Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

2 ftlAKHLft me január ml » Mezőgazdasági könyvhónap lesz februárban ♦ Februárban rendezik me* ismét a mezőgazdasági könyv - hónapot. Baranya megyében az ünnepélyes megnyitóra feb­ruár elsején Szentlőrincen kerül sor, ahol ez alkalommal a terület táji jellegének meg felelő szakelőadást is tart a Mezőgazdasági könyvkiadó ki küldött szakírója. A könyvbizomámyoeofc Jó­formán minden községben ké­szítenek kiállításokat. A szak­könyvek kiszállítását má> megkezdték. A háztáji gazda­ságokba különösen az olcsó, könnyen érthető Kincses-soro­zatot ajánlják. Több új könyv jelenik meg az idén, köztük érdemes meg említeni a kertészeti lexikont. A könyvesboltok dolgozói fel­keresik a termelőszövetkeze­teket könyvjegyzékeikkel. A vezetőséget részletesen tájé­koztatják, ijia/.en a mezőgaz­dasági könyvhónap egyik leg­fontosabb célja, hogy a tsz- ekben mindenütt létrehozzák a kis kézi szakkönyvtárat. Magyar gyártmányú erőműveket helyeznek üzembe Romániában A Román Népköztársaságot egyre fejlődő gazdasági kap­csolatok fűzik össze Magyar- országgal. Az együttműködés egyik legjelentősebb területe az áruforgalom, amely külö­nösen az utóbbi években na­gyot fejlődött. Az együttmű­ködésnek fontos állomása volt a magyar—román gazdasági vegyes kormánybizottság múlt évi ötödik ülésszaka, majd az azt követő kereskedelmi szer­ződés, amelynek alapján az Keje'tn! a Baranya megyei Pályaválasztási Tanács 2. számú lálékozlalóia A Baranya megyei Pálya- választási Tanács már egy Íz­ben adott ki tájékoztatót, hogy fiataljainknak útmutatást nyújtson a pályaválasztást il­letően s ismertesse azokat a szakágakat, ahol a fiatalok elhelyezkedhetnek. A tájé­koztató nagy segítséget nyúj­tott a pedagógusoknak s rnég nagyobbat a fiataloknak. A tájékoztató szerkesztői abból ez elvből Indultak ki, hogy egyrészt az általános iskolát hallgatók, másrészt a gimná­ziumokban utolsó évüket vég­zők áttekintést nyerjenek a különféle kiképzést nyújtó is­kolákról, valamint azok a ta­nulók is megtalálják helyü­ket, akik nem akarnak kö- aéoskolában továbbtanulni. A jól bevált tájékoztatónak most második példánya is ki­adásra került. Benne járásoo- kint vannak a tanulóintézetek felsorolva. Az 5 + 1-es okta­tási formától kezdve, az esti és levelező tagozatokig, a tech nikumofc, a szakmunkás képe­sítést biztosító intézetek, a szakiskolák, szaktanfolyamok, az egyes munkahelyek is is­mertetésre kerültek. A ta­nácsadó tájékoztató a pálya- választással kapcsolatos alap­vető jogi tudnivalókat is tar- a'mazza Értesülésünk szerint kiadás­ra kerül a mezőgazdasági tá­jékoztató is, amely a mostan kiadottal együtt jól szolgálja az iskolák, a tanulók és az üzemek érdekeit. \ televízió mííoora január 24-én, pér teken: 10.00: TV-hiradó (lsm.1. — 10.15: Tele'port. — 10 30: Angyal kalandjai: A szren- esés gyilkos. Magyarul be­szélő angol film ismétlése. (Csak 14 éven felülieknek!) — 11.20: Cseh orgonaművé­szet (Ism.). — 11.35: Fal járó kamera (ismA*lés). — 11.55: A jövő hét műsora. idén több mint 20 százalék­kal növekszik a két ország árucseréje. Ezzel Magyaror­szág és Románia áruforgalma hat év alatt megháromszoro­zódott Magyarország számára Ro­mánia új piacot jelent pél­dául teljes hőerőművek ex­portja szempontjából. Ma­gyarországon készült erőművi berendezések felhasználásával még az idén megkezdik a iasi és a nagyváradi erőművek szerelését. Szállítunk úszó- és portáldarukat, műszereket, te­lefonközpontokat, röntgenké­szülékeket, gyógyszereket és gyógyszer-al a panyagokat. Mi sok fontos ipari nyers­anyagot és különféle gépeket szerzünk be Romániától. A többi között piritet. fűrész­árut, sót, kőolajipari beren­dezéseket, olajbányászatunk fejlesztéséire mélyfúró-beren­dezéseket. A korábbi megálla­podásnak megfelelően évente 200 millió köbméter földgáz érkezik a Román Népköztár­saságból és az idén a korábbi évekhez hasonlóan ismét 600 román gyártmányú teherva­gonnal gyarapszik á MÄV kocsiparkja. Egyre gyűmö’csőzőbb az együttműködés másik módié a műszaki tudományos ta­pasztalatcsere is. — Évente majdnem 100 műszaki téma kölcsönös tanulmányozására kerül sor. A magyar szakem­berek a többi között az olaj­bányászat és az olajfeldolgo­zás módszereit, az olajtüze­lésű erőművek és a földgáz- tüzelésű ipari kemencék mű­ködését tanulmányozzák Ro­mániá ban. PÉCSI VIZ IttOt Részéitől késó estig ráttják egymást az emberek az Aradi vértanúk útja és a Hunyadi út sarkán lévő kútnM, hogy demizsonokban néhány liter szagtalan vizet vigyenek családjuknak. Babona Barátom felesége terhes volt s közben ellátogattak Pestre. Bementek az állat- kertbe is. de az asszonykát a miág minden kincséért sem lehetett rávenni, hogy a kígyókat meg a majmokat megnézze. „Hogyisne, hogy áztán majd rájuk hasonlít­son a gyerekP’ — mondta. Barátom fölényesen nevetett s rövid előadást tartott a babonák túlhaladott ságáról s egyedül nézte meg a kí­gyókat és a majmokat. Megszületett a gyerek. Nem a legcsendesebb le­gényke. Sőt! S egy „viharos” éjszakán szemrehányó han­gon imigyen korholta nejét a felvilágosult férfi: — Bezzeg a sakált, azt megnézted!... (L) Iíőxlcni 'ny Felkérik a lakosságot, hogy a kukredényekbe ne ontson k folyad kot v g olyan tcrms'elü sz meet amely már magában véve mdves, vagy levet eng d, rn'r-t az edényekbe befagy­nak és ígv az ed nyéké' nem lehet kiüríteni! Kérjük to­vábbá. hogy tégla, kő vagy vasdarabokat ne teg e-ek a kukaedényekbe, mert az'k a gép forgóborend zé'é' tön'rc teszik, rmi-ek következtében népgazdaságunknak kárt okoznak és a gép megh’bá- sodása miatt a szemétsz Til­tásban kiesés lesz. A szemét helyes tárolásával kíméljük az edényeket a drága gé­pet, így a szemét elszállí­tásának folyamatosságát Is biztosítjuk. Pécsi Köztls-ta- sá"i és Útkarbantartó Vál­lalat. fi) A VÁROS Hiába ereszkedett az TL— 18-as gép messze' a felhők alá, — az Ararátot övező fennsíkok között —, a várost mégsem láttuk. Csak akkor pillanthattuk meg Jerevánt a távolból és napfénykoszorú­ban. amikor már kiszálltunk a gépből a repülőtéren. Az első percek már előrevetítet­ték örömét, élményeit annak a felejthetetlen három hét­nek. amit Örményországban, a Kaukázus egyik legszebb vi­dékén töltöttünk. A kis csoport élén Anaid Mkrtumian haladt hatalmas virágcsokorral, mögötte a ro­konok, ismerősök; Rafik, a kisöcc, aztán Gréta, majd Bzeda. a kedves ..szes-ttránk”. Att megszervezte vidéki kőr­útunkat és ott volt Szalmás! Pál is, földink, aki a jereváni egyetemen tanul. Úgy beszél­gettünk Pécsről, az itthoniak­ról, amíg a kofferokra vár­tunk a repülőtér perronján, mintha csupa pécsiek talál­koztak volna baranyaiakkal. Hogy van a Kelemen Gyur­ka a MEG YE VILL-től és a Wéber Imre, a villányi pincé­szetben? Mit csinálnak az asz- szonyok a városi nőtanácson és mit üzent dr. Gárdos Ist- vánné, a Tanárképzőből? Na, és mi újság a színházban? A Róbert köldött-e fényképeket a pécsi balettről, bár jobb lett volna, ha személyesen jön­nek? Szóval így kezdődött... Mert Jereván csak földrajzi­lag van messze Pécstől, a ba­rátok szívében nagyon is test­véri közelségben él. Anaid Mkrtumjan. a neves ör­mény színésznő tavaly három hetet töltött Pécsett és nem­csak városunk hírét vitte el Jerevánba, hanem új, ma­gyar barátainak emlékét és pontos címét is. Mondanom sem kell, hogy a repülőtéren nem tudtam valamennyi kérdésre vála­szolni. Majd később .. most gyerünk a városba. Milyen le­het a sokat emlegetett napfé­nyes Jereván? ősi város és mégis „csak” harminc esztendős. Harminc éve még csak 218 ezer lakosa volt, 1959-ben már 517 ezer és most meghaladja a hét­százezret. Olyan, mint a ka­masz, gyorsan kinő mindent. Még szerencse, hogy a Kau­kázus bőven ontja rózsaszínű kövét, amelyből itt a házak épülnek. Ennek a rózsaszín­nek ezer változata van; bar­nás és citromsárgával ve­gyített, aztán pirosa», majd bordóba hajló. Széles utcaso­rok mentén nyolc-tíz emeletes házak épülnek óriási erké­lyekkel, amelyek nemcsak az utcáról vannak, hanem az udvar felől is. Valamennyi zárt, de legalább fedett, így legtöbbször megfelel egy-egy lakószobának — olyan nagy. Laknak is az erkélyeken. Itt van a nappali vagy a gye­rekszoba, esetleg az ebédlő, persze, nem a vendégeknek. A város ősi voltát a régi, lapostetős, apró ablakú, utcá­ra vakon tekintő házak jelen­tik. A városrendezés igazán zseniálisan oldja meg a fel­adatát. Először kijelölik a széles, egyenes utakat, aztán két oldalt lebontják a rozoga épületeket, megépítik az eme­letes lakótömböket és ide köl­töztetik az egyes épülettöm­bök által határolt udvar ócs­ka házainak lakóit. Nem egyszerre, csak olyan ütemben, ahogyan a lakások elkészül­nek. így a lakótömbök által bezárt udvarokban még ott találhatók a régii házaik is, lakóikkal. Az utcáról már tünedezik a múlt. A város főterére, a Lenin térre fut össze valamennyi sugárút, a Lenin Fasor, az Abuvjan utca és itt vannak a közhivatalok, a miniszterta­nács, a főposta és a legszebb szálló, az Arménija. Es itt van Lenin hatalmas szobra, szem­ben vele a kőmedence, köze­pén a csodálatos szökőkúttal. A városnak két jellegzetes emblémája van: egyik a vá­rostól negyven kilométerre emelkedő, hósapkát viselő Ararát, a másik a Lenin téri szökőkutak. Már az első este elmentünk az Arménija éttermébe. Mi­csoda bőkezűséggel építették meg ezt a* <ms1opcmmm*m termet. A zenekar mambót játszott, a sarokban télikert, a falakon gazdag kerámia, modern világítás és zsúrkocsi- kon guruló kiszolgálás. A ven­dégek között megdöbbentően kevés a nő. Akiket láttam, azok is inkább vendégségben levő, vagy idehelyezett oroszok voltak — Moszkvából, Minszk- ből. Az örmény lányok, asszo­nyok között még mindig él a régi szokás: nő nyilvános he­lyen ne mutatkozzon. A keleti szokás ma is megfosztja a szórakozó helyeket a fekete hajú, kedves, kerek arcú ör­mény nőktől. A halvacsora után rövid sétára indultunk a városban Az utcákon is kevés a nő, a lány. Férfiak beszélgetnek nagy csoportokban, a parkok­ban és a lámpák alatt is őket látni. A divatbemutató séta délután kezdődik és úgy vil­lanygyújtásig tart A város üzletei nagyok, tá­gasak, belátható kirakatokkal, amelyek az egész üzletet mu­tatják. Széles pultok, széles választék. Az üzletek száma aránylag kevés. Inkább arra törekednek, hogy egy-egy kör­zetben nagy áruházat alakít­sanak ki, ahol minden meg­kapható, élelem, ruházat, vil­lamossági cikkek. A több- emeletes áruházakat a kisebb szaküzletek egészítik ki, a hanglemezbolt, a bizsu-áru- bolt, a fényképész szaküzlet. Örményországnak 1,7 millió lakosa van, ígv az ország la­kosságának csaknem a fele a fővárosban és környékén él. Most nagy vita folyik kor­mányszinten, hogy a fővárost fejlesszék-e legalább milliós­ra, vagy alvó-városokat ala­kítsanak ki a környékén? Szavaikból azt vettem ki, hogy az utóbbi irányzat erőtelje­sebb. Azzal magyarázzák el­képzelésüket. hogy ma már a falvak, kisvárosok számára is biztosíthatják mindazokat a kulturális és ellátási feltéte­leiket, amelyek a nagyváros­ban megtalálhatók. Gáldonyi Béla (Folytatjuk.) idő árn»i«ienté* Várható Időjárás pán’rik estig: kLcbb íelhőátvo’ula- sok. ma csapadék nélkül, holnap g> enge havaié*- kkal. A ködők keleten Is gyen ül­nek A hrlyenkén' mé él nk északnyugati szél mérsék Il­dik. Vá haló le-uTaesonyabl» éjszekai hőmér é' l t mi us* 5—mínusz 10 fok kő ött a szélvédctt helyeken mi huss 10 fok elatt. Le-magasabb nappali hőmérséklet holnap 0—mínusz 5 fok között. hírek — Nfiov MEGYE — Ba­ranya. Tolna. Somogy éa Zala — kárszakértőinek rés* vételével ötnapos szakmai t**nf "Ivamot szervezet* a* Állami Biztosító Pécs tv A 46 résztvevő a kárbecslés fo­gásait sajáltja el. — BIKALON tavalv tjYb mint százezer forint érték­ben építettek betonlapon járdát. — A n'TTYU című h*. rcmf«T onásos s-'n-flv't mi tatja be a Pécsi »>m -ti Színház művés’gár ’ája Ja­nuár 26-án Szigetváron. — A SZIGETVÁRI j-'rásj tanács felhívással fordult a községi tanácsok végrehajtó bizottságaihoz, hogy a kö®- ségfejlcsztési alapból lárul- janak hozzá a járás eeé'zséí iigvi intézménvetnek Lfe z- té'éhez. A fejlesztéssel kap­csolatban elsősorban a kór­házra gondolnak, ahol orr- fü-gége os7tálvt, va’a- mint szakrendelést akarnak létrehozni. — NAOYP.4MŰN far Ki­tti műsoros dél'ttá'd sz rve* a szül)! murk"kö ősség ja­nuár 26-án és a hévé élt na iskola csinosítására fordít­ják. — A .SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa értesíti a szülőket, hogy a tóalmási gyermeküdülőből január 25- én. ho’nap este 19 óra 55 oero kor érkeznek a gyerekek a pécsi vasútállomásra Kérik a • szülőket, hogy a gye-me- keket a Főpályaudvaron ve­gyék át — LFfiGETT H-renel Gyw la, siklósi lakos kukorlca- góréja és 17 ezer forint ér­tékű kára keletkezett, m rl előző este fűrészporos kály- hályáiát töltötte és kihullott a parazsa. — A TITKÁRNŐKÉPZŐ tanfolyam a következő fél­évre felvesz új Jelen kez két is. E félévben a következő tárgyak kerülnek előadásra: levelezési gyakorlatok ma­gyar fogalmazás, statisztikai ismeretek, a viselkedés pe­dagógiája. Tandíj fél évre 140 forint. Jelentkezés a TIP megyei szervezeténél, Sa.lai U. 42. — A MECSEKI Szénbá­nyászati Tröszt sz;ks er ve­zeti bizottsága január 24-én, pénteken de. 9-kor a pécsi Puskin Művelődési Há bvt szakszervezeti rktívaülst tart. Az aktíva részivé ói megtárgyalják a bá-y sí szakszervezet nevelőmu-ká­lót — SZOMBATON eote fél 7 órai kezdettel a Pécsi Bőr- gyári Művelődési Otthon és a Határőrség színjátszói be­mutatják Túri Kálmán: Ha­társzélen című egy fel von á- sos színjátékét A fiatalok nagy munkát végeztek a da­rab bemutatásáig és sikert várnak tőle. Az előadás után táncestet rendeznek a Bár- gyári Művelődési Otthonban, melyre meghívták a város többi művészeti csopor.ját és számos KISZ-fiatalt — A PÉCSI Nyúl e-yértS Szakcsoport január 28 án, kedden délután 5 órakír év­záró közgyűlést tart a vá őst tanács kistanács*ertréhen. A tagságon kívül, érdeklőd k t Is szívesen lát a ve ető ég. — Áramszünet lesz ja­nuár 25-én 8—12 óráig az alább felsorolt területeken: Váradi A. u. 9—11, Discbka Győzó u. 4—16. (x) — ZFNFFST lesz lanu ír 25 én, s-om’ aton ette 7 érá­tól a Vasutas Kultúretlnn- ban, Dobák P'l főiskolai ta­nár és a Mi*’ énekkar köz­reműködésével,

Next

/
Thumbnails
Contents