Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

1964. JANUAR 5. VASÄRNAP Törődjünk többet az emberekkel! A munkahelyeik tejesítése - ” nemcsak az anyagi esz­közökre vonatkozik. Jó dolog, ha meg tudjuk óvni a zsák cementet, a tégCát, a drága deszkaanyagot a tönfcremenés- től, jó, ha az anyagi eszközök védelme mellett télen is foly­tatni tudják üzemeinkben a tenmeíést, de mégjobb ezt egészséges, munkaerejük, ké­pességük teljét nyújtó embe­rekkel folytatni. Ehhez pedig ipari üzemeinkben is a mun­kásokra kiterjedő téli felké­szülés, korszerű és jó mun­kásvédelem kell A Baranya megyei Építői­ipari Vállalatnál például nemcsak arra terjedt ki a téli felkészülés figyelme, hogy megvannak-e a szükséges vé­dőruháik, a pufajka, a kesz­tyű, a sapka vagy a védőital, hanem a technológiai követel­ményeket is lefektették a téli munkákkal kapcsolatban. Ér­demes ebből az előírásból egy-két dolgot „kiolvasni”. ... Télen a hőmérsékletet naponta háromszor mérni kell. Fagypont alatti hőmér­sékletnél szerkezeti munkákat csak előre meghatározott óv­intézkedések mellett szabad végezni. Az ablakokat min­denhol be kel üvegezni- Par­kettásmi csak 10 foknál sza­bad. A közlekedési utakon a havat el kel takarítani, a sí­kos utakat fel kel salakkal, homokkal vagy fűrészporrai hinteni. Az építkezéseken a havazás előtt a gödröket be kell taikámi. A feljáróknál a havat és a jeget a lécekről ki kell kapartatni. Az olvadó hőrótegitai az épületeket öv- árokmélyítéssel kell megsza­badítani. Nem folytatjuk tovább, ennyiből is kiderül, hogy nem csak az anyagra, a munkára, hanem a munkásokra a dol­gozó emberekre is tekintettel voltak ennek az utasításnak szerkesztőd. Az utasítást min­den illetékes megkapta. Nem kevésbé jó télesítési programot, méghozzá a mun­kásokra is vonatkoztatható té- liesítési programot adtak ki a MAV-nál, a bányaüzemeknél, a 12. sz. AKÖV-néi; a Hőerő­műnél és csaknem minden ipari üzemünknél. A tejesítés összekapcsolása a munkásvé­delemmel nem a véletlen mű­ve volt ezeknél a válüalatok- jiál. hiszen gazdasági vezető­ink tudják: a téU munkásvé- de' 'in a termelést is elősegíti. a z építőiparban például ” nyilvánvaló, hogy ahol nem szereztek be élég szenet, ott a dolgozók nemegyszer a drága deszkákkal tüzelnek és csinálnak maguknak egy kis meleget, ahol télen az ebédlő- helyiség .mirelitkamra”, ott az ebédutáni munka csak sé- tálás és vacogiás, ahol fa­gyos-jeges a szabadban kint- hagyott vasanyag, ott lassab­ban nyúlnak hozzá, ahol nem készítik elő a jól fűtött mű­helyt a szerelőnek, ott las­sabban készül el a gépkocái javítása és sorolhatnánk to­vább az okokat, amelyek bi­zonyítják, rengeteg munkaóra eshet ki az ellátatlanság mi- Sültet Általában a téli felkészülés és az erre vonatkozó utasítá­sok ki is mentek, s általában be is tartják. De nem min­denütt. A Mecseki Szénbányá­szait) Tröszt István-alknai il­letve pécsújhegyi csilde-függő­pályájét munkásvédelmi bi­zottság nézte végig. Az egyik csillefogadóban rendkívül hu­zatos helyen didergő munká­sokat találtak. Több fokos fagy volt odakint és az em­berek gémberedetit kezekkel, teljesen átfázva végezték mun kájukat. Miért nem készítet­ték ed már korábban a huza­tos szakasz lezárását, hisz nem került volna nagy mun­kába? — tették fel a kérdést a bizottság tagjai. — Majd elkészítjük — volt a válasz. A Komlói Építőipari Válla­lat egyik nagy lakásépítkezé­sén még a hó leaste után sem volt elég nádpalló, hogy be­takarhassák azokat az anya­gokat, amelyekhez percenkint hozzá kell nyúlniuk a mun­kásoknak. Ám Pécsett is ta­lálhatunk nem egy építkezést, ahol huzatos, nem jól és nem kellően elzárt térben dolgoz­nak ácsok, kőművesek, segéd­munkások. Találhatunk huza­tos, rosszul fűtött műhelye­ket, nem is beszélve az üzemudvarok állapotáról. Hol van a sóder, a homok, a sa­lak, amit ezeken a helyeiken le kellett volna szórni a föld­re? Valószínű, még a sailalk- domib oldalában. Építkezése­ink többségén az utat csak munkáslábak tiporták ki a hóban, de a jegesedéstől nem óvták meg. A munkaruhákat, a meleg " téli holmikat általában mindenütt kiosztották. De elő­fordul még olyan eset is, és erről sem szabad megfeled­kezni, hogy vannak dolgozók, akik nem viselik. Felvégi Fe­renc elvtárs, az SZMT mun­kavédelmi felelőse mesélte el, hogy egyik vidéki munkahe­lyen nyári munkaruhában lá­tott egy egész brigádot. Ami­kor megéideklliődte tőlük, mi­ért nem pufajkában vannak (két emberen volt mindössze meleg nadrág), akkor azt a választ kapta: mert eiitesszük és majd, ha lejár az ideje, akkor értékesítjük. Szóval ilyen is előfordul. A - jó me­leg vattakabátot nem veszik fel egyesek, mert azt el le­het adni. Sokan kesztyűikkel, sapkáikkal, gumicsizmákkal „éreznek így együtt”. A téli munkáselllátásnak te­hát két oldala van. Egyik a vállalatok által megtett vagy elmulasztott juttatás, másik a dolgozók részéről jogos sére­lem és a dolgozók részéről el­követett mulasztás. De éppen azért törvény a terv, a téli felkészülés terve is, hogy azt mindenki betartsa. A műve­zetők, a brigád vezetőik, ákik mindennap együtt vannak a munkásakkal, követeljék meg a téli ruha viselését, vagy leg­alább figyelmeztessék a dol­gozókat a téli öltözködésre. A jó gazdasági vezető ezek­ben a napokban többet jár a műhelyekben a munkahelye­ken, mint nyáron vagy ősszel s ellenőrzi a téUesítés betar­tását. Bármilyen jó tervet ál­lítottak össze, ha nem hajt­ják végre, akkor előbb utóbb az emberek egészsége, a ter­vek teljesítése sínyli meg. Té­len többet, s jobban kell fi­gyelni ezekre a dolgokra, mert ilyen „apróságokból” tevődik össze az év legnehezebb hó­napjai, a január, február, március utáni jelentés a ter­vek teljesítéséről. És tegyük hozzá: télen is a legfontosabb a dolgozó ember! Szovjet küldötTség Kubában Havanna: A kubai forrada­lom évfordulójának ünnepsé­gedre az szigetországba étike- zett szovjet küldöttség Pod- gornij, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának és a Központi Bizottság titká­rának vezetésével szombaton ellátogatott a főváros közelé­ben lévő nemzetközi Barátság parkba, ahol a szovjet és a kubai barátság jeléül egy fát ültetett ei. Szombaton délután a kül­döttség tagjai a Szocialista Forradalmi Egységipárt orszá­gos vezetősége tagjainak, to­vábbá Guevara és Cienfuegoa miniszterek kíséretében Ma­riéltbe érkeztek, ahol megte­kintették Kuba legnagyobb hőerőművének építkezési mun kálatait. Az építkezésen nagygyűlést rendeztek a szovjet küldöttek tiszteletére. Súlyos vasúti szerencsétlenség Jugoszláviában B e 1 g r á d: Belgrádiéi 14 kilométerre délre, Jajinoi vas­útállomásán szombaton reggél súlyos szerencsétlenség tör­tént Egy zsúfolt vonat 60 ki­lométeres óránkénti sebesség­gel, belerohant a síneken vesz teglő személyvasúti szerel­vénybe, amelyben szintén sok utas tartózkodott. Az összeüt­közés következtében 8 vasúti kocsi teljesen összezúzódott A sebesültek kórházba szállí­tását a környékbeli üzem dol­gozóinak segítségével haladék­talanul megkezdték, de a sú­lyos sebesültek közül sokan belehaltak sérüléseikbe. A ha­lálos áldozatok száma 61, a sebesültek száma pedig 162, a rendőrségi jelentés szerint. Továbh fejlesztik a Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító KTSZ Sallaí utcai rádió javító részlegét. Ebben az évben mintegy kilencvenezer forintot fordítanak a részleg fejlesztésére, új műszerek beszerzésére. Most érkezett egy új műszer, a tv- taszter huszonnyolcezer forintos értékben, mely nagy segítséget jelent a tv-készülékek javításánál. _ szokolai feív. — Továbbra is gondot okoz a zúzmara Hétfőn már teljes lesz a telefon-összeköttetés A napok óta tartó zúzmara­képződés okozta hibákat még nem sikerült teljesen elhárí­tani A posta közlése szerint még 31 községben nem mű­ködött a helyközi teleionösz- szeköttetés. A megyében négy vonal szenvedett többet az át­lagosnál Pécs és Szalánta között 12 kilométeres szakaszon le­szakadtak a huzalok, ezek összekötésén dolgoztak teg­nap a munkások. Belvárd- gyula—Mohács között oszlop nem tört ugyan ki, de öt kilométeres szakaszon töme­ges huzalszakadásról érkez­tek jelentések. A harmadik vonal a Pécs— Görcsöny közötti szakasz. Itt a vasút mentén szórványos szakadásra figyeltek fel, és másfél kilométeres szakaszon teljesen elszakadt a vezeték. A negyedik, talán legsúlyo­sabb kárt szenvedett része a megyének Kozármisleny és környéke, ahonnan tömeges szakadásokról, zavarokról ka­pott jelentést a posta. A sze­relők munkája azonban hama­rosan eredményre vezet. A műszakiak helyzetét meg­nehezíti az a körülmény, hogy 3Cávtij a ne n e n tj Nem, is hinné az ember, hogy a bridzsnek ekkora tá­bora van. Tábora? Ezer hi­vatásos versenyző működik Magyarországon. És külföl­dön ennél százszorta több. Első pillanatban el sem tud­tam képzelni azt a bridzs­versenyt, amelyre ketten is meghívtak, és amelyiket teg­nap este rendeztek meg a KPVDSZ József utcai kultúr- otthonában. Nagy neveknek mutattak be, szaktekintélyek­nek és versenyzőknek, akik már Európa-szinten is elis­mertek. így például leült az asztalunkhoz dr. Widder La­jos, ezüstös hajú, kedves han­gú bridzsjátékos. — Mikor versenyzett elő­ször? — Még 1932-ben, és részt vettem az oslói Éurópa-baj- nokságon is, mint a magyar bridzs bajnokcsapat tagja. Ezenkívül könyveket írok a bridzsről meg az ultiról. S, ha még szabad megemlítenem, a Füles bridzsrovatát is veze­tem. A beszélgetést dr. Bartal Ferenccel, a Budapesti Bridzs Egyesület főtitkárával foly­tattuk. — A bridzsversenynek nagy vonzóereje van, hogy csak egyet említsek, tavaly az Európa-bajnokságon 17 or­szág férfi és 12 ország női csapata vett részit■ A népi demokratikus országok közül az Európa-bajnokságon sze­replő lengyelek a harmadik helyen végeztek. Már a ver­senyek után mi is megmér­kőztünk velük és a barátsá­gos találkozó döntetlenül vég­ződött. A következtetést már én vonom le: a magyar bridzs versenygárda az európai él­vonalban van, tehetséges já­tékosaival. Bár még nálunk csak mintegy ezer játékos űzi versenyszerűen ezt az új ülő- sportot, nem úgy mint a len­gyeleknél, ahol 35 000 ver­senyzőt vettek nyilvántartás­ba. — Na és Pécs? — itt, a KPVDSZ kultúr- otthonában szeptemberben alakult meg a bridzs-szak- osztály. Hatvan tagja van, és azóta már tíz előadásból álló tanfolyamot rendeztek szép sikerrel. De már ez a mai verseny is azt mutatja, hogy a pécsi bridzsezők fel akarnak törni az élvonalba. Ugyanis a kétnapos verseny programhoz nemcsak Buda­pestről, Kaposvárról érkez­tek csapatok, hanem Ausztriá­ból is. Négy személygépkocsi­nemcsak a december 29-« óta tartó hibákat kell kija­vítaniuk, hanem másokat is, mert az azóta történt zúz­marák épződés újabb szaka­dásokat idézett elő. Pénteken éjszaka például Pécs és Szentlőrdnc között tör­tént szakadás, de ezit még szombat délben elhárították. Baranyában szombat-vasárnap 110 ember dolgozott, illetve dolgozik. Ha az idő továbbra is ilyen kedvező marad, tehát nem lesz ködös, párás, vagyis zuzmaraképződésne hajlamos, akkor vasárnap este csak el­szórtan lesznek olyan közsé­gek, ahova és ahonnét nem lehet telefonálni. Hétfőn pedig már ezeken a helyeken sem panaszkodhat nak a telefonálók, mert még lesz a vonal, a kapcsolat a megye többi részével. A Pécsi Víz- és Csaitohna- művék arról tájékoztattak, hogy az elmúlt napokban az áramkimaradás okozta víz­hiánytól már nem kell tartani, mert a városban már minden villanyvezeték jó. Néhány napja az áramhiány miatt a klórozó berendezés nem mű­ről indultak el az osztrák bridzsezők és szombaton dél­után 5 órakor három kocsi megérkezett a Nádor elé. — És a negyedik? — Kisbérnél elromlott, de nem maradtak le az utasai, inkább otthagyták a kocsit. A verseny pedig este hat óra után elkezdődött a KPVDSZ kultúrotthona klub helyiségeiben az asztaliknál. A kártyajátékhoz nemcsak bridzskártya kell, hanem egy lapos, négyzetalakú do­boz is. Az a rendeltetése, hogy kiiktassa a véletlent, a szerencsét a játékból, így elő­térbe kerül a gondolkodás, a számolás. Ugyanis a négy­négytagú csapatok két asz­talnál helyezkednek el. Ami­kor az egyik asztalnál befe­jezték a játszmát, a lapokat nem dobják össze, hanem az ülés rendjében elhelyezik a lapos dobozban, és átviszik a másik asztalhoz, ahol ugyan­ezekkel a lapokkal ugyanezt a játszmát megismétlik, de úgy, hogy az ellenfél lapjait most a hazai játékosok kap­ják meg és fordítva A két asztalnál kialakult eredmény összesítése alapján döntik el azután, hogy melyik csapat nyert. Gibicelni a bridzsnél is sza­bad, de itt is érvényes az a szólás, hogy: „A gibicnek hallgass a neve ködött, s a vízművek mái megoldást alkalmazott a via fertőtlenítésére. Erre a város­ban elterjedt a hír, hogy vér- has-bafctériumok vannak aa ivóvízben, s a KÖJÁLL is felhívta a figyelmet, hogy le­hetőleg csak forralt vizet igye. nak az emberek. Az áram- hiány megszűnésével azonban ismét működik a klórozó be­rendezés, s így nem kell at­tól tartani a lakosságnak, hogy valami baja esik a víztől. Újdonságok a Tejipari Vállalatnál ■Pécsett a palackozott tej bevezetésével nem kevés probléma volt. Sokan kifo­gásolták, hogy miért kerül hatvan fillérrel többe a tej* de az idők múltával már minden háziasszony megálla­píthatta: a palackos tej jobb, higiénikusabb, ízlésesebb, mint kannás elődje. A Baranya megyei Tejipari Vállalat, eb­ben az évben további intéz­kedéseket tesz a lakosság igényei kielégítésére, s töb­bek között az 1963-as, napi 10 ezerrel szemben 30 ezer liter palackozott tejet fog a vásárlók rendelkezésére bo­csátani. Ám ne menjünk any- nyira előre, nézzük meg, mi­lyen kilátásaink vannak 1964-ben a tejtermékek mi­nőségbeli javítása és a vá­laszték bővülése terén. A tervek szerint a pécsi í tejüzemnek, amely nem ke­vesebb, mint 50 millió forin­tos beruházással épül, 1964 végére próbaüzemelést kell végrehajtania. Nem másom csupán az építőkön múlik* hogy ez a terv a pécsiek legnagyobb örömére valóra is váljon. Az új pécsi tej­üzemben ugyanis egészen korszerű és modem gépek lesznek, ezek beállításával le­hetővé válik a napi 30 ezer liter palacktej forgalomba- hozatala, lehetővé válik egy olyan vajautomata beállítása, amely formázza, csomagolja, méri a 10 dekás vajakat. Ja­vulni fog a túróellátás, kü­lönböző palackosárukat „sze­relnek ki”, ahogyan ezt ke­reskedelmi nyelven mondják. Ezek között a kefir lesz a slá­ger, az alkoholos, szénsavas üdítőital, amely 2—2,5 decis üvegekben kerül forgalomba. Palackoznak majd joghurtot, kakaót, kávét is. Gyártanak ömlesztett sajtot, amit eddig más vállalattól kellett besze­rezni. XXI. ÉVFOLYAM ÄRA: 80 FILLÉR 3. SZÄM AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' 1/ É f~ M tlYOrfVÉ ■'RT'Tf’i te* ifi Sr ■ ''ws­Fcj'eszfik a Villamosipari és Gépjavító KTSZ rádióiavító részlegét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents