynt- muzsikája okozta a zűrza­vart. A szerzői jogokat kezelő Grieg Alapítvány szigorúan nemleges választ adott a dán művelődésügyi minisz­tériumnak arra a kérésére, hogy Grieg Peer Gynt ze­néjének dzsesszesített válto­zatát hanglemezen forga­lomba hozhassák. A dzsessz parafrázist Duke Ellington készítette. A norvégok azon­ban úgy vélekednek, hogy Ellington zenéje sérti mind­két nagy mű — Ibsen drá­mája és Grieg muzsikája — szellemét. A harmadik Nobél-díjas ma­gyar Zsigmondy Richárd ké­mikus. 1865-ben született. A berlini fizikai intézetnél mű­ködött. 1917-től a göttingeni egyetemen a szervetlen kémia tanára volt. Főként a kolloid­Irodaszer, papír, képeslap Mi okozza a zavarokat? — A hideg miatt késnek a számítások, s így néhány cikk­ből hiány mutatkozik. Ez kü­lönösen azokra az árukra vo­natkozik, melyeknek nagy a forgási sebessége: csomagoló papírok, irodai papírok. Ezek­ből a vállalat normális kö­rülmények között is csak 20— 30 napos készletet raktároz. Ilyenkor aztán, ha megáll a szállítás, elmarad az utánpót­lás kiürülnek a raktárak — kezdi a beszélgetést Knapp Tibor, a Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat pécsi kirendeltségének igaz­gatója. — Megnyugtatásként azonban ekr.andhsftom, bogy i a múlt héten érkezett kék is­kolai csomagoló papír, s ez már az üzletekben kapható. Tintát sajnos, nem tudunk a raktárból elszállítani, mert hideg van. A tinta ugyanis már plusz 4 foknál felbomlik, s soha többé nem lehet vele írni. Ezen a nehézségen lehetne segíteni, mégpedig úgy, hogy a kiskereskedelem már ősz­szel szerezze be az egész évre szükséges tintamennyiséget. A vállalat már a húsvéti szezonra készül: — Sőt; nemcsak a húsvéti I cikkek, hanem a következő I oktatási érne szükséges füze- í ték fele is raktáron van már. s lehetne venni, ha a kiske­reskedelem kéme, a befőzés­hez szükséges pergamen- és cellofánpapírokból — újságol­ja az igazgató. A képeslapok mennyisége 30 százalékkal emelkedik. A külföldön ob* divatos hajtogatott lapokát nálunk még nem kedvelték meg, a közönség ragaszkodik a hagyományos formákhoz Mindenki megtalálhatja majd a neki legmegfelelőbb lapot, mert 300 000 között válogat­hat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents